Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
1992. FEBRUAR 24. Hazai körkép 3 Soros György Budapesten járt NEM AZ ELLENSÉGEITŐL, A BARÁTAITÓL FÉL Egyetlen napig tartózkodott Budapesten Soros György amerikai üzletember, akinek alapítványait Európa-szerte ismerik. A 2000 című folyóirat (szintén részesedik a Soros Alapítvány támogatásából) egy kiadós esti beszélgetésre hívta meg. Az asztal körül néhány újságíró is helyet foglalhatott, köztük a Ferenczy Europress munkatársa.- Soros úr, milyen alkalomból utazott Budapestre? - kérdeztük a beszélgetés egyik rövid szünetében.- Nem hivatalos ügyben jöttem, az egyik rokonom, Lo- sonczy Tamás festőművész kiállításának megnyitója adott alkalmat a mostani villámlátogatásra.- Sokan azt gondolták, Ön kerülni fogja Budapestet, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok támadás érte, sőt meg is rágalmazták...- Miért kéne kerülnöm Pestet? Ezek az intrikák, csipkelődések engem nem nyugtalanítanak. Tudja, erről azt gondolom: ha az embernek olyan ellenségei vannak, akikkel szembeszállhat, az nagyon jó dolog...- Úgy értsem, Ön örül az ellenségeinek?- Értse úgy: nem zavarnak. Sokai inkább tartok a „barátaimtól”.- Magyarországot a szülőföldjének tekinti? Hazájának?- Jó kérdés... Itt születtem, itt is nőttem fel, de azt hiszem, ma már nem tekintem a hazámnak.- Angliát vagy talán Amerikát igen?- Ezt magam sem tudom pontosan. Hadd fogalmazzak így: hazátlan vagyok. Van ennek persze jó és rossz oldala is, de ez a valóság.- On egy beszélgetésen is részt vett a Merlin Színházban, ahol szemmel láthatóan élvezte a közönséggel való találkozást. Miért érezte ennek szükségét?- Miért ne mentem volna el, ha egyszer meghívtak erre a beszélgetésre? Nekem kifejezetten jólesett, hogy érdeklődnek irántam az emberek.- Nem gondolja, hogy a pénz, a tekintély falat húz Ön és az emberek közé?- Ezt a falat nagyon sokszor magam is érzem. De higgye el, ez az állapot néha kifejezetten kellemes. Akikkel személyes kapcsolatban állok, azok átlépik ezt a falat, akiket szeretnék távol tartani magamtól, azokat nem engedi közel. És még valami: nem sokkal jobb így, mintha észre se vennének, rám se bagóznának az emberek?- Ön az alapítványai révén mindenütt ismert embernek számít, vagy csak itt, Kelet-Közép- Európában van ekkora tekintélye?- Azelőtt jó, ha Genfben ismertek. Istenítették a tehetségemet, amivel pénzt tudok keresni. Kelet-Európábán megpróbáltam átalakítani, „kinyitni” a korábbi zárt társadalmi berendezkedést, és azt hiszem, ez sikerült is. Ha hozzáveszi, hogy én tulajdonképpen egy önző, egocentrikus személyiség vagyok, akkor megérti, miért vagyok olyan büszke önmagámra.- Valaki megkérdezte Öntől: valóban sikerült-e a magyar társadalmat olyan nyitottá tenni, mint ahogyan szerette volna. Akkor azt felelte...- Hogy nem sikerült. És megint ezt mondom. Az ország most egy másfajta zárt társadalom felé halad.- A Magyar Alapítvány 1989- ben tisztes összeget fordított a magyar kultúrára. Most?- Úgy gondolom, ma már sokkal többet, négyszer-ötször annyi pénzt kellene áldozni rá, miután az igények is megnőttek. Persze strukturális változásokra is szükség volna.- Elégedett az alapítvány működésével?- Mostanában kezd újra magához térni, de el kell mondanom, a románok, a bolgárok sokkal jobban csinálják.- A Közép-Európai Egyetem az Ön szívügye volt...- Ma is az. Amikor elkezdtük, még nem is tudtuk pontosan, mit akarunk, ezért nyitott szerkezetű egyetemben gondolkodtunk, s lám, mostanra sikerült tartalommal is kitölteni a kereteket.- Az a hír járja, hogy Ön az ukrán vezetés egyik tanácsadója lett és az oroszokkal is jó kapcsolatokat ápol. Igaz ez?- Igaz, de csak indirekt módon vagyok a tanácsadójuk. Miután láttam, hogy a Szovjetunió óhatatlanul fel fog bomlani, rendkívül fontosnak tartottam Ukrajna talpraállítását. Bevallom, a lelkem mélyén kicsit ukrán nacionalista vagyok. Azt javasoltam, állítsanak fel egy tanácsadó testületet a parlament és a leendő kormány számára. Tavaly pedig az ukrán és az orosz parlament a Soros-Alapítvány privát szponzorálásával tárgyalt egymással. Úgy érzem, megtettem a magamét azért, hogy ne legyen közöttük háború, hogy elkerülhetőek legyenek a tragédiák. Ez ma szerintem a világ legfontosabb problémája. Szémann Béla A tacepao, avagy: demokráciában élünk, ugyebár? Demokráciában élünk, ugyebár. Az emberek azt hiszik, remélik (ki milyen fokra ér el), hogy ma már sok mindent szabad, amit régen nem lehetett. Úgy gondolják, hogy személyiségükhöz, emberi mivoltukhoz kapcsolódó, tartozó jogaik vannak, és ezzel élni is szeretnének. Persze olykor joguk érvényesítése sérti mások személyiséghez fűződő jogait. Manapság egyre gyakrabban hallani olyan megnyilatkozásokat, amelyeket talán kigondoló- juk újnak, mi több: demokratikusnak talál, és közben kiderül, hogy... Én a minap a múlt egyik kisértő emlékével, a tacepaóval találkoztam. A faliújsággal, de annak is egy sajátos fajtájával: a szégyentáblával. Az ötvenes években élőknek bizonyára nem kell magyarázni, mit jelent a szégyentábla meg a dicsőségtábla. De a fiatalabbak is hallottak arról az időszakról, amikor a „jó elvtársak” meg a „rossz elvtársak” neveit tetteik dicsérete vagy elmarasztalása kíséretében kitették a faliújságra. Ott aztán mindenki olvashatta. Valami hasonló történt most Szolnokon, a Móra Ferenc u. 15. szám alatti házban. Az az öröm érte az ott lakókat, hogy bekötik a kábeltévét. A 129 lakásból azonban 18-nak a lakói azt mondták, köszönik szépen, ők nem kérik. Ebben talán közrejátszott az a tény is, hogy 2 ezer 500 forintot kellett volna fizetni érte. Mivel a házban sok nyugdíjas, idős ember él, elképzelhető, hogy vannak, akiknek gondot okoz ennyi pénz kifizetése. De akad olyan is, aki azon a véleményen van, hogy másra kell a nyugdíja, különben sem szokott mindig a tévén csüngeni, megvan jól a műholdas adások nélkül. Ebben nincs semmi rendkívüli. Van, aki akarja; van, aki nem. Csakhogy! Azoknak a lakóknak, akik szeretnének bekapcsolódni a hálózatba, át kell vállalniuk a 18 nemet mondó lakó 2 ezer 500 forintjának a kifizetését is. Ezután következett a szégyentábla kifüggesztése. Amelynek szövege a következő volt: A lakók kérésére közöljük, hogy az alábbi lakások lakói nem kértek kábeltévé bekötést. Alatta volt a név szerinti lista azokról a „deviánsokról”, akik mertek „nem”-et mondani. A listát a házban különböző helyeken - például az emeletek folyosóajtajain - kifüggesztették. Ott aztán olvashatta boldogboldogtalan. A szégyentábla körül kis perpatvarok keletkeztek. Akadt, aki le akarta venni; akadt, aki közölte, hogy úgyis kifüggesztik. Végül a lakók bementek az IKV- hez, ezután a szégyentábla eltűnt. Csak a tanulság maradt. Meg a keserű szájíz. Mert ha belegondolunk, a műholdas programokhoz való csatlakozás nem kötelező. A szolgáltató megkérdezi, hogy az illető kéri vagy nem. Mindenkinek joga van igent és nemet mondani. A nemet mondóknak pedig joguk van ahhoz is, hogy utána békén hagyják őket. Mert a demokrácia nem jelentheti azt, hogy valakik nyilvánosan megszégyenítik a többieket, csak azért, mert azok más véleményen vannak, mint ők. Közgyűlést tartott a növényvédő kamara Az Ezredvég Szolnokon A korábban almanachként megjelent Ezredvég tavaly óta már havonta jut el az olvasókhoz. A hamarosan egyéves születésnapját ünneplő folyóirat főszerkesztője Baranyi Ferenc költő, kiadója pedig az Ezredvég Alapítvány. A magát irodalmi, művészeti és társadalomkritikai folyóiratként jegyző lap néhány szerkesztőjével s szerzőjével találkozhattak szombaton délelőtt az érdeklődők Szolnokon, a megyei könyvtár Verseghy-termében. A matiné nyitányaként Ta- bák Kata egy Brecht-vers nagyszerű tolmácsolásával, Friss Tamás pétiig Baranyi Ferenc néhány megzenésített versével teremtett jó hangulatot a termet zsúfolásig megtöltő közönség körében. Ezt követően Galabárdi Zoltán olvasta fel egy új, ízes, humoros, korunkról szóló írását. Őt Bistey András követte, aki nemrég befejezett regényéből, A halálos csomagból olvasott fel egy izgalmas, krimibe illő részletet, jóllehet a könyv történelmi témáról, a debreceni görög katolikus püspökség 1914-ben történt felrobbantásáról szól. Simor András néhány, már megjelent versét olvasta fel, majd Tabák András egyik szép elbeszélésével örvendeztette meg a közönséget. Az író-olvasó találkozó az elmaradhatatlan dedikációkkal ért véget. Képünkön: Simor András üdvözli az irodalmi matiné közönségét A növényorvosi magánpraxis már nem utópia A nagyüzemekre alapozott magyar mezőgazdaság évtizedekig a nemzetgazdaság legerősebb bástyájának számított. Az utóbbi néhány esztendőben azonban erről az építményről nemcsak a vakolat hüllőt le, hanem a falai is megrepedeztek. A szövetkezetek átalakulása és az állami gazdaságok privatizációja vélhetően még az idén gyökeres változásokat idéz elő az egykori sikerágazatban, s ez valamennyi ott dolgozót érint majd. A rendkívül nagy felelősséggel járó munkát végző növényvédő mérnökök is egyre jobban érzékelik, hogy az eddigi termelési szerkezet összeomlása komoly egzisztenciális gondokat vetít előre. Talán épp ez volt a legfontosabb tényező, amely egy esztendeje életre hívta a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Növényvédő Mérnöki Kamarát. Nos, a szakmai érdekképviseletet felvállaló szervezet pénteken tartotta közgyűlését a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson. Dr.Herczeg Gyula, a megyei kamara elnöke beszámolójában elsőként a megalakulás óta eltelt egy esztendő mérlegét vázolta fel. Elmondta, hogy az egyik fő célkitűzésnek tekinthető érdek- védelem terén eddig még nem volt szükség a kamara tevékenységére, az idén viszont annál inkább számítani lehet a munka- nélkülivé vált növényvédő szakemberek megjelenésére. A másik fő cél, a növény orvosi magánpraxis intézményi hátterének megteremtése érdekében azonban már többször hallatta hangját a megyei kamara, illetve a megyei kamarák országos szövetsége. Noha a magánvállalkozáson alapuló növényvédelmi tevékenység már nem számít utópiának, hisz ennek feltételrendszerén folyamatosan dolgoznak az érintettek, az új növényvédelmi törvény idei megjelenésében csak reménykedni lehet. A növényorvosi magánpraxis Használtruha-kereskedők, figyelem! A Bolt BT. nagykereskedelmi raktárában új, svájci és német szállítóktól érkezett használt ruházat és military, katonai ruházat kapható. Várjuk a viszonteladókat! Nyitva: 7,30'- 14 óra közölt. Cím: Szolnok, Vízügy SE sporttelep, tel.: (56) 34-455,34-743 ^______________________________________________*76588/ 1^ feltételrendszerének megteremtése mindenesetre nemcsak a mezőgazdaság átalakulása miatt egzisztenciáját féltő néhány ezer szakember érdeke, hanem valamennyiünké. Elképzelni is rossz, milyen óriási veszéllyel járhat, ha e rendkívül veszélyes tevékenységgel „műkedvelők” foglalkoznak. Éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy a növényorvosi magánpraxis ügye minél hamarabb sínre kerüljön. Persze addig sem tétlenkedik a kamara. Szorgalmazza például a piacok szigorúbb és gyakoribb ellenőrzését, a zöldségek és gyümölcsök növény védőszer-maradékának vizsgálatát. Emellett természetesen tovább folytatódik a birkózás a hatóságokkal és a szakminisztériummal, megkezdődött a növényorvosok tarifarendszerének, felelősségi viszonyainak kimunkálása és nem utolsósorban a vállalkozás finanszírozási hátterének biztosítása. L.Z. Farsangi mulatság A megyében több általános iskolában tartottak a hétvégén farsangi mulatságot. Mi Cserkeszőlőre látogattunk el, ahol 213 gyerek örült a vígságnak szombaton délután. Szép, gyertyafényes nyitótáncot mutattak be a gyerekek, és a műsort királyi udvartartás is színesítette. T.Z.
