Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
4 1992. FEBRUÁR 12. Nyílt tér Visszakérdez a 33-ak egyike Ki meddig politizálhat? Fekete úr már régebben önkényesen lezárta a közöttünk folyó vitát. Úgy látszik, a múzsa ismét homlokon csókolta, arra késztette, hogy tollat ragadjon és újra kezdjük. Én voltaképpen örülök ennek, mert így alkalmam van ismételten kifejezni nézeteimet. Meglepetéssel olvastam, hogy Fekete úr gondolkodni szokott. És miről? Arról, hogy vajon kik állnak a 33-ak mögött. Ne törje rajta a fejét, megmondom. Azok a támogatóink a kisgazdák és a pártonkívüliek közül, akik hűek maradtak a Kisgazdapárt Ön szerint elavult eszméihez, elítélnek mindenfajta diktatúrát, jogaikat a parlamenti demokrácián keresztül igyekeznek érvényre juttatni, figyelembe véve az egész ország érdekeit. Nyugalmat, rendet, stabilitást kívánnak a gazdasági és politikai életben és nem „patakvért”. (Ne kívánja, hogy nyilvánosságra hozzam azoknak a bekiabálásoknak a szövegét, amelyet a múlt év tavaszán hallottam a megyei központban a helyi szervezetek képviselőitől.) Velünk együtt elítélik a politikában is a kétszínűséget (pl. Tor- gyán úr a múlt év tavaszán Kiskunhalason a vezetők klubjában, ahol csupa öreg kommunista funkcionáriusok vannak, kijelentette, hogy a „becsületes volt MSZMP-tagok ellen semmi kifogásom nincs, szükség van rájuk’ ’. Ez megjelent a kiskunhalasi újságban), a hazudozást, a felelőtlen ígérgetéseket. Demokráciát akarnak a párton belül is. Elítélik a személyi kultuszt és dermedten nézik az emberi méltóságról megfeledkezett, szerencsétlen jobbágyot, amint kezet csókol Torgyán úrnak. Ezekben az alapkérdésekben teljes az egyetértés a 33-ak és követőik között (az ön állításával szemben, Fekete úr). Ebben tévednek. Csak a mi követőink nem szeretnek cirkuszi poronddá vagy negyedrendű kocsmák színvonalára süllyesztett gyűlésekre járni. Nem óhajtanak hisztériás, magukbóHcikelt egyénekkel vitatkozni. Ok szavaztak és majd szavazni fognak, ha eljön az ideje. Nem biztos, hogy rám, de azt merem állítani, hogy nem Önre és szeretett vezérére. Az országgyűlési választások óta voltak már időközi választások és mindenütt bukott az a jelölt, aki mellett Torgyán úr szónokolt. Mégpedig nem ám harmadik vagy negyedik lett, hanem hatodik, hetedik. Autóbuszokkal ugyanis nem lehet a híveket összehordani a szavazófülkébe. Mindezek a tényezők arra mutatnak, hogy a Kisgazdapárton belül nem személyi, hanem súlyos politikai ellentétek vannak. Ézért azok a felelősek, akik nemrégen betolakodtak, akiknek semmi közük a kisgazdák eszmevilágához, akik a maguk szélsőséges elgondolásait akarják ráerőltetni az egész tagságra. A szélsőséges elemek mindig megosztották a pártokat. Erre nem egy példa van a történelemben. Hogy kik az érdekeltek a Kisgazdapárt megosztásában? Elsősorban az Önök szeretett vezérének tanácsadói, támogatói, az újsütetű, kommunista funkciókból lett, a vagyonátmentésből meggazdagodott kapitalisták, akiknek nem elég a gazdasági hatalom, a politikai befolyásukat is vissza szeretnék szerezni. Fekete úr Vincze Kálmán képviselőtársamat és engem külön kitüntet figyelmével azt állítva, hogy a múltunk ellentmondásos. Uram, az én múltamat átbolhász- hatja, talál benne börtönt, halálveszélyt, szegénységet, üldöztetést - de „ellentmondást” azt aztán nem. Úgyhogy javaslom, vizsgálja meg szeretett vezérének múltját, ott vannak ám érdekes dolgok! Patetikusan megkérdezi azt is: Meddig fordulhat szembe egy képviselő a választóival? Ezen a téren a lelkiismeretem tiszta. Ugyanazokért az eszmékért, célokért harcolok, mint eddig hosszú életen át. Ezeket nem rejtem véka alá, mindenki tudhatta, kire szavazott. Nem lettem áruló, engem árultak el, illetve támadtak hátba egyesek, akik azt képzelték, hogy dróton rángatott Paprika Jancsi leszek kezükben hálából támogatásukért, és abban a reményben, hogy majd újra rám szavaznak. Nem csúsztam és nem fogok fenéken csúszni senki előtt azért, hogy a legközelebbi választáson is képviselő legyek. Nem feküdtem én le sem az árulóknak, sem a megalkuvóknak és nem fogok a zsebébe ülni Torgyán úrnak sem. Pedig ez lenne a legkönnyebb, ha a SZDSZ állásfoglalás Az oktatáspolitika aktuális kérdéseiről l. Értékközvetítés Az oktatási törvény preambu- lumában kell megfogalmazni egy állásfoglalást a humanizmus, a demokrácia és az egyeteAz Új Néplap vitafóruma gyomrom bírná. (Akkor lennék csak ellentmondásos, ha ezt tenném. Ugyanis ezeknek a már említett támogatóimnak még akkor, amikor támogattak megmondottam, hogy én a Torgyán urat semmire sem becsülöm.) Ami Vincze Kálmán képviselőtársamat illeti, ha netán nem jut be a legközelebbi választásokon a parlamentbe, van hová visszavonulnia, dolgoznia. (Nagyszerű kertészete van, amit nagyobbrészt ő épített, megfelelő szakemberekkel együtt.) Kertészetében sokkal biztosabb sikerélményei lesznek. A növények hálá- sabbak, mint az emberek. Sokkal élvezetesebb dolog gyönyörködni a szép hortenziákban, mint érteden emberekkel vitatkozni azon, hogy azok is kaphassanak földjükért kárpótlást, akik már a városba költöztek falujukból. Ami pedig a politikai pályafutásunkat illeti, az sem függ attól, hogy országgyűlési képviselők leszünk-e vagy sem. Megnyugtatom Fekete urat, hogy amíg én élek, mindig politizálni fogok. (Olyan érveink vannak, amit a logikusan gondolkodni tudó emberek meghallgatnak és el is fogadnak. A még hátralévő időmben bőven ki tudom fejteni nézeteimet.) Az igazi sikerek még ezutánjönnek, amikor a Torgyán úr által meghipnotizált emberek is kijózanodnak. Dr. Mizsei Béla országgyűlési képviselő mes, illetve a nemzeti kultúra értékeinek közvetítéséről, illetve a nemzeti kisebbségi jogokat, a világnézetet, a vallást és a személyi jogokat megillető toleranciáról és arról, hogy az iskolákban folyó értékátadási folyamatban ezeknek az értékeknek kell érvényesülniük. Az egyházak folytathatnak hitoktatást az önkormányzati iskolákban, de kizárólag a kötelező tanterven kívül, önkéntes jelentkezési alapon, az iskola működési rendjét nem befolyásolva. A hittanjegyek a bizonyítványban ne szerepeljenek. A nemzeti alaptanterv kötelező világnézeti oktatást nem írhat elő. 2. Iskolaalapítás Bármilyen természetes vagy jogi személy alapíthat iskolát, de ennek feltételeit törvény rögzíti (például nyilvánosan meghirdetett program és működési szabályzat elkészítése, megfelelően képzett pedagógusok, a gyerekek elhelyezésére és foglalkoztatására alkalmas körülmények). Új iskola bejegyzésére a helyi önkormányzat jogosult. 3. Oktatásfinanszírozás Az oktatás az önkormányzati és az állami iskolákban az óvoMagyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt A mezőgazdaság és élelmiszeripar dolgozóihoz! A szabad választások óta két év telt el. A parlamentnek a gazdaság, azon belül az élelmiszergazdaság fejlesztési kérdéseire csak most kezd a figyelme ráirányulni. A mezőgazdasági átalakulást elősegítő törvényeket megalkották, de még mindig hiányzik a földtörvény és az agrárpiaci rendtartás. Az elmúlt év jó termése ellenére kedvezőtlen a mezőgazdaság helyzete. Sok az eladatlan termék, a nagy gazdaságok pénzügyi helyzete aggasztó, a magángazdálkodás feltételrendszerének kialakítása még várat magára. Kevés az őszi vetés, sok a megműveletlen föld, lecsökkent az állatállomány. Az 1992-es piaci előrejelzések bizonytalanok. A kormány elérte, hogy EGK társult tagsági státuszunk legyen. Van esélyünk nyugati segítséggel a keleti piac visszaszerzésére. Most cselekedni kell mindenkinek a maga posztján, a maga szintjén azért, hogy legyen mit eladnunk. Nehogy mi is segélyre szoruljunk. A MNP-NPP felhívja a mező- gazdaság és élelmiszeripar dolgozóit, hogy következetesen igényeljék a központi állami irányítástól és' az ágazati érdekvédelemtől, hogy az ágazat gazdasági súlyának, társadalmi-gazdasági szerepének megfelelő helyet kapjon a nemzetgazdaságban. Ismerjék fel, hogy a magyar gazdaság fellendülésének kulcskérdése a jól működő agrárgazdaság. Az agrárágazati irányítás tegye meg azokat a központi intézkedéseket a gazdasági szabályozás - adó, hitel, piaci rendtartásbani tennivalók, a termelők jogi védelme stb. területén, amelyek kötelezettségeit képezik és hatáskörébe tartoznak. Sürgető a vegyes gazdálkodási forma kialakítása. Az irányító központi agrárpolitika ne legyen kisüzem, vagy nagyüzempárti, legyen PARASZTPÁRTI! Figyelembe véve a meglévő termelőeszközöket, az új tőkebefektetés lehetőségeit, a hazai és külpiac i viszonyokat, az élelmiszergazdaságban szervezeti formának a leginkább a mezőgazda- sági termelő, élelmiszerfeldolgozó és értékesítő szövetkezet felel meg. A magyar élelmiszergazdaság az utóbbi két évtizedben - a politikai feltételeket is figyelembe véve - jelentős eredményeket tudhat magáénak. Az ágazat fizikai és szellem- i dolgozói meghatározó többségének hozzáértő, lelkiismeretes, kitartó, elkötelezett munkája elismerést váltott ki a hazai társadalomban és a nemzetközi agrárszakmai és piaci körökben. Az elért szakmai eredményekre alapozva, a hazai és nemzetközi változásokhoz igazodva kell az ágazat megújítását végrehajtani. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari dolgozókhoz azzal a FELHÍVÁSSAL fordulunk, hogy 1992-ben az átalakulással párhuzamosan minden talpalatnyi földet műveljenek meg. A jó gazda gondosságával válasszák meg a termesztendő növényeket, a jó termés eléréséhez biztosítsák a lehetőségeik legteljesebb kihasználását. Gyarapítsák állatállományukat, hatékonyságjavításával növeljék az állati termék előállítást. A szövetkezeti vezetők az átalakulás idején sajátjukként óvják, a termelésben mobilizálják a szövetkezeti vagyont, termelőeszközökkel, gépi bérmunkával, szaktanáccsal segítsék az önállósuló termelőket. Legyenek most is méltóak tisztségükhöz, felelősséggel képviseljék a tagok érdekeit. Az élelmiszeripar vezetői és ve- zetettjei tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a mező- gazdaságban megtermelt minden terméknek legyen jó áron piaca. Egy percre se feledjék, hogy további sorsuk egybeforr a mező- gazdasági termelőkével. Az elkövetkezendő hónapokban a legfontosabb a józan gondolkodás, előremutató, megfontolt cselekvés. Bizonyítsák be, hogy az átalakulásnak nem törvényszerű velejárója a parlamentben tapasztalható „tárgyalási mód”. Ä paraszti bölcsesség kerekedjen felül a bosszú, a „csakazértis” stb. fogalmakon. A gondolkodás, a cselekvés középpontjában a termelés álljon, a megújulást megtestesítő új termék. 1992-ben aki megműveli a földet, aki vet, az fog aratni, az élvezi a termőföld hasznát. Ezt biztosítják a jogszabályok. A településeken, a szövetkezetekben olyan helyzetet kell fenntartani, hogy ez az elv érvényesüljön, hogy minden földművelő biztonságban legyen. A jelenlegi belpolitikai és gazdasági helyzetet is figyelembe véve, senki ne gondolja, hogy a megoldás, a siker önmagától az ölébe hull. Az átalakulás - ha az érintettek maguk jól csinálják - kevesebb megrázkódtatással hamar gyümölcsöt hoz. Ha dolgukat nem jól végzik és ügyüket más külső erők veszik kézbe - vég nélküli gyötrelmet zúdíthatnak a családok és a közösségek nyakába. Ezt a feladatot csak összefogással, szervezetten, közös, összehangolt érdekeket kifejező fellépéssel lehet megvalósítani, az ágazat politikai érdekeit képviselő párt keretei között. A Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt történelmi tradícióira építve, úgy fogja ellátni ezt a feladatot, hogy a jelen kor követelményeinek megfeleljen. Vállalja a szolgálatot az ágazatban dolgozók boldogulásáért. Magyar Néppárt- Nemzeti Parasztpárt Országos Elnöksége dától az első szakma, illetve az első középfokú végzettség megszerzéséig tandíjmentes. Ä diákjóléti szolgáltatásokról a rászorulók esetében az állami költség- vetés gondoskodik. Az oktatás finanszírozása szektorsemleges. Minden iskola (legyen az önkormányzati, egyházi, alapítványi vagy egyéb fenntartású) automatikusan megkapja az egy gyerek után számolt állami támogatást. Az önkormányzatok két formában kapják az állami támogatást. Egyik része (a folyó oktatási költségek biztosítására elegendő összeg) a gyerekek létszámának megfelelően kötelezően továbbítandó az egyes iskoláknak, másik részének (az intézmények fenntartására szánt összeg) fel- használásáról, illetve az egyes iskolák közötti felosztásáról az önkormányzat szabadon dönt. Az állami támogatást az önkormányzat saját forrásaiból a lehetőségekhez mérten kiegészítheti. Az iskolákhoz eljuttatandó normatív támogatásnak az intézmények bérköltségét biztosítania kell, de a bérmechanizmus kialakítása (illetve a bérminimum megállapítása) a munkaadók és a munkavállalók központi érdekvédelmi szervezetei közötti alku eredménye legyen, a konkrét bérek megállapítása pedig a helyi alkufolyamatok eredményeként jöjjön létre. Az alaptanterv a vizsgarend- szer törvényben rögzített követelményeinek összefoglalása. Végrehajtását a vizsgarendszer méri. Az alaptanterv végrehajtása csak az (állami) önkormányzati iskolákra nézve kötelező. A vizsgarendszer bevezetése ugyancsak az (állami) önkormányzati iskolákban kötelező. Az egyházi és magániskolák maguk határozhatják meg követelményeiket. A vizsgarendszert a differenciált iskolaszerkezettől függetlenül kell működtetni, az alapfokú (kb. 6. év), az alsó középfokú (kb. 10. év) és a középfokú (kb. 12. év) oktatási ciklusok lezárásánál. A vizsgarendszer kialakítása és működtetése állami feladat. 5. Önkormányzati irányítás Az önkormányzatoknak az iskolák működtetésére vonatkozó kötelezettségeit az önkormányzati törvény szabályozza. Az ön- kormányzatok felelőssége nem terjed ki az iskolák szakmai irányítására. A szakmai szolgáltatást az önkormányzatoktól független szakmai tanácsadói hálózat végzi, amelyet állami támogatással kell működtetni. 4. 6. Oktatásirányítás Meg kell őrizni az iskolák szakmai autonómiáját. A fenntartó önkormányzatoknak kizárólag törvényességi felügyeletet kell gyakorolniuk, a folyamat- szabályozást (a korábbi szakmai bürokrácia ellenőrzését, a tanfelügyeletet) kimenetszabályozással (vizsgarendszerrel) és jól kiépített szakmai infrastruktúrával (sokszínű tantervkínálattal és ennek megfelelő tan- könyvpiaccal), valamint szaktanácsadói hálózattal (amely az iskoláknak szakmai segítséget nyújt, és ahonnan az önkormányzatok szakmai véleményezést és mérést kérhetnek, ha szükség van rá) kell felváltani. Intézményi szintű irányítás Az iskolák vezetése mellé iskolaszéket (vagy iskolatanácsot) lehet felállítani. Ezek működtetése azonban nem kötelező. Az iskolaszék (vagy iskolatanács) nem vonhat el nevelőtestületi jogokat. A helyi önkormányzat döntésétől függ, hogy az iskolaszékei (vagy iskolatanácsot) milyen kérdésekben ruházzák fel döntési vagy véleményezési jogokkal Az iskolák igazgatóinak kinevezése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, a tantestülete: ebben a kérdésben véleményezési jog illeti meg. SZDSZ Oktatási Bizottsága A Munkáspárt közleménye Részleges tisztújítás A Munkáspárt (MSZMP) új összetételű megyei koordinációs bizottsága 1992. január 25-én ülést tartott Szolnokon. Kijelölte saját 1992. évi feladatait, a Munkáspárt Központi Bizottságának határozata alapján ajánlást fogadott el a pártalapszervezetek részére az 1992. évi tagdíjfizetésnek az új formájáról. Tájékoztatót hallgatott meg a pártszervezetek és saját pénzgazdálkodásáról, döntött olyan alapítvány létrehozásáról, amelynek célja új baloldali megyei újság anyagi támogatása. A megyei koordinációs bizottság döntött szervezeti kérdésekről is. Elfogadta saját és elnökségének új működési ügyrendjét és részleges tisztújítást határozott el. Megköszönve munkájukat több megyei tisztségviselőt felmentéit, megválasztott három új alelnököt és egy gazdasági vezetőt, megerősített több eddig is dolgozott megyei tisztségviselőt. A Munkáspárt Me gyei Koordinációs Bizottságánál új összetételű tisztikara: tisztelet beli elnök Tabák Lajos, elnök di Ungor Tibor, alelnökök: Kánto István, dr. Fehér Lajos, Lovás Sándor, gazdasági vezető Szab Zoltánná. A megyei tisztségvise lök kiegészülve Szolnok, Mezőtú városok koordinációs bizottság elnökeivel, az új, leendő megye lap szerkesztő bizottságának elnö kével képezik a megyei koordiná ciós bizottság kilenc fős elnöksé gét. A Munkáspárt megyei iroda jának címe továbbra is: Szolnol 5006 Városmajor út 8., Pf.: 6. Te lefon: 56/44-292. A megyei irod hétfőn - szerdán - pénteken 9-te 13-ig, kedden és csütörtökön 13 tói 17-h-ig áll az érdeklődők ren delkezésére. A Munkáspárt Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Koordinációs Bizottsága A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
