Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

1992. JANUÁR 8. Hazai tükör 3 A POLGÁRMESTEREKÉ A SZÓ Tiszaburán számot kaptak a kerékpárok Tiszabura sajátos település, hiszen az itt lakó 2 ezer 747 lé­leknek több mint a negyvenkét százaléka cigány. E sok mindent meghatározó tény ellenére Sze­keres János polgármestert leg­először mégis valami egészen másról, arról kérdezem, mikép­pen „állt össze” a képviselő-tes­tület.- Kilenc személyből, én va­gyok a tizedik. Egy képviseli a Nyugdíjasok Pártját, a többi füg­getlen. A testületben három nő, és most már két nyugdíjas is van. Ami a pártvillongásukat illeti, ezek szerencsére nem alakultak ki, hiszen a községben mind­össze két párt tevékenykedik.- A legnagyobb vita?- Mint mindenhol, itt is a pénzhez kapcsolódott. Ponto­sabban ahhoz, hogy a kevésből kiket is támogassunk: az elsőla- káshoz-jutókat, vagy a kamat­adót vállaljuk át egy esztendőre. A testület az utóbbi mellett dön­tött, hiszen ez több mint ötven családot érintett 850 ezer forint értékben.- Mennyi pénzből gazdálkod­nak?- Ez évre még nem tudom, de tavaly 51 millióból, amelyből fejlesztésre 4,5 milliót fordíthat­tunk. Szerencsénkre a crossbar telefonrendszer hozzánk is elju­tott, és a tizenkilenc közületen kívül négy nyilvános fülkét is elláttunk vele. Mindezeken kí­vül két utcában szilárd út épült.- Mire nem futotta?- A por és a sár miatt további útépítések szükségesek. A crossbar rendszert eddig magán­házakba nem tudtuk eljuttatni, de most várhatóan ez is meglesz, hiszen eddig már közel kilenc­ven jelentkezőnk van. Tiszabura és Pusztataskony között pedig elkezdjük egy új hulladéktároló építését.- A munkanélküliség?- Sajnos számottevő, mivel meghaladta a négyszázötvenet a munkanélküliek száma. A csök­kenés reményében három pályá­zaton is részt veszünk, és ha nyernénk, ez a szám százhetven­nel csökkenne. A varrodát, ahol huszonöt nő dolgozik, nem szüntettük meg, hanem az ön- kormányzat vette át.- Nem akarom megkerülni a közbiztonság helyzetét.- Amióta Abádszalókon rend­őrőrs létesült, három körzeti megbízottunk van. Mivel korábban nálunk is szerfölött kapósak voltak a ke­rékpárok, kivétel nélkül az összesbe számot ütöttünk. így tudjuk, hogy jelenleg 838 bicikli található a faluban, és tapasz­taltuk, azóta jóval kevesebb vesz el belőlük. Igaz, ilyenkor a fát meg a tyúkokat viszik.- Ne sértődjön meg, de én már több helyen hallottam, hogy itt a falu fele éjjelente azért nem al­szik, mert őrzi a vagyonát, a má­sik fele pedig azért virraszt, mert azt figyeli, mikor lophat.- Ismerős a mondat, és akad benne igazság meg túlzás is. El­végre az 1 ezer 100 cigány Közül mindössze százötvennel volt, van bajunk: ők sem nagystílű bűnözők, hanem inkább apróbb lopások elkövetői. D. Sz. M. Külkereskedelmi elképzelések - 1992 A kormány javulást vár A külkereskedelmi mérleg hi­ánya a kormányprogram prog­nózisa szerint az idén várhatóan 400-500 millió dollár körül ala­kul, abban az esetben, ha az év folyamán 0-2 százalékos gazda­sági fejlődés következik be. Egy év alatt az áruforgalom­ban 300-400 millió dollárral ja­vul az egyenleg. Ezt a feltétele­zést a kormányszakértők arra alapozzák, hogy a külső kereslet - amely már a múlt évben is csak­nem teljes egészében konvertibi­lis fizetőeszközökben bonyoló­dott - valószínűleg nem, vagy csak minimális mértékben csök­ken a volt KGST-országok ré­széről. Erről az oldalról nem vár­ható dinamikus növekedés, de az erős negatív hatások is megszűn­nek. A hagyományos konvertibilis export múlt évi - 12-16 százalé­Nincs folyamatos párbeszéd A VOSZ vállalja a lobbyzást A magántőke legnagyobb ér­dek-képviseleti szervezete to­vábbra is vállalja a lobbyzást a kormánynál, illetőleg a pénz­ügyi körökben és külföldön, azért, hogy aktív befolyásolója lehessen a gazdaságpolitikának, és tagjai számára minél markán­sabb érdekképviseletet nyújtson - mondta Palotás János, a VOSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztató­ján. Bár a testület korántsem elé­gedett a kormánnyal, mivel az nem keresi a kommunikációt, ám ez nem mentség a kormány és a VOSZ közötti folyamatos párbeszéd hiányára. A vállalko­zók érdek-képviseleti szervezete elsősorban e kapcsolatokat kí­vánja javítani. kos növekedése után - a számítá­sok szerint ebben az évben vár­hatóan 8-10 százalékos bővülés várható. Az exportálók jelentős része sikeresen alkalmazkodott a megváltozott piaci körülmé­nyekhez. Leggyorsabban a fej­lett országokban növelték az ér­tékesítést. A kivitel egyre növek­vő hányada származik a kisvál­lalkozásoktól és a vegyes válla­latoktól, amelyek zömükben már eleve az új piaci lehetősé­gekre építették üzletpolitikáju­kat. A gazdaság alkalmazkodó­képességének javulását mutatja a feldolgozóipar - ezen belül is a gépipar - exportnövekedésének múlt évi erősödése. Az összes exportnövekedés mindezek alapján az idén 6-9 százalékos lehet. Az import pe­dig összességében a 3-5 száza­lékkal bővül. Kevés a kis- és középvállalkozás Magyarországon - jelentette ki teg­napi budapesti sajtótájékoztatóján Hans Eberhard Schleyer, a Német Kézműipari Központi Szövetség főtitkára. Véleményét az elmúlt két évben hazánkban szerzett tapasz­talataira alapozta. Ismertette a ma­gyar és német iparosok közötti együttműködés eddigi eredménye­it is. Tavaly 10 szakmában 127 ma­gyar szakembert képeztek német- országi oktatási központokban, és Kolumbusz Kristóf útján Vitorlás­expedíciók Magyar Columbus Expe­díció indul augusztus 3-án a spanyolországi Pálosból Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából - mint az utat szervező Ma- gellán Klub az MTI-t tájé­koztatta, a magyar lobogó alatt hajózó vitorlás végig­járja Kolumbusz Kristóf fel- fedezőútját, és részt vesz az alkalomból rendezett nem­zetközi sporttalálkozón is. A klub tervei között szerepel a Magellán Expedíció is, amely 1995. szeptember 2- án indulna a Sanlucar de Bar- ramed-i kikötőből. A magyar vitorlás célja: körülhajózni a földet. Mindkét expedíciót a Columbus-Magellán Alapít­vány támogatja. V J 13 szakmában készítettek tan­könyvkoncepciót. Mindezek költ­ségeit a Német Szövetségi Gazda­sági Együttműködési Minisztéri­um, illetve a Kézműipari Szövet­ség fedezte. Három év alatt - 1991, 1992,1993 - mintegy 8 millió már­kát szánnak erre a célra a német partnerek. A képzésben azok ve­hetnek részt, akik vállalják, hogy hazatérve átadják tudásukat ma­gyar iparostársaiknak, illetve tanu­lóiknak, segédeiknek. Bevonják a szakmai szervezeteket A kultuszminisztérium felkérte a közoktatási szakmai szervezete­ket, hogy képviseletükre hozzanak létre négytagú szakmai csoportot, amelyet a tárca bevon a közoktatási törvény előkészítésének további munkálataiba. A csoport megszervezésére a Magyar Szakképzési Társaság elnöke, Szenes György vállalkozott. Magyar és német iparosok között A ígéretes együttműködés Az egészségügy Ha nem is lesz gazdag, legalább működjön Hangoztatni kell - mert be­szélgetések bizonyították -, hogy az emberek nagy több­sége nem tudja, hogy a brut­tó keresetük 43+10 százalé­kát automatikusan levonják. Ennek nagysága az állami alku során alakult ki, az év­tizedek alatt többször is vál­tozott, rendszerint a növeke­dés irányában. Jelenlegi szintje az egész világon is kiemelkedő nagyságú. E 53 százalékból finanszí­rozza az állam az egész­ségügyet, a nyugdíjakat, a szo­ciális kiadásokat és a táppénz- kifizetéseket. Az 53 százalékból majdnem 20 százalékot fordít az állam az egészségügy működtetésére, azaz több mint 88 milliárd fo­rintot. Ez azt jelenti, hogy min­den dolgozó a bruttó keresete után 500-tól akár 4000 forintot is befizethet havonta az egész­ségügynek. Ezért nem mond­hatjuk, hogy ingyenes az egészségügyi ellátás. Az egészségügyi kormány­zat azt tervezi, hogy ezt a 20 százalékot a biztosítónak kell majd befizetni, amely az egyes kezelések költségeit rendezni fogja. Rokonszenves vonása e tervezetnek, hogy a beteg­egészségügyi dolgozó kapcso­latban közvetlenül nem jelenik meg a pénz. Kevésbé megnyerő viszont, hogy ha az állampolgár nem betegszik meg, és nem hasz­nálja fel a befizetett összeget, akkor ebből elsősorban a bizto­sító gazdagodik, fejlesztheti az apparátusát, a gépparkját, eset­leg épületeket is vásárolhat, mint azt az OTI esetében már tapasztalhattuk, holott a meg­takarításoknak az egészségügy fejlesztésében számtalan helye lenne. Több előny is származhatna abból, ha a lakosság ezt a 20 százalékot nem az állami kasszába vagy a biztosítónak fizetné be, hanem a lakóhelyü­kön az önkormányzatnál. Nem az önkormányzatnak, hanem az ott levő Betegpénztámak. Ezzel az egészségügy működ­tetése anyagilag biztosítottá válik, a felhasználás megter­vezhető, mindenkor ellenőriz­hető. Az ellenőrzésbe a lakos­ság is bevonható, hiszen ők ad­ták össze a pénzt, és az egész­ségük megóvása ebből történ­ne. Várható az orvosok és az egészségügyi dolgozók elbo­csátása. Mivel az ajánlat sze­rint az egészségügy pénze helyben lehet, a foglalkoztatás vagy az elbocsátás mércéje a helyi szakmai és a lakossági határozatok lehetnek, és nem a személytelen anyagi kényszer. Meg kell nyugtatni minden­kit, nem lesz az országban ellá­tatlan beteg ember. Mivel min­den dolgozó ember keresete után a társadalombiztosítási le­vonás megtörténik, így min­denki jogosult az egészségügy akármelyik szintjén, akárme­lyik formájánál (vállalkozó, magán stb.) az ország bármely területén az ellátásra. A kibo­csátásra kerülő kártyák legfel­jebb a körzeti vagy családorvo­sokhoz jelentkezett betegek számának mérője lehet, de nem az ellátásra jogosultság igazo­lása. Az ajánlott szisztémával nem lehet gazdaggá tenni az egészségügyet, legfeljebb az ellátás területén várható ka­tasztrófát kerülhetjük el. Dr. J. G. ZÖLD SAROK Gépkocsikhoz Környezetvédelmi igazolólapot kell kiváltani Jól teszik az autósok, ha május elseje után előveszik forgalmi engedélyüket, és megnézik en­nek érvényességi idejét. Az év­ből, a hónapból és a napból ez esetben csak a hónapot vegyék figyelembe, s az 1992. május 1- től 1993. április 30-ig terjedő időszakban e hónapban keressék fel a megszokott szervizüket, amennyiben az jogosult a kör­nyezetvédelmi igazolólap kiadá­sára. A szervizeknek ezt a jogo­sultságot a Közlekedési Főfel­ügyelet adja meg. A környezetvédelmi ellenőr­zésre kijelölt hónap utolsó napját követően igazolólap nélkül az érvényes forgalmi engedéllyel sem lehet részt venni a közleke­désben. A forgalmi engedély meghosszabbítására is csak ilyen környezetvédelmi igazoló­lappal lehet jelentkezni 1993. május 1. után. Amennyiben az lehetséges a környezetvédelmi és az időszakos vizsgát egyszer­re is meg lehet oldani. A környe­zetvédelmi igazolás - a korszerű, szabályozott katalizátorral ellá­tott gépkocsikat kivéve - egy év­re érvényes. A környezetvédelmi vizsgála­tért 350 forintot, az igazolólap kiadásáért és érvényesítéséért 50 forintot kell fizetni. Az igazoló­lapot a rendőrség és a területi közlekedési felügyelet - ha eh­hez a tárgyi, személyi feltétele­ket is sikerül megteremteni - az eddigieknél gyakrabban és szi­gorúbban ellenőrzi. A hazai gépkocsipark döntő része eleve rossz minőségű, erő­sen légszennyező jármű. A tulaj­donosok általában még e kocsik rendszeres javíttatására, beállít- tatására sem hajlandók. Mivel forgalmasabb útjaink mentén egyre elviselhetetlenebb, s az egészségre igen veszélyes a gép­kocsik légszennyezése, szüksé­gesek a mielőbbi szigorú intéz­kedések. Mint a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi, valamint a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban el­mondták: az évenkénti rend­szeres beszabályozás számotte­vő mértékben csökkentheti a légszennyezést. Havirov Csehszlovákia egyik legszennyezettebb levegőjű vidéke. A gyerekek egyharmada az országban valamilyen immunrendszerbeli hiányossággal születik. Képünkön: légző­készülékkel vesznek levegőt a gyermekek a helyi óvodában. (MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
Thumbnails
Contents