Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
Bomlás idején Késett a tsz-ek átalakulása Mi lesz az elmaradott térségekkel? Nagy változások előtt áll idén a magyar gazdaság egykori sikerágazata, a mezőgazdaság. Mire számíthat a „föld népe”, milyen gondokkal kell szembenézniük, amíg az átalakulási folyamat lezajlik? Erről kérdezte az MTI-Press munkatársa a fiatal demokrata képviselőt. Interjú Glattfelder Béla (Fidesz) képviselővel J kezeti típusok vannak benne jelen. A túlméretezett nagyüzemek és a túlságosan apró kisüzemek. Az első tőkeintenzív gazdálkodást tesz lehetővé, de ugyanakkor tőkepazarló is, míg a másik pedig munkaintenzív, de egyben munka pazarló termelési forma. Ez utóbbi viszonylag kis tőkeigényű gazdálkodás, amely azonban a munkaerő szempontjából erősen önkizsákmányoló jellegű. A mezőgazdaság hagyományos jövőképe felborult, mert összeomlottak a keleti piacok. Világossá vált, hogy az erőltetett exportnak igen kevés értelme van. Nem találja a mezőgazdaság a helyét a nemzetgazdaságban, nem tudja, hogy mi a szerepe a vidéki foglalkoztar tási problémák kezelésében, a fizetési mérleg pozitív szaldójának megtartásában. Ezekre és más hasonló kérdésekre a kormány meg sem próbált még választ adni. Ez egy nagyon komoly tényező a hosszú távú befektetések elbizonytalanodásában. . - Milyen válaszokat várnak ezekre a kérdésekre?- Hát semmiképpen sem politikai deklarációkat, mint amilyen például a Kisgazdapárt egyik választási jelszava volt, hogy „a falu majd felszívja a városi munka- nélküliséget". Olyan' regionális programokat kellene kidolgozni, amelyek az egyes régiókban világossá teszik, hogy ott milyen méretű mezőgazdasági termelés tartható fenn, amelyek hosszú- 1992 nehéz év lesz a magyar mező- gazdaság számára, még az 1991-es évnél is nehezebb. Nem tartom képesnek az agrárágazatot, hogy megismételje tavalyi teljesítményét, és ez nem „meteorológiai előrejelzés". Csak meg kell nézni a tényeket. A termelőszövetkezetek már tavaly is lényegesen kevesebb műtrágyát és rosszabb minőségű vetőmagokat használtak föl, mint a megelőző években. Csökkent az őszi vetésű gabonák vetésterülete, és az állatállomány is rohamosan apadt. Különösen riasztó az a jelenség, hogy a kistermelők nagyobb arányban fogták vissza termelésüket, mint a nagyüzemek. Ez egyértelműen a termelési kedv határozott csökkenésére utal.- Milyen okokra vezethető vissza ez a borúlátás?- Három fő okot említenék. Először is a múlt nehéz gazdasági öröksége, másodszor a jövőkép hiánya és harmadszor az ágazat előtt álló feladatok bonyolultsága és összehangolatlansága. A magyar agrárágazat nagy problémája, hogy még mindig szélsőséges szerVálaszra váró kérdések i Bomlás idején letőleg más formájú vagyoni hozzájárulásra is kötelezhető. E körben kell megemlíteni azt is, hogy a tag a szövetkezetnek - kamat ellenében - kölcsönt is nyújthat A más formájú vagyoni hozzájárulások befizetésének, fel- használásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét alapvetően az önkormányzati szabályzatokban kell meghatározni. 3. / A szövetkezeti üzletrész - értékpapír. Olyan értékpapír, amely alapján, megállapítható az is, hogy a tagot a szövetkezet vagyonából (üzletrésztőkéből) milyen arányban illeti meg tulajdon. Az üzletrész névértéke változó - a szövetkezeti vagyon gyarapodásának vagy csökkenésének függvényében. A szövetkezeti törvény alapján működő szövetkezet az üzletrésztőkét az adózott nyereségéből hozza létre, illetőleg az adózott nyereségből növeli. A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető, és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni. A tagsági viszony megszűnése esetén a tag nem követelheti a szövetkezettől, hogy az üzletrésze névértékének megfelelő értékű vagyontárgyat vagy készpénzt adja ki számára. E volt tagra a kilépéstől számítva a kívülálló üzletrész-tulajdonosra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. / A szövetkezeti juttatások és támogatások- A szövetkezet a szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően az alapszabályban vagy más önkormányzati szabályzatban meghatározott módon és feltételek szerint a tagjait - különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyerekes tagjait - és azok özvegyeit, árváit különféle anyagi segítségben és szolgáltatásban részesíti (segély, nyugdíj-kiegészítés, szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, szociális gondozó biztosítása stb.), és támogatja művelődésüket, sporttevékenységüket. A juttatások céljára a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek terhére számolhatja el. Az alapszabályzatában vagy más önkormányzati szabályzatában meghatározott módon és feltételek szerint a tag szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenysége ingatlanhasználat és termelőeszköz-használat átengedésével, termény vagy termék juttatásával, az utóbbiak pénzbeli megváltásával, kedvezményes szolgáltatásokkal vagy más módon támogatható. A korábbi szövetkezeti jog felelősségi rendszer - a munkajogival egyezően - fegyelmi és anyagi felelősségre oszlott, s a részlet- szabályok is csaknem teljesen azonosak voltak. A szövetkezeti tag tulajdonosi pozíciójának elsődlegességét jelzi az a tény, hogy az új szövetkezeti törvény már nem teszi lehetővé fegyelmi felelősségre vonását, s bár a kizárás jogintézményét fenntartja, a kizárásra nem fegyelmi eljárást eredményeképpen kerül sor. A szövetkezeti jogi anyagi felelősség a tagsági jogviszony alapján a szövetkezetnek és a tagnak egymás irányában fennállójogi felelőssége. A szövetkezeti jogi anyagi felelősségben lényeges különbség van a szövetkezet, illetőleg a tag anyagi felelősségének alapjaiban: A szövetkezet a teljes vagyonával felel (a szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök), míg a tag a saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. A szövetkezet anyagi felelősségénél a fő szabály a teljes kár megtérítése. A felelősség mértékének csökkentésénél polgári jog kártérítési felelősség körében is értékelendő körülmények vehetők számításba. A tag felelősségének a mértékét az dönti el, hogy a kár milyen másodlagos jogviszonnyal összefüggésben keletkezett. A vállalkozói jellegű jogviszonnyal kapcsolatosan a polgári jog, a munkaviszony jellegő jogviszonnyal összefüggésben pedig a mun- |j# '-j kajog alapján kell a keletke- i Jsiraj o. zett kárért való felelősség mértékét meghatározni. Dr. Horváth Zoltán főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Jogi Főosztály felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatainak formái: 1/ részjegy jegyzése, továbbá 2/ vagyontárgynak vagy pénznek a szövetkezet tulajdonába (használatába) adása (a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának egyéb formái) jogszabályi keretek között az alapszabály vagy esetenként a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozata alapján, 3/ a szövetkezeti üzletrész, 4/ juttatások és támogatások. 1. / A szövetkezet alapításakor, illetőleg a szövetkezetbe való belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegy mértékét (összegét) az alapszabály határozza meg, és itt kell szabályozni azt is, hogy egy tag összesen hány darab részjegyet jegyezhet. A részjegy jegyzése készpénzfizetést jelent, amelyet - ugyancsak az alapszabály rendelkezéseitől függően - egy összegben (az alapításkor, belépéskor) vagy részletben kell megtenni. A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek, és másra nem ruházhatók át. Az adózott nyereségből az általa jegyzett részjegyek után a tagot részesedés illeti meg. 2. / Az alapszabály, más önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, ilA tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatai Felelősségi viszonyok
