Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-19 / 298. szám
1991. DECEMBER 19. Az Uj Néplap Kunhegyesen mutató, hagyományápolás, emlékezés címszó alatt sok érdekes ismertető, tartalmazza a könyv az egykori kunhegyesiek visszaemlékezéseit, szemelvényeket közöl a településhez kapcsolódó írók, képzőművészek alkotásaiból. Bemutatja a tudósokat, gyűjtőket, Pro Urbe-díjasokat, ha röviden is, foglalkozik a sportélettel és a humorból szintén válogatást ad. Nem feledkezik meg a település nagy halottairól sem, és ismerteti az önkormányzat, az intézmények, gazdasági egységek, létesítmények címét, vezetőinek nevét, telefonszámát. Megtudhatja belőle az olvasó a helyi szolgáltatók névsorát, találhat olyan ételrecepteket, amelyek sajátosan az itteni gyomroknak ajánlhatók, sőt ügyes-bajos teendőihez jogi tanácsokat is kaphat az arra rászoruló. Csemegeként pedig a katolikusok, reformátusok himnusza, a csángó Nincs lakáseladás A helyi honatyák legutóbbi ülésén az egyik fő vitatémának annak az ötvenegy lakásnak a sorsa bizonyult, amelyek önkormányzati tulajdonúak. Ugyanis közülük nem egyet a bennlakók meg szeretnének vásárolni. Gubancot csak az okozott, hogy nem a legrosszabb, hanem a legjobb házakról lenne szó. Ami pedig az árakat illeti, azok a jelenlegi törvények szerint annyira nevetségesen alacsonyak, amiért a szabadpiacon ma már esetleg csak nagyobbacska sátrakat lehetne kapni. Egy szó mint száz, a testület végül olyan álláspontot alakított ki: amíg az eladási feltételek nem változnak, potom pénzért nem értékesítik ezen otthonokat. Arról is szó volt, hogy a következő közmeghallgatás december 19-én, délután 14 órakor kezdődik a városháza nagytermében, amelyen természetesen a képviselők is jelen lesznek. Szó volt a település vagyontárgyairól is: így a mozi a városé, a temetkezési vállalatból pedig olyan gazdasági társaság lesz, amelynek az önkormányzat is tagja. Ugyanitt kinevezték az új óvodai intézmény vezetőjét, és úgy határoztak, hogy a következő ülést valamikor január derekán tartják. Megjelent a városi kalendárium Mentőöv a BHG-nek? Aki időt nyer, életet nyer, vallja egy régi közmondás, és ez a BHG esetében újabb egy évet jelent. Az már biztos, hogy ötszáz embernek még 1992-ben is lesz munkája, hiszen a gyár húszmillió dollár értékben kapott megrendelést a jövő évre. Ennek értelmében további ATSZK típusú telefonközpontokat szállítanak nem a Szovjetunióba, hanem Oroszországba. Némi üröm az örömben, hogy január elsején még közel kilencven dolgozót bocsátanak el, mivel a jelenlegi létszám megközelíti a hatszázat. Es ugye a megrendelést nem ennyi, hanem a félezer ember kapta. Luca-napi vásár Az idei Luca-nap - mint köztudomású - nemcsak december 13-ára, de péntekre is esett. Nosza, az önkormányzat illetékesei gondoltak egy merészet - mondván, ha már így összejöttek a dátumok, napok -, árusítást szerveztek a városháza előtti, melletti útra, térre. A meghívók alapján az ország szinte minden tájából el is jött harmincöt kereskedő, és reggel héttől sötétedésig kínálgatta portékáit. Lehetett itt kapni fenyőfát, játékokat, teknőt, tűzzománc edényeket, bioárut, tejet és tejtermékeket nagykereskedelmi áron, azután édességet, bort, ajándékokat, butikféleséget. Az itteniek várják a folytatást: például a jövő évi Luca-napra. Az se baj, ha a kirakodóvásár nem egy-, hanem kétnapos lesz majd ... Akármikor is keresi fel az ember - mindig tartogat meglepetést. Szavahihető emberek állítják, egykoron a területet övező kerítések tövében még Kalasnyikovot is árultak Szergejék. Az-Eredetileg tej- és sajtmester volt Csete Lukács Máté vitathatalanul a település egyik legérdekesebb lakója. Ennek több oka van. Az egyik, hogy eddig még nem nősült meg, nohá az ötvenediket tölti. Másodszor: mindig elektromérnöknek készült, így azután lett is belőle tej- és sajtmester. Mivel rokkantnyugdíjas, szabadon hódolhat szenvedélyének, amellyel évtizedek óta foglalkozik. Ady Endre úti lakásában több szobát, padlásteret megtölt a gyűjteménye, mivel ottjártunkkor már 438(!) rádiója volt. Csekélyke nyugdíját szinte teljes egészében erre költi, és aligha akad kis hazánkban olyan típus, készülék, amelyikkel Lukács ne dicsekedhetne. De hát ő nem dicsekszik, mivel nem ilyen típus, hanem inkább javítgatja, megcsinálja az özönvíz előtti néma készülékeket. Mellesleg a televíziókat is tárolja, és már 72(!) félével rendelkezik. Ahogyan elnéztük a csodaszép darabokat, már tudtuk, hogy Lukács barátunk miért nem vezetett oltár elé eddig egy szem hölgyet sem. Elvégre nincs az a nő, aki elviselné, hogy a lakás rádiókkal, televíziókkal zsúfolt legyen. Pedig azért van egy: az édesanyja, aki szelíd, elnéző mosollyal nyugtázza fia hobbiját. Ami már aligha csak hobbi, hiszen alaposan túlnőtt ezen, és készlete hovatovább múzeumi ritkaságok gyűjteményének számít. után arra is akadt példa, hogy volt, aki annyit vásárolt tőlük, hogy még a rendőrséggel is összeakasztotta a bajuszt. Rég volt, letelt, hiszen az ideiglenesek hál ’ istennek azóta már hazavonatoztak. Érkeztek helyettük ' románok, lengyelek, meg a jó ég tudja, kik, természetesen a helyieken kívül. Ezen a kedden minden bizonnyal Tamási Péter számított „sztárnak”, aki civilben halkereskedő. Róla csak annyit, hogy a legkisebbik példánya az a ponty, amelyik 6 kg 30 deka, és a kezében tart. A másik, a busa dupla súlyú. Nem is talált vevőre csak a termék fele, így azután hősünk sem tehetett mást, elporolt a kocsiján Madaras felé. Állítólag azért, mert karácsony táján az ottaniak is szeretik az ilyesmit. És aki a képen látható nagyságúak közül cipel haza egyet, jub abból a család aprajának-nagyjának. Még talán az anyósnak is, elvégre valahogyan a szálkáról is gondoskodni kell. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Lajos), illetve a megboldogult Juhász Bálint bácsi vagy Kun Ilona tanítónő színesebb egyéniségek, sokkal vibrálóbb személyiségek, mint ahogyan a róluk szóló írások mutatják őket. (Nekem elhihetik, hiszen volt szerencsém velük riportot, portrét készíteni.) Ezzel a kis kiegészítéssel is tisztelettel ajánlom figyelmükbe a Kunhegyesi Nagykun Kalendáriumot, amelyik ezerkétszáz példányban jelent meg, darabonkénti 200 forintos áron. Kapható a település áfészboltjaiban, a magánkereskedőknél, a könyvtárban, a művelődési központban, valamint a polgármesteri hivatalban is. Az értékes munka dr. Szabó Lajos középiskolai igazgató szerkesztői erényeit dicséri. 1904 és 1925 után harmadszor - de remélhetőleg nem utoljára - ebben az évszázadban ismét elkészült a várva várt Kunhegyesi Nagykun Kalendárium. Van benne 1992. évi naptár, névnap-és székely himnusz szövege és kottája is fellapozható a kiadványban. a Amit hiányolok: a kalendáriumot szemmel láthatóan a középgenerációnak és az idősebbeknek Karbantartják alőteretis Köztudomású, hogy az úgynevezett volt munkásőrlőtér kiszolgálóépületében két tanműhelyt létesítettek a Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjainak. Itt tartják a tanulóknak a traktorvezetési gyakorlati oktatást, illetve a műhelyben a munkagépek szerelését. „Mellesleg” az iskola tizenévesei végzik a lőtér karbantartását is, ami már azért is érdekes, mert eddig egy olyan nyilvántartásra sem akadtak, amelyik pontosan leírta volna, valójában mekkora is ez a terület. Szintén új hír, hogy az intézetben a jövő tanévben minden ipari és mezőgazdasági szakmában képzést indítanak, sőt a jövő oktatási évre szakképzési támogatást is kaptak. Az így hozájutott több mint egymilliós összegből az iskolaudvaron saját kivitelben szobafestő- és kőművestanműhelyeket alakítanak ki. Czupp Elek az 53. esztendejét tapossa, és több mint harminchét éve a Vízgépészeti Vállalat dolgozója. Jelenleg szállítási csoportvezető, és noha jámbor ember hírében áll, temérdek vér tapad a kezéhez. Ugyanis mérhetetlenül sok moslékpusztító földi pályafutását ő fejezte be a hegyes nagykésével. A rokonoktól tanulta a böllérmesterséget, és korábban évente olykor tíz-tizenöt hízót is a másvilágra küldött, majd a földi maradványaikat finomabbnál finomabb formában dolgozta fel. Ismerősök, rokonok, jó barátok kérésére még olykor ma is a henteskéshez nyúl, de évente már legfeljebb mindössze ötször-hatszor. Sajnálatára a gyerekei közül egyik sem kapott kedvet a hízóvágásra, amely szerinte roppant szép és egyszerű. A legfontosabb recept az: amíg a kolbászhúst és a hurkát el nem készítette az ember, vigyázni kell a célzóvízre. Elvégre az alkohol elveszi, tompítja az ember ízlését, ennek pedig a hurka, kolbász látja kárát. Mit tehetnénk mindehhez? Leendő böllérek, hentesek, lehet tanulni ebből, hiszen aki elmonndja, negyven-egynéhány éve kezdte, végzi a szakmát... szánták. Nem jutottak bele olyan anyagok, képek, helyi divatot bemutató fotók, amelyek a tizenéveseknek készültek volna. Holott Kunhegyes tipikus diákváros, hiszen különböző iskoláiban több mint 2 ezer 300 gyerek, fiatal tanul. Még egy adalék: az itteni gyűjtők (Párdi Mihály, Oláh A moslékpusztítók pusztítója A helyi piac
