Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-16 / 295. szám

1991. DECEMBER 16. Az Uj Néplap T örökszentmiklóson ii Sokan a tárgyakban keresik a boldogságot Kakukk Imre tanárt inkább úgy ismerik Törökszentmikló­­son, hogy önkormányzati képvi­selő. Azt talán kevesebben tudják róla, hogy foglalkoztatják az em­beri lélek rejtelmei is. Mivel kö­zeleg a karácsony, a szeretet ün­nepe, ezért a szeretetről, annak megnyilvánulásairól, illetve hiá­nyáról kérdeztük Kakukk Imrét.- Szeretet nélkül él a ma embe­re?- Másról hiszi azt, hogy szere­tet, mint ami valójában az. Sokan igazából még nem találkoztak a mély érzelmekkel, a tárgyi világ­ban keresik a boldogságot, és nem egymásban. A dolgok tár­gyiasulnak, például az ajándék ára, értéke fejezi ki a szeretetet. Ki az, aki például karácsonykor meg meri tenni, hogy nem aján­dékoz semmit, csupán együtt vannak és annak örülnek?- Hogy érti azt, hogy az embe­rek nem találkoztak mély érzel­mekkel?- Az amerikai szociológusok vallják, hogy a szegénység tönk­reteszi a szerelmet és a barátsá­got. Mert amíg az ember azzal foglalkozik, hogy megteremti maga körül a világot, addig nem jut idő az érzelmekre.- Beszélt arról, hogy az ember a tárgyi világban keresi a bol­dogságot. Ezt úgy értsem, hogy beleszerettünk a tárgyakba?- Igen, és ha az ember belesze­retett a dolgokba, ebből a körből nem lehet kilépni. Akkor az érze­lem már a tárgyakkal, dolgokkal azonosul.- Izgalmasabb egy tárgy, mint egy ember?- Sokszor igen. Egyszerűbben is kezelhető a tárgy, mint az em­ber. Egymással nem is tudunk bánni igazán. Sok család egy hé­ten egyszer él érzelmi életet, ami­kor megnézi a tévében a Dallast.- Önt miért foglalkoztatják ilyen gondolatok?- Szeretnék pedagógusként ér­telmes munkát végezni. Jó lenne, ha egészséges érzelemvilágú gyerekeket tudnánk kiadni az is­kolából. De az iskolában erre nincs idő. Maradna tehát a csa­lád. De nincs család, illetve csa­ládi élet. A gyerekek egy része érzelmileg sérült. Jó volna, ha 10 év múlva nem így nézne ki ez az ország. Mást építeni viszont csak egészséges gondolkodású és ér­zelemvilágú emberekkel lehet. Karácsonyi falu Az idén - először - karácsonyi falut építettek a Csillag Divatház előtti utcán. Megtudtuk, hogy az ötlet Rédai Mihály vállalkozó­tól született. Fölkerestük hát őt a karácsonyi faluban.- Szolnokon és a nagyobb vá­rosokban már évek óta van kará­csonyi falu meg Aranykapu, amolyan utcai bevásárlóközpont, amely segíti az ajándékozást. így született az ötlet, hogy legyen itt is. Hiszen a szomszédos kisköz­ségekből Szolnokra jártak bevá­sárolni az emberek az ünnep előtt.- Nehéz volt megszervezni?- Nézze, május óta dolgozunk . rajta. Kezdetben mindenki örült neki. Megkerestem a helybeli ke­reskedőket, hogy azok pakolja­nak ki, akik itt fizetik az adót, ide kötődnek. Először sokan-jelent­keztek, de mikor kiderült, hogy az önkormányzatnak a terület­foglalásért négyzetméterenként 100 forint plusz áfát kell fizetni naponta, többen visszaléptek. Végül sikerült a helyárat a felére leszorítani. Aztán az Ideál Mik­lós Kft.-vel is voltak gondjaink, mivel itt rakodunk ki az áruház előtt, és mégiscsak konkurenciái vagyunk egymásnak. A taxisok egy része se vette szívesen, hogy a karácsonyi falu miatt arrébb kell költözniük.- Sok probléma volt, de végül is sikerült. Mit árulnak a falu­ban?- Kifejezetten olyan cikkeket, amelyek a karácsonyhoz kötőd­nek; ajándéktárgyakat, ruhane­műt, cipőt stb. Több mint húsz kereskedő vállalkozott, hogy ki­pakol. Még nem áll mindenkinek a sátra; van, aki később jön.- Jövőre is lesz karácsonyi fa­lu?- Nagyon sokat kellett dolgoz­ni, hogy ez most megvalósuljon, de jövőre is szeretnénk. Persze, akkor már sokkal szervezetteb­ben, például egyforma sátrakkal, több díszítéssel. Kié a konyha? Az ember azt hinné, hogy egy ilyen egyszerű kérdést csak el le­het dönteni ma már. Ha a tulajdo­ni lapot nézzük, akkor is hamar válaszolni lehet rá. De ha a valós helyzetet vesszük ... Nos, a Kossuth úti óvoda és a Rózsa Ferenc téri általános isko­la konyhája valóban az önkor­mányzaté. Csakhogy a konyhá­kat 1989 óta a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat üzemelteti. Amikor az épületek önkor­mányzati tulajdonba kerültek, az önkormányzat fölmondott a ven­déglátó-vállalatnak. Úgy gon­dolták ugyanis, hogy ők is tudnák üzemeltetni ezeket a konyhákat. Nekik nem lenne bérleti díjuk, a nyersanyagot is olcsón tudnák beszerezni a helyi termelőktől, és ez meglátszana a gyerekek téríté­si díján. Mivel a vendéglátónak „egyé­ves a felmondási ideje”, úgy ál­lapodtak meg, hogy 1992 nyará­tól adják át az üzemeltetést az önkormányzatnak. Ezután a polgármesteri hivatal gazdasági ellátó és vagyonkezelő irodája tájékoztatta az esemény­ről az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigaz­gatóságát. Erre a következő választ kap­ták: „... A Kossuth úti óvoda és az általános iskola konyhái az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozik, így azt privatizálni fog­juk. Bejelentett felmondásukat elfogadni nem áll módunkban, melyet már írásban is közöltünk a Jász-Nagykun Vendéglátó Vál­lalattal, aki köteles üzemeltetni a privatizációig a konyhákat.” Idáig szól a történet. Újabb in­formáció az ügyről nincs. A konyha az önkormányzaté, sze­retné birtokba venni, üzemeltet­ni, gazdálkodni vele - de nem fér hozzá ... No és a butikok? Az önkormányzat ideiglenes bizottsága, melyet annak idején azért hoztak létre, hogy az 1990 januárjától kiadott építési enge­délyek szabályosságát felül­vizsgálja - befejezte munkáját. Az önkormányzat azért tette meg ezt a léprést, mert fölmerült a gyanú, hogy a tanácsrendszer utolsó időszakában, a várható rendszerváltás előtti átmeneti időszakot kihasználva olyan döntések is születtek, amelyeket lehet, hogy az új testület már nem fogadott volna el. A vizsgálódást egy konkrét bejelentés indította meg, amely az egyik önkor­mányzati képviselő feleségének butikjára vonatkozott. A bizottság nem vizsgálta az adott időszakban valamennyi építési engedélyt, csak a közterü­leten történőket. A bizottság kirívó szabályta­lanságot nem észlelt. Egyedül Csak kérni kell Lesz telefon! Lesz végre telefon Török­­szentmiklóson. Annyi vari­áció, érdeklődés után végre megszületett az elhatáro­zás, amelyet tett követett. A város önkormányzata ala­pítóként belépett a „Körös- Com” telefonfejlesztő részvénytársaságba. Ez a forma Törökszentmik­­lós, Mezőtúr, Kunszent­­márton és környékük tele­fonhelyzetének a megoldá­sát jelenti. A részvénytársaság tagjai: a Műszertechnika Rt., az érintett helyi önkormány­zatok és a megyei önkor­mányzat. Az rt. 20 millió forintos tőkével indult, amelynek több mint felét az önkormányzatok adták. Törökszentmiklós 2 millió forinttal szállt be, amely­nek felét már befizették, a másik 50 százalék jövőre esedékes. Á rész­vénytársaság zártkörű, igazgatótanácsában Török - szentmiklóst Sántha Albert alpolgármester képviseli. Az önkormányzatok hely­ben létrehoztak egy-egy te­­lefonfejlesztési alapít­ványt. Törökszentmikló­­son 50 ezer forintos tőkével indult. Az alapítványon gyűlnek össze a helyi befi­zetések az igénylőktől. Ma­gánszemélyektől 15 ezer forintot, vállalkozóktól 30 ezret várnak el. A telefon­igénylőknek az összeget az alapítvány bejegyzésétől számított 90 napon belül kell befizetni. A pénzt az alapítványból az önkor­mányzat viszi be a rész­vénytársaságba. És hogy mikor lesz telefon? Az ígéretek 1993 végére szólnak. Akkorra korszerű, elektronikus, digitális tele­fonközpont működik. Kö­rülbelül 3 ezer igénylővel számolnak. (Ez nem kevés ahhoz viszonyítva, hogy je­lenleg 780 vonal él a város­ban.) Az önkormányzat is szeretne intézményei szá­mára legalább 100 vonalat vásárolni. Búzás Sándorné butikjának ügyében maradtak kérdőjelek. Azon a területen ugyanis, ahol épült, építési tilalom volt érvény­ben abban az időszakban. A tilal­mat az akkori tanácsvébé felol­dotta. Az elvi építési engedélyt azonban hamarabb adták ki, mint az szabályos lett volna. Az akkori vébétitkár konzul­tált a tanácsi ügyintézőkkel, és az volt a véleménye, hogy kiadható az elvi építési engedély. Az ügyben a polgármester sa­ját hatáskörében intézkedett. A polgármesteri hivatal dolgozói (akik akkor a tanács ügyintézői voltak) a vébétitkárral való kon­zultációra hivatkoztak. A polgármester ekkor a volt vébétitkár ellen kezdeményezett fegyelmi felelősségre vonást az új munkáltatójánál. Az eljárást azonban az új munkáltató meg­szüntette, mert a vb-tikár arra hi­vatkozott, hogy utasítást nem adott ki az elvi építési engedély megadására, csak konzultált az ügyintézőkkel. Végül a két ügyintézőt büntet­ték meg; egyikük szigorú meg­rovást, a másik figyelmeztetést kapott. Ezen a butiksoron a bizottság helyszíni szemlét is végzett Rendelet a helyi adókról Ez történt, történik- Az önkormányzat legutób­bi ülésén döntöttek az Elmebe­tegek Szociális Otthona igaz­gatójának kinevezéséről. Két pályázó közül dr. Hodosi Mik­lóst választották. Rendelet született a helyi adókról. Két változat közül vé­gül is a mérsékeltebbet fogadták el a képviselők. Döntöttek arról is, hogy kik legyenek a település­­fejlesztési alapítvány kuratóriu­mának tagjai. (Az alapítványt már korábban létrehozta az ön­­kormányzat.) A kuratóriumi tag­ságra dr. Barnabás Ferencet, a szakrendelő orvosát, dr. Fehér Imrét, a Bercsényi Gimnázium vezető tanárát és Szabó József lelkészt kérték fel. Szó volt a jövő évi lakáselosz­tási tervről. Bár önkormányzati lakás nem épül, de lakások meg­­üresedésével lehet számolni. A tervek szerint tizenkettőt a lakás­kiutalási névjegyzéken szerep­lőknek juttatnak, és hármat mi­nőségi cserére szánnak. Fiatal házasok első lakáshoz juttatására egy lakást, nem szociális jellegű bérlakást igénylőknek pedig 2 la­kást tartanák fenn.- Kihelyezett fogadónapokat tart a polgármester. Az elmúlt héten-például a téeszközpontban várta a város- lakóit. A kihelye­zett fogadónapoknak az a célja, hogy így a városrészek problé­máiról közvetlenebb tapasz­talatot lehet szerezni.- Ma már megszokott, hogy a világi eseményeken jelen van­nak, sőt aktívan részt vesznek az egyház képviselői is. A ren­dőrség új épületének átadása­kor is ez történt: a református és a katolikus egyház képvise­lői Bibliát és a pápalátogatás­ról szóló könyvet adtak át az országos, a megyei, a városi fő­kapitánynak, illetve juttattak el a belügyminiszternek. Tíz imakönyv pedig a fogda cellái­ba került.- Ezer forint értékű csomagot küld a napokban a polgármesteri hivatal a város 80 év fölötti lakó­inak. Több mint hétszáz csoma­got kellett összeállítani. A külde­mények élelmiszereket tartal­maznak.- Ismét áll majd a Mindenki karácsonyfája a Táncsics-la­­kótelep melletti téren. Decem­ber 22-én egész napos program várja a fánál az érdeklődőket. Külön programot szerveznek a mozgássérülteknek, a nagycsa­ládosoknak, a magányosok­nak. Este pedig ökomenikus könyörgést tartanak a Min­denki karácsonyfájánál. Képünkön: a csomagok az ön­­kormányzat karácsonyi ajándé­kai az időseknek Az oldalt írta: Paulina Éva. Fotó: Korényi Éva

Next

/
Thumbnails
Contents