Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

12 Érdekességek 1992. FEBRUÁR 1. Terjed a tbc az Egyesült Államokban A tbc újbóli megjelenése az Egyesült Államokban - elsősorban a szűkös anyagi körülmények közt élők és a kábítószer-élvezők köré­ben - arra késztetheti az egészségügyi hatóságokat, hogy ajánlják az álarcviselést az orvosoknak és fontolóra vegyék a tüdőszanatóriu­mok újbóli megnyitását - vélekedik a The New York Times heti tudományos magazinja. Míg 1989-ben Louis Sullivan egészségügyi miniszter azt jósolta, hogy 2010 előtt eltűnik ez a betegség, addig a valóság az, hogy 1984 és 1989 közt 28.000 új tbc-s megbetegedést jelentettek az Egyesült Államokban. Hivatalos adatok szerint 1989 és 1990 közt 11 száza­lékkal nőtt a tbc-s megbetegedések száma. A tekintélyes lap értesülése szerint New York állam egyik börtö­nében nem egészen egy év leforgása alatt tizenkét elítélt és egy fegyőr halálát okozta a tbc, amelyet egy új, az eddigi kezeléssel szemben rezisztens baktérium idézett elő. „Ma már világos, hogy a hetvenes években a közönség, a kor­mányzat, de még a szakmabeliek is túlságosan elbízták magukat a tüdőbaj közeli teljes eltűnését illetően” - vélekedik a The New York Times. MTI-Panoráma kWORLO PUSKIN CONFEOElu^W ÜÜTHERN H mo PUMPKIN i m f>C A világ legnagyobb tök(j)e. j«e Kennedy (a név kötelez!) bemutatja a viTag legnagyobb tökjét, amely „potom” 160,1 kilogramm. Úgy döntött, hogy aki nagyobbat termel, az emelje is fel... A kép egyébként Pumpkinben (Zimbabwe) készült. MTI Telefotó Lebukott az osztrák „>csodadoktor” A papucs talpa szolgáltatta a gyógyenergiát Leonhard Hochenegg tiroli or­vost eddig mélységes tisztelet övezte: a világszerte elismert halli doktor még az angol királyi család tagjait is kezelte, s híres paciensei közé tartozott a színész Maximili­an Schell. Leonhard Hochenegg-et csodadoktomak tartották, híressé vált rákgyógyításairól, sőt az AIDS ellen is hasznosnak mondták egyedülálló módszerét. Mindez a múlté. Kiderült, hogy az állítólagos kozmikus energia, amellyel a hozzá fordulókat kezel­te, valójában a cipője talpából szár­mazott és minden volt, csak nem kozmikus. A tiroli doktor minden rendelése alatt ugyanazt a lábbelit viselte: egy fatalpú papucsot, melynek tal­pa belül üres volt, így belefért egy elektromos töltőkészülék, amelyet a cipő viselője nagy lábujja segítsé­gével kapcsolhatott be. A hatás nem maradt el, - mesélték a páci­ensek. „Amikor az orvos ujjával hozzám ért, érdekes csiklandozást éreztem” - emlékeztek vissza. A csodadoktort egy egyiptomi lep­lezte le: a 35 éves Gamal Abdelha­mid, aki több mint egy évig Dr.Ho- chenegg sofőrje volt. Egy kedvező pillanatban össze­pakolta a csoda-lábbelit, az orvosi kartonokat és a fellelt számlákat, majd letette őket Rudolf Koll innsbrucki ügyész asztalára. Hochenegg doktor termé­szetesen tagadja a vádakat és azt állította, hogy a különleges papu­csot azért hordta megszakítás nél­kül, mert izzad a lába. Az innsbrucki ügyészek ezt gyenge magyarázatnak tartják. A tiroli „specialista” várószo­bájában azonban továbbra sincs egyetlen szabad szék sem, sőt hála a kétes tevékenységéről beszámo­ló cikknek, Dr.Hochenegg most lett igazán népszerű. De az nem biztos, hogy a „hívő” paciensek sokáig igénybe vehetik szolgálta­tásait, mivel a hatóságok nyomoz­nak. S ha bebizonyítják igazukat, a „csodadoktort” iparszerűen űzött csalásért elítélik. S akkor raj­ta már csak a csoda segíthet. Ferenczy Europress 40 éves uralkodás után Erzsébet királynő titkai Noha H. Erzsébet angol ki­rálynő éppen 40 éve, február 6- án lépett trónra, könyvek sorát írták és filmeket is forgattak róla, mégis mindmáig sok titok övezi, íme néhány most „leleplezett” jubileumi felfedezés. A királynő gyűrűit a bal kezén hordja, mivel annyi hivatalos he­lyen kell kezet ráznia, hogy gyű­rűk nélkül is érzékenyebb a jobb keze. Ha saját maga válaszol egy hozzáérkezett levélre, mindig pi­ros tintával ír. A bélyegekért és a telefonért nem fizet. A 66 év alatt mindössze egyet­len napot töltött kórházban: 10 évvel ezelőtt, amikor megszaba­dították fájós bölcsességfogától. Reggelente 7 órakor keltik, kedvenc Darjeeling-teájával. Kis lábon él, legalábbis magá­nemberként: 36-os cipőt hord. Fejkendőit csakis a Hermes cégnél vásároltatja. Kedvenc macskáját Cirgie- nek hívják. Korábban sziámi ikerkandúrok doromboltak neki. Csak a fehér virágokat kedve­li. Retiküljében soha sincs pénz, csak árpayukor. Ha Nagy-Bri- tannia és Észak-írország uralko­dónője belép egy terembe, az ud­vari etikett szerint még férje, Fü- löp herceg is feláll, s Diana és Fergie hercegnő pukedlizik. Még akkor is, ha éppen orrainak valamiért koronás anyósukra - amire mostanában sok a példa. Ferenczy Europress Luxuscikk a kenyér Németországban Németországban lassan lu­xuscikké válik a kenyér, de nem azért, mert megfizethetetlenül drága, hanem azért, mert az em­berek egyre többet hajlandók ál­dozni arra, hogy minél jobb mi­nőségű legyen. Szuperfriss, ropogós héjú és könnyű tésztájú kenyeret keres­nek a vevők - mondta egy szak­ember a Zöld Hét elnevezésű berlini élelmiszeripari vásáron. Sokan összekapcsolják az élve­zetet és az egészséget. A kenyér már régóta nemcsak liszből, víz­ből, élesztőből és sóból áll (ma­gyarok figyelem! - a szerk.). Kü­lönösen keresettek az olyan rost­anyagok, mint a zabpehely, a lenmag, a napraforgómag vagy a tökmag. A kenyérkínálatot tekintve a németek - saját állításuk szerint - világbajnokok. Állítólag egyet­len másik országban sem kínál­nak annyi kenyérfajtát, mint itt. Míg 15 éve 100-féle kenyér kö­zül választhattak a vevők, addig ma 200 variációból áll a kínálat, s 1200 a péksütemények skálája. A német kenyérkínálatot külö­nösen izgalmassá teszi egyre erősödő nemzetközi jellege, a tö­rök pita, a francia baguette, az olasz panettone ízeinek kavaro­dása. A kenyér ázsiójának növeke­dését mi sem bizonyítja jobban, mint az eladási statisztika. Ti­zenöt év alatt 67,5 kilogrammról 82 kilóra emelkedett a fejenként és évenként elfogyasztott kenyér mennyisége. A németek évente átlagosan 300 márkát költenek kenyérre. Fordulat állt be abban a fogyasz­tói magatartásban, amely a vi­lágháború utáni időszakban a búzalisztből készült világos ke­nyérfajtákat kereste. A sötétebb rozskenyér korábban a szegény ember eledelének számított, ma már azonban felismerik az egy­kor megvetett barna- vagy fekete kenyér magasabb táplálkozási értékét. Az új technológiák is se­gítették megkedvelni az egész­ségesebb kenyérfajtákat. A teljes kiőrlésű (korpás) lisztből készült kenyér hajdanában szinte élvez­hetetlen volt, mert kemény volt, morzsálódott és megfeküdte a gyomrot. A sütödékre a verseny nyomá­sa nehezedik. Ma már a vevők nem reklamálnak a rossz minő­ség miatt, hanem egyszerűen másik pékhez mennek - mondta egy német sütőipari szakember. - Á szakma cáfolja, hogy túlsá­gosan sok adalékanyagot sütne bele a kenyérbe. Enzimek példá­ul nem jelentik adalékanyagok hozzáadását a szó eredeti értel­mében, hiszen ezeket az anyago­kat a teljes kiőrlésű gabonamag­vak amúgy is tartalmazzák. A kenyér színezését vagy meg nem engedett adalékanyagokkal való dúsítását pedig a törvény szigo­rúan bünteti - mondta a német egészségügyi minisztérium szakértője. MTI-Panoráma 223 lépésben győz a világos 100 milliárd lépésvariációval megoldódott a sakktalány Az egyik legrégebbi sakkfel­adványt oldotta meg egy ameri­kai tudós, Lewis Stiller csúcstel­jesítményű komputere. 100 mil­liárd lépésvariáció elemzésével bebizonyította, hogy egy király, egy bástya és egy futó meg tud verni egy királyt és két lovat. A világ sakknagymesterei mosta­náig úgy vélték, hogy ebből a helyzetből csak döntetlent lehet elérni. A komputer szerint ha mind a hat figura a 7,7 milliárd lehetséges felállás közül az opti­mális helyen áll, akkor 223 lépés után világos a királlyal, a bástyá­val és a futóval győztesként ke­rül ki a küzdelemből. A gyakorlati probléma azon­ban változatlanul fennmarad: van ugyanis egy olyan szabály, amely szerint ha egy partiban már egyetlen gyalog sincs a táb­lán és 50 lépés után sem tudják befejezni a játszmát, akkor a já­ték döntetlenre végződik. A til- burgi bajnokság alatt a világ- ranglista első és második helye­zettje, Garri Kasparov és Anato- lij Karpov között megközelítő­leg hasonlóan végződött a játsz­ma. Kaszparovnak sikerült 10 és 1/2 óra után a döntetlent kierő­szakolni, holott csak egy bástyá­ja volt, míg Karpovnak még két lova és egy futója volt játékban. Ferenczy Europress Egy ausztráliai béka interjúja: Nyilatkozom, -zom, -zom. Fotó: MTI Press Hogyan győzzük le a stresszt? A munkahelyen, az iskolában, vagy a családban sokszor kerülünk konfliktusba, stresszhelyzetbe. A Biba című, nőknek szóló francia magazin a következő tanácsokkal szolgál arra, hogyan kerülhetjük el a kiélezett helyzeteket.- Tartózkodjunk a kávé élveze­tétől. Emeli a vérnyomást, gyorsít­ja a szívműködést, ezáltal nyugta­lanabbak leszünk.- Fontosak a barátok. Ha min­den gondunkat meg tudjuk beszél­ni valakivel, sokkal könnyebben viseljük el a nehézségeket.- Tartsunk napközben is több­ször szünetet, lazítsunk munka közben. Ha lehetséges, feszítsük meg, majd lazítsuk el izmainkat 1-2 percen keresztül, utána pedig rázzuk ki kezünket, lábunkat.- Gondosan osszuk be időnket. Szigorúan tartsuk be a fontossági sorrendet. Sok főnöknek ugyanis megvan az az átkos szokása, hogy tízpercenként megszakít mun­kánkban. Ennek ellenére a feladat elvégzését azonnal számonkéri.- Ajándékozzuk meg magunkat minden nap valamivel - akár 10 perc teljes nyugalommal a forró dürdőkádban. Es ami a legfonto­sabb, ne érezzünk lelkiismeretfur- dalást amiatt, hogy családunktól vagy munkánktól vettük el rá az időt.- Ne követeljünk túl sokat ma­gunktól. Különösen a többgyere­kes dolgozó nők szenvednek attól, hogy többet vállalnak, mint amit képesek elvégezni. Mérjük fel reá­lisan a lehetőségeket és ha szüksé­ges, mondjunk le valamiről, kü­lönben testi-lelki állapotunk sínyli meg. Ferenczy Europress Kelet-Európa elégedetlen, de kevesen vágynak nyugatra Kelet-Európa igen elégedetlen a demokratikus fejlődéssel és a gazdasági kilátásokkal, de csak a lakosság három százaléka gon­dol erősen a kivándorlásra - ez derült ki a legújabb kelet- és kö­zép-európai „euro-barometér- ből”, vagyis az Európai Közös­ség bizottsága és a brit Gallup Intézet közös felméréséből. Az adatok szerint a kelet- és közép-európai lakosok 54 száza­léka elégedetlen országa demok­ratikus fejlődésével. A kiábrán­dulás Magyarországon, Len­gyelországban és Csehszlováki­ában a legnagyobb. Magyaror­szágon az átlagosnál nagyobb, kétharmados az elégedetlenek aránya, és csak 61 százalék men­ne el szavazni, ha néhány napon belül parlamenti választások len­nének. Kelet- és Közép-Európában 42 százalék úgy érzi, hogy orszá­ga rossz irányba halad, 39 száza­lék szerint jó az irány. Magyar- országon ismét az átlagosnál töb­ben (47 százalék) vélik rossznak az irányt, és 32 százalék tartja azt helyesnek. Á térség lakosságának 61 szá­zaléka szerint a gazdasági hely­zet rosszabbodott az elmúlt egy évben. Ettől függetlenül, Orosz­ország és főleg Románia kivéte­lével, mindenütt nagy többsége van annak a meggyőződésnek, hogy nincs más kiút, mint a piac- gazdaság (Magyarország: 65 százalék). Többen (36 százalék) tartják túl lassúnak a gazdasági refor­mokat, mint gyorsnak (21 száza­lék). A sürgetők egyedül Romá­niában vannak kissebbségben. Magyarországon 49 százalék gyorsítaná, és 13 százalék lassí­taná a reformfolyamatot. A lakosok átlagosan 55 száza­léka elégedett az emberi jogok tiszteletben tartásával országá­ban. Az élen Magyarország van 75 százalékos elégedettséggel.' A térség lakói 69-88 százalék közötti arányban szeretnék or­szágukat közös piaci tagként lát­ni (Magyarország: 83 százalék). A térség lakóinak átlagosan három százaléka akar egészen bizonyosan Nyugatra költözni vagy ott dolgozni. Az átlagnál kisebb az arány Oroszországban és Magyaror­szágon (2 százalék), s nagyobb Lengyelországban és Csehszlo­vákiában. - Ha a véleményből valóság lenne, a Nyugatnak 1,5- 2,5 millió új álláskeresővel kel­lene számolnia - olvasható az EK bizottsága legújabb felmérésé­ben. Az amerikai tv-nézők slágere: a 17-szeres gyilkos pere A saját maga által tartott nézett­ségi rekord megdöntésére számít a kizárólag bírósági ügyekre szako­sodott amerikai „Court Tv”, a tö­meggyilkos Jeffrey Dahmer most megkezdődött pere kapcsán. A vádlott - a Wisconsin állam­ban lévő Milwaukee-ben élő Dah­mer - a vizsgálat során nem vitatta: az évek során összesen 17 embert ölt meg, s azokat feldarabolta. A bűnüldözés története egyik legke­gyetlenebb gyilkosának ügyét el­őreláthatóan heteken át tárgyalja a helyi bíróság. Már az első lépés - a 12 esküdt kiválogatása - is sokkal bonyolultabb folyamat, mint aho­gyan az általában megszokott. Szá­zötven jelölt közül próbálják kivá­logatni azokat, akik - ha már nem emelt kifogást személyük ellen a vádlott vagy a védője - alkalmas­nak tekintik magukat annak eldön­tésére, hogy Dahmer ép ésszel kö­vette-e el a gyilkosságok sorozatát vagy pedig elmebeteg. Az első 70 meghallgatott esküdt-jelöltből La­urence G. Gram bíró huszonötöt már azért hazaküldött, mert az erre vonatkozó kérdésére nem tudott megfelelő feleletet adni. Holott a perben eldöntendő alapkérdés, el- mebeteg-é a vádlott. Ha ugyanis az esküdtek úgy döntenek, hogy igen, Dahmer elmegyógyintézetbe ke­rül, ahonnan akár egy éves kezelés után is kérhetik a szabadonbocsátá- sát. Ha viszont az esküdtek egysze­rűen gonosztevőnek minősítik a tö­meggyilkost, az ítélet nem lehet más, mint életfogytiglani börtön. A „Court Tv” folyamatosan közvetíti a tárgyalást, s felmérésük szerint a közvetítést többmillióan nézték már az első napon is. Ez jóval több, mint az eddigi csúcs: a Kennedy unokaöccs pere, akit vé­gül az egész világ szeme láttára mentettek fel az erőszakos nemi közösülés vádja alól. Ferenczy Europress Az oldalt összeállította: Tóth András

Next

/
Thumbnails
Contents