Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15 / 39. szám
Jászsági Extra — Jászapáti 1992. FEBRUÁR 15. Az oldalt írta: Rátái Szilvia Fotó: Korényi Éva Az orvosok, az influenza és egyebek A városi önkormányzat képviselő-testületének szociális bizottságának dolgozói Jászapátin az ügyfelek, az elszegényedett emberek olyan tömegét látják el nap mint nap, amilyenre még soha nem volt példa a közelmúlt folyamán. Nemcsak Jászapátin van így, hanem sajnos szerte az országban. Az elszabadult indulatokat az ügyfelek a szociális osztály dolgozóira zúdítják, mintha azok lennének okozói a szegénység árNincs mellénydöngetés Egy vidám kisbeteg zető főorvostól pedig az influenzajárvány helyi vonatkozásairól megtudtuk, hogy a hét elején tetőző járvány mára megszűnőben van, szövődmény alig volt. A korábbi évek influenza- járványaihoz képest nem volt több a táppénzes betegek száma, ami a főorvos úr szerint magyarázható, hogy az emberek ma már féltik az állásukat, nem íratják ki magukat egykönnyen, valamint a munkanélküliek megnövekedett számával is. Egyéb információt is kaptunk dr. Pál Istvántól. Jelesen azt, hogy 1992. január 1-től életbe lépett az a rendelet, mely szerint a dolgozó 3 napot betegszabadságra orvosi igazolás nélkül kivehet, további 7 napot pedig bármely orvos igazolhat. Most már csak az a kérdés, hogy ezt a 10 napot a munkahely hogyan számolja el a dolgozónak. Teljes fizetést kapnak rá (mint Amerikában), vagy 60-70-80-90 százalékot? Ezt a munkaadó dönti el. A társadalombiztosító mindenesetre csak all. naptól fizet táppénzt. Ami a 10 napot illeti: ha már Amerikát vetítjük előre, legyen tiszta Amerika, nem? —------------J--------------Hol szégyenkezve, hol kiabálva! Egész nap jönnek a segélyért fiatalok és idősek egyaránt. ként való felduzzadásának. Mindennaposakká váltak az ügyfélszolgálati iroda előtti veszekedések, ordítozások, a dolgozók életveszélyes megfenyegetése. Pedig ők nem okozói, inkább áldozatai az országhelyzet ilyen módon történő alakulásának, mégis rájuk nehezedik a szegénységhullám minden nyomása. Ráadásul a kormányrendeletek ezt még csak fokozzák azzal, hogy akinek lejárt a munkanélküli-segélyre megszabott idő felső határa, két évig a szociális bizottság segélyét kérheti. Kérheti, a baj csak az, hogy a szociális osztály sem dúsgazdag nagybácsi, nem tud adni, csak cseppeket, és ez ráadásul nem is megoldás. Hogy a megoldás, hazánk nagy gazdasági felvirágzása mikor jön el, arról a sok millió koldusnak ma még fogalma sincs. Számukra még áz is kérdés, hogy holnap lesz-e kenyér az asztalon (pl}? ^gyermekeken? fci. Nincs mellénydöngetés - a jász ember akkor használja ezt a népi kifejezést, amikor valamit elért ugyan, de sikere csak viszonylagos, és ez a siker elbizakodottságra, túlságosan nagy önbizalomra nem ad okot. Ezzel a jász szólással fogadott bennünket dr. Tajthy József, a jászapáti Velemi Tsz elnöke, amikor felkerestük, mert az a hír járta, hogy a jászapáti téesz nyereséggel zárta az elmúlt évet.- A nyereség nagyon relatív - mondotta -, a többi termelőszövetkezettel való hasonlítás pedig nem egy szerencsés megközelítés, és nem is vigasztal bennünket. A múltkor azt mondottam az Új Néplap riportereinek, hogy óborzalom, ami elé a magyar mezőgazdaság néz. Most azt mondom: óborzalom, amiben benne vagyunk!- Ezek szerint itt is az a kérdés, mi lesz a téesz sorsa?- Ezt mindennap feltesszük magunknak mi, vezetők is, felteszik a tagok is egymásnak. Közhelyek nélkül már nem lehet beszélni a kialakult állapotokról; veszteség, bizonytalanság, óriási nehézségek - ezeket mondhatjuk. Ma volt a gazdaság vezetőinek ülése, az 1991. év gazdálkodási tapasztalatait beszéltük meg. Az előző év tanulságait, tapasztalatait így foglalhatnám össze: a szövetkezet egy nagyon szerény nyereséggel zárta az évet. Zömében a növénytermesztési és tejtermelő ágazat viszonylagos sikeréből származik ez a kis nyereség, amit hangsúlyozok, hogy ez nagyon viszonylagos. A cukorrépa az, amivel itt is baj volt. Decemberben, miután lejárt a képviselő-testület határozata, mely szerint a hét végi orvosi ügyelet a központi rendelőben legyen, az egészségügyi, szociális, kulturális és társadalompolitikai bizottság feladatul kapta, vizsgálja meg a helyzetet újra, valamint kérje ki az egészségügyi dolgozók és a lakoság véleményét a kérdéssel kapcsolatosan. A beszélgetések során olyan problémák merültek fel az egészségügy terén, amelyeket a nyugodt munkahelyi légkör és a gyógyítás szempontjából fontos megoldani. Több orvos ellen érkeztek feljelentések a munkaidő pontos be nem tartása miatt is. A hét végi orvosi ügyeletről az egészségügyi dolgozóknak az a véleménye, hogy jobban szeretnének otthon ügyelni, arra hivatkozva, hogy ilyen módon a rendelő rezsiköltségét csökkenteni lehetne, ugyanakkor otthon nyu- godtabb körülmények között végeznék a munkát. Az ápolónők ugyanakkor az ügyelet díját keveslik. A lakosság viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyelet a központi rendelőben legyen, mert akkor nem kell annyi felé szaladgálniuk, ahány orvos van, s ráadásul észben tartani, vagy elmenni megnézni, mikor ki ügyel. Ezt a vitát hallgatva az a kérdés merült fel bennem: most vajon az orvos van-e a betegért vagy a beteg az orvosért? Nem nehéz rá válaszolni. Jászapátinak 10 ezer lakosa van, a fentiek szerint 10 ezer embernek kellene az orvosok különböző helyen lévő lakását ismerni, ráadásul Jászapáti fürdőváros, a nyári turistáknak is jó „szórakozás” lenne a „Ki találja meg előbb az ügyeletes orvos lakását?” című akadályverseny. De hát ez nem a mi feladatunk eldönteni - majd eldönti a bölcs belátás és a józan ész. Dr. Pál István városi ügyveNéha úgy tűnik, beteg az egész ország A tanműhely kívülről A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari Szakmunkásképző Iskola 1992. január 1-től önállóan működik Jászapátin a megyei önkormányzat fenntartásában. Munkájukat szeretnék korszerűbben végezni, az élet reális igényeihez mérten átalakítani. Felmérték, hogy az 1992/93-as tanévre a korábban oktatott 8 szakma mellett igény lenne további öt szakma oktatásának bevezetésére, valamint a kereskemek jelentősen csökkentik a szakképzésben való részvételüket, a speciális szakiskolai tanulókra pedig jószerével nem tartanak igényt. A Váci Kötöttárugyár jászapáti tanműhelyét el kívánja adni, az iskolának pedig létérdeke, hogy ezt a tanműhelyt megvásárolja. Ennek érdekében a városi önkormányzattól is segítséget kémek, ugyanis ha nem tudják megvenni a tanműhelyt, az iskoA képviselő-testület a város szélén épülő üzemanyagtöltő állomást eladta egy „Avanti” nevű osztrák-svájci vállalkozásnak. (A cég neve magyarul azt jelenti: előre.) A szerződést 31 millió forint értékben kötötték meg. A cég ebből 26 millió forintot utalt át a megadott határidőre. A további 5 milliót a tulajdonjog átírása, illetve a kút üzembe helyezésekor utalják át. Az Avanti-kút egyelőre még áll, hogy előre jusson, a cég igénye szerinti pluszmunkákat az Avanti végzi el a Városgondnoksággal megkötött megállapodás szerint. Hát akkor előre, Avanti, a városnak szüksége van a kútra hamar. Képünkön még csak a téli álom(?) látszik. A nőiruha-készítő tanműhelyben delmi szakképzés felvállalására. Ezenkívül az iskolának vállalnia kell a középfokú oktatási rendszerben továbbhaladásra nem képes tanulók kétéves speciális szakiskolai képzésének bevezetését. A gazdasági helyzet megváltozásával a vállalatok, üzelába jelentkezettek közel 50 százalékát el kell utasítaniuk. A kötöttárugyár tanműhelyének'megvásárlására benyújtott pályázatukat a megyei önkormányzat és az Országos Képzési Tanács mellett remélhetőleg a helyi ön- i í Iforményzut is támogatja. Összesen 100 hektárt nem tudtunk betakarítani az átvételi nehézségek miatt. Ráadásul itt, ellentétben a szolnoki tájkörzetbben alkalmazott megoldástól, a földeken maradt répáért a Hatvani Cukorgyár nem hajlandó kármegosztást vállalni.- A szerény nyereség 1 millió 340 ezer forint volt úgy, hogy decemberben egy 10 százalék körüli évközi bérpótlékot tudtunk fizetni. Az 1991-ről áthozott gondjaink között a legnagyobb a konzervgyárral való kapcsolatunk, mert Nem Köbüki, hanem KÖBU A hét elején KÖBU Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. néven Gazdabolt nyílt az István király úton. A két tulajdonosról, Kövesdi Andrásról és Bubori Józsefről elnevezett bt. vetőmagokat, permetezőszereket és egyéb, a kisgazdaságban szükséges anyagokat árul. Az elnök aláírja az előző év mérlegét- A szövetkezet átalakulása valószínű itt is folyamatban van . . .- Az átalakulásra való felkészülés már elkezdődött. A közeljövőben munkahelyi közösségi gyűléseken vitatjuk meg a vagyonnevesítés, a földalapok kijelölésének rendező elveit. A törvény ezt április 30-ra írja elő, nyilván nem ajánlatos az utolsó határnapig várni. A cél az, hogy a parasztembertől megszokott, megfontolt, józan ésszel vigyük végig ezt a.csapatmunkát.- Számszerűen milyen alapokról tárgyalhatnak az átalakulás kérdéséről? még a tavaly leszállított paradicsomért egy fillért sem fizettek. Termelőszövetkezetünk felé 40 millió forintot meghaladó tartozásuk van. Most, a nyilatkozatom időpontjában a gyárnak semmilyen konstruktívjavaslata nincs, holott már le kellene ülni az idei terveket megbeszélni, ezért fontos lenne bármilyen áthidaló megoldás. Mindezek után így röviden is világos, miért nagyon viszonylagos ez az idei szerény nyereség, és miért nincs okunk mellénydönge- tésre. Uj utakon az ipari szakmunkásképző Mikor jut előre az „Avanti”? A SZEGÉNYSÉG HULLÁMA - MÁRA ÁRADAT
