Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
Bomlás idején Átalakulás kérdőjelekkel Túrkeve Túrkeve nevének említésekor sokan csak azt tudták; első termelőszövetkezeti város. Ennek oka, hogy 1951 elejére tíz termelőszövetkezet volt a városban. 1951 februárjában az országban elsőként termelőszövetkezeti várossá nyilvánították Túrkevét. A tíz tsz-ből 1960-ban három maradt, majd 1976 óta a három tsz egyesülése után egy termelőszövetkezet működik. A szövetkezetnek jelenleg 1543 tagja van. A városban élők jelentős részének biztosít munka- és megélhetési lehetőséget. A szövetkezeti törvény és az átmeneti törvény új típusú szövetkezetek lehetőségét deklarálja. A szövetkezet tagjai önmagunk dönthetik el, hogy tulajdonosként milyen formában kívánnak dolgozni a továbbiakban. Fontos feladat, hogy tagságunk minél jobban megismerje a törvény által biztosított lehetőségeit, hiszen csak így tudnak dönteni majd arról, hogyan tovább - mondta Simon József, a termelőszövetkezet elnöke. A tagoknak június 5-ig kell határozniuk arról, hogy az új típusú szövetkezetben továbbra is együtt kívánnak-e dolgozni, vagy nevesített tulajdonukkal egyéb vállalkozásba kezdenek-e. A lehetőségeket, tudnivalókat a tagsággal munkahelyi értekezleteken ismertetik. Ez idáig 11 ilyen tanácskozás volt, amelyen közel 1100 fő vett részt. Természetesen egy-egy beszélgetés nem ad minden kérdésre választ. Erre gondolva a szövetkezetben minden tag megkapja a Számadás c. lap egy példányát, ami nagyon közérthető formában ismerteti a törvényeket. Ezen túl júniusig még sok fórumot terveznek. A tájékozódást a munkahelyi vezetők is segítik. Azt, hogy ki hogyan dönt, még nem lehet tudni, és erre van is idejük még a tagoknak - vélekedett az elnök úr, aki úgy gondolja, hogy a tagság többsége az új típusú szövetkezet mellett dönt majd, mivel a vállalkozások beindításához kevés embernek van elegendő tőkéje. Az átalakulás egyik alapvető kritériuma, hogy a szövetkezet vagyonát 100 százalékig nevesíteni kell, azaz tulajdonba adni. Simon József tájékoztatása szerint a tagok üzletrészt, részjegyet és földtulajdont kapnak. Az üzletrész nagysága az eltöltött időtől, a személyes közreműködéstől és a vagyonbeviteltől függ. A földtulajdon nagysága attól is függ, hogy a kárpótlási igények kielégítésére mekkora földterület szükséges, hiszen csak a kárpótlás után megmaradó földalap osztható fel a tagok között. A tiszta vagyonunk 750-760 millió forint, ez kerül felosztásra. A törvényjogot biztosít azoknak is vagyonrész-szerzésre, akik jelenleg nem tagjai a szövetkezetnek, de korábban bizonyos ideig azok Az év elején elfogadott új szövetkezeti törvény, valamint e törvény végrehajtásával kapcsolatos, az átmenet szabályait rögzítő törvény hosszú időre meghatározza a mezőgazdaság, a falun élő emberek sorsát A jelenlegi helyzetről, pillavoltak. A mai napig ilyen jogcímen közel százan nyújtották be igényüket a felosztható vagyon- ra. A szövetkezetben jelenleg is belső vállalkozások működnek. Az átalakulást követően - amennyiben az új típusú szövetkezet létrejön - az lesz a legfontosabb feladat, hogy tulajdonossá vált tagjaiknak biztos megélhetést nyújtsanak, várhatóan a jelenlegi gazdálkodási profilok megtartásával. Természetesen az új típusú szövetkezet működőképessége attól is nagymértékben függ majd, hogyan alakul a jövedelmezőség, és a közgazdasági szabályzók hogyan változnak.- Némethné natnyi teendőkről beszélgettem Kalmár Ferenccel, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz elnökével.- Várhatóan az átalakulás után is dominánsak maradnak a közös gazdaságok, de ezek a törvények a ma funkcionáló szövetkezetek helyére a tagok magántulajdonán Tiszafüred KONIX BRIKETT UTALVÁNY AKCIÓ ! A dorogi Szénbányák Rt. vállalatok, társaságok részére kedvezményes fizetési feltételekkel KONIX brikett utalványakciót hirdet. Átvállaljuk az utalványvásárlás finanszírozásának költségét, ha a vállalatok, társaságok dolgozóinak hat havi kamatmentes részletfizetést biztosítanak. KONIX BRIKETT UTALVÁNNYAL a legújabb jó minőségű hazai brikett vásárolható, a legjobb fizetési feltételekkel, a legalacsonyabb áron. Kérjenek részletes tájékoztatót a TÜZÉP VÁLLALATOKTÓL, vagy közvetlenül adorogj Szénbányák Rt. értékesítési csoportjától. DOROG telefon: 33/31 -614,33/31 -411, fax: 33/31-819, telex: 22-5433. DOROGI SZÉNBÁNYÁK RT. *75864/1* •--------------------------------------------------------------------------------------< 4 m oDBin müLETVÉiTO I I nnev mppDórésíB rKflfHftiftIVEK ELEKTROSZTATIKUS VOKSZÍKÁSA IRÁNYÁR 250-350 Ft/ma TISZÁMÉN!? REGIONÁLIS VÍZMÜVEK TELEFOn: (56) 35"253; TELEFAX : (56) 35-051 TELEX : 23-750 P0STACÍFT1 • 5001. SI0Ln0K,PF=3. Üi.: NÉIT1EDV 35-253/32 JfEMflTCttN ÉRDEKLŐDNI IDHDT . 2 TRV. II. SZ. TELEPE, SZOLROK, THÖKÖLY U. 83. C3 minDEn szíren \ ti esztétikus ííiegjelerés ÍiÉÉi8ÍwÍÉÍÉilÉÉttNÍÍÉíÉIÍH I Bomlás idején lyekre e vagyonrész - különösen a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá átalakulása esetén - felhasználható. Az alapszabály megállapítása után a szövetkezetét a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni, amely az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal a cégbejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha az alapszabály valamely jogszabállyal ellentétes. A szövetkezet jogi személy, ami azt is jelenti, hogy a külső viszonyokban a szövetkezet válik jogosulttá, illetőleg kötelezetté. A szövetkezetét az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató, vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazás alapján képviselheti a szövetkezetét. Az alapszabály megállapítása, a testületi szervek felállítása és a tisztségviselők megválasztása után kerülhet sor a megalakulás előtt vállalt kötelezettségek közgyűlési jóváhagyására. Erre azért van szükség, mert a cégbejegyzés megtörténte előtt azok, akik a szövetkezet nevében eljártak, korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. E felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. Ha a szövetkezet a tevékenységét a cég- bejegyzés előtt megkezdi, a^éybeiegyzés hiányára nem hivatkozhatazzalszemben, akivel valamilyen jogviszont létesített, és ezáltal kötelezettsége keletkezett. Ha a cégbíróság a szövetkezét bejegyzését megtagadta, úgy kell tekinteni, hogy a szövetkezet nem létezik, és a tevékenységét haladéktalanul meg kell szüntetnie. A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, amelynek eljárására a cégnyilvántartásról szóló jogszabályok az irányadók. A tagsági viszony A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Miután a szövetkezetek tevékenysége a tagok személyes és vagyoni közreműködésén alapul, az általános feltételeket mégis meg kell határozni. A tagsági viszony létesítésének személyi és vagyoni feltételei vannak. A személyi feltételt a szövetkezet célja és tevékenysége szabja meg. A fő cél az, hogy a szövetkezetnek nagykorú állampolgár legyen a tagja, de ez például az iskolaszövetkezeteknél nyilvánvalóan nem tartható. A14. életévét betöltött kiskorúaknál egy indokolt megszorítás van: a törvényes képviselő hozzájárulása. Külföldi állampolgár és hontalan is lehet szövetkezeti tag. A tagsági viszony létrejöttéhez vagyoni hozzájárulás is szükséges, ezért vagyoni feltételekről is beszélhetünk, amely legalább egy darab részjegy jegyzésében nyilvánul meg (természetesen az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat). Az alapszabály ezen túlmenően meghatározhat olyan közös érdekeket is, amelynek megléte a tagsági viszonyhoz szükséges. A t^g felvételéről szóló határozatról az érdekeltet értesíteni, a legközelebbi közgyűlést (küldöttgyűlést) - feltéve, hogy a kérdésben nem a testületi szerv döntött - pedig tájékoztatni kell. A tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjában jön létre, feltéve, hogy a tag a részjegy összegét vagy annak az alapszabályban meghatározott részét befizette. A közgyűlés (küldöttgyűlés) nem bírálhatja felül ugyan az igazgatóság döntését, de elutasító határozata ellen a szövetkezetbe belépni szándékozó személy a közgyűléshez fordulhat, s ez esetben a közgyűlés (küldött- gyűlés) érdemben köteles dönteni. A közgyűlés (küldöttgyűlés) kérelmen alapuló érdemi döntésben jóváhagyhatja, megváltoztathatja a határozatot, sőt kötelezheti is az igazgatóságot a felvételi kérelem újbóli megtárgyalására és új határozat hozatalára. Ez a döntés azonban már fellebbezhetetlen. Jogok és kötelezettségek A tagsági jogviszony tartalmát, azaz a jogosultságok és kötelezettségek összességét a szövetkezeti törvény, az alapszabály, az egyéb önkormányzati szabályzatok, a testületi szervek határozatai és a szövetkezet és a tag között létrejött megállapodás határozza meg. A tagsági jogviszony tartalmaként megjelenőjogokat és kötelezettségeket három nagy csoportra lehet felosztani:- a szervezeti élettel,- a személyes közreműködéssel,- vagyoni hozzájárulással kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre. A szövetkezeti tag alapvető szervezeti joga, hogy- a tanácskozási, javaslattételi és szavazatai joggal részt vegyen a közgyűlésen,- tisztségre megválaszthassák, ha kizáró ok és összeférhetetlenség nem áll fenn,- a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetét érintő bármely kérdésről. A szövetkezeti tag alapvető szervezeti kötelezettsége, hogy rendszeresen részt vegyen a közgyűlésen és a szövetkezet minden olyan szervezetének tevékenységében, amelyben a részvételt elvállalta. <iti -ma A |^?övetkezet tevékenységében való személye^ közreműködésében a tag jogai:- részt.vegyen a szövetkezet tevékenységében,- a személyes közreműködésének megfelelő ellenszolgáltatást kapjon,- részesedjen a gazdálkodás eredményéből. A cégbejegyzés