Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei fogyasztási szövetkezetek hirdetési melléklete Most formálódik a jövő szövetkezete Kedves Áfész-tagunk! Tisztelt Vásárlónk! Nem az első találkozásunk a mai. Az Áfész-extra keretén belül 1991 októberében az őszi áfész-napok során már részletesen megismerkedhetett nemcsak a saját áfészük, hanem a megye valamennyi szövetkezete életével, főbb célkitűzéseivel. Az őszi áfész-napok sikerei kapcsán ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni azért a csaknem 15 milliárd forint értékű vásárlásért, mellyel az elmúlt évben szövetkezeteink eredményességét megalapozták, s lehetővé tették, hogy a szövetkezetek döntő hányada kedvezően zárja az 1991. évet. Ismételt találkozásunknak kettős oka van. Egyrészt szeretnénk Önt vásárlóként továbbra is megnyerni, és jelezni, hogy ennek érdekében mindent megteszünk. Célunk, hogy olcsó és jó minőségű áruval lássuk el tagságunkat, fogyasztóinkat. Ezért határoztunk úgy, hogy a legtöbb árut - megyénk áfészeinek összefogásával - közvetlenül a termelőktől hozzuk a boltokba, azt remélve ezáltal is, hogy Önnek is megtakarítunk minden vásárláskor néhány - egész évben pedig több millió - forintot. Reméljük, Ön is elismeri, hogy eddig is sokat tettünk a kereskedelem kulturáltságának, szakmai színvonalának javításáért a falvakban és a városokban egyaránt. Célunk továbbra is az, hogy az áfész-boltok kényelmes, igényes kiszolgálást biztosítsanak, s képzett, rátermett kereskedők szolgálják ki Önt. Meggyőződésünk, hogy a piaci pozíciónkat a megnövekedett versenyben csak ilyen feltételekkel s közös akarattal tudjuk tartani. Bizalmukat arra alapozzuk, hogy az elmúlt évben sikerült közelebb kerülnünk tagjainkhoz, s egy új üzleti stratégia keretében kibontakozhatott egy tagcentrikus áfész-kereskedelem. Az áfész és tagja kapcsolatának igazi értelmét az év elején megjelent új szövetkezeti törvények életbelépése adja meg. Tisztelt Tagtársunk! A mai napon megjelenő Áfész-extra összeállításával az volt a másik - nem titkolt célunk, hogy Ön is megismerje azokat a törvényeket, amelyeket a parlament közel 200 paragrafusban fogalmazott meg számunkra, és melyek meghatározzák a következő négy hónap reánk vonatkozó feladatait.- Először is szeretnénk, ha tudná, hogy jelenleg egy időben három, szövetkezetekkel foglalkozó törvény van hatályban, és e törvények betartása nagyon precíz, részletes feladatmeghatározást, figyelmet feltételez mindenkitől. Ezért kérjük Önt - jelenlétével, tanácsaival, támogatásaival és döntésével az áfészek részközgyűlésein és küldött- gyűlésein tiszteljen meg bennünket. A következő hetekben a részközgyűléseken tagságunk tízezreivel szeretnénk találkozni, hogy őszintén és részletesen megbeszéljük tennivalóinkat és döntsünk a törvények által előírtakban.- A parlament először az 1992. évi I. törvényt fogadta el, ez az úgynevezett új szövetkezeti törvény. E törvény meghatározza a jövő (átalakult) szövetkezetének minden lényeges ismérvét. A szövetkezeti szakemberek és a tagság eddigi véleménye e törvényről, hogy az jól fogja szolgálni a szövetkezeti mozgalom érdekeit a jövőben azon szövetkezeteknél, melyek tudnak igazodni a gyorsan változó piaci követelményekhez. Szeretnénk, ha elmondaná véleményét, milyen fogyasztási szövetkezetét tart alkalmasnak arra, hogy az áfész-tagság igényét a lehető legjobban szolgálja.- Az átmeneti törvény (az 1992. évi II. törvény), ahogy a nevéből is következik, azt szabályozza, mikor, milyen döntést kell hozni, hogy az áfész a törvényes keretek között átalakulhasson új szövetkezetté. A törvény végrehajtása óriási fegyelmet, precíz előkészítést kíván mind a szervező áfész-szakemberektől, mind tagságtól. Szinte napról napra ki van számolva egy-egy szövetkezeti rendezvény helye és ideje. A törvény nem engedi meg, hogy többször foglalkozzunk ugyanezen dologgal, ezért kérjük az Ön figyelmét, és jelezzük, hogy az áfészek mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden rész- közgyűlés és küldöttgyűlés eredményes legyen. Ez azért is fontos, mert a rendezvénysorozat sok-sok pontja egymásra épül, és az egyik a másik nélkül nem lehet érvényes. Az áfész-részközgyűléseken döntés születik a vagyonnevesítés elveiről és főbb szabályairól is. Mint tudja, a vagyonnevesítés azon folyamat, melynek keretében a szövetkezet vagyonának mintegy 70 százalékát a szövetkezet tagsága között értékpapír formájában (ezt nevezik szövetkezeti üzletrésznek) szét kell osztani. Egy tagra több tízezer (de legfeljebb százezer) forint kerülhet nevesítésre.- Az átmeneti törvény előírja, hogy a részközgyűléseket követően az összegzett tapasztalatok alapján küldöttgyűléseken kell dönteni a továbbiakról. Meg kell határozni azt, kinek mennyi nevesíthető a szövetkezet osztható vagyonából. El kell fogadni az alapszabályt, és meg kell választani a szövetkezet vezető testületéit: az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és a szövetkezet tisztségviselőit.- E munkát úgy kell végeznünk, hogy 1992. június 30-ig be tudjuk fejezni, mert a törvény előírásai ezt követelik tőlünk. Reméljük, meggyőztük Önt arról, hogy elsősorban saját érdekében kell eljönnie a részközgyűléseinkre és más rendezvényeinkre. Aki távol marad, az viselni köteles az esetleg számára kedvezőtlen döntéseket, melyet Ön helyett mások hoztak. Szövetkezeteink vezetői, dolgozói minden esetben akár az üzletekben, akár a szövetkezeti központokban szívesen állnak információval, tájékoztatással az Ön rendelkezésére. Gazdag Sándor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Áfészek Szövetsége ________________A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNYRŐL_________ N yolc fontos tudnivaló 1. Mi a szövetkezet? 3. paragrafus: A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy. 2. Ki lehet a szövetkezet tagja? 4. paragrafus (1): A szövetkezetnek a természetes személyek (minden nagykorú állampolgár) és a 14. életévüket betöltötték (a törvényes képviselőik hozzájárulásával) lehetnek a tagjai. Az alapszabály jogi személy tagságát is lehetővé teheti. 3. Mi az alapszabály? 17. paragrafus (1): Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya: tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. V _____________________ 4 . Milyen önállósága van a szövetkezetnek? 61. paragrafus (1): A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok, vagy mások által használatába adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével e törvény keretei között szabadon rendelkezik. 5. Milyen tevékenységet végezhet a szövetkezet? 62. paragrafus (1): A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe. 6. Milyen juttatások illetik meg a szövetkezet tagjait? 52. paragrafus (2): A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít. 56. paragrafus (1): A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető, a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. 45. paragrafus (1/b): Tag alapvető joga, hogy igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit. 7. Mi a tag joga és kötelessége? A SZVT 45-46. paragrafusa alapján:- A tag joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, részesedjen a gazdálkodás eredményéből, a szövetkezetben tisztséget viseljen, információt, felvilágosítást kérjen.- A tag alapvető, kötelességei hogy legalább egy részjegy erejéig teljesítse a vagyoni hozzájárulást, s vállalásának megfelelően vegyen részt a szövetkezet tevékenységében. A szövetkezet vagyonát gondosan védje. 8. Mi a szövetkezeti üzletrész? 56. paragrafus (1): alapján: A szövetkezet vagyonából a tagra nevesített átruházható, örökölhető és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosító értékpapír. RENDEZVENYPROGRAM 1992 február—1992 június 1992 február-március a részközgyőlések megtartásának időpontja- Véleménycsere a tagokkal a szövetkezeti mozgalomról az új törvények alapján.- A vagyonnevesítés főbb szempontjainak elfogadása.- Tájékoztató az 1991 évi eredményekről, az 1992 évi feladatokról.- Küldöttek, helyi intézőbizottságok megválasztása. 1992 március-április az első küldöttgyűlés időpontja- Döntés a vagyonnevesítésben a részközgyűléseken elfogadott szempontok alapján.- Az 1991 évi gazdálkodási eredmény felosztása, az 1992 évi célok meghatározása. 1992 április-június- A vagyonnevesítésről szóló határozat megküldése a küldött- gyűlést követő 15 napon belül. Minden tag névreszólóan kapja meg, milyen elvek alapján és milyen összegben részesült a szövetkezet vagyonából üzletrész formájában.- A vagyonnevesítésről szóló határozat átvételét követő 2 hónapon belül lehet a szervezeti változásokat kezdeményezni. 1992 június hó a második küldöttgyűlés időpontja- Az alapszabály elfogadása- Testületek, tisztségviselők megválasztása. Minden kedves Tagtársunkat tisztelettel várjuk rendezvényeinken. Kérjük, figyelje saját áfészé- nek programját. A rendezvények ideje alatt engedményes vásárok, tagsági akciók, osztalék, részesedés fizetése. f \ Ki részesülhet a szövetkezet vagyonából a nevesítés során?- Minden feltétel nélkül az, aki 1991. január 1-én és 1992. január 20-án tagja volt az áfésznek.- Aki a szövetkezet megalakulását követően legalább öt évig (bármikor) tagja volt az áfésznek, amennyiben vagyonnevesítésre vonatkozó igényét március 20-ig bejelenti.- Akinek tagsági viszonya bármilyen okból 1987. december 31-e után szűnt meg, és ennek helyreállítását 1992. március 20-ig kéri és a részjegyét befizeti. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a vagyonnevesítéskor?- Az üzletrész értékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének. (Itt általában a befizetett alaprészjegy összege lehet a számítás alapja.)- A nevesítés során figyelembe kell venni a tagsági viszony időtartamát. (Aki régebben tag, az több üzletrészre jogosult).- Az üzletrész értékének megállapításánál számításba kell venni a személyes közreműködést (aki a szövetkezetnél régebben dolgozik, annak több üzletrész jár).
