Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

4 1992. JANUÁR 13. A szerkesztőség postájából Nem jött be a héj nélküli tökmag Az Erdei Termékeket Feldol­gozó és Értékesítő Vállalatnak még tavaly októberében héj nél­küli tökmagot adtunk el. Azt ígérték, hogy novemberben fize- itTk’az”'árát, de a mai napig sem ’kaptuk meg a pénzt. Reklamálá­sunkkor hitegettek, más alka­lommal 15 nap haladékot kértek, a legutóbbi levelünkre - a cég igazgatójához címeztük - már nem is válaszoltak. Egész évi munkánk értékét várjuk a felvásárlótól - mintegy húsz társammal együtt -, s a pénz megszerzéséhez most már a nyil­vánosság segítségét kérjük. Kádár József és társai Tomajmonostora Az Erdei Termékeket Feldol­gozó és Értékesítő Vállalat mát­rai begyűjtési üzemének (decem­ber óta részvénytársaság) sajnos nagyon rosszul állhat a szénája, mert arról tájékoztatták szer­kesztőségünket, hogy egyelőre nincs miből fizetniük. A héj nél­küli tökmag felvásárlásával be­fuccsoltak: jóval többet vettek belőle, mint amennyit képesek eladni. Visszaesett a kereslet, így jelentős mennyiség még értéke­sítésre vár; sok a kintlévőségük, az eladott mag árának egy részét még ők sem kapták meg. így is­mét egy újabb ígérettel álltak elő, mely szerint e hónap köze­pén kifizetik a tomajmonostoria- kat. Reméljük, ezt beváltják. Feslik a múlt hónapban vásárolt csizma Örültem, amikor múlt év decemberében Szolnokon, a „karácsonyi faluban” végre találtam magamnak megfelelő csizmát. Olyant, ami kényel­mes és jó meleg. Ettől függet­lenül nem könnyen adtam ki érte a 3800 forintot. Az idős hölgy és a vele áru­ló fiatalember váltig mondo­gatta, hogy „tíz évig csizmám lesz”, hát megvettem. Sajnos tévedtek, mert január 3-án már szomorúan tapasztaltam, hogy a varrásnál feslik, ezenkívül a sarkáról - egy heti használat után - kopik a festék. Igen ám, de most hol reklamáljak? Ugyanis a vásárláskor nem gondoltam arra, hogy meg kel­lene jegyeznem az eladó nevét és címét, hátha minőségi prob­lémám lesz. így csak azt tudom, hogy a Centrum Áruház felőli oldalon árusító maszektól vásároltam a csizmát. Kérem, aki tudja a ne­vét és címét, legyen a segítsé­gemre. Mindenesetre nagyon bízom benne, hogy a kereske­dő is olvassa ezt a levelet, aki­nél vásároltam, s kicseréli a csizmát vagy kártalanít. Előre is köszönöm. (Pontos cím a szerk.-ben.) Gubáné Ecsédi Erika „Már a hetedik bőröm húzódik” A szemem mellett egy kisebb sebészeti beavatkozásra került sor nemrég, s mivel kopott volt már a szemüvegem, újat csinál­tattam. A keret és az üveglencse azonban nehezebb volt mint a régi, nyomta a műtét helyét, ám a társadalombiztosító nem járult hozzá az úgynevezett plasztik­lencséhez. Állítólag ez csak 18 éves korig igényelhető, és csak a nagyon gyengén látóknak jár... így arra kényszerültem, hogy a decemberben kapott 2500 Ft egyszeri nyugdíj-kiegészítésem­ből plasztiklencsét rendeljek. Sajnos egyéb betegségem miatt pótszemüvegre is szükségem van. A könnyebb szemü­vegkeretet már a férjem térítette, mivel ő is kapott egyszeri nyug­díj-kiegészítést. (Megjegyzem, férjem 40 évig, én pedig 30 évig dolgoztam!) No de a szemüveg még csak egy gyógyászati segéd­eszköz, hol a többi?! Sokan va­gyunk hasonló helyzetben, s úgy gondolom, az egészségügy ide vonatkozó rendeletét is túlhalad­ta már az élet, módosításra szo­rul. Baranyi Julianna Némi vita után szánhattunk fel a buszra Január 3-án, pénteken reggel 7 órakor, a mínusz tíz fokos hi­degben várakoztunk a szolnoki, Abonyi úti buszmegállóban. Vo­nathoz igyekeztünk, de tudtuk, hogy Abonyból 7 órakor érkezik egy busz, s noha a buszpályaud­var a végállomása, megáll a Má­tyás király úton, eljuthatunk a vasútállomásra. Meg is érkezett az RBT 926 rendszámú busz, ám ahogy le­szálltak az utasok, vezetője gyor­san becsukta az ajtót. Dörömbö- lésünkre és némi vita után nyitot­ta ki - mondván, hogy a helyi busszal közlekedjünk. Talán leg­közelebb nem is szállhatunk föl, holott a Volán menetrendjében szerepeltetik ezt a járatot. Ha fel­férünk rá, ugyan miért ne vihetné el a helyi utasokat? Kolláth László Szolnok A Zagyvából tűzoltók emelték ki a kocsit A havas, síkos úton Lada személygépkocsink - a szol­noki vashíd közelében - nemrég belecsúszott a Zagyvába. Kétségbeesve szaladgáltunk segítségért, ismerősöket, barátokat hív­tunk, de sajnos nem tud­tunk megbirkózni a már fé­lig elmerült kocsi kihúzásá­val. Végül a városi tűzoltó­parancsnoksághoz folya­modtunk, akik egykettőre kivontatták. A kocsinak - azon kívül, hogy félig tele­szaladt vízzel - szerencsére semmi baja. A tűzoltóság se­gítségéért - személy szerint Rigó Andrásnak és pa­rancsnokának - hálás kö- szönetünket fejezzük ki. Antal Tiborné A Út, amelyik még nem Európába vezet. A nem V éppen szívderítő „úthelyzetet” Csongrád megyé­ben örökítette meg. Medgyasszay Gy. Béla. (MTI-fotó) Ilyen kereskedő is van Az utóbbi időben többször is vásároltam Szolnokon, a Skála Áruház élelmiszerosztályán. Egyszer sajtot kerestem, máskor virsliért mentem, s azt tapasz­taltam, tolakodnak az emberek, szinte félrelökik a nyugdíjast. Nem így az a kellemes modorú ismeretlen hölgy, aki legutóbb felkarolt az üzletben. Később a nevét is megtudtam: Pásztor Lászlónénak hívják. Ezt a kis észrevételemet csak azért írom le, hogy mások is ol­vassák: ilyen kereskedő is van. Az idős emberek nevében ezúton is köszönöm a segítségét. M. Istvánná Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez Kézrátétel nélkül is ... A „csalfa” horoszkóp is hordozhat elfogadható igazságokat! Örömmel vettem kezembe a január 9-i szám pluszmellékletét, a „Télvíz idején”-t. Nemcsak a színes, olvasmányos, szórakoz­tató témaválasztéka miatt, ha­nem - és elsősorban - Papp Gréti horoszkópja miatt, amely - köz­helyein túl - néhány, mindannyi­unkat érintő társadalmi kérdés továbbgondolására késztetett, akkor is, ha nem hiszek a csilla­gok szerencsés állásából eredő földi csodákban. Azért volt számomra üdítő ol­vasmány a horoszkóp is és az útjára most induló kéthetenkénti mellékletben szereplő többi írás is, mert kerülték a mostanság oly „elengedhetetlennek” tűnő fon­toskodást, az olykor „alvégi” (le sem merném írni: alpári) hang­vételű politikai harcokra való utalásokat, vagy a T. Ház háló­zsákos előszilveszter-éjszakai ülésének szópetárdás, ám végül mégis józanul végződő tortúrájá­ból történő messzemenő követ­keztetések levonását. Inkább fi­gyelmünkbe idézték: mi más egyszerű, hasznos és kellemes is van még eme világon, minden­napi életünkben, csak fel kell(ene) fedeznünk pl. egy ízle­tes tea vagy egy jó szerkó, avagy az oly kívánatos természetes életmód apró örömet, megújulást nyújtó lehetőségeit. (De, sajnos, erre még sokszor képtelenek va­gyunk, belénk ivódott tüskéssé- günk, gyanakvásunk vagy közé­leti „elvakultságunk” felizzított bűvkörében körözve!!!) De! Térjünk vissza az idézett „országhoroszkóp” néhány megállapításához, mert érdemes elmorfondíroznunk rajta! Messze elfogadom - bár úgy len­ne -, hogy a Szatumusz-Uránusz- Neptunusz együttállása a jóindu­latú Jupiterrel kedvezően alakít­ja a gazdasági viszonyokat. Igen ám, csak mindez a tudattal és akarattal bíró emberek célirá­nyos tevékenységén keresztül valósul/hat meg! S ide kívánko­zik még az ókori görög klasszi­kus, Platón egyik megállapítása: „Hinned kell a csillagokban, az istenekben, a királyokban, de bíznod csak önmagadban sza­bad!” A Gréti-féle politikai(cska) horoszkóp azonban mindjárt ki is józanít bennünket: „A Szatur­nusz kritikus aspektusa a Plútó­hoz az 1992-es évben a vezetők­kel szembeni elégedetlenség nö­vekedését okozza, valamint gaz­dasági és anyagi krízisekkel fe­nyeget.” - Ezt a tésztát - monda­ná erre Osztrigás Mici, s vehe­mensen önnön farcillájára csap­na! (Bízom benne, emlékeznek még a szenzációs musicalre!) Hát ezt akármelyikünk is megjó­solhatta volna! De meg ám! Bár mi ugyan nem vagyunk felkent asztrológusok, pusztán elszenve­dői a jelen valóságnak. Az az érzésem, hogy Grétink - megal­kotván fenti újszerű jóslatát - közben nem járt öreganyám so­kat próbált konyhájában, akinek az volt a klasszikus mondása, hogy „üres kamrának bolond a gazdasszonya” - vagyis cselek­vés- és főzésképtelen! Nem sze­retnék most, itt agitálni a kor­mány mellett, de befizetnék arra, hogy melyik radikálisan prog­resszív vagy progresszíven han­goskodó erő lenne a mai koalíci­ónál alkotóképesebb ebben a bo­nyolultnak csak enyhén nevez­hető átmeneti korszakban, üres kincstár mellett?! Mert könnyű a pálya széléről szidni az edzőt, mocskolni a csapatot, de ha a bíró felzavamá a pályára a gya­korta oktalanul hangoskodó „el­lenállókat’ ’, kíváncsi lennék lab­dájuk mozgására, főként a gólja­ikra! Ne értsenek félre: valóban nem élünk oly jól, mint ahogyan másfél évvel ezelőtt bíztunk a csodákban. De számoltunk-e és számolunk-e azokkal az előre be nem tervezhető nehézségekkel, amelyek ez idő alatt menet köz­ben adódtak s külső környeze­tünkben termelődtek? Ezek ürü­gyén nem szeretnék most az ún. „nemzeti tűrőképességre” utal­‘Epgiressz —ajánlva Csemegekukorica okozta a tehénpusztulást „Kik a felelősek a többmilliós kárért?” címmel egyik olva­sónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, melyben felhívta figyelmünket a Jászsági Állami Gazdaságban bekövetkezett tehénpusztulásra. Mint írta, körülbelül ötven elhullott tehenet a telep közelében ástak el, és a mulasztásért a vezetők csak minimális büntetést kaptak. Olvasónk észrevételével a minap felkerestük Kiss Jánost, a Jászsági Á. G. igazgatóját, hogy megtudjuk, mi is történt való­jában. A gazdaság első embere egy vastag dossziét vett elő a szekrényéből, mely az elhullásra vonatkozó dokumentumokat tartalmazta, majd a következőkről tájékoztatott.- A dolog ott kezdődött, hogy a csemegekukoricát nem vette át tőlünk a konzervgyár, több teherautónyi szállítmányt vissza­küldött a gazdaságba. Ezt a kukoricát - hogy mentsük, ami menthető - augusztus végén két-három napon keresztül etettük a szarvasmarhákkal, melyeknél sajnos élettani problémákat okozott. Az etetést követő két napig az állatoknál nem tapasz­taltunk semmilyen mérgezésre utaló jeleket, a harmadik-negye­dik napon viszont több vemhes tehén, illetve növendékmarha hullott el.- Mit mutattak ki a hatósági állatorvosi vizsgálatok?- Az Országos Állat-egészségügyi Intézet is megvizsgálta az elhullott jószágokat, s tejsavmérgezést állapítottak meg. Ezt valószínűleg az idézte elő, hogy a szarvasmarhák túl sokat ettek a csemegekukoricából.- Szám szerint mennyi és milyen korú állat lett a csemegeku­korica áldozata, s mi lett a tetemek sorsa?- Összesen 83 vemhes tehénnél és növendékmarhánál jelent­kezett mérgezés, ebből 51 kényszervágásra került, amiért tehát pénzt kaptunk. Az elhullott állatok másik részét a dögkútba szállítottuk. Persze előfordulhatott - különböző okok miatt -, hogy egy-két tehenet a telep közelében ástak el.- Az ügy kapcsán - gondolom - fegyelmi vizsgálatot is foly­tattak . ..- Természetesen eljárást indítottunk. Fegyelmit kapott a te­lepvezető, a műszakvezető és a főállattenyésztő. Mindhármukat kártérítés kifizetésére köteleztük, és megvontuk tőlük a prémi­umot, valamint az illetményföldet.- Összesen mekkora kár keletkezett a gazdaságban, és Ön szerint mi a tanulsága az ügynek?- A vizsgálat összesen 1 millió 200 ezer forint kárt mutatott ki, ami a tejtermelés kieséséből adódó veszteségeket is magában foglalja. Sajnos az etetés kapcsán kiderült, hogy a csemegeku­korica takarmányozási célú felhasználására semmilyen techno­lógia nem létezik, egyetlenegy szakkönyv, folyóirat nem tesz említést arról, mi a teendő ilyen esetekben. Az állatpusztulás okairól és körülményeiről megkérdeztük Kiss Ernőt, a gazdaság termelési igazgatóhelyettesét, főállatte­nyésztőt is.- Elismerjük, hogy követtünk el szakmai hibát, de semmiféle tájékozódási pontunk nem volt a csemegekukorica etetésére vonatkozóan. Magas szénhidráttartalma miatt a csemegekuko­rica gyorsan nagy mennyiségű tejsav keletkezését váltotta ki a bendőben, mely a vérbe kerülve acidózist (mérgezést) okozott. Ez a folyamat csak az összetett gyomrú állatoknál, így a szar­vasmarhánál és a juhnál következhet be. Kilenc szarvasmarha­csoportot etettünk a csemegekukoricával, és ebből két csoport betegedett meg, 600 állatnál nem volt mérgezés. Ha időben tudtunk volna telefonálni, ami a telefonhelyzet miatt nem sike­rült, egyetlen tetem sem került volna a dögkútba! Egyébként az okozott kár több mint 10 százalékát megfizettük, zsebbe kellett nyúlnunk.- Az elhullás mindenesetre intő példa lehet másoknak, akik esetleg a csemegekukorica takarmányozásával kísérletez­nének . .- A tejsavmérgezés szakmai tapasztalatait széles körben le kell vonni, mert úgy vélem, ez figyelmeztető lehet másoknak is. A vizsgálatban részt vett nyolc-tíz állatorvossal megállapítot­tuk, hogy a csemegekukoricát kis mennyiségben sem célszerű etetni a szarvasmarhákkal, mert még a tömegtakarmányba ke­verve is ártalmas lehet. ni, mert ez a szlogen ma már legalább annyira megkopott, mint a „marxizmus-szeniliz- mus” eszméje. De azért még le­hetünk reálisak, lojálisak - látva azt a tisztes központi törekvést, amely európai szintű boldogulá­sunk megalapozásán munkálko­dik. Kedves Grétim! Szeretném emlékeztetni Széchenyire, aki azt vallotta többek között, hogy nemcsak megállapítani, hanem hinni és tenni is kell egy ügy érdekében. S még azt ajánlanám becses figyelmébe, hogy a ho­roszkópjában Jupitert ezentúl nyugodtan nevezze privatizáció­nak, vagy ha jobban tetszik: pi­acgazdaságnak; Merkúr és Urá­nusz nézeteltéréseit pedig az új, demokratikus parlament viták­ban tisztázódó értékteremtésé­nek. Azt pedig végképp ne higgye, hogy a dolgok kis plané­tánkon ráolvasással vagy kézrá- tétellel oldódnak meg. Különben ránk, emberekre itt már nem is lenne szükség! Az Új Néplapot pedig arra „uszítom”: közöljön több ha­sonló írást, mert a csillagok ezen alapján is „üzenhetnek” ne­künk: hol, miben keressük gyar­ló mulasztásaink okait, kiha­gyott lehetőségeink veszélyei­nek lényegét. L. T. Gy. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné ne ,31 (

Next

/
Thumbnails
Contents