Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
Tél víz idején Energiát az energiatakarékosságra A háztartások amúgy is meglehetősen bizonytalan anyagi egyensúlyát leginkább az energiaárak drasztikus emelkedése veszélyezteti. Vannak azonban viszonylag egyszerű, könnyen elsajátítható, kis befektetést igénylő megoldások, amelyek révén takarékosabban, jobb hatásfokkal gazdálkodhatunk az energiával. Segítségükkel elérhető, hogy a hó végi számla a valóban indokolt igények kielégítése ellenére se okozzon pénzügyi földrengést. _______Hogyan_______ _______fütsünk_______ ______olcsóbban?______ A tapasztalatok szerint a háztartások által felhasznált energia 66 százalékát a fűtés „nyeli el”. Kifizetődő tehát, ha elsősorban azokat a racionális megoldásokat honosítjuk meg, amelyekkel a hőfelhasználást csökkenthetjük. A központi fűtésű lakásokban például érdemes megfogadni a tanácsot: ha nem vagyunk otthon, kapcsoljuk ki vagy állítsuk minimumra a fűtést. Ha megoldható, természetesen más fűtési rendszerekre is érvényes ugyanez - kivált hosszabb idejű, egész napos távoliét esetén. Hangsúlyosan ajánlják a szakemberek, hogy ahol radiátorok árasztják a meleget, szereltessünk a fűtőtestekbe szabályozószelepeket így napszakonként, illetve helyiségenként eltérő hőmérsékletet biztosíthatunk. Nyilvánvaló, hogy például az előszobát nem szükséges olyan hőmérsékletre folfűteni, mint a gyerekszobát, vagy éjszakára ugyanolyan melegről gondoskodni, mint délután vagy az esti tévézés idején. A szabályozószelep beszerelése néhány száz forintba kerül, a segítségével elérhető megtakarítás egy-egy téli idényben ezer forintokban mérhető. Ahol kazán szolgáltatja a meleget, célszerű külön gondot fordítani a kazánberendezés rendszeres tisztán tartására. A csövekben, a hálózatban lerakódó korom, a folyamatosan képződő vízkő ugyanis - a szennyezettség mértékétől függően - nehezíti a meleg víz, illetve a meleg levegő cirkulációját, s ezzel a hőenergia optimális hasznosítását ‘Figyelni kell az égő jó beállítására is - ez egyik lényeges feltétele a teljes, magas hatásfokú hőfejlesztésnek. A megfelelően karbantartón berendezés a költségelszámolásnál jól érzékelhetően, sokszorosan meghálálja a gondoskodást Beépítetlen környezetben levő házakban egy-egy fokkal magasabb hőmérséklet elérése 5-5 százalékkal több energiát igényel. Az ilyen otthonokra Vonatkozóan a szaktanács úgy szól: ha egyszer fölfűtötték a házat, célirányos a meleget megtartani, illetve állandósítani. Ebben segít például az, ha a fűtőtestek mögé a falra alufóliát erősítünk, s így a meleg nem szökik át a falon. Megkötni _______a meleget_______ Az eredményes és takarékos fűtés egyik titka az, hogy „megkössük” a meleget, azaz ne engedjük idő előtt kiszökni a lakásból. Kevesen tudják, hogy ebből a szempontból szerepe van a lakás berendezésének, a bútorok elhelyezésének is. Ha a takarékos energiafelhasználás szándékát össze tudjuk egyeztetni a belső laktér kialakításának kényelmi és esztétikai szempontjaival, a nagyobb méretű, „testes” bútordarabokat, szekrényeket, tükröket stb. az utcai falszakaszokhoz, illetve azok felületére helyezzük el. Ez kettős haszonnal jár: gátolja, lassítja a meleg utcára való kiszivárgását, ugyanakkor segíti a szomszéd lakással közös s a fűtési idényben két oldalról is „előmelegített” fal lélegzését, hőleadását. További bútorozási tanács: kárpitozott fotelokat, kanapékat ne tegyünk közel a fűtőtestekhez. Részint, hogy védjük őket a hirtelen száradástól, részint, hogy ne gátolják a meleg levegő szabad mozgását, a szoba egészének „bejárását”. Közhely ugyan, de az energiaárak mai szintje ipellett íiem árt ismételni: értékes plusz-Ceísiuszokat nyerünk, ha rendbehozatjuk, szigeteljük a „kajla” ajtókat, ablakokat, s a dupla ablakok közé - régi, jó módszer szerint - párnát teszünk. Megjegyzendő, hogy a függöny, bármilyen könnyű és áttetsző is, hasznos szigetelőréteg a lakás és az utca között. Szellőztetésre természetesen a legkeményebb hidegekben is szükség van. A szakemberek azonban azt tanácsolják, hogy a téli szellőztetés legyen rövid. Inkább nyissunk gyakrabban ablakot, de csak egy-két percre - ennyi is elég a használt levegő cserélődéséhez -, a hosszabb idejű szellőztetés nyomán annyira kihűlhet a lakás, hogy tekintélyes mennyiségű pluszenergia kell a fölfűtéshez. Közvetlenül nem, de közvetve feltétlenül megtakarítást jelent, ha a széntüzelésű fűtőberendezések tulajdonosai nem idegenkednek az újtól, s kipróbálják szén helyett a ma még sajnos kevéssé ismert biobrikettet Ennek a növényi rostokbó’ készült, rúd alakban forgalmazott fűtőanyagnak az ára nem alacsonyabb, mint a szálé, de mégis olcsóbb, mert csaknem tökéletesen elég, s elenyésző mennyiségű hamu marad utána a csövekben és a kéményekben. Előnye az is, hogy minimálisan szennyezi a levegőt, tehát a környezetkímélő fűtőanyagok közé tartozik. Vízmelegítés, főzés - kevesebb _______pénzért_______ A háztartási energiafogyasztásról készült felmérések szerint az otthoni foglalatosságok közül - a fűtés után - a vízmelegítés a második legnagyobb tétel az energiaszámlán: az összes felhasználásnak átlagosan 13 százalékát teszi ki. Már csak azért is megszívlelendő az a tanács, hogy fölösleges 80-90 fokra folmelegí- teni mosakodáshoz, mosogatáshoz a vizet - 45 fokosán is ugyanolyan hatásfokkal használhatjuk. Vízzel, hővel egyformán jól takarékoskodhatunk, ha alkalmanként a fürdés helyett „megelégszünk” a zuhanyozással. Ez persze csak akkor igaz, ha nem folyatjuk a zuhanyozás egész ideje alatt a vizet - csak akkor, amikor bevizezzük magunkat, illetve amikor lemossuk magunkról a szappant (Ez az úgynevezett matrózfürdés.) A mosogatáshoz sem feltétlenül szükséges folyóvíz használata - az edényhez tapadt étel- maradék, szennyezés eltávolítására megfelel az „álló víz”, s legfeljebb az „előmosogatott’ ’ edény leöblítésekor folyassuk a csapot A hűtő- és fagyasztószekrények - ha megfelelő állapotban vannak - nem nagy energia- fogyasztók, jóllehet állandóan áram alatt vannak. Hogy „áraméhségük’ ’ ne növekedjen, néhány aranyszabályt be kell tartani. Se hűtőt, se fagyasztót ne állítsunk tűzhely vagy fűtőtest mellé. Ha beruházunk, ne vásároljunk nagyobb szekrényt, mint amekkorát háztartásunk, a család létszáma indokol. Az ajtókat fölöslegesen ne nyitogassuk, mert a beáramló levegő a hűtő belsejét fölmelegíti, s a levegő páratartalma ráfagy a hűtőfelületre. Az így keletkező jégréteg miatt sokszor kétszeresre nő az energiafelhasználás a megfelelő hűtő-, fagyasztóhőmérséklet eléréséhez. Időről időre ajánlatos megnézni, jól zár-e a hűtő-fagyasztó ajtaja. Ehhez csak egy papírdarab kell: csukjuk rá az ajtót, és ha a papírt nem tudjukldhúzni, jó aszigetelés. Ha viszontköny- nyen kihúzható, ki kell cserélni a körgumit Néhány útmutatás az energiatakarékos főzéshez. Csak a célnak megfelelő méretű lábost, fazekat használjunk, mert a láng előbb az edényt melegíti föl és csak utána azt ami benne van. Ha viszont kicsi a lábos és nagy a láng, akkor a hő egy része a konyha levegőjét hevíti, nem az ételt A spórolás fontos eszköze a fedő: használatával a hőenergia nem szökik ki az edényből, s gyorsabban megfő vagy megmelegszik az étel. Jó, ha a lábosok alá úgynevezett lángelosztót teszünk - így egyenletesen melegszik az edény is, tartalma is. (doml) Ferenczy-Europress
