Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

J A S Z-N AGY KUN-SZQLN O K MEGYEI NAPILAP II. évfolyam 304. szám 1991. december 30., hétfő Ára: 9.60 Ft Az Országgyűlés elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló törvényt Heves vita a jövő évi költségvetésről Intenzív munkával telt szom­baton az Országgyűlés téli rend­kívüli ülésszakának hetedik munkanapja. A törvényhozás délelőtt rövid vita után meg­hosszabbította a szövetkezetek átalakítását korlátozó moratóriu­mot. Eszerint január 31-ig érvény­ben maradnak az eddigi korláto­zó szabályok, amelyek értelmé­ben a Ház korlátozza, hogy a szö­vetkezetek vagyonrészeiket gaz­dasági társaságokba vigyék át, il­letve értékesítsék. A parlament ezután elfogadta Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny községek Veszprém megyétől Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolásáról szóló határozati ja­vaslatot. Ugyancsak megszavaz­ták a képviselők a betegszabad­ságról szóló törvényjavaslatok részletes vitára bocsátását. Igazi törvényhozási csúcs kez­dődött ezután, amikor a Ház megkezdte többórás határozat­­hozatali procedúráját a jövő évi személyi jövedelemadóról. (Folytatás a 2. oldalon) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt a napirenden Kormányszóvivői tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg -megye felzárkózásának elősegí­tésére, a térség fejlesztésére rövid távú programot fogadott el pénteki ülésén a kormány. E 19 pontból álló csomagterv részleteit Loydl Tamás, a Belügyminisztérium Településfej­lesztési és Kommunális Főosztályának vezetője ismertette a szombati szóvivői tájékoztató meghívott szakértőjeként. A program - amelyet a májusi kihelyezett kormányülés nyo­mán felállított tárcaközi bizott­ság dolgozott ki a helyi önkor­mányzatok bevonásával - az első olyan kormányhatározat, amely kifejezetten egy térség fejleszté­sét irányozza elő. Ezek szerint - a jövő évi költségvetés jóváha­gyásától függően - a 6 milliárd forints területfejlesztési és munkahely-teremtési keretből 500 millió forintot Szabolcs- Szatmár-Bereg megye számára különítenek el. Az összeget a tér­ségben bárki - tehát intézmények és magánszemélyek egyaránt -, aki megfelelő saját erővel ren­delkezik, megpályázhatja. A kri­tériumrendszert úgy állítják fel, hogy a legelmaradottabb terüle­tek is pénzhez juthassanak. Ha­sonlóképpen átdolgozzák a Fog­lalkoztatási Alap pályázati felté­teleit. Az önkormányzatok egyébként más forrásból is támo­gatást nyerhetnek. A céltámoga­tás pályázati rendszerét ugyanis jövőre új szemponttal szándé­koznak bővíteni, mely szerint azok az önkormányzatok is pénzt kaphatnak, amelyek egy-egy fel­adat megvalósításához nem tud­ják saját hányadukat előteremte­ni. A kormány azon lesz továbbá,­­hogy a világbanki hitelkeretből is jusson a megyének. A konkrét területfejlesztési tervek - pontosabban az önkor­mányzatoknak szánt ajánlások - között szerepel, hogy jövő októ­berben kiírják a koncessziót az országhatárig vezető M 3-as út építésére, 1993-ban pedig meg­kezdik a munkálatokat. Ugyan­csak jövőre hozzálátnak a vásá­­rosnaményi híd korszerűsítésé­hez, s felgyorsítják a távközlési hálózat fejlesztését. A tervek szerint nyíregyházi székhellyel a vállalkozások felkarolására gaz­daságszervező központot alakí­tanak ki. (Folytatás a 2. oldalon) Helsinki olimpiai bajnokának, Hasznos Istvánnak gratulál König László. Fotó: Novák Átadták az Ezüst Pelikán Díjat Szolnok közgyűlése tavaszi ülésén úgy döntött, tiszteletének, megbecsülésének jeléül Ezüst Pelikán Díjat adományoz azok részére, akik a város fejlesztése, gazdasági, társadalmi, tudo­mányos, oktatási, művészeti, testnevelési értékeinek és ered­ményeinek gazdagítása érdeké­ben kimagasló érdemeket szerez­tek. A díj lakhelytől, kortól, mun­kahelytől, felekezeti és nemzeti­ségi hovatartozástól, valamint ál­lampolgárságtól függetlenül bár­kinek adományozható, de egy évben legfeljebb csak három sze­­mélynek, illetve közösségnek ítélhető oda. November közepéig írásban lehetett a javaslatokat el­juttatni a polgármesterhez, ezt követően összeült egy bíráló­­bizottság, mely értékelése után döntéshozatalra a közgyűlés elé terjesztette a. jelöltek névso­rát. Ebben az évben Buday Péter - zenepedagógus, karnagy - és Hasznos István - olimpiai bajnok vízilabdázó - kapta meg a jutal­mat, melyet ünnepélyesen, a vá­rosháza nagytermében nyújtot­tak át. Csak látszat, hogy őket tüntetjük ki, sokkal inkább ők adományoztak értékeket a város­nak közel fél évszázados munkás­ságukkal - mondotta a díjakat át­adó König László, leköszönt pol­gármester. • A rendezvényen megjelent Gallov Rezső, az OTSH elnöke is. Ezt követően az elmúlt eszten­dőben országos bajnokságokon és nemzetközi versenyeken ki­emelkedően szerepelt szolnoki sportolók teljesítményéről emlé­keztek meg. Nem tettek különbséget sport­ág és sportág között, hiszen Szol­nok jó hírnevének öregbítése va­lamennyiük érdeme. (Folytatás a 2. oldalon) A szerkesztőség postájából (4. oldal) A falusi turizmus Változatlanul .ÉV FORDULÓ” A VÁLLALATOKNÁL Talán az expo hozhat fellendülést adómentes Rakétatámadás Zágráb. Zágráb körzetében szombat este hatalmas robba­nások hallatszottak, s feltétele­zik, hogy föld-föld rakéták csa­pódtak be a város közelében - jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A horvát fővá­rosban megszólaltak az általá­nos veszélyt jelző szirénák, s a riadó teljes egy órán át tartott. A lakosok az óvóhelyekre me­nekültek. A robbanások ereje minden eddiginél nagyobbnak tűnt. Hivatalos közleményt még nem adtak ki. Jön a 20.000 rubeles Moszkva. Már csak négyet kell aludni Oroszországban a félve várt árfelszabadításig: ja­nuár 2-ától keserű tapasz­talattal lesz gazdagabb, aki boltba tér, az árcédulákon ugyanis 4-8-szor akkora össze­get Iát majd, mint az év végén. Attól azonban nem kell félni, hogy túl sok bankó kell mind­ehhez. Máris tervezik a 20000(!) rubelest. A keleti, elsősorban a szovjet kereskedelem összeomlása nyomta rá a bélyegét a szolnoki Solami Húsipari Vállalat 1991- es esztendejére. Az egykori part­nereknek kemény valutája álta­lában nem volt vásárlásaik meg­fizetésére, a nagy reményekkel induló barterkereskedelem sem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket, mert a reménybeli vásár­lók gyakran voltak képtelenek a hús ellentételeként Magyaror­szágon keresett árut szállítani. A keleti exportpozíciók megtartása az új közvetett és közvetlen érté­kesítési csatornák felkutatása a Solamitól rengeteg erőfeszítést követelt, és a normálisnak tekint­hetőnél jóval több ráfordítást igénylő piacépítő munkával érte el a vállalat, hogy keleti kivitele az idén nem csökkent. A szinte csak magasabb feldolgozottsági fokú termékeket kereső nyugat­európai vásárlókhoz - technoló­giai lehetőségeinek korlátái kö­zött - jól alkalmazkodott a szol­noki cég, így nyugati exportját 1991-ben két és félszeresére nö­velte. A belföldi kereslet - különösen a tőkehúsok esetében - az idén folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan erősödött a húsi­pari vállalatok konkurenciaharca (az élelmiszerpiacon egyedül a tőkehúsok árindexe maradt a 100 százalék alatt, a húskészítmé­nyek árának növekedése is csak néhány százalékos volt). Ilyen körülmények között érthetően tartják sikernek a Solaminál, hogy legalább a húskészítmény­értékesítés szintjét sikerült meg­őrizni. A húsiparnak várhatóan az 1992-es év sem lesz köny­­nyebb: a szolnoki cégnél a jövő évi termelés szerződéses fedeze­te nincs meg. A keleti piac to­vábbra is bizonytalan, a feltevé­sek szerint ezek az országok to­vábbra is rá lesznek utalva a ma­gyar élelmiszerekre - ám hogy fizetni is tudnak-e, az csak ké­sőbb derül ki. Belföldön a Sola­mi a kereslet élénkülésére szá­mít, ezzel párhuzamosan itthon offenzívebb piacpolitikát tervez. A nyugati exportkapcsolatok esetében sok múlik azon, mit hoz majd valójában a közös piaci tár­sulási szerződés Magyarország­nak. A partnerek piaci pozíciói­nak romlásával párhuzamosan csökkenő kereslet, a vevők vá­sárlóerejének visszaesése, a fize­tési fegyelem romlása jellemezte a Szolnoki Mezőgazdasági Ter­melőeszköz-kereskedelmi Vál­lalat idei esztendejét. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetsége öröm­mel üdvözli, hogy az Ország­­gyűlés a hazai szervezet, vala­mint az Európai Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének javaslatait figyelembe véve úgy döntött: a falusi tanyai vendégfo­gadás a továbbiakban is adómen­tességet élvezzen - tájékoztatta az MTI-t Csáky Csaba, a szövet­ség elnöke. A törvény szerint a falusi-ta­nyai vendégfogadás - az üdülő- és a gyógyhelyeken levők kivé­telével -, ha csak legfeljebb 10 ággyal rendelkezik, és bruttó be­vétele nem haladja meg a 300 ezer forintot, a továbbiakban is mentesül a személyi jövede­lemadó fizetése alól. Ennek má­sik feltétele, hogy a vendégfoga­dó család is a vendégfogadásra használt ingatlanban lakjék. SPORT] EXTRA □ Mindenki másképp csinálja (7. oldal) □ Kacagó futballvilág (7. oldal) □ „Anya, nézd, ez egy foci!” (7. oldal) □ Milyen volt az ön számára 1991? (9. oldal) □ Ellesett (vidám) pillanatok (11. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents