Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
Bomlás idején r Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal közleménye Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal felhívja az érintett állampolgárokat, szövetkezeteket, szakszövetkezeteket, állami gazdaságokat (továbbiakban szövetkezet) és önkormányzatokat, hogy az 1992. évi II. tv. alapján a szövetkezeti földalapok kijelölésének segítése és ellenőrzése végett helyi érdekegyeztető fórumot (továbbiakban fórum) lehet létrehozni. A fórumot a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakíthatnák meg az érdekeltek. Ennek létrehozása nem kötelező, de ajánlatos. A fórum megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-ig a helyi (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik. Az önkormányzat a fórumot a bejelentéstől számított 15 nap alatt köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint, úgy azt az érintett önkormányzatok közösen alakítják meg. A fenti szabályok alapján tehát akár egy településen belül is létrejöhet több fórum, ha a településen több szövetkezetnek van földje, viszont ha egy szövetkezetnek több településen van termő- földterülete, akkor két vagy több települési önkormányzat közösen hoz létre egy fórumot. Utóbbi esetben az egyes ön- kormányzatok által a fórumba választható tagok számát az ön- kormányzatok megállapodásban rendezik, e körben irányadó lehet az egyes községek termőföldjei után benyújtott V _____________ t ermőföld-kárpótlási igények AK-ér- tékeinek aránya. Mivel a törvény nem tartalmaz részletes szabályokat a megalakításra, az egységes gyakorlat kialakítása végett célszerű az alábbi eljárási rendet követni. Az igénybejelentés megtörténte után az önkormányzat hirdetményi úton - akár újsághirdetés is lehet ez, megyei vagy országos lapban - közzéteszi, hogy bejelentés érkezett a fórum megalakítása iránt. Aki a fórum munkájában részt kíván venni, az a megadott határidőn - ez nem lehet hosz- szabb, mint a kérelem beérkezésétől számított 15 nap - jelentse be ilyen irányú igényét az önkormányzatnál, egyben igazolja, hogy kárpótlásra jogosult. A határidő lejárta után az önkormányzat képviselő-testülete a bizottsági tagokra vonatkozó szabályok szerint megválasztja a bejelentkezett kárpótlásra jogosultak közül a fórum tagjait. A fórumba olyan tagot is meg kell választani, aki a nem helyben lakók képviseletében jár el, tehát nemcsak a helyi érdekeket képviseli. A kárpótlásra jogosultságot igazolni lehet a megyei kárrendezési hivatal által kiadott igazolással, illetve maga a tény adott esetben köztudomású is lehet. Ha a szövetkezet területe több települést is érint, úgy bármelyik település önkormányzatánál bejelentett igény joghatályos. Az érintett önkormányzatok kötelesek egymást értesíteni és megállapodni az egyes önkormányzatok által választható tagok számában, valamint ugyanazon napon kell megtartaniuk választást. A fórum a képviselő-testület által az igénybejelentők közül megválasztott 3-11 tagból, a szövetkezet, az ön- kormányzat(ok) és a részarány-földtulajdonosok (a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók) megbízottjából áll. A fórum a saját maga által meghatározott működési szabályok szerint jár el. E tekintetben mindegyik testület a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb ügyrendet állapíthatja meg; a legjobb belátása szerint jár el. A fórumot megválasztó önkormányzat biztosítja - az állami költségvetés terhére - a működési feltételeket. A megválasztott tagoknak személyesen kell eljárniuk. Ha bármelyik tag időközben lemond, meghal vagy egyéb okból szűnik meg a megbízatása, úgy helyére a már bejelentkezettek közül a képviselő-testületnek új tagot kell választania. A képviselő-testület által megválasztott tag nem hívható vissza. Dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár ______ J B omlás idején nek van nagyobb jelentősége, mivel a már működő szövetkezetek számára ennek végrehajtása jelent azonnali feladatokat. E megfontolásból elsőként az átmeneti időszak tennivalóit ismertetjük. A vagyonnevesítés Ahhoz, hogy a meglévő szövetkezetek is a tagok magántulajdonán alapuló társas vállalkozások lehessenek, a szövetkezetek vagyonát vissza kell juttatni azokhoz, akik annak létrehozásában közreműködtek, elsősorban a tagokhoz. Ezt a műveletet a törvény vagyonnevesítésnek nevezi. A vagyonnevesítés nem jelenti a szövetkezet vagyonának a természetbeni kiosztását, hiszen az a szövetkezet megszűnésével járna. A vagyonnevesítés lényege az, hogy megteremti a szoros és állandó vagyoni kapcsolatot a szövetkezet és a tagja között, és ezáltal a tag mint tulajdonos számára érzékelhetővé teszi, hogy a saját munkája vagy más jellegű közreműködése hogyan függ össze a szövetkezet eredményességével és azon keresztül a saját hasznával. Ennek a kapcsolatnak a fő formája a szövetkezeti üzletrész. Az üzletrész határozza meg, hogy a tag milyen arányban tulajdonosa a szövetkezet vagyonának, valamint azt, hogy - a vagyonmérleg tükrében - milyen értéket képvisel. A vagyont tehát üzletrészek formájában kell felosztani, és arról - a jogosult kérésére - értékpapírt kell kiállítani. Erre az értékpapírra természetesen már a Szövetkezeti Törvény szabályait kell alkalmazni, vagyis ez az értékpapír szabadon átruházható, szövetkezeten belül és kívül egyaránt. Értéke és az annak alapján járó részesedés persze a szövetkezet gazdálkodásának eredményétől függ. Azt, hogy a vagyonnevesítés során kit kell és kit lehet üzletrészben részesíteni, röviden a következők szerint foglalható össze. Üzletrészre jogosultak Üzletrészben kell részesíteni: a) azt, aki 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésekor (1992. január 20.) is tagja volt a szövetkezetnek, b) azt, akinek tagsági viszonya valamilyen normatív kényszer (adójogszabály, más jogszabály, alapszabály) miatt szűnt meg, és tagsági viszonyát a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelentéssel visszaállítja, illetőleg c) azt, aki a szövetkezetben legalább 5 éves tagsági viszonnyal rendelkezik, és igényét ugyancsak 60 napon belül bejelenti a szövetkezetnél. Az igénybejelentésre az említett személy örököse is jogosult Üzletrészben lehet részesíteni: a) a szövetkezet alkalmazottját b) a szövetkezet volt tagjait (a tagsági viszonyban eltöltött évekre tekintet nélkül), azok örököseit, c) a rendszeresen munkát végző segítő családtagokat. A vagyonnevesítést 1992. április 30. napjáig el kell végezni. Az elmúlt évtizedek során sokszor gazdasági szükségesség nélkül és a tagok valódi akarata ellenére végrehajtott szervezeti változások a szövetkezet tagsága által történő felülvizsgálatát a törvény azzal segíti, hogy könnyít a feltételeken: az egyesülés, a szétválás, a gazdasági társasággá átalakulás és a megszűnés (azaz a szervezeti változások) elhatározásához elegendő a közgyűlésen jelen lévő szövetkezeti tagok egyszerű szavazattöbbsége, illetőleg a kiváláshoz közgyűlési hozzájárulás nem is szükséges. A szervezeti változást (ideértve a kiválást is) a vagyonnevesítési közgyűlést követő két és fél hónap alatt lehet kezdeményezni. E határidő eltelte után szervezeti változásra már csak akkor kerülhet sor, ha a szövetkezetben vagyonmegosztási árverést tűznek ki. Ilyenkor az árverés megkezdéséig lehet valamely árverésre bocsátott vagyontárgy tekintetében szervezeti változást kezdeményezni. A vagyonmegosztási eljárást a törvény csak a termelő típusú, azaz konkrétan a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekre vonatkozóan szabályozza. Az eljárás három jól elkülöníthető fázisra osztható: a) a vagyonmegosztás előkészítése, b) vagyonmegosztás közgyűlési határozattal, c) vagyonmegosztás árveréssel. A vagyonmegosztás előkészítése Szervezeti változás kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel vagy egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékeléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetén szakértői értékbecslésre kerül sor. Az egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékelés módját a kormány szabályozza, e rendelet az elkövetkezendő hetekben bizonyosan meg fog jelenni. A megállapított vagyonértéknek megfelelően kell meghatározni az egyes üzletrészek névértékét is. A névértéket a szövetkezeti üzletrész-értékpapíron fel kell tüntetni. A kezdeményezett szervezeti változások alapján a szövetkezet közgyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoportonként a vagyonmegosztási eljárásra. A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett részjegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A követeléseket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyak között azok megállapított értékének arányában kell megosztani. A követelést, illetőleg a tartozást lehetőleg ahhoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni, amely a) vagyontárgy működtetésével összefüggésben a követelése, b) vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban a tartozás keletkezett. A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához a szövetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a vagyonmegosztási közgyűlésre meg kell hívni. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hitelező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik.
