Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

1992. FEBRUÁR 15. Családi körben 11 Sokszemközt a logopédiáról A dadogásról A dadogás olyan beszédhiba, amely jellemző tünetei alapján (pl: görcsös elakadások a beszédben, ismétlések, együttmozgások . . . stb.) könnyen felismerhető bárki számára. A gyermek beszédében nem jelentkezik azonnal az összes kísérő­tünet, hanem lassú „fejlődés” útján alakul ki. Az első tünetek általában a mondatalkotás és az összefüggő beszéd kialakulásának idején (2,5-3 éveskor körül) lépnek fel. Ezek a csupán élettani jellegű megakadások azonban nem tekinthetők valódi be­szédhibának, inkább életkori sajátosságként kezelhetők. A gyermek ebben az időszakban sokkal többet és gyorsabban szeretne közölni, mint ahogyan az ehhez szükséges beszédmozgásokat kivitelezni képes. Szókincse sem elég gazdag, így keresnie kell a megfelelő szavakat, ő azonban nem vár, tovább beszél, ismétli az utolsó szót. Ekkor szívesen és sokat beszél, megakadásait észre sem veszi, nincsenek beszédét kísérő kóros együttmozgásai, csupán kisebb gri­maszok, szemhunyorítás, fejbólintás fordul elő. Ahogyan fejlődik ő maga, szókincse gyarapszik, beszédmozgása ügyesedik, úgy múlik el kb. 1/2-1 év alatt szinte nyomtalanul az élettani dadogás is. A szülő segítheti gyermekét mintát nyújtó dallamos, nyugodt beszédével, türelmes és szeretetteljes odafigyelésével. Nagyon fon­tos, hogy sikerüljön megóvnia gyermekét lehetőleg minden kellemet­len, ijesztő hatástól, és segítse elő szókincsének gyors gyarapodását. A valódi dadogás ennél sokkal súlyosabb tünetekkel együtt járó, nehezen kezelhető, az egész személyiséget és annak fejlődését befo­lyásoló súlyos beszédhiba. Ha a kisgyermek dadogása egy évnél hosszabb ideje áll fenn, ha a családban előfordul vagy előfordult már dadogás, ha a dadogás mellett a gyermek beszéde érthetetlen vagy több hangra kiterjedően pösze, ha fél beszélni, akkor szakemberhez - logopédushoz - szükséges fordulni. A kezelést a szülő együttműködésével végzi a logopédus, azonban súlyosabb esetekben csak pszichológus és orvos (elsősorban gyer­mekideggyógyász) együttes munkájával várható megnyugtató ered­mény. Az idejében - még a gyermek személyiségfejlődésére károsan ható tünetek (pl: szorongás, beszédtől való félelem - logofóbia - kudarcélmények) kialakulása előtt - elkezdett, lehetőleg intenzív terápia sokkal nagyobb esélyt ad e beszédhiba leküzdésére, mint a késői, egész személyiségét érintő, tartósan fennálló, egyre súlyosbo­dó dadogás esetében. Éppen ezért nem szabad feleslegesen arra várni, hogy a gyermek „kinövi”, hanem idejében szakemberhez kell for­dulni. Filepné G. Mariann logopédus Házi varróiskola Modern foltpárnák Divatosak az érdekes, geo­metriai formájú foltdarabkák­ból összeállított párnák. Min­den párnához 90 cm széles fe­kete mosóanyagból (például klott) 45 cm szükséges, vala­mint különféle mintás maradék darabok és kartonpapír. A mű­helyrajz a foltmintákat jelöli: 1 = kerek párna, 2-3 szögletes párna, 4 = hatszögletű párna mintája. A kerek párnához 48 rom­busz alakú, a szögleteshez 25 nyolcszögletű és 16 négyzet alakú kartondarabot szabunk, a hatszögletű párnához pedig 37 hatszögletű formát a megadott szabásminta szerint, amelyen 1 kocka = 1 négyzetcentiméter. Az összeválogatott mintás tex­tilmaradékokat is - megfelelő számban és méretre - 1 cm-rel Kabát alá - kosztüm helyett Pulóver (mb. 92 arí Hozzávalók: 40 dkg Firenze félgyapjú fonal, 3-as 3,5-ös. kö­tőtű, körkötőtű. . Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra for­dított szemet kötünk. Alapminta: leszámolható áb­ra szerint, sima-fordított szemek váltakozásával dolgozunk. Az ábrán fel nem tüntetett páros so­rokban, simára sima, fordítottra fordított szemeket kötünk. Egy mintaismétlődés (2 borda) 12 szem, a munkadarab befejező sorvégén 7 szemmel, kezdő min­taismétlés van, a leszámolható ábra jelzései szerint. Szempróba:. 24 szem x 32 sor = 10 cm. . o Munkamenet Háta: 104 szemre kezdjük, 3- as kötőtűvel, patentmintával 10 cm = 31 sort kötünk. A követke­ző sorban minden 4. szemre 1 új szemet szaporítunk (129), és a munkadarabot 3,5-ös kötőtűvel alapmintával folytatjuk. 25 cm = 110 sor elérése után, mindkét ol­dalszélen karkerekíté'st készí­tünk. Lefogyasztunk 4, majd • • • □ • • • • 45. 43. 9. 7 5 3. 1 * • • • □ • • • • • • • □ • • • # □ • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • <* • sorvég mintaismétődés □ -sima □rfordított minden 2. sorban 2x3, 3x2, 2x1 szemet (93). A vállfogyasztás 20 Cm=180 sor elérése után, mind­két oldalszélen, minden 2. sor­ban 7,6,7,d5 szem. A középen megmaradó 41 szemet tarta­léktűre vesszük. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással készül. Kezdéstől számított 50 cm = 160 sor elérése után nyakkerekítést készítünk. Középen tartaléktűre veszünk 11 szemet. Ezután az oldalrészeket azonos szem, és sorszámmal, de külön munkada­rabban kötjük. A nyakkerekítés oldal szélén, minden 2. sorban tartaléktűre veszünk 3, 3x2, 6x1 szemet. Ujja: 3-as kötőtűvel, 47 szem­re kezdjük, patentmintával 10 cm = 31 sort kötünk. A követke­ző sorban, minden 2. szemre 1 új szemet szaporítunk (69). A mun­kát alapmintával, 3,5-ös kötőtű­vel folytatjuk. Mindkét oldalszé­len; váltakozva egyszer minden 8., egyszer minden 10. sorban szaporítunk 13x1 szemet .(95). 32 cm=134 sor elérése után mindkét oldalszélen lefogyasz­tunk 4, majd minden 2. sorban 3, 3x2, 14x1, 2x2, 2x3 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó 21 szemet egyen­ként, az alapszemnek megfelelő­en lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint össze­varrjuk. Az eleje, háta nyakkivá­gás tartalékszemeit 3-as körkö­tőtűre vesszük. Az eleje nyak ol­dalrészen a szélszemeken kiegé­szítjük, és 98 szemmel, patent­mintával, körbehaladó sorokkal 12 cm magas nyakpántot kötünk. Végül a szemeket az alapszem­nek megfelelően (egy szemet si­mán, egy szemet fordítottan) le­fogyasztjuk. PV. Tiszta konyha Nem kell félni a nagytakarítás­tól. Ha rendszeresen ápoljuk a la­kást, könnyű a tisztaságot meg­őrizni. A konyhában hetente egy­szer mossuk le a konyhaszekré­nyeket, a hűtőszekrényt és a gáz­vagy villanytűzhelyet. Ezután a konyhapadlót töröljük fel nedves ronggyal. Három-négy hetente töröljük ki alaposan a hűtőszekrényt. Majd ecetes vízzel (természetes fertőtle­nítő) mossuk át. Két-három havon­ta pedig takarítsuk le a konyha- szekrények tetejét is. Ha betartjuk ezeket a tanácso­kat, a nagytakarításkor könnyű dolgunk lesz. nagyobbra szabjuk, mint a kar­tonsablon. Az anyag oldalait ráhajtjuk a kartonpapírra, ráva­saljuk és megférceljük. A for­mák széleit cikcakköltéssel egymáshoz varrjuk (a követke­ző műhelyrajz ezt jól érzékelte­ti), majd kihúzzuk a fércet, és kivesszük a kartonpapírt. Az összeállítás mindig a párna kö­zepétől kezdődik, így lesz szimmetrikus. Ezután kiszab­juk a fekete pámaalapból a kí­vánt fazon elejét-hátát, ami a szélein mindenhol 2 cm-rel na­gyobb, mint az elkészült folt- mozaiklap. Az elejére rágépel­jük a foltmozaikrészt. Ezután színével befelé egymásra fek­tetjük a pámalapokat, és a szé­létől befelé 1 cm-re legépeljük, kis nyílást hagyva. A párnát habszivacstörmelékkel meg­töltjük, majd a nyílást apró ké­zöltéssel bevarrjuk. B. K. Iskolai drogmegelőzési program A budapesti Drog-program munkatársai pedgógusoknak, osztályfőnököknek csoportfog­lalkozások, szituációs játékok keretében hívták fel a figyelmét az ifjúságot -10-16 éves korosz­tályt - leginkább érintő problé­mákra. Fel kell vértezni a gyere­keket a „kísértések” - alkohol, cigaretta, drog, gyógyszerekkel való visszaélés, AIDS - ellen. A megelőzés szerepe óriási, és ez a jövő útja. A foglalkozáson Bácskai Eri­ka szociológus elmondta, hogy a Kölni Egészségnevelési Intézet dolgozta ki ezt az iskolai meg­előzési programót, és azt adapr tálták hazai viszonyokra. Több mint háromezer általános iskolás gyereket és százötven pedagó­gust kérdeztek meg budapesti és környéki iskolákban, vidéki vá­rosokban és településeken. A megtörtént szituációkat elemez­ték; tanári kézikönyvek jelentek meg, a kábítószer-megelőzés és a dohányzás ellen - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tá­mogatásával. Hasonlót szeretné­nek kiadni az alkoholfogyasztás és az AIDS ellen. A megkérdezett 10-11 éves gyerekek két százaléka rend­szeresen, naponta dohányzik, három százalékuk hetente, és több mint 13 százalékuk kipró­bálta már a cigarettát. A megkér­dezett gyerekek a szüleinek fele cigarettázik. Az alkoholt is több mint negy­venegy százalékuk kipróbálta. Legtöbbjük szülők jelenlétében, családi eseményekkor, szil­veszterkor ... A gyerekek tíz százaléka rendszeresen szed nyugtatót, altatót. A gyerekek egy százaléka már különböző drogokat kipróbált, három szá­zalékuk pedig kipróbálná, ha hozzájutna ..'. HT Press Epekő es válás Ismeretes, hogy elhízott nők körében két-háromszor gyako­ribb az epekő, mint a normál sú­ly úaknál. Ebből az ember arra következtethetne, hogy az ered­ményes fogyókúra csökkenti az epekő gyakoriságát. Valójában ennek éppen az ellenkezője igaz. Ugyanis a fogyókúra alatt csök­ken a máj által termelt epesav mennyisége, és emiatt nő az epé­ben a koleszterinkicsapódás, ami a kőképződésnek az egyik alap-' ja. Ezt a feltételezést egy gondo­san tervezett és véghezvitt vizs­gálat igazolta is. Hatvanöt elhí­zott, de biztosan epekőmentes nő fogyókúrázás közben vett részt a vizsgálatban. A nőket három csoportra osztották: az I. csoport a fogyókúra mellé, epekő meg­előzés céljából ursodeoxychol- savat, a II. acetilszalicilsavat, a III. hatóanyagot nem tartalmazó placebót szedett a fogyókúra 16 hete alatt. Naponta 1200 kalóriát fogyasztottak, 55 g fehérje, 79 g szénhidrát és 1 g zsír formájá­ban. A kúra befejezése után 3 héttel a placebocsoportban 5, az acetilszalicilsav-csoportban 2 helyen mutatott ki epekövet az ultrahangos vizsgálat. Az urso- deoxycholsavat szedők körében nem képződött epekő. Ezért ha erősen elhízott nők szigorú fo­gyókúrát tartanak, epekő meg­előzés céljából jól teszik, ha leg­alább acetilszalicilsavat (aszpi­rin, istopirin, kalmopyrin, solfalt stb.) szednek. * A dolgozó nők idegeit kevés­bé tépázza meg a válás, mint a férfiakét - állapították meg ame­rikai és brit szociológusok. A nők házasságuk felbontása után önbizalmukat munkájukkal igyekeznek visszaszerezni. A férfiak, akiknél a munka amúgy is az első helyen áll, ezt nem tudják megtenni. Egy elvált dol­gozó férfi munkateljesítmény­csökkenése ötezer fontnyi vesz­teséget is jelenthet munkaadójá­nak. Az elvált férfiak több időt töltenek a kórházakban, rövi- debb életűek, és kétszer nagyobb náluk a májzsugor veszélye. Ez­zel szemben a magányossá váló nők munkahelyükön pontosab­bak, teljesítőképességük megnö­vekszik, jobban tudnak koncent­rálni. (MTI-Press) Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents