Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

Hazai körkép 1992. JANUAR 17. Kevés jut kutatásfejlesztésre Hazánkban 1990-ben 33,7 mil­liárd forintot fordítottak kutatás- fejlesztésre, ami akkor a nemzeti össztermék 1,7 százaléka volt. Ez tavaly már reálértékét és ará­nyát tekintve is jóval kevesebb volt, nem haladta meg a nemzeti össztermék 1,5 százalékát. így mind a ráfordításokat, mind pe­dig ezek arányát tekintve hazánk elmarad az úgynevezett fejlett országok legtöbbjétől - állapítja meg az OMFB-ben készült tanul­mány, amely összehasonlítja ha­zánk kutatásfejlesztési adatait az OECD országok hasonló mutató­ival. Gépjárműimportőrök bajban Kádár Bélának, a külgazdasági tárca vezetőjének írt levelet a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, mert a jelenleg kiala­kult helyzetben január 1-jétől másfél hónapon át lehetetlenné vált néhány importtermék, így az új és a használt gépkocsik beho­zatala. Téma: a környezetvédelem A Magyar Tudományos Aka­démia májusi, rendes évi köz­gyűlésén a központi előadás té­mája a környezetvédelem komp­lex vizsgálata lesz. így döntött az MTA elnöksége, miután értékel­te a beérkezett javaslatokat - tá­jékoztatta a Magyar Távirati Iro­dát Odze György, az MTA sajtó­titkára. A közgyűléshez kapcso­lódó tudományos osztályülése­ken ugyancsak foglalkoznak a környezettudományok és a kör­nyezetgazdálkodás kérdéseivel. Ki állíthatja meg az autóst? A hatályos KRESZ alapján csak rendőr vagy határőr állíthat­ja meg a gépjárműveket, illetve ellenőrizheti a különféle okmá­nyokat - mondta tegnap az MTI érdeklődére Suha György rend­őrségi szóvivő, azzal kapcsolat­ban, hogy január 1-jén hatályba lépett a gépjárművek környezet­védelmi ellenőrzéséről szóló közlekedési miniszteri rendelet. A közlekedési tárca szóvivője, Horváth Árpád szólt arról, hogy ellenőreik egyelőre rendőr­járőrrel közösen teljesítenek szolgálatot. Tehát ellenőrzés ese­tén a rendőr állítja meg a gépjár­művezetőt, s a környezetvédelmi szakember végzi el a szükséges méréseket. Májustól azonban várhatóan módosul a KRESZ, s a jövőben a megkülönböztető kar­szalagot viselő ellenőrök intésére is kötelesek lesznek megállni az autósok. s Újabb elismerések? A Tizenkettekkel összhangban A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Juhász Judit kormányszóvivő az újságíróknak elmondta, hogy a kormány tárgyalt annak a más­fél milliárd forintos céltámoga­tásnak a felhasználásáról, ame­lyet a költségvetés az ívóvíz- és csatornadíj-emelés terheinek enyhítésére irányoz elő. Január 6-ától a fogyasztóknak 60 száza­lékkal kerülne többe a víz és a csatornahasználat. A rendelke­zésre álló másfél milliárd forint ezt 48 százalékosra mérsékli. Az ivóvíz köbméteréért eztán 40 fo­rintot, az együttesen számlázott ivóvíz- és csatornadíj esetében ennek köbméteréért 60 forintot kell fizetni. Az ezen felüli össze­get térítik az önkormányzatok. A részletekről az elkövetkezendő napokban határoznak az önkor­mányzatok és a tárcák képvise­lői. A tűzoltóság és a polgári véde­lem működését szabályozó ren­deletek módosítása is szerepelt a kormányülés napirendjén. A mó­dosítások a végleges törvények megszületéséig lennének ér­vényben. Például a polgári véde­lem - amelynek legfontosabb szerepe a katasztrófaelhárítás lenne - az új rendelkezés értelmé­ben állami feladat, tehát költsé­geit az államnak kell viselnie. A kormány megfontolandónak tartja azt is, hogy a polgári véde­lemnek sorállományú alakulata is legyen. Lázas diplomáciai tevékenység Szlovénia és Horvátország elismerése után (Folytatás az 1. oldalról) külügyminiszter pedig a nem­zetközi joggal ellentétes lépés­nek minősítette az elismeréseket. Hazánk belgrádi nagykövetsé­ge továbbra is működik, hatáskö­re azonban értelemszerűen nem terjed ki a szerdán elismert Szlo­véniára és Horvátországra - mondta az MTI érdeklődésére Hermán János külügyi szóvivő. Arról is tájékoztatott, hogy a magyar Külügyminisztérium il­letékes főosztályvezetője tegnap hivatalába kérette Rudi Sovát, a jugoszláv szövetségi kormány ál­tal Budapestre akkreditált nagy­követet, s közölte vele: a magyar álláspont szerint ő már nem kép­viseli Horvátországot és Szlové­niát. A szóvivő azt is. elmondta, hogy horvátországi nagykövetsé­günk ügyvivője, Bagi Gábor Ljubljanában átadta a hivatalos jegyzéket Szlovénia elismerésé­ről, s így nagyköveti szintű dip­lomáciai kapcsolat létesült Szlo­véniával is. Átmenetileg a zágrá­bi nagykövetség intézi a Szlové­niával kapcsolatos ügyeket. A Szerbiával való jó viszony érdekében a magyar szándék ki­nyilatkoztatásán túl konkrét lépé­seket is kell tenni - hangoztatta az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke Pécsett tartott teg­napi sajtótájékoztatóján. Horn Gyula, aki az MSZP pécsi fóru­mán vett részt, kifejtette, hogy szerinte a két ország viszonya né­hány hónapja olyannyira meg­romlott, hogy helyreállítása még a többi volt jugoszláv köztár­sasághoz fűződő kapcsolatunké­nál is fontosabb lenne. A két or­szág kölcsönös egymásra utaltsá­ga miatt a magyar kormánynak olyan gesztusokkal és megnyilat­kozásokkal kellene egyértelmű­vé tennie e törekvését, amelyek megteremtenék a magyar szán­dék iránti bizalmat Szerbiában - jelentette ki Hóm Gyula. Gianni de Michelis olasz kül­ügyminiszter tegnap kijelentette, hogy Szlovénia és Horvátország elismerése „fontos lépés a jugo­szláv válság megoldása felé”, ugyanakkor az örömet némileg beárnyékolja az a tapintható né­zetkülönbség, amely a frissen el­ismert államok és Olaszország között máris kialakult az isztriai és dalmáciai olasz kisebbség jo­gainak garantálása körül. Szlovénia ugyanis nem írta alá az erre vonatkozó emlékeztetőt, mert ragaszkodik ahhoz, hogy az egyezményben rögzítsék az Olaszországban élő szlovén ki­sebbségjogvédelmét is. Az olasz kormány ezt igyekezett elkerülni, mert tart a trieszti közvélemény heves reakciójától. A triesztiek emlékezetében még mindig élén­ken él a város hovatartozása kö­rül vívott harc. Az olasz kormány leszögezte, hogy az új államok „a nemzetkö­zi jog szempontjából öröklik a Jugoszláviával kötött megállapo­dásokból fakadó kölcsönös köte­lezettségeket”. Ez annyit jelent: Olaszország érvényesnek tekinti velük szemben is az 1975-ben megkötött osimói egyezményt, amely véglegesen rendezte a tri­eszti határkérdést. A Jugoszlávia-konfliktus ren­dezői körének kibővítésére tett javaslatot tegnap Bonnban a Bundestag-beli CSU-tartományi csoport külpolitikai szóvivője. A megyei bíróságon eddig nem múlott (Folytatás az 1. oldalról) adós és hitelezője bejelenti, hogy megegyezni nem tudnak). A csőd - persze csak mint jog- intézmény - újdonság a mai Ma­gyarországon. A megyei bíró­ságra érkezett csődbejelentések mindegyikét vissza is kellett kül­deni a „feladónak ’ ’, hiánypótlás­ra. A hasonló - mindenkinek csak a munkáját szaporító - hibák el­kerülésére a megyei bíróság összeállított egy listát, hogy a csődbejelentésnek milyen doku­mentumokat kell tartalmazni. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Bíróságnál tavaly indított 74 vállalatfelszámolási ügy közül csupán 37 zárult már le, ezek többsége is csak azért, mert az eljárást kezdeményező hitelező (kölcsönét megkapva) elállt. Nem a bíróság nem bírta munká­val, a hivatalból felszámolást ki­küldeni jogosult intézmények (a Pénzintézeti Központ és a Szaná­ló Szervezet) szakemberei voltak igen túlterheltek. Az április 8 után várható csőddömping azon­ban már biztosan alaposan pró­bára teszi a bíróságot, hiszen az ilyen jellegű ügyekkel jelenleg csak egy bíró foglalkozik. Ám, hogy tényleg szükség lesz-e az erre a feladatkörre specializáló­dott apparátus növelésére, és hogy milyen mértékben, ahhoz legalább fél esztendő tapasz­talatai kellenek. Azt persze nem nehéz megjósolni, munkája lesz bőven az egy vagy több bírónak: ha ugyanis cége 90 napig nem tudta megfizetni, az igazgatónak csődöt kell jelentenie - hacsak nem kíván a polgári jog szabályai szerint felelni a hitelező káraiért. Az mindenesetre biztató, hogy a jövőben már nem csak két intéz­ménytől kérheti a bíróság felszá­moló biztosok küldését - a csőd­eljárások jelentős része ugyanis minden valószínűség szerint fel- számolási eljárással folytatódik. V. Sz. J. Christian Schmidt szerint az Eu­rópai Közösségek eddigi Jugo- szlávia-konferenciáját Balkán­konferenciává kellene kibővíte­ni. „A korábbi Jugoszlávia szom­szédos államait, különösen Gö­rögországot, Magyarországot és Albániát haladéktalanul be kell vonni abba a folyamatba, amely­nek célja: a béke biztosítása, az érdekek tárgyalásos úton történő egyeztetése, valamint az emberi- és kisebbségi jogok garantálása az egész Balkánon” - hangsú­lyozta Christian Schmidt, hozzá­fűzve: az Európai Közösségnek egész politikai súlyát latba kelle­ne vetnie a Balkán-konferencia gyors összehívása érdekében. Olaj morál A magyar külkapcsolat-épí- tés higgadtságát, átgondoltsá­gát bizonyító példákat sora­koztat a csütörtöki Új Néplap Leállítható-e az olajszállítás Jugoszláviába? című interjúso­rozata. Vállalatok és minisztériu­mok illetékesei vonultatják fel érveiket, miért lenne gazdasá­gilag káros, esetleg az ország nemzetközi megítélését is ron­tó lépés osztrák cégek Oroszor­szágból vásárolt és Szerbiának szánt olaja elől elzárni a ma­gyar csővezetékeket és a vasúti szállítási lehetőségeket. Az igen kényes helyzetben egyál­talán nem csak pillanatnyi ke­reskedelmi érdekek szólnak e tranzitálási lehetőség megen­gedése mellett, hanem a jöven­dő Szerbiával kiépítendő hosszú távú gazdasági kapcso­latokra is jótékonyan hathatnak hasonló pozitív gesztusaink. A kifejezett hazai és nemzetközi jogi tiltások hiánya is nehezíti a tranzitot megakadályozó ma­gyar lépés megtételét, sőt (a vasúti szállítás esetében példá­ul) éppen a magyar fél nem ten­ne eleget az általa is aláírt egyezményeknek, ha az oszt­rák és a jugoszláv cégek közötti „közvetítést” megtagadná - tudhattuk meg. A külügyi tárca illetékese szerint sincs kivetnivaló az olajtranzitüzletben, igencsak beleillik Szerbia irányába tett - általában hasonló válasz nélkül maradó - konstruktív lépéseink sorába. Még homokba sem kell dugni a fejünket, és nem észre­venni a hatalmon lévő és ma leghangosabb szerb politikai erők viszontreakcióit: Magyar- ország sorozatos rágalmazását, a vajdasági magyarság jogai­nak már-már kétségbeejtő megnyirbálását, rettegésben tartását - a „. . . dobd vissza kenyérrel” erkölcsi parancsá­ból ilyen kőzuhatagok hatására is tisztességtelen lenne enged­ni. Az efféle morális tartás igen­is része kell hogy legyen a leggyakorlatiasabb politikának is. Ráadásul még csak nem is praktikus felvenni a fájdalmas sebet ütő követ, ha visszahajít­va éppen a dobálva zsaroló leg­főbb óhaját teljesítjük. De ebben az olajügyben tényleg ennyire egymással har­monizálva diktálja ugyanazt erkölcs és praktikum? Egyáltalán nem biztos, hogy a gazdaságilag hasznosról, a jogilag szabályosról, a moráli­san tisztességesről a csütörtöki interjúkban olvasottak után tel­jesen megnyugodhatunk. Mert az osztrákok olajüzletében részt véve nem feltétlenül a polgári lakosság jobb ellátásá­hoz, Szerbia európai kapcsolat- tartásához járultunk hozzá. (Igen helyesen.) Hiába véleke­dik másként a MÓL vezér­igazgató-helyettese, ez a dízel­olaj a tankok „életben tartásá­ra” is alkalmas. Márpedig - Murphy gondolatmenetét kö­vetve - akkor abban az ország­ban, ahol ma a háború a legfon­tosabb dolog, tényleg erre is használják majd. A mozgó tank pedig ma Jugoszláviában em­beréleteket követel. Életeket, melyeknek védelme szerződé­sek, egyezmények híján is megparancsoltatott. V. Sz. J. A 33-ak is készülődnek A kisgazda 33-as képviselőcsoport vezetősége az MTI értesülése szerint vasárnap ülést tart, ame­lyen állást foglal a múlt szombati nagyválasztmá­nyi ülésről és az ott megszavazott pártalkotmány­ról. A „Fehér Házban” gyűlnek az adatok, bizo­nyítékok és levelek, amelyek megkérdőjelezik a szombati esemény legitimitását. Több, mandátum­mal rendelkező küldött számolt be mandátumának visszatartásáról, és arról: hogyan akadályozták meg az utolsó pillanatban a Testnevelési Főiskolá­ra való bejutásukat, s ezzel a szavazáson való rész­vételüket. Több alapszerv támogató állásfoglalást juttatott el a frakcióhoz. A vasárnapi ülésen a kép­viselők arról döntenek, hogy nyilvánosságra hoz­zák-e ezen alapszervek listáját, mivel megtorlástól tartanak. A felsorolt dokumentumokat a frakció mellékelni kívánja egy, a bírósághoz benyújtandó keresetlevélhez, amelynek pontos megfogalmazá­sa szintén a frakcióülés napirendjén szerepel. Hordozható miniszámítógép A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola által alapí­tott EFEX Kft. főprofilban a főiskola szabad szel­lemi kapacitását igyekszik felhasználni különféle feladatok megoldásánál, gyártmányfejlesztésnél és egyéb munkákban. Természetesen e szellemi „termékeknek” piacot is keres kül- és belföldön. Kereskedelmi tevékeny­sége során a külföldi csúcstechnika új - nálunk még kevésbé ismert - cikkeit is importálja. Tegnap a cég a szolnoki városházán is bemutatta a felvételünkön látható Grid gyártmányú Notebook számítógépet, melyet az USA-ban fejlesztettek ki. Előnye elsősorban az, hogy kis mérete ellenére (kisebb, mint egy diplomatatáska) komplett számí­tógép. Húsz MB-os cserélhető merevlemez-tároló­val, tölthető tápegységgel, 640x400 milliméteres monitorral rendelkezik. Telefonvonalhoz csatla­koztatható, faxok vételére, adására is alkalmas. Fotó: KÉ.

Next

/
Thumbnails
Contents