Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
1992. JANUÁR 13. Az Uj Néplap Tiszafüreden ii Új katolikus lelkipásztor Nem messzi vidék, a szomszédos Mezőkövesd szülötte Pap József plébános, Tiszafüred új katolikus papja. A városban korábban elterjedt, hogy a Zrínyi Ilona Általános Iskolát kéri vissza a katolikus egyház. Beszélgetésünk során kiderült, korántsem igaz a hír. Pap József plébános véleménye szerint a katolikus iskolákat visszakérni csak akkor van értelme, ha a helybeli szülők ezt igénylik. Bár komolyabb felmérésre még nem volt lehetősége, de jövőbeni tervei között ez is szerepel. KELLENE MAR EGY TÍZOSZTÁLYOS... A változások az iskolákat is a szervezeti, tartalmi megújítás felé sodorják. Erről beszélgettem Fekete Sándorral, a Kossuth téri iskola igazgatójával.- A nyolcosztályos gimnázium mellett elkelne talán egy tíz- osztályos iskola is a városban - mondja. - Mi éppen ezen fáradozunk. Persze munkánkat igény- felméréssel kezdjük, megteremtjük a megfelelő szakmai hátteret. Az ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szakmunkásképzés nem mindig tud olyan szakmát adni a tanulók- nák, amelyekkel biztonsággal el tudnának helyezkedni az iskola befejezése után. Ez az oktatási intézmény is most keresi helyét az új iskolarendszerben. A gimnázium inkább az elitképzés felé halad. Azokat a gyerekekeket szeretnénk megnyerni a tízosztályos általános iskolák számára, akik tizennégy évesen még nem tudnak pályát választani, s a gimnázium csak kényszerparkoló lenne számukra négy évig. Még két év így rendelkezésükre állna, hogy dönthessenek jövőjükről, s eközben alapműveltségük szintje is emelkedhetne. Ma az iskoláknak a hagyományos struktúra mellett is mindenféleképpen többféle képzési igény kielégítéséről kell gondoskodnia. így a nyolcosztályos szerkezeti rendszerben tanulóknak is újszerű oktatási formákkal gazdagítjuk a korábbiakat; elsőtől harmadikig játékos nyelvleckék s torna, valamint Tolnay- féle anyanyelvi képzés megvalósítását tervezzük. A harmadik osztálytól emelt óraszámban tanítjuk az angolt. Negyedik osztálytól bevezetésre kerülne a második idegen nyelv - német vagy orosz - és az erkölcsi ismeretek oktatása. Ötödik osztálytól belép a matematika tagozat, illetve az informatikai alapismeretek. Hetedik osztálytól a számítástechnikával ismerkedhetnek tanulóink, fakultációs keretben. Ezt tudja nyújtani a füredi és környékbeli leendő kisiskolások számára az az iskola, amely a Buday Sándor Polgári Iskola szellemi örökösének tartja magát. Műszaki diszkontáruház a városban Készítenek tortalapokat, lakodalmaskalácsot, teasüteményeket, de ünnepek táján kemencében sült malacot is. Termékeiket két saját boltjukban is meg lehet vásárolni. A nagy többségnek az elmúlt I -2 év és valószínűleg a következő is jóval több, nagyobb életszínvonal-csökkenést, napi megélhetési gondot okozott, mint azt várták. Talán éppen a csökkenő fizetőképes kereslet volt az életre hívója országunkban is a diszkontáruházaknak, s éppen ezért is szaporodtak gombamód ezek az olcsóbb vásárlási lehetőséget nyújtó üzletek. A skála ebben a kategóriában is széles, a valóban raktár jellegű, raklapról árusító élelmiszerbolttól az új, modem, valóban kellemes vásárlási körülményeket biztosító áruházig, amelyre Kunhegyesen találhatunk jó példát. Nos, a múlt év végétől a Petőfi Sándor utcában városunk is gazdagodott egy szép új üzlettel, aminek másik különlegessége, hogy nem élelmiszerrel, hanem műszaki cikkekkel foglalkozik, a vásárlók egy másik rétegét célozva meg. A környék jellegének megfelelően nagykereskedelmi áron vásárolhatnak az itt élők mezőgazdasági kisgépeket, barkácsfelszereléseket, de szórakoztató elektronikai cikkeket is. Olvasóink lapunk hasábjairól már értesülhettek arról, hogy a tiszafüredi sütőüzem az önkormányzati testület döntése értelmében maradhatott régi helyén, s így nem kellett kiköltöznie a város szélén az ipari üzemeknek fenntartott helyre. A megromlott állapotú, 1870-75 között nyári rezidenciául szolgáló, de azóta többszörösen átalakított épületet vállalati pénzből 30 millió forint ráfordításával újították fel. Az elavult gőzkemencéket két olasz Mondial Matic típusú váltotta fel, s bár a kapacitásuk nem változott, a modernizálás lehetővé tette a teljes technológiai folyamat korszerűsítését. Ehhez kapcsolódik három, a német Hefele cég által gyártott és beszerelt lisztsiló is, amelyből automatikus adagolással érkezik a liszt a dagasztótérbe. A sütőüzem átadása óta a kenyér - igaz, még csak a korábbi választékban - ismét Füreden készül, de a péksütemény még Karcagról érkezik. Várhatóan egy-két héten belül azonban már ezek a termékek is itthonról kerülnek a hazai boltokba. Nem titkolt cél a választék bővítése, amelyre folyamatosan készülnek fel. A tervek között szerepelnek az olcsó kenyér- és süteményfélék is, de megjelennek majd a magasabb árkategóriába tartozó különlegességek is - sze- zámmagos, sajtos, erdélyi mar- garinos. Felkészülnek arra, hogy Tiszafüreden és környékén az idegenforgalmi szezonban is kielégíthessék a hazai és külhoni vendégek mennyiségi és minőségi igényeit. A korszerűsített sütőüzem alkalmas kis és nagy, különleges termékek előállítására, s vezetői és az itt dolgozók szeretnék felújítani a klasszikus pékségek hagyományait, felvállalva a régi szolgáltatások felelevenítését. A sütemény még Karcagról érkezik A múzeumot nem zárják be, ugye? Többfelől hallhattunk hírt, hogy közművelődési intézményeket zártak be, létszámukat leépítették a működésükhöz szükséges anyagi források elapadása miatt. Nem tagadjuk, aggódtunk a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum sorsa miatt is. Dr. Füvessy Anikó kandidátus, a múzeum igazgatója, Tiszafüred első díszpolgára megnyugtatott. Megyei önkormányzati tulajdonba kerültek a múzeumok, s ezzel megoldódott a megyei múzeumok sorsa. A működtetésükhöz szükséges pénzt biztosítani tudják. A takarékos gazdálkodásra azért így is szükség van, ezért december 15-től január végéig szünetelnek a kiállítások, s csak előre bejelentett csoportoknak lehetséges a múzeum- látogatás. Mindez jelentős áram- és olajmegtakárítást tesz lehetővé, az itt dolgozó két muzeológus azonban ez alatt az idő alatt sem pihen. Ez a statisztika- és a leltárkészítés időszaka. Eb- beb az évben ünnepli alapításának 700 éves évfordulóját a szomszédos Tiszaörs község. Ez alkalomból a település történetéről, néprajzáról kiadvány készül, melyben Szolnok megyei muzeológusok, köztük dr. Füvessy Anikó és A. vadász István is tanulmányokat írnak. De akad más munka is januárban. Februártól áprilisig tart a matyó népművészetet bemutató kiállítás, melyet a mezőkövesdi múzeum anyagából válogatnak. Májustól az egész nyári szezonra a tiszafüredi nyergességet bemutató újabb kiállítást terveznek. Kevesek előtt ismert, hogy Tiszafüred Magyarország egyik legjelentősebb nyereggyártó központja volt, de még soha nem mutatták be ezeket a látogatóknak. Feltehetőleg a külföldieket is idevonzza ez a tárlat. A híres régészprofesszor, László Gyula összehasonlító munkájának eredményeként kiderült, hogy a füredi nyergesség emlékei a honfoglalás koriakkal szerkezetileg csaknem teljes azonosságot mutatnak. Aki otthonában, lakásában, netalán padlásán ilyen emléket őriz, kérik, gazdagítsa vele a megrendezhető kiállítás anyagát. Ponty és busa Szeleshátról Az utóbbi időben egy régi Roburra lehettek figyelmesek a fjüredíek a 33-as főút mellett. Annál is inkább, mert a felirat arról árulkodik, hogy itt élő halat árusítanak. A beszélgetés során megtudom, hogy a halak a Füred határában lévő Szeleshátról származnak, ahol 2 éve újrakezdési kölcsönnel családi vállalkozásban Szarvas György 13 hektáros halastavat létesített. Az oxigéndús friss víz a Tiszából csatornán át érkezik. Az elsősorban halastavi tenyésztésre alkalmas fajtákat, pontyot, busát, kis mennyiségben kárászt, keszeget, az ivadékokat még tavasszal telepítik. A húsz-harminc dekás halacskákat tavasz- tól-őszig etetik, amíg lehalász- hatóvá válnak, s piacra kerülnek. Az itt tenyésztett hal elsősorban Füreden és Egerben talál vásárlókra. Az oldalt szerkesztette: Jobbágy Judit Anna Fotó: Tarpai Zoltán
