Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. JANUÁR 28. Az Új Néplap Kunszentmártonban Hány vállalkozó van a városban? A többség kereskedik Az utóbbi két esztendőben Kunszentmártonban is ug­rásszerűen megnövekedett az egyéni vállalkozók száma. En­nek igazolásául talán elég csak annyit megemlíteni, hogy míg egy 1990. március 31-i adat szerint mindössze 256 egyéni vállalkozót tartottak nyilván a városban, addig 1991. decem­ber 31-én már 519-en voltak. A polgármesteri hivatalban dr. Nagy György jegyző érdek­lődésünkre válaszolva elmond­ta, hogy főleg a kereskedelmi te­vékenységet folytató vállalkozá­sok vannak többségben, és jóval kisebb mértékben emelkedett az ipari jellegű szolgáltatásokat végző vállalkozók száma. Vagy­is jóval több olyan termeléssel foglalkozó vállalkozás kellene, amely a munkanélküliek egyre növekvő tömegét juttatná mun­kához és megélhetéshez. Arra a kérdésre pedig, hogy a kereskedelmi tevékenységeken belül melyek a legkapósabbak, a jegyző így válaszolt:- Ruházati, zöldség-gyümölcs és élelmiszer-kereskedésre, va­lamint műszaki cikkek értékesí­tésére adtuk ki a legtöbb enge­délyt. De emellett váltottak iga­zolványt szellemi szabadfoglal­kozásra, ingatlanközvetítésre és nyelvoktatásra is.- A társas vállalkozások i sza­porodnak?- Igen, ám ezekről pontos szá­mot nem tudok mondani, mivel törvényességi felügyeletüket a Cégbíróság látja el, s így felénk nincs bejelentési kötelezettsé­gük. Mi csak akkor kerülünk kapcsolatba velük, amikor üzle­tet, irodát nyitnak a városban. Több olyan társaságnak van itt már boltja, amelyek székhelye más településeken található. Ezek főleg takarmányboltokat, műszaki kereskedést és élelmi­szer jellegű házi boltokat üze­meltetnek.- Az egyéni vállalkozók közül sokan visszaadják igazolványu­kat?- Ezek aránya nem túl jelentős, mindössze 10-15 százalék körül mozog. Vannak, akik azért adják vissza igazolványaikat, mert egyéni vállalkozókból társas vállalkozók lesznek. Persze elő­fordul olyan eset is, hogy a ma­gánvállalkozó azért dobja be a törülközőt, mert előzőleg nem mérte föl kellőképpen lehetősé­geit, de időközben rájött, hogy az a tevékenység, amibe belevá­gott, nem nyereséget, hanem csak veszteséget hoz. Már csak egy hónap van a bevallásra Riadó - itt a súlyadó! Kiállítás a helytörténeti múzeumban Mi mindenre jó a fa? Január 9-én nyílt meg a Helytörteneti Múzeumban Virág János kunszentmártoni fafaragó első gyűjteményes kiállítása. Ő az, aki már legalább harminc esztendeje vallatja a fákat, s ismeri azok minden tulajdonságát. Leg­alábbis erre utalnak a tárgyak, amelyekkel most ta­lálkozhatnak a kiállítás látogatói. A mester sokrétű­ségét bizony ítja, hogy a bemutatott munkai között vannak használati tárgyak - mángorlók, lapickák, ivócsanak faszobrok, de még táblaképek is. Ez utóbbiak elég különlegesnek mondhatók, mert népi fafaragók nemigen bíbelődnek ilyesmikkel. Mint hal­lottuk, Virág János farag bútorokat is, ám azokat talán a helyszűke miatt most nem mutatják be. A kiállítást február 27-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Férfinadrágok sorozatban Megalakult a Lungo Drom helyi tagszervezete A szolnoki székhelyű Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Ci­gány Szövetség 1990 októberében alakult meg. S azóta sorra jönnek létre a helyi tagszervezetei. Nem véletlenül, hisz a közös sorstudat felismerése, vagyis hogy nincs más út, csak az összefogás - ez készteti a különböző településeken élő cigányokat arra, hogy kapcsolódjanak az országos szervezethez. Kunszentmártonban január 18-án alakult meg a helyi tagszervezet. Mint hallottuk, nem kivételezésre, hanem sokkal inkább együttműködésre számítanak. Bíznak benne, hogy megtalálják a közös hangot az önkormányzattal, s így jobban megis­merhetik egymás szándékait. És egyelőre ez sem kevés. Februárban jönnek a tajvaniak Jól megnézik, hogy mire adják a pénzt Gazdag program farsang idején A városi művelődési központ februárban sokszínű, gazdag programmal várja a helybelie­ket. Bizonyára mindenki megta­lálja a számára legmegfelelőb­bet. Ízelítőül néhány a rendezvé­nyek közül. Február 1 -jén, vagy­is e héten szombaton a már ha­gyományosnak mondható városi bál nyitja a sort. Az érdeklődére jellemző, hogy még december­ben minden jegy elkelt. Február 5-én vacsorával egybekötött far­sangi bált rendeznek a nyugdíja­sok részére. Persze nemcsak az idősek, hanem a fiatalok is meg­találják majd szórakozásukat, hisz iskolai farsangok, jelmezes mulatságok tarkítják a ház amúgy sem szegényes program­ját. Még a népszerű televíziómű­sor, a Három kívánság is elláto­gat február 22-én Kunszentmár- tonba. Dévényi Tibor vendégei között szerepel a Dolly Roll, Zoltán Erika és Kiki is. Február 26-án a komolyzene kedvelői a Debreceni Ütőegyüt­tesnek tapsolhatnak, rá egy napra pedig Gergely Róbert lesz a mű­velődési központ vendége. A báli idényt február 28-án a helybéli gimnázium szalagavató bálja záija. Az oldalt írta: Nagy Tibor Fotó: Korányi Éva Kétszáz forint kilónként Ki tagadná, hogy a vegyes tu­lajdonú piacgazdaság kiépítésé­nek egyik feltétele, hogy minél több hazai és külföldi vállalkozó vegyen részt a gazdaság kialakí­tásában. Ezért is örülhetünk an­nak, hogy ma már nagyon sok más országbeli üzletember kere­si fel hazánkat azzal a céllal, hogy tőkével is segítse az itthoni kis- és középvállalkozásokat. A külföldiek közül a tajvaniak ép­pen ilyen szándékkal Budapes­ten már irodát is nyitottak. S most úgy néz ki, hogy segítsé­gükkel Kunszentmártonban is elindul valami. , Erről Bulyáki Gyula, a Ferro- terv-BVM Gép- é.s Szerkezet Tervező Kft. ügyvezetője, aki a múlt év novemberében a helybe­Bulyáki Gyula: - Ha a benyújtott pályázatok közül csak egyet is elfogad­nak, már akkor megérte... li polgármesteri hivatal képvise- - A tajvaniak most tulajdon- letében részt vett egy tanácsko- képpen piackutatást végeznek záson, így beszél: annak érdekében, hogy megtud­ják, milyen vállalkozásokba szállhatnának be. Őket minden érdekli. Persze ez nem jelenti azt, hogy számolatlanul szómák a pénzt, ám ha valamiben fantá­ziát látnak, akkor anyagiakkal is segítenek. Én ezt a lehetőséget ragadtam meg, mert mint hang­súlyozták, olyan kisvárosban is hajlandóak a vállalkozásokat felkarolni, mint Kunszentmár- ton. A kérésük csupán az volt, hogy nyújtsunk be pályázatokat, ők azt megvizsgálják, s hajónak találják, nincs akadálya a pénz­beli segítségnek sem. Nos, miután hazajöttem arról a tanácskozásról - folytatja Bu­lyáki Gyula -, kiküldtünk jó né­hány meghívót az itteni vállalko­zóknak, s elmondtuk nekik, mi­ről is van szó. Azon a megbeszé­lésen voltak vagy harmincán, s közülük nyolcán be is adták a pályázatukat. Van, aki például számítástechnikai és nyomtat­ványszalont, valamint szervizt szeretne létrehozni, de akad olyan is, aki szalmabrikettgyár- tással akar foglalkozni. A beér­kezett pályázatokat mi továbbí­tottuk a tajvaniaknak, s éppen a napokban jött az értesítés, hogy február közepén meglátogatnak bennünket, hogy a helyszínen is tanulmányozzák, megvannak-e a feltételek ahhoz, hogy a külön­böző pályázatokban megfogal­mazottak teljesülhessenek. Ma­gyarán: arra kíváncsiak, hogy ér- demes-e pénzt pumpálniuk ezekbe a vállalkozásokba. Már a nyárra készülnek majd tenniük, ha nem akarnak késlekedés esetén még mulasz­tási bírságot is fizetni. Egy biztos: ennek az adónak az alapja az adott gépjárműnek a forgalmi engedélyben föltünte­tett saját tömege, vagyis minden megkezdett 100 kilogramm után 200 forint a taksa. Vannak per­sze kivételek: így például a 250 köbcentinél kisebb hengerűrtar­talmú motorok, a lakópótkocsik, a lakóautók, a sátras utánfutók. Ám ezek gazdái sem ússzák meg fizetés nélkül a dolgot, csak eset­leg valamivel vastagabb marad a pénztárcájuk. Hisz az előbb fel­sorolt járműféleségek adója „csupán” ezer forint évente. S ha bejelentik, adómentesség ille­ti meg azokat a mozgáskorláto­zottakat, akiknek azért van autó­juk, hogy eljuthassanak egyik helyről a másikra. Ami nagyon fontos: akik nem tartoznak a kedvezményezettek közé, nos nekik, mint említettük, február 29-ig be kell jelenteniük a helyi adócsoportnál, hogy gép- járművel rendelkeznek. Ott majd kapnak egy bevallási nyomtatványt, amit kitöltve vissza kell juttatniuk, s az alap­ján a hivatal majd határozatban értesít mindenkit, hogy valójá­ban mikor és mennyit kell fizet­ni. A Stella D’oro Ruhaipari Kft. - amely köztudottan egy magyar­olasz vegyes vállalat - százhat dol­gozót foglalkoztató kunszentmár­toni üzemében már javában ké­szülnek a tavaszi és nyári szezon­ra. Naponta 500 nadrág készül ott az olasz férfiak részére. Ugyanis a most gyártott pantallók mindegyi­ke az itáliai üzletek választékát gazdagítja. A hazai kereskedelem­nek egyelőre még nem szállítanak, ám - mint Lafferton Lászlóné, a cég ügyvezető igazgatója kérdé­sünkre válaszolva elmondta - szándékaik szerint a termelés bő­vülésével az idén decemberben már itthon is találkozhatnak majd az igényesebb vásárlók öltönyeik­kel, szóló nadrágjaikkal és zakóik­kal. Ottavio Basso olasz technikus ellenőrzi a munkát Mint köztudott, az idén január 1-től országosan újfajta gépjár­műadót vezettek be, amit a köz­nyelv csak súlyadóként emleget. A jogszabály kimondja, hogy minden belföldi forgalmi enge­déllyel és rendszámmal ellátott gépjárműről a tulajdonos vagy a masina üzemben tartója a lakhe­lye szerint illetékes önkormány­zati adóhatóságnál február 29-ig köteles bevallást tenni. A Kunszentmártoni Polgár- mesteri Hivatalban is javában készül az a tájékoztató, aminek segítségével jobban eligazod­hatnak a gépjárművek helybéli tulajdonosai, hogy mit is kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents