Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-09 / 289. szám

8

Sportextra

1991. DECEMBER 9.

Tíz középfokú tanintézet részvételével a tiszaligeti sportcsarnokban bonyolították le a középiskolások városi asztaliteniszdiákolimpiáját. Fiúk és lányok igazolt és nem igazolt kategóriában versenyeztek, mind egyéniben, mind csapatban. Eredmények: Leány 1-es, nem igazoltak: 1. Papp Alexandra, 2. Dombos E., 3-4. Deczki, Kállai. Leány 1-es igazoltak: 1. Szabó Gabriella, 2. Katona E., 3. Udvardi A. Csapatban: 1. Kereskedelmi SZKI, 2. Vásárhelyi P. SZKI, 3. Verseghy F. Gimn. Fiú 1-es, nem igazoltak: 1. Tóth Róbert, 2. Varga Zs., 3-4. Ungureán L., Fazekas Z. Igazoltak: 1. Börzsei Krisztián, 2. Nagy S., 3-4. Tóth, Hubert. Fiú csapat, nem igazoltak: 1. Repülőgépszerelő SZKI, 2. Vásárhelyi P. SZKI, 3-4. Repülőgépszerelő SZKI II. és 633. ISZI. Igazoltak: 1. Széchenyi Gimn., 2. Martfűi Cipőipari SZKI, 3-4. Vásárhelyi P. SZKI és 633. ISZI.

I Püspökladányban rendezték meg az utánpótlás korosztályos ! úszók részére a meghívásos versenyt, amelyen négy szakosztály több mint ötven úszója állt rajtkőre. Közepes színvonalú versenyen legjobban a mezőtúriak szerepeltek, a fiúk közül Róka, Búzás, Jánosa, Nagy és a vegyesváltó, lányoknál Szilágyi és Szabó. Jó időket értek el a karcagiak is, Csányi Franciska két alkalommal győzött, csakúgy, mint a váltó. Fiúknál Lukács bronzérmet érdemelt ki, válj tója másodikként ért célba.

NB II. Férfi röplabdamérkőzésen Nyíregyházi Főiskola-Szolnoki Titász 0-3 (-10, -9, -9). Titász: Tompa, Fekete, Csordás, Nagy A., Peágity, Balázs. Csere: Kovács, Czifra. Edző: Pénzes György. Jól zárta az őszi bajnokságot a vendégcsapat, az utolsó fordulóban lejátszott mérkőzésen idei legjobb teljesítményével utasította maga mögé vendéglátóit.

A Ferencváros-Dreher tekeszakosztálya NB I-es ifjúsági csapattornát rendezett, amelyen szép szolnoki siker született. A MÁV MTE fiatal versenyzői a Ferencváros és a Szegedi Postás együttese mögött az igen előkelő harmadik helyet szerezték meg. A szép sikert Szabó Albert (792) és Bíró Zoltán (754) összetételű kis csapat érte el. A torna végeredménye: 1. FTCDreher 1666, 2. Szegedi Postás 1562, 3. Szolnoki MÁV MTE 1546 fával.

Befejeződtek a küzdelmek a fiú kézilabda V. számú korcsoportban. A megyei bajnoki címet a szolnoki Széchenyi István Gimnázium csapata szerezte meg, amely az elmúlt évben országos bajnokságot nyert a huszonnégyes táblán. B. Tóth János és tanítványai izgatottan várják a januári sorsolást, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy ezúttal is a döntő résztvevői legyenek.

Az Országos Testnevelési és Sporthivatal, valamint a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Sportirodaszakmai konferenciát rendez „Három hónappal a testnevelők országos kongresszusa után” - címmel december 9-én 10 órakor, a megyeháza üléstermében. Az OTSH részéről dr. Jakabházy László alelnök, dr. Németh Csaba főosztályvezető, Nagy József osztályvezető és dr. Csider Tibor gyógytestnevelő előadóként érkezik. Á három szekcióban lebonyolításra kerülő szakmai napra testnevelő tanárokat, gyógytestnevelőket és a szabadidősportban érdekelt vezetőket szívesen várja a rendezőség.

Befejeződtek a körzeti labdarúgóbajnokság Tisza-csoportjában is az őszi küzdelmek. 1. Tiszaderzs 17,2. Tiszaörs 16, 3. Fegyvernek 15, 4. Nagyiván 14, 5. Tiszaszentimre 13,6. Tiszaroff 10,7. Kunmadaras 10, 8. Tiszatenyő 9, 9. K. MEDOSZ II 9, 10. Kétpó 7, 11. Tiszaszőlős 6, 12. Kuncsorba 6 ponttal. Az ifjúságiak élmezőnye: 1. Fegyvernek 7, 2. Tiszaszentimre 5,3. Tiszaszőlős 5,4. Tiszaörs 4, 5. Tiszaderzs 4 ponttal.

Óvodások vetélkedője

r

w

r

rr

TABLAS HÁZ ELŐTT

Befejeződött az a közel egy hónapos vetélkedősorozat, melynek főszereplői a legfiatalabbak, az óvodások közül kerültek ki. Mikor a Szolnoki Szabadidős és Testedző Egyesület a tavaszi tapasztalatai alapján - nagy sikert aratott az Olajbogyó Kupa - október végén újra nyilvános sportversenyre invitálta a városi óvodákat, még nem gondolta, majdnem kétszer annyi résztvevővel kell számolnia, mint fél évvel ezelőtt.

Nem is lehetett volna kedvezőbb időpontot találni a döntő lebonyolítására, mint a nagy szakállú Mikulás december hatodikai megérkezését. Az elődöntők során négy óvoda - Vágó B. úti, Hold utcai, Barta úti és a Zagyvaparti - vívta ki magának a fináléban való szereplés jogát, bár a szoros eredményeket látva, a többi indulót sem sok választotta el a továbbjutástól. Hogy mennyire komolyan vették dolgukat az intézmények, mi sem bizonyítja jobban, a Barta útiakat egy gimnáziumi testnevelő tanár készítette fel. így nem véletlenül tartották őket favoritnak a vetélytársak. Nem kisebb céllal rajtoltak a „vágósok”, mint a tavaszi harmadik helyezést felcserélni a győzelemmel. A start pillanatára megteltek a lelátók. Ezúttal nemcsak szülők, rokonok, barátok szorítottak gyermekeikért, hanem számos iskola is elküldte „megfigyelőit”, ezzel megkönnyítve saját helyzetét az őszi beiskolázás idejére. A nyitószám indulóit több fotós, videós rögzítette, mint egy-egy felnőtt sportesemény szereplőit. A két esélyes csapat végig fej-fej melletti csatát vívott, s bár a félidőben még a Barta vezetett, végül a Vágó futott be elsőként. Nem sokkal maradtak le a Hold utcaiak sem, akik azzal vigasztalódhattak, közülük került ki a legügyesebbnek választott fiú, Kozák Lacika, aki az RC Cola - az esemény szponzora - különdíját, egy derékra csatolható táskát nyert.

A Zagyvaparti apróságainak sincs oka szégyenkezésre, az elődöntőből fölényesen jutottak tovább, végül negyedikek lettek. Csokoládés, cukorkás „zsákokat” kaptak a gyerekek, pénzjutalomban részesültek a jól szerepelt óvodák, 4-3-2-1 ezer forintot számolhattak

bele a kasszába. Ebből a pénzből különféle sportszereket, játékokat vásárolhatnak az intézmények.

Már most azon törik a fejüket a szervezők, hogyan tudnák jövőre bevonni a Szolnok környéki falvak, városok apróságait a nagy versengésbe, merthogy lesz folytatás, az biztos.

(gj)

Izmosodnak a testedzők

Mikor egy évvel ezelőtt megalakult a Szolnoki Szabadidős és Testedző Egyesület, sokan csak legyintettek, a Lakóterületi Tömegsport Egyesület utódja sem lesz sokáig életképes. A „vészmadaraknak” ezúttal nem lett igazuk, elveszettnek hitt bázisát folyamatosan visszanyerte az új klub, és nagyobb rendezvények lebonyolításában is fő szervezőnek bizonyult. Nevükhöz kapcsolódik az I. Lábtenisz Európa-bajnokság szolnoki megrendezése, az Aranysár-, kánv gyermeknap megvalósítása, valamint a most befejeződött óvodásvetélkedő sikere.

Jelenleg négy csoportjuk közül választhatnak a mozogni vágyók: a versenysportnak számító és egyre jobb eredményeket produkáló kick-boxosok; a női kondicionálótornászok; a távol-keleti harcművészetet gyakorló aikidósok és a testépítők várják soraikba az érdeklődőket. Ha a kezdeti fellendülést nem követi megtorpanás, még sokat hallhatunk róluk.

Martfűtől Japánig

Félidőben

MERRE JÁRSZ, SÁGI FERI?

Sági Ferenc - ha valakinek nem csengene ismerősen a neve - atléta, még pontosabban hosszútávfutó. Igaz, ami igaz, eredményei ellenére badarság lenne azt feltételezni, hogy ismerik őt, ha nem is ország-, de megyeszerte, hiszen a martfűi legény legtöbbször a főváros pályáit, betonjait, hegyoldalait koptatja. Ennek ellenére sporttagsági könyvében Szolnoki MÁV MTE-s igazolás áll. A kuszának tűnő szálak még 1986-ra nyúlnak vissza, amikor Ferit addigi eredményeiért az Újpesti Dózsához csábították. Á várakozásnak megfelelően hozta az eredményeket, ezt mutatja, hogy két év elteltével a 2. junior-világbajnokságon, a kanadai Sudburyben 20 kilométeren a kilencedik helyen végzett. Néhány sportágban ez a helyezés kifejezetten kudarcnak számít, itt viszont a legendásan jó futó afrikaiak mögött a harmadik legjobb európai, egyben fehér ember lett.

Sajnos nem ritka esemény sportberkekben, hogy az edző kontra egyesületi, illetve szakosztályvezetés nézeteltérése miatt a mesternek távoznia kell, vagy érdemes megválnia kenyéradójától. Hasonló tendencia érvényesült Fancsali Andrásnál, Feri és a szintén válogatott Barócsi Helén edzőjénél. Ezt követően a MÁV MTE vette pártfogásba a kivetett „fiókákat”.

Az idei év munkája október tájékán kezdett csak igazán érvényesülni, hiszen tavaly augusztustól februárig a hadsereg kötelékeit erősítette Feri. S hogy ez miben nyilvánult meg? A szezon eddigi legnagyobb sikerét a nümburglingi autópáyán érte el, ahol a Reebok Kupa versenysorozat egyik állomásán elsőként szakította át a célszalagot. Teljesítménye több mint legyintésre méltó, hiszen a 4000 fős mezőnyben a kenyaiakon és a tanzániaiakon (!) kívül olyan hírességeket vert meg, mint a csehszlovák Uvizlt (25 km-en Európában a legjobb idővel rendelkezik), valamint azt a német Schildhauert, aki pályán már futott 27:20 percet tízezer méteren. Ezzel a győzelmével a martfűi-szolnoki Sági Feri a hat versenyből álló sorozat utolsó állomásától függetlenül már megnyerte a Reebok Kupa pontversenyét. Ebben nagy szerepet játszott még a sholtenzeni siker, ahol legjobb fehérként és európaiként a kenyaiak mögött a negyedik helyet szerezte meg.

Ha ezekhez hozzávesszük, hogy Berlinben, egy újabb viadalon egy lengyel futó mögött (aki az idei Európa Kupa 10 ezer méterét nyerte) 1 mp-es hátránnyal a második lett, beláthatjuk: Németországban Martfű nemcsak söréről és kólájáról, no meg cipőiről híres, hanem nem kevésbé márkás atlétájáról is.

Arról a futójáról, aki mostanság Japánba, Csiba városába készül, a 18 ország részvételével megrendezendő hagyományos Ekiden-maratonira, ahol először vesz részt a magyar férfiválogatott. A verseny lényege, hogy a maratoni távot öt szakaszra osztják, aminek egyenes következménye, hogy öt ember futja végig a 42,195 méteres távot. Itt Sági Ferinek a kezdőemberek 10 km-es adagja jut. A fejleményekről természetesen későbbi számunkban beszámolunk.

A szerző megjegyzése: Amíg el nem felejtem, amiért külön drukkolok Ferinek, az az, hogy mindössze a 22. életévét tapossa, akkor, amikor a hosszútávfutók csúcsteljesítmény-életkora a 30. évre, sőt még későbbre tehető. (kocsis)

A JSE labdarúgói

Sok edző száját hagyta már el panasz arra hivatkozva, hogy a fiatalítás nem volt zökkenőmentes, az eredményesség rovására ment. Ennek homlokegyenest ellentmond a Jászberényi SE története, a két évvel ezelőtt kényszerűségből végrehajtott generációváltás mára a vártnál is szebb sikert hozott. Való igaz, tavaly éppen megkapaszkodott a társaság az NB III. Mátra-csoportjában, mára azonban az ifjúsági csapatból előlépett - Bató, Vasas,

Rácz, Tasi, Karkusz, Juhász - srácok szinte valamennyien beépültek az együttesbe (Rácz éppen katona), mi több, legtöbbször húzóemberekké léptek elő. Igazi csapategység jellemzi a húsz és fél éves átlagéletkorú JSE-t, de hozzá kell tenni, hogy akadnak egyéniségek is, akik a gárda gerincét adják. A védelemben Balogh Jóska magabiztosan söprögetett, a középpályán Szántai Attila, Győré László pörgette a karmesteri pálcát, a támadósorban Ládi tizenkilenc gólja önmaga helyett beszél, de az úgynevezett idősebb korosztályhoz tartozók közül Gólya, Győré és Németh F. is kivette részét a tíz győzelemből, a három döntetlenből. Csupán két vereség terheli a számlát, az egyiket az Sz. Cukorgyár, a másikat a Gyöngyös mérte rájuk egyaránt riválisként. Mindez persze nem akadályozta meg a jászságiakat abban, hogy ne listavezetőként várják a tavaszt 43-11-es imponáló gólkülönbséggel és a hozzá tartozó 23 ponttal. Pedig a bajnokság előtt Sárközi Gyula mester szerényebb célokat fogalmazott meg az egyesület vezetése felé, az első nyolc hely valamelyikére várta tanítványait, s lám, a nebulók alaposan megtréfálták oktatójukat, aki a szép sikerek ellenére sincs hurráhangulatban.- Nem vakítanak el az eddigi eredmények, melyeket szorgalmas és lelkiismeretes munkával értünk el. Szerencsénkre Ludasi kivételével súlyos sérültünk nem volt, fegyelmi téren számottevő javulást tapasztaltam. Máshol hasonló helyzetben már az NB Il-t terveznék ilyenkor, én azonban nagyon tartok a tavasztól. Nem mintha a társaság nem lenne képes megismételni az őszi remeklést, inkább azért tervezek újra szerényen, mert nem látom tisztán a jövőnket, nem tudom, milyen feltételek mellett tudunk dől gozni a következő hónapokban, hány sorköteles kap hamarosan behívót. Tiszta amatőrök vagyunk, diákjaink a tanítási, munkahellyel rendelkező játékosaink a műszak letelte után járnak edzésre. Téli edzőtáborozás fel sem merülhet bennem, anyagi eszközeink rendkívül szerények. Tudom, hogy az önkormányzatnak mostanában mindenki a nyakára jár, de mégis úgy érzem, ez a tiszta helyiekből álló együttes nem maradhat magára, hiszen a láthatáron megint megjelentek tehetséges fiatalok (Vígh és Németh Gy.), tehát az utánpótlással nincs különösebb baj. A legnagyobb segítséget az Aprítógépgyártól kaptuk, a vállalat valamennyi mérkőzésre, a serdülőket is beleszámítva, ingyenesen rendelkezésünkre bocsátotta autóbuszát.

Mit tehet ehhez hozzá az ember? Mindössze felhívhatja a város közvéleményét arra, hogy az élet diktálta új körülmények között is van egy kiscsapat, amely kilépett a szürkeségből, és többre vágyik.

Már régen nem szokás ilyenkor fejbe kólintani az ágaskodót. (néder)

KOCSMÁZÁS HELYETT EDZÉSEK

A birkózás alapjai Szajolban

Nem mondhatni, hogy valaha is túlzott szimpatizánsa lettem volna a birkózásnak. Magyar vb- és Eb-sikerek ide vagy oda, sohasem tudtam igazán beleélni magamat a durvának tűnő küzdelmek látványába, és az évek során az sem vált kristálytisztává előttem, önmaguk, avagy az ellenfél legyőzése lebeg-e a sportolók szeme előtt. Ennyi elég a személyeskedésből, különben sem a sportág elleni interpellációmat kívánom ecsetelni, csupán azt érzékeltetni a most következőkben, apró dolgok mekkora hatással lehetnek az ember életére. Az elkövetkezendőkben ugyanis amenynyiben a birkózásról hallok majd, valószínűleg a szajoli általános iskolában látott kellemes emlékek jutnak majd az eszembe. Az a délutáni edzés, ahol jó volt látni, ahogy az óvodástól a felső tagozatosig minden gyerkőc ha tehette volna, négy szemmel és füllel figyelte, illetve fülelte volna a mester, azaz Vetró József szavait. Aki (akkor még csak mint szülő) már több mint egy éve, az iskola tornacsarnokának avatóján szövögetni kezdte a birkózóedzések terveit, fellelkesítve Fancsali Ildikó testnevelőt. A birkózószőnyegek beszerzése azonban nem ment egy csapásra,

de még kettőre sem, így az idei tanév beindultáig nem történt említésre méltó előrehaladás. Ekkor azonban a Szolnoki MÁV MTE felajánlotta használaton kívüli szőnyegeit (amikből, lám, milyen a világ, szállítás közben „lába kelt” néhány darabnak) annak fejében, hogy a szajoli iskolások a diáksportköri kereteken kívül hozzájuk is leigazolnak.

Külön örömmel újságolták a gyerekek, hogy Józsi bácsi nem késik el az edzésekről, nem úgy, mint korábban egy másik tanár bácsi, akit időnként a kocsmából kellett átráncigálni... A kétórás edzések a sorakozó után körömellenőrzéssel kezdődnek, csak utána következik a jó háromnegyed órás bemelegítés, amiből néhányak sajnálatára a futás sem marad ki. Meggyőzően hangzottak Fancsali Ildikó szavai, hogy végre van a faluban és az iskolában egy olyan sportág, amelyben az alkati tényezők nem befolyásolják döntően a kiválasztást, hiszen a nyolcvankilós fiúból a saját súlycsoportjában ugyanúgy lehet jó birkózó, mint a 25 kilósból.

A népszerűségre és a különböző kérésekre való tekintettel az óvodásokat is be kellett engednie Józsi bácsinak a nagyok

közé. A huncutok persze jól érzik magukat, már az előre bukfenceket (pardon, gurulóátfordulásokat birkózó módra) is remekül végzik, hátrafelé azonban nem mennek olyan gördülékenyen a dolgok (egyelőre). Az iskolások talán annak örülnek a legjobban, hogy hamarosan versenyre is utazhatnak.

A tervek szerint a heti 2x2 órás edzés a

gyerekek tudásával egyenes arányban nő majd - legalábbis egy bizonyos határig. Ezt tudva, valamint a tapasztalt hangulat alapján nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a csurgói kézilabda, a kunhegyesi labdarúgás után szajoli birkózásról is hallunk még.

(kocsis erika) Fotó: Novák

„Száguldás" a győzelemért

(íyöre a középpályán „húzta a szekeret”

Amit már megtanultak a gyerekek