Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

1992. FEBRUAR 22. Szabadidőben - családi körben 11 A mérleg két oldala Itt a félévi bizonyítvány. Elérkezett valamennyi tanköteles gyer­mek a megmérettetéshez, kézzel foghatóvá vált félévi munkájuk eredménye. Valamennyi szülő odafigyel ezekre az eredményekre. Mi van a számok mögött? Amennyiben jó az értékelés, nyugodt a szülő, hogy gyermeke eleget tett elvárásainak. De mi történik akkor, ha az eredmények a vártnál rosszabbak? Keressük-e a sikertelenségek valódi okát? Vagy csak felelőtlenül elmarasztaljuk a gyermeket vagy tanítóját? Véleményem szerint mindenképpen az elmaradások valódi okát kell keresnünk, bármi legyen is az ok, ha gyermekünkön segíteni akarunk. A várt teljesítményszint alatti eredmény oka lehet: 1. A gyermek túlzott leterheltsége. A különórákra való szaladgá­lás, nyelvek tanulása, különtoma, egyesületi szintű sportolás stb. miatt szétaprózódik a gyermek ideje. A sok feladattól fáradt lesz, s a fáradt ember nem tud tanulni. ,2. Az is lehet, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére sem képes eleget tenni a követelményeknek. Mi okozza, hogy elmaradt a fejlődés vagy leállt? Ezt csak a gyógypedagógus, logopédus szak­ember tudja megállapítani. A Nevelési Tanácsadó dolgozói vagy a városi logopédia szakemberei tudják a vizsgálatokat elvégezni. 3. A megfelelő szint alatti teljesítés alapja lehet, hogy a gyermek olvasási készsége nem jó. Technikai nehézségekkel küzdve nem tud figyelni az olvasottak tartalmára, ennek következtében nem is tudja elmondani mi az, amit tudnia kellene. A dyslexia élő probléma, a 8. osztályos korig, sőt még a gimnáziumokban is fellelhető. Sajnos nem figyelünk fel rá időben, s nem teszünk eleget megelő­zése (prevenciója) érdekében. Pedig a korai felismerés, az időben elkezdett prevenciós munka az egyedüli kiút az olvasás-, helyesírás­zavarok felszámolására. Miért fontos ez? A társadalom jövője van veszélyben amiatt, hogy az iskolák kitermelik a félanalfabéta em­berkéket azzal, hogy a dyslexia megszüntetése érdekében nem tesz­nek eleget. Kedves Szülők! Önökre bízom, döntsék, el mi a fontosabb! A nyelvtanulás, különtoma stb., vagy az, hogy az olvasást készségszin­ten művelje a gyermek. Ha az 1. és 2. osztályban ez lenne a központi, legfontosabb feladat önök előtt, s az iskolában is, akkor pár év alatt megszűnne ez a probléma. 4. A teljesítmény csökkenést okozhatja az is, ha a gyermek szá­mára nem biztosított a nyugodt családi háttér. A zilált, alkoholizáló, veszekedésekkel teli légkör vagy egy válás következtében előállt bizonytalanság a gyermeket pszichésen károsítja, s ennek következ­ménye tanulási teljesítményének visszaesése. A harmonikus fejlő- déshéz elengedhetetlen a biztonságot adó, nyugodt családi háttér. 5. Okozhatja a tanulási elmaradást a szülői ellenőrzés hiánya. Mai körülményeink között mindenki igyekszik eleget tenni munkahelyi kötelezettségeinek, s azon túl is különmunkát vállalnak a kedves szülők, hogy biztosítsák megélhetésüket, életszínvonaluk szinten tartását. Jut-e elég idő e túlfeszített munka mellett a családra, a gyerekek ellenőrzésére? Mindenképpen mérlegelni kell a szülőknek, s úgy szervezni a napi munkát, hogy gyermekükre is legyen idő. Nem egy családi tragédia előidézője a szülői felügyelet hiánya, s a gyer­mek magárahagyottságában letér a jó útról, iskolakerülő, galeriző lesz. Különös figyelmet érdemel ebből a szempontból a prepubertás, pubertás kora. 6. Tanulási teljesítménycsökkenést okozhat, ha a gyermeknek nincs önbizalma. Különösen lányoknál gyakori ez a jelenség. Becsü­letesen tanul, készül az órákra, és nem tud jó jegyet szerezni, olyan görcsösen akarja a jó eredményt, hogy az lebénítja. Az ilyen gyermeket a szülőnek támogatni, a nevelőnek ösztönözni kell annak érdekében, hogy önbizalmát növeljék. Az ilyen szorongó gyermek sokszor szomatikus (testi) tünetekkel is jelzi problémáját (pl. hasfájása, hányingere, fejfájása s súlyos esetekben még hőemel­kedése is van). Valamennyien figyeljenek fel erre a tényezőre, s ha nagyon súlyos az eset, forduljanak pszichológushoz, neurológushoz. Sorolhatnánk még az okokat, hiszen számtalan előidézője lehet a gyermek teljesítménycsökkenésének. Legfontosabb, hogy a szülő és a nevelő együttesen igyekezzenek az elmaradás okát megkeresni és korrekcióját mielőbb megkezdeni annak érdekében, hogy ne neuro- tizálja az iskolai kudarcok sorozata a gyermeket. Nem kell félni kikérni a szakemberek véleményét, „jobb félni, mint megijedni” - tartja a közmondás -, s átvitten ez azt jelenti, jobb időben odafigyelni, mint a tűz kitörése után a lángokat eloltani. Patakvölgyi Jánosné Egy új szakácskönyv Kontinensek ízei ­Halak, rákok, csigák A vizekben élő számos állat, elsősorban a hal az ember egyik legősibb táplálékforrása, a belő­lük készült ételek fogyasztása az egészséges táplálkozás elmarad­hatatlan része. A magyar konyhában évszáza­dok óta szerepel a halétel - hol tekintélyes helyet foglalt el az éttermi étlapokon, a családi me­nükben, hol kissé visszaszorult. Napjaink táplálkozási gyakorla­ta azonban szinte megköveteli, hogy a hal, a vizekben és a vizek közelében élő állatok méltó he­lyen szerepeljenek étrendünk­ben. Ez a gondolat vezérelte a Petit Print Könyvkiadót, amikor tervbe vette a közismert szerző­páros, Pár Gyula-Oriskó Ferenc Halak, rákok, csigák című nagy lélegzetű munkáját. A magyar szakmai iroda­lomban egyedülálló szakács- könyvben 823 receptet talál az olvasó. Az ételek alapanyagául szolgáló - többségében már bolt­jainkban és piacainkon is besze­rezhető - édesvízi és tengeri ha­lak, valamint rákok, csigák, bé­kák, polipok, teknősök előfor­dulási helye, sajátosságaik, sü- téshez-főzéshez való előkészíté­si fogásai is szerepelnek a könyvben. A receptskálán köre­tek és mártások, valamint ételké­szítési ábécé is szerepel. A halakat 81 színes rajz is be­mutatja, továbbá 17 étel színes fotója is kiegészíti a gazdag re­ceptgyűjteményt. A szakácskönyvet vendéglátós szakembereknek, háziasszo­nyoknak, a 100 számozott pél­dányt pedig könyvgyűjtőknek ajánlja a kia'dó. íme néhány recept: ' ‘ Vörösboros polip mandulával 1000 g friss polip (kicsik), 3,5 dl vörösbor, 1 g fokhagyma, 100 g hámozott mandula, 200 g vö­röshagyma, 1,5 dl halalapié, 50 g só, 2 g törött bors, 1 dl olívaolaj, 5 adag főtt rizs A megtisztított, felszeletelt po­lipot olajban, gyors tűznél elő­sütjük, majd hozzáadjuk a me­téltre vágott mandulát, és tovább pirítjuk. A vöröshagymát na­gyon vékony szeletekre vágjuk, és a polipra szórjuk. Sózzuk, bor- sozzuk és zúzott fokhagymával ízesítjük. Vörösborral és hal- alaplével felengedjük, lassú tű­zön 1 órán át pároljuk, szükség esetén kevés vizet öntünk alá. Főtt rizzsel tálaljuk. Töltött csiga 30 db éti csiga, 1 g fokhagyma, 1 db babérlevél, 1 dl fehérbor, 50 g vaj, 2 cs. petrezselyemzöld, 200 g vegyes zöldség, 50 g vö­röshagyma, 30 g só, 1 egész bors, 1 g kakukkfű, 1 g őrölt bors A csigák megtisztított húsát zöldséges, fűszeres, hagymás, fehérboros vízben puhára párol­juk, ha szükséges, kevés vizet öntünk alá. A főtt csigahúst apró kockákra vágjuk, vajon pirítjuk, ízesítjük zúzott fokhagymával, őrölt borssal, finomra vágott pet­rezselyemzölddel, megsózzuk, majd tovább pároljuk. Az előké­szített csigaházakba beletöltjük a vagdalékot. Csigatálba vagy tepsibe 1 cen­timéter vastagon sót rakunk, és erre helyezzük a betöltött csigá­kat nyílásukkal felfelé. Tálalás előtt 10-12 perccel sütőben pi­rosra sütjük. Forrón tálaljuk. Teknősleves 1 db teknős, 250 g vegyes zöld­ség, 1 g fokhagyma, 100 g vörös­hagyma, 15 g só, 2 g bors, 1 g koriander, 2 db babérlevél, 1 g kakukkfű, 1 g szerecsendió-vi­rág, 1 cs. petrezselyemzöld, 30 g liszt, 100 g vaj, 2 dl tejföl A teknős fejét levágjuk, elvé­reztetjük, jól átmossuk, éles kés­sel páncélját szétválasztjuk, hú­sát mindkét oldalról lefejtjük, belét eltávolítjuk. Vízben forral­juk a feknős csontjait, a húst. Amikor felforr, lehabozzuk, be- zöldségeljük, fűszerezzük, és lassú tűzön puhára főzzük. A húst kiemeljük, s amikor kihűlt, apró kockára vágjuk. Vajban finomra vágott hagy­mát aranysárgára pirítunk, erre tesszük az előkészített teknős­húst, a petrezselyemzöldet, és az egészet jól megpirítjuk. Liszttel meghintjük, a teknős leszűrt fő­zővizével felengedjük, jól kifor­raljuk, majd tejföllel dúsítjuk. Forrón, pirított zsemlemorzsa­szeletekkel tálaljuk. Csőben sült békacomb 20 db békacomb, 100 g vaj, 100 g liszt, 80 g sajt, 20 g só, 5 dl tej, 1 dl tejszín, 5 dl húsleves (csontié), 2 db tojássárgája, 1- g szerecsendió, kávéskanálnyi zsemlemorzsa A megmosott békacombokat a húslevesben puhára főzzük, majd vajazott tálra helyezzük. A vajban lisztet hevítünk, for­rásban levő tejjel felengedjük, tejszínnel, tojássárgájával dúsít­juk, kevés reszelt sajtot, sót, re­szelt szerecsendiót adunk hozzá. Ezt a sűrű mártást ráöntjük a bé­kacombokra. Tetejét reszelt sajt­tal, zsemlemorzsával meghint­jük, kevés vajjal meglocsoljuk. Sütőben pirosra sütjük. Chilivel párolt tintahal 750 g tintahal, 100 g vörös­hagyma, 3 g fokhagyma, 0,5 dl dióolaj, 0,5 dl citromlé, 10 db hegyespaprika, 30 g só, 10 g cu­kor, 10 g szárított srimppaszta, 5 adag főtt rizs A tintahalat megtisztítjuk, bel­ső részeit, tintazacskóját és a fe­jéből a szájrészt eltávolítjuk. A hegyespaprikát 10-15 percig főzzük, héját lehúzzuk, magját eltávolítjuk, majd gyorsvágó gépben a vöröshagymával, a fokhagymával, a srimppasztá- val, a sóval, a cukorral pürésít- jük. Serpenyőben olajat hevítünk, ebben a tintahalat gyors tűzön áthevítjük, citromlével meglo­csoljuk, és hozzáadjuk a pürésí- tett fűszeres paprikát. Az egészet - állandó keveréssel - gyors lán­gon addig pirítjuk, amíg barnás- piros nem lesz. Forró rizsköret­tel tálaljuk. Farsangi szokásaink Tyúkverés, rabvágás, Cibera és Konc király A farsang egyik legjellemzőbb népszokása a kántálással egybe­kötött adománygyűjtés. Ez á ka­rácsonykor, húsvétkor, pün­kösdkor és Márton-napon is megfigyelhető szokás egykor a falusi tanítók jövedelmének ki­egészítését szolgálta. A falu fia­talsága járt ilyenkor köszöntőket mondani, amit szalonnával, hur­kával honoráltak, de előfor­dulhat az ajándékok között tojás, kalács vagy éppen pénz is. Ezek­ből készültek a „zabálóhét” ét­kei. * A Bács-Kiskun megyei Bá­tyán úgy tartják, hogy „kövér­csütörtökön” kilencszer kell jól­lakni a jövő évi jó termés érde­kében. A moldvai csángók in­kább adományokat visznek ilyenkor a szegényeknek, mint ahogy a palócok is ezt teszik. „Kövércsütörtökön’ ’ néhol a ha­lottakról is megemlékeznek. Gö­rög katolikus vidékeken farsang szombatja a „halottak szombat­ja”, feltehetően az ortodox litur­gia egyik eleméről van ebben az esetben szó. A kántálást Honton „szőkicskézésnek”, a Nyitra megyei Zsérén „sárdózásnak” nevezik. A baranyi farsangozók énekeiben a regölés elemei fi­gyelhetők meg. Általános jelleg­zetesség, hogy az egyéni céllal kántálók maszk nélkül, míg a kö­zös célra gyűjtők maskarában, maszkosán járják a falut. * A múlt században még lako­dalmakban és farsangkor egy­aránt megjelent a „tyúkverés” szokása. Ä Drávaszögben hús- hagyókedden került erre sor. Földbe ásott vagy póznához kö­tözött tyúkot kellett a bekötött szemű versenyzőknek agyonüt­niük. A próbálkozók esetlensége sok nevetésre adott okot. Akár sikerült, akár nem, mindenkép­pen vacsora lett a tyúkból. E szo­kás egyik miskolci változatában, a „kakasnyakvágás” előtt paro- disztikus bíróság elé állítják az állatot, ahol is azután halálra íté­lik. Ez eredetileg áldozati rítus lehetett. A fentiekkel mutat for­mai rokonságot a „rabvágás”. Sajónémetiben két férfit rabnak öltöztetve állítanak bíróság elé, fejükre olvassák a faluban tör­tént lopásokat és más bűnöket. Ezután halálra ítélik őket, majd a fejükre helyezett cserépfazék összetörésével a két „hévér” (hóhér) „kivégzi” őket. A halot­tak nemsokára életre kelnek, fu­tásnak erednek, s meg sem áll­nak a kocsmáig. A „bíróság” sokszor versbe szedve monda el vádjait és az ítéletet is. * A múlt században még általá­nos volt az „áltemetés” is, amit forrásaink a farsang temetése­ként említenek. Erdélyben asz- szonyruhába bújt legényt „sirat­tak el ”, de előfordult, hogy meg­ölt állatot, Gömörben például rendszerint „varjútemetésre” került sor. A Csallóközben „dőrejárás” néven ismert az a maszkos felvo­nulás, amiben zsáneralakok és állatalakoskodók egyaránt elő­fordulnak. Az előbbire példa a drótos tót vagy a bátyus zsidó, az utóbbira a medve vagy disznó alakoskodók. A legismertebb magyarorszá­gi népszokásra, a busójárásra farsangvasámap kerül sor. A szájhagyomány szerint a busók a törökök ellen harcolva maskará­ikkal elijesztették a támadókat-. V-alószínűbb azonban, hogy a busójárás eredeti értelme a ter­mékenységi rítusokban keresen­dő. * A farsang régen a lakodalmak ideje volt. Erre utal az álesküvő tréfás játéka (például a Vas me­gyei Katafán) éppúgy, mint az ilyenkor szokásos vénlánycsúfo- lók. Szegeden hamvazószerda délelőttjén jártak a tuskóhúzók, maskarában, kötéllel vonszolva maguk után egy darab fát, hang­szerekkel és fémedényekkel csapva nagy zenebonát. Főleg a pártában maradt lányok házait kerülgették. E szokás változata a bihari „százgulyahajtás” vagy a „kongózás” is. Itt tréfás rigmu­sokkal invitálják a vénlányokat - Szatmárban, Beregben az öreg legényeket is - a szűzgulyába. A. csípős válasz - szintén rigmusba szedve - nem maradhatott el. A farsangi hagyomány vetél­kedőjátékai a legrégebbiek. A középkori lovagi viadalok paro- disztikus formái közül kiemel­kedik Cibera vajda és Konc ki­rály harca. Főleg Erdélyben és Magyarország déli részén ma­radt fenn a középkori irodalom e két alakja, akiknek küzdelmében a böjt és a lakoma küzdelme fe­jeződik ki. Konc király kolbász­ból, hurkából, sonkából álló se­rege vízkeresztkor és húshagyó­kor vív csatát Cibera vajda bab­ból, halból, hagymából álló ha­dával. Vízkeresztkor Konc ki­rály győz, húshagyókor viszont Cibera a sonkát úgy a folyóba hajítja, hogy nagyszombatig ki sem tud onnan jönni. Csíkména- ságon két legény - egy sovány és egy kövér - vív harcot egymáss- sal. A „párviadal” a sovány Ci­bera győzelmével ér véget, és Konc király „halála” egyben a farsang végét is jelenti. Rékai Miklós (F erenczy-Europress)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents