Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

2 Megyei körkép 1992. JANUÁR 23. Kárpótlás: ötvennégyezer igénylővel az országos lista élén Halló.. • * Jelenleg még ilyen a telefonközpont Cibakházán. Ez a rendszer már jó ideje elavult, órákat kell várni egy-egy kapcsolat- teremtésig. Nincs telefonja az óvodának, orvosnak. A cibakházi önkor­mányzat ezért megoldást keresett. így hozták létre Tiszazug térség pol­gármesterei, a megyei önkormányzat és a Műszertechnika Rt. képviselői azt a részvénytársaságot, amely arra hivatott, hogy legalább 15 ezer vonaligény esetén a Műszertechnika 18 és 24 hónap között kiépíti a távközlési hálózatot. Fotó: T. Z. Pénzinjekciók a mezőgazdaságnak (Folytatás az 1. oldalról)- Időközben készült-e már va­lamilyen rangsor, hogy az Ön ál­tal említett több mint 54 ezer ké­relemmel szükebb pátriánk áme­gyék között hányadik helyen áll?- Az eddigi adatok szerint he­tedikek vagyunk. Ám ha tovább böngésszük az országos kimuta­tásokat, és az adatlapok mennyi­ségét is szemügyre vesszük, ak­kor nagyon gyorsan kiderül, hogy mégiscsak az első helyen állunk. Ugyanis az 54 ezer 463 igénylő összesen 354 ezer 350 adatlapot juttatott el hozzánk. Ez azt jelenti, hogy ennyi kérelmet kell elbírálnunk, s ezzel a mennyiséggel országosan mi visszük a pálmát. Összehasonlí­tásként megemlíteném, hogy a Budapesti Kárrendezési Hivatal­hoz - ahol a fővárosiak, valamint az összes külföldi kérelmét bírál­ják el - alig valamivel több, há­romszázezer adatlap érkezett.- Amit elmondott, abból az kö­vetkezik, hogy egy kérelmező akár több száz adatlapot is kitölt- hetett. Főleg mit kérnek vissza az emberek?- Elsősorban földet. Nem is egy olyan kérelmezőnk van, aki 800-900 F lapot küldött be ne­künk. Ez ennyi helyrajzi számon található földterületet jelent.- Jelenleg mivel foglalkoznak a hivatal munkatársai?- Most az adatlapok kódolása és számítógépes adatrögzítése folyik. Ennek a töménytelen mennyiségű papírhalmaznak már az irattározása is komoly gondot jelent számunkra. Hisz ahogy sokasodtak az iratok, dol­Az üvegfalon túl az egymás mellé állított hófehér polcokon kisebb-nagyobb dobozokban gyógyszerek sorakoznak. Cari- tas patika - olvasom a bejáratnál. A pult előtt most is sok megtört arcú beteg vár sorára. A gyógy­szertár vezetőjének jószerint minden másodperce ki van szá­molva. Mindenkihez van egy-két jó szava. Itt, a szolnoki Hetényi Géza Kórház legújabb 400 ágyas épületszámyának földszintjén egymásnak adják a kilincset az emberek. A tulajdonos, egy ked­ves, barna asszony, Mátyásáé Si­mon Zsuzsanna. Vele valamikor a nyolcvanas évek közepén talál­koztam legelőször. Akkoriban a megyei tanács egészségügyi osz­tályán megyei főgyógyszerész­ként tevékenykedett.- Hét esztendeig dolgoztam az íróasztal mögött abban a beosz­tásban - kezdi, miután időt szakít a beszélgetésre, és hellyel kínál a féltenyérnyi irodában. - Nem volt rossz - folytatja -, mert telje­sen más szemszögből ismerhet­tem meg ezt a szakmát. Hisz gyógyszerészként elsősorban a betegekkel, orvosokkal kerül kapcsolatba az ember, hivatal­nokként viszont egészségügyi igazgatással, vállalatfelügyelet­tel, a gyógyszerellátás biztosí­tásával és a gyógyszerelosztással foglalkoztam. Tehát nem volt közvetlen kapcsolatom a bete­gekkel. Hiányzott is - teszi hoz­zá, s elmeséli, hogy féléves töp­rengés, vívódás után döntött úgy, hogy megnyitja ezt a patikát, amelyik valójában a megye leg­első magángyógyszertára, hisz már tavaly április 22 óta műkö­dik ezen a helyen. Nem is lehet különösebben csodálkozni azon, hogy nem egyből vágott bele - gondolom magamban -, hisz az elmúlt évti­zedekben kevés példa volt arra, hogy valamilyen humán szolgál­tatásra bármiféle kisvállalkozás is alakult volna. S akik mégis nekidurálták magukat és meg­gozóink úgy szorultak ki az iro­dákból. Jelenleg már két szobát foglal el az irattárunk.-Az adatok kódolását, rögzíté­sét, összesítését terveik szerint mikorra fejezik be?- Január végére, s február ele­jére, ha minden jól megy, már az országos összesítés is megtörté­nik.- S azután mi a következő fel­adat?- Minden termelőszövetkeze­tet értesítünk majd arról, hogy aranykoronában számolva mennyi olyan igényt jelentettek be, amely az adott mezőgazdasá­gi nagyüzemet érinti.- Jó, hogy ezt említi, mert na­gyon sokan kérdezik, hogy körül­belül mennyi föld cserél majd gazdát?- Lehet, hogy többen kíváncsi­ak erre, de szeretnék eloszlatni egy-két félreértést. Nevezetesen azt, hogy az igény még nem egyenlő a határozattal. Mert elő­fordulhat, hogy valaki igaz, hogy benyújtotta a kérelmét, ám mivel hitelt érdemlően nem tudja bizo­nyítani a tulajdonjogot, így nem kap semmit sem. Ez az egyik do­log, a másik pedig, hogy hiába lesznek meg a határozatok, s hi­ába kapják meg az emberek a kárpótlási jegyeiket, ha nem mennek el az árverésekre. Szó­val így, előre elég nehéz megjó­solni, hogy mennyi föld megy át majd magántulajdonba. Ugyanis mindenkinek szíve-joga lesz el­dönteni, hogy a törvény adta ke­retek között mire használja föl a kárpótlási jegyét. Hisz vehet raj­ta földet, részjegyet, üzletrészt, de akár beteheti a szekrényébe is. próbálták, gyorsan be kellett lát­niuk, hogy ezen a területen alig­ha találhatják meg számításukat, boldogulásukat. Nyilván ez is hátráltathatta döntését, de mint mondja, az is, hogy a rendszerváltás után sokan biztatták: pályázza meg a megyei tiszti főgyógyszerészi állást, ám ő másképp gondolta. Erről így beszél:- Újból ki akartam próbálni magam. Reménykedtem, hogy talán nem felejtettem annyit, és föl tudom újítani mindazt a tu­dást, amit az egyetemen elsajátí­tottam. De biztos akartam lenni- Ez sem rossz megoldás, mert ha jól tudom, a kárpótlási jegy kamatozik.- így van. Három évig a min­denkori jegybanki kamat 75 szá­zaléka jár utána. S az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal háromhavonta rend­szeresen közzéteszi majd, hogy egy-egy adott névértékű kárpót­lásijegy akkor éppen mennyit ér.- Ezeket a kárpótlási jegyeket tulajdonosaik meddig használ­hatják föl?- Ennek nincs határideje. Akár öt vagy tíz év múlva is, de még egyszer hangsúlyoznám, hogy csak három évig kamatoznak.- Mikortól?- Attól az időponttól, amikor a törvény életbe lépett, vagyis 1991. augusztus 10-től 1994. au­gusztus 9-ig kamatoznak a kár­pótlási jegyek. Tehát már jelen­leg is.- Körülbelül mennyi idő múlva várhatják a határozatokat az ér­dekeltek?- A jogszabály szerint az ügy­intézési határidő kilenc hónap. Ám ha figyelembe vesszük az igénylők magas számát, meg azt, hogy mindössze huszonegyen dolgozunk itt, a hivatalban - nos, akkor elképzelhető, hogy csúsz­ni fogunk.- Ennek pedig nemigen örül­nek majd például azok, akik ép­pen a kárpótlási jegyeikből sze­retnék megvenni azt az állami lakást, amelyikben jelenleg is él­nek. Erre ugyanis a törvény lehe­tőséget biztosít.- Ilyenkor kezdeményezhetik az érintettek, hogy soron kívül abban is, hogy vajon a betegek­kel megtalálom-e a megfelelő hangot? Az elmúlt háromnegyed év tapasztalata azt mutatja, hogy sikerült. Szóval, utólag már na­gyon örülök, hogy belevágtam. Annál is inkább, mert így leg­alább nem kellett seholsem állás után kilincselnem, sőt még két alkalmazottat is föl tudtam ven­ni. Imádok itt lenni, habár ezt nem szeretném nagyon elkiabál­ni - folytatja. S még beszél arról, hogy legalább másfélezer-féle gyógyszert forgalmaz, s a hiány­cikkeket is mindig igyekszik be­szerezni. Bizonygatja, milyen fontos a betegekkel való foglal­kozás, s elmondja, hogy mennyi­re kell ismerni a különböző és legújabb orvosságokat, meg azok hatásmechanizmusait. Mert nincs olyan csodagyógyszer, amelyiknek ne lenne mellékha­tása, s így naponta újra kell tanul­ni a szakmát.- Emiatt is tiltakozom a „Kal- mopyrint az ABC-kbe” típusú akciók ellen, mert a gyógysze­reknek a patikákban van a helyük - teszi hozzá, s indul vissza a pult mögé. N. T. Fotó: Kardos Tamás bíráljuk el igényeiket. Mi helyt adunk az efféle kéréseknek, mert nem kívánhatjuk egyetlen ön- kormányzattól sem, hogy hóna­pokat várjanak. De ebben az esetben az ügyfél köteles igazol­ni, hogy a kárpótlási jegyéből valóban a bérlakását akarja meg­vásárolni.- Szándékaik szerint mikor kezdik az első határozatok ki­adását?- Március elején már lesznek, akik kézhez kapják ezeket az ira­tokat.- Önök adják a kárpótlási je­gyeket is?- Nem. Mi csak a határozatok kiadásával foglalkozunk. S ak­kor értesítjük az illetőket, hogy kárigényüket elbíráltuk, és a be­adott dokumentumok alapján jo- gosultak-e a kárpótlásra vagy sem. Ha igen, akkor azt is meg­írjuk, hogy melyik OTP-fiókhoz vagy a Budapest Bank melyik kirendeltségéhez forduljanak annak érdekében, hogy hozzá­juthassanak kárpótlási jegyeik­hez.- Mi lesz azokkal az igények­kel, amelyeket hiányosan adtak be?- Vagy mi megyünk utána, vagy pedig felszólítjuk az ügyfe­leket, hogy rövid időn belül pó­tolják a hiányzó iratokat.- Sok ilyen boríték érkezett Önökhöz?- Sajnos igen. A beszélgeté­sünk elején említett több mint 54 ezer beadvány 80 százaléka pót­lásra szorul.- Köszönjük a tájékoztatást. Nagy Tibor Közgyűlés után Tegnap sajtótájékoztatót tartot­tak Szolnokon a városházán. Dr. Lengyel Györgyi alpolgármester elmondta, hogy a keddi közgyűlés döntése szerint az Ecseki Úti Álta­lános Iskola új neve Hermann Ottó Általános Iskola lett; a Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola a Kör­nyezetgazdálkodási és Építőipari Mőszaki Szakközépiskola nevet kapta. Szó volt a távhő-szolgáltatási dí­jak kompenzációjáról is. Elhang­zott, hogy a kormány - az energia­árak növekedése miatt - az önkor­mányzat részére további 3 millió forintot adott. Az önkormányzat vezetői bejelentették, hogy kidol­gozták a szociális segélyezés mód­jának új formáját is. BVC Brno-Szolnoki Olajbá­nyász 92-84 (50-40) Brno, 100 n., v.: Peiger, Krechsmer (osztrák) Szolnok: Hosszú 13/9., Abel- janov 6, Tóth A. 3/3, Tóth Z., Berkics 11. Csere: Zsarkov 34/21, Kmézic 8, Horváth 9/3, Jáhni, Mérész. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc Ugyan az Olajbányász szerez­te az első pontokat, ám a hazaiak duplával és triplával válaszoltak az udvariatlan kezdésre. Berkics találatával ekkor még sikerült tartani a lépést (5-4) a vendéglá­tókkal , de látszott, a hazaiak aka­rata érvényesül inkább. A hato­dik perc végére így már tekinté­lyes előnyre tettek szert Jerabe- kék (23-11). Hosszú két távoli kosarával valamelyest sikerült a felzárkózás, de a nehéz percek­ben a hazaiak üdvöskéje, a válo­gatott Svoboda hátán vitte csa­patát (37-25). Hosszú és Horváth eredményessége révén hat pont­(Folytatás az 1. oldalról) Az úgynevezett Területfej­lesztési Álapból a kormányzat 1992-ben 6 milliárd forint támo­gatást biztosít az egyes térségek adottságainak jobb kihasználását szolgáló fejlesztésekre. A gyen­ge adotságú üzemek (ezek lehet­nek szövetkezetek, társaságok és magángazdaságok egyaránt) 17 aranykoronánál rosszabb szántó­ikra hektáranként 2000 forint, le­gelőikre pedig 500 forint támo­gatást kaphatnak évente. Valamennyi pénzügyi támo­gatási lehetőség elnyerésére pá­lyázniuk kell a gazdaságoknak, jogi személyiségű vállalatoknak pályázatukat az FM megyei hi­vatalában, a parasztgazdaságok­nak pedig az önkormányzatok­nál kell pályázataikat benyújta­niuk. Ugyancsak pályázati rend­szerben nyerhető pénz a 150 mil­lió dolláros keret felett rendelke­ző világbanki térségfejlesztési programból is. A mezőgazdaság rendelkezé­sére bocsátott pénzügyi támoga­tások többségéhez a jelenlegi ter­ra megközelítette ugyan ellenfe­lét az Olaj, de a félidő hajrájában szerzett bmói büntetők a ven­déglátók malmára hajtotta a vi­zet. Hiába kísérletezett a Tisza- parti együttes középtávoli dobá­sokkal, a különbség nemhogy csökkent volna, még nőtt is. Már az első húsz percben feltűnő volt, milyen sok labdát adott el a vendéggárda. A folytatásban jól kezdett a Bányász - ismételten hat pontra faragta le hátrányát -, ám a fiatal játékosokból álló hazai ötös nem ijedt meg a tavalyi magyar baj­noktól. Higgadt és meglepően rutinos játékkal jogosan szerez­tek a 30. percre 18 pontos előnyt (69-51). Ezután Zsarkov percei következtek, zsinórban 5 triplát szórt, melyre csak három dupla volt a válasz (78-69). A további felzárkózás egy ideig sajnos az újabb eladott labdák miatt nem sikerülhetett, annak ellenére, melőszövetkezetek akkor juthat­nak hozzá, ha az erre vonatkozó törvény előírásai szerint tényleg magántulajdonosi alapon szer­veződő szövetkezetté alakultak. Az átalakulások előkészítése Jász-Nagykun-Szolnokban is megkezdődtek, az FM megyei hivatalában azonban úgy vélik, sok helyütt félreértik a törvény- alkotók szándékát: nem a téeszek társaságokká alakítása, még ke­vésbé több ilyen vállalkozási for­mában működő vállalkozássá bontása a cél. Sőt - vélik a me­gyei hivatal vezetői - ma inkább a szövetkezeti keretek megtartá­sa, a vállalkozások átgondolása lenne kívánatos, mert az egyszer már társaságba vitt vagyonát a szövetkezet már nem kaphatja vissza. A földművelési tárca az ágazat rossz pénzügyi helyzete miatt is célszerűnek tartaná a társaságok­ká alakulás elhalasztását: a szö­vetkezeti keretek között marad­va nem kell például drágán dol­gozó szakértőkkel vagyonérté­kelést végeztetni. hogy a csehszlovák csapatból ekkorra három meghatározó já­tékos is kipontozódott. Kmézic duplái, Zsarkov újabb találatai azt jelentették, hogy a hajrá előtt négy pontra olvadt a vendéglá­tók előnye (84-80). A lendületbe jött Olajbányászt azonban okos támadásvezetéssel törte meg a juniorkorú gárda, büntetőkből szerezett pontjaival végleg be­biztosította sikerét. A végjáték­ban mindent egy lapra feltéve távoli dobásokkal kísérletezett az Olajbányász - eredménytele­nül. A fiatal erőkből álló bmói csa­pat bizonyította jó hírét, higgad­tabb, nyugodtabb és főleg szer­vezettebb játékával megérde­melt győzelmet aratott a mérkő­zés folyamán 20 (!) eladott lab­dát produkáló vendégek felett. A hazaiak legjobb dobói: Ja- rabek 25, Szvoboda 16, Harasek 14, Musil 11. Jut eszembe! „Magyarországon meg verik a négereket.” Ki hitte volna, hogy ennek a szakállas viccnek a poénját valamikor is a mi fazonunkra fogják igazítani. Márpedig így van, idegenellenes hangulat támadt kis hazánkban. Nézem a televízió reggeli adását, és egy bölcs ember azon filozofál, hogy is jutottunk idáig. Adva van ugye a külföldi, aki riadt, és ezért agresszív, aztán a jnagyar, akinek a jövője kilátástalan, és természetesen agresszív. Ok ketten találkoz­nak egy aluljáróban. A végkifejletet el lehet képzelni. Mondja a tudós: és még szítják is az idegengyűlöletet. Kik? - kérdi naivul a bájos műsorvezető hölgy. - Kik, kik ...? Valakik. És a kérdés ott lebeg a stúdió plafonján. Gondolkodom, ki is szíthatja nálunk a négerellenes hangulatot? Eszembe ötlik egy úr, bizonyos Sekszpír Vilmos. Ő írta azt az izét, ahol a fekete bőrű Othello megfojtja a liliomfehér bőrű Desdemonát. Egyszóval, megvan a tettes, a fel­bujtó. Pedig ahogy elnézem a képét ennek a derék angol dráma­írónak, igazán nem látszik bőrfejűnek ... - pb ­V ___________________________________J Magánpatika a Hetényiben Az orvosságnak gyógyszertárban a helye Kosárlabda - Szuper Liga Továbbra is gödörben

Next

/
Thumbnails
Contents