Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-14 / 294. szám
1991. DECEMBER 14. Szabadidőben—családi körben 11 A pszichológuA pszichológus válaszol Az igazság ezer arca Karambol az utcán. Tíz járókelő legalább ötféleképpen mondja el, hogyan is történt, és mindegyikük meg van győződve a maga igazáról. Ha történetesen beidézik tanúnak, addigra néhány részlet már elsikkad, más részek viszont esetleg gazdagon kiszínezve áradnak az „emlékezetéből ’ ’, azaz inkább a fantáziájából. Más: a főnököt az egyik beosztott jóakaratúként, a másik ellenkezőképpen, rosszindulatúként jellemzi. Kinek van igaza? Az ember ítéletalkotása, véleménye, emlékezete, sőt még az érzékelése is gyakran szubjektív - tehát egyéni, egyénisége által meghatározott, érzelmei által befolyásolt, esetleg önkényes. így jócskán eltérhet az objektív (tárgyilagos) valóságtól. A sok emberé sokfelé tér el. Miféle hatások változtatják, torzítják a valóságot? Hatással van az érzékelésre, az emlékezésre az ingerkömyezet. Hideg víz után melegnek érezzük a langyos vizet, és megfordítva. Emlékezetünk pontosabban tárol, ha egy bizonyos anyag megtanulása után nem hasonló, hanem egészen eltérő témával foglalkozunk. Befolyásol az időbeli lefolyás is, érzékelésünk pontossága függ attól, hogy valamit mennyi ideig látunk, hallunk. Az emlékezet megbízhatósága is változik aszerint, mennyi idő telt el a tanulás óta. Nagy jelentőségű az érzelmi állapot. Nyugodt és boldog ember inkább a vidám és szép dolgokat veszi észre az eseményekből, míg aki ideges, fél, szomorú vagy dühös, inkább a rosszat jegyzi meg. Utóbbi hajlamos negatívan ítélkezni embertársairól, a világról, és a jövő lehetőségeit is ennek megfelelően vetíti előre. Ismert, hogy a szerelmes ember mindent rózsaszínben lát, és hogy a harag rossz tanácsadó. Torzul az igazság aszerint is, hogy melyik félnek hogy kívánja az érdeke. Osztozkodó felek - gyakran szándéktalanul - a saját maguknak jutó részt kisebbnek ítélik meg (munka elosztásánál megfordítva). A társas hatások is sok mindent megváltoztatnak. Egy érzékeléslélektani kísérletben vonalak hosszúságát kell megítélni. A kísérleti alanyok többsége nem képes kivonni magát a „közvélemény’ ’ hatása alól. Ha társaik (beépített emberek) szándékosan hosszabbnak kiáltják ki a vonalat, mint amilyen az a valóságban, akkor ők is hosszabbnak „látják” (nemcsak mondják!). Néhány személy tudja csak megőrizni érzékelési autonómiáját (önállóságát). A társas hatások nemcsak pillanatnyilag érvényesülnek, hanem hosszabb távon is determinálják a szemléletet. Például egy csalódott, elkeseredett szülő akaratlanul is pesszimista életszemléletre neveli gyermekét, aki majd úgy fog vélekedni az emberekről, hogy azok rosszindulatúak, és tartani kell tőlük. Az autokrata (parancsuralmi) szellemben nevelő vagy a túlvédő szülők gyermeke pedig önbizonytalanná és önállótlanná válik, így ítéletalkotásában mindig is bizonytalan marad, és fokozottan próbál másokhoz igazodni. Emberekkel kapcsolatos tapasztalataink hosszú időre meghatározzák beállítódásunkat. Aki sok rosszat hallott például a cigányokról, vagy személyes negatív élményei is voltak, előítélettel fog viseltetni az egész népcsoporttal szemben. Aki pedig úgy véli, hogy a vallásos emberek jobbak másoknál, az a hívő ismerőseivel szemben - nyilvánvaló hibáik ellenére is - elfogult marad. A tanulság: az igazság nem mindig egyértelmű, igen sok körülmény rejtheti vagy torzíthatja, nehéz „megtalálni”. Ha számításba vesszük ezt, kevesebbet csalódunk vitapartnereinkben, és talán mi is kevesebb bosszúságot vagy szomorúságot okozunk nekik. Dr. Ignácz Piroska Jó tudni... ... hogy az ajándékba kapott tűzálló edényeket is első használat előtt ajánlatos „megedzeni”. Tegyük bele őket egy nagyobb fazékba, öntsünk rá annyi vizet, amennyi ellepi, tegyünk bele egy marék sót, és forraljuk fél óráig. Utána hagyjuk a vízben kihűlni. Az edény így sokkal tartósabb lesz, mint enélkül. Ugyanezt az eljárást tanácsoljuk zománcedényeknél, csak a forraló vízbe nem kell sót tenni; ... hogy az átnedvesedett bőrcipőkön-csizmákon a sózott hótól keletkező fehér foltokat úgy tüntethetjük el, ha ecetes ronggyal töröljük át. Száradás után a cipőt tömjük .ki - vagy húzzuk sámfára -, s előbb kenjük át vékonyan vazelinnel, utána tisztítsuk ki a megfelelő színű cipőkrémmel. Házi varróiskola Hálóing és köntös karácsonyra Egy szabásminta alapján varrhatunk - karácsonyi ajándéknak vagy magunknak - egymáshoz harmonikusan illő hálóinget és csinos köntöst. A szabásminta 96-os mellbőségre alkalmas, rajta 1 kocka= 10 négyzetcentiméter. A ferdén bevonalkázott rész a köntös két elejének visszahajtását jelzi. A hálóingnek elől 28 centiméter mély kivágást szabunk, ezt is, mint az ujja szélét, paszpólozzuk, s vékony zsinórral ellátva masnira csukódik. A mell alatt 3-4 soros gumírozás fogja össze a bőséget, de ez el is hagyható. A köntös oldalánál az A-B közötti részt nyitva hagyjuk, ide állítjuk be a duplán kiszabott belső zsebet. Öt gombbal csukódik, s ha elkészült - karcsúak széles, teltebbek vékony övvel köthetik meg. Kis rajzocskák - ajándék kártyára Akik az ajándékot szeretettel, szívvel csomagolják, gyakran néhány kedves sort is mellékelnek hozzá. Aranyos kis rajzos kártyát készíthetünk, ha némi rajzkészséggel rendelkezünk, netán lemásoljuk az illusztrációkat. Fehér műszaki kartonból vágjuk ki 11x7 centiméteres darabot, és hajtsuk félbe. A tetején a két lapot a hajtásnál aranyszállal befűzött tűvel fűzzük át, az aranyszálat kössük csomóra kis fogantyúként. A kártyalap első oldalára pedig fekete tussal vagy színes fdccel rajzoljunk fel valamilyen hangulatos kis ábrát, mint amilyeneket például bemutatunk. Ha csupán grafitceruzával felvázoljuk, temperával, vízfestékkel színezhetjük is. Az üdvözlőlapocska belső oldalára pedig írjunk néhány kedves, szívhez szóló jókívánságot. B.K. Gondja van? Oldja meg álmában Rohanó világunkban, amikor a nap nem elég hosszú arra, hogy minden ügyünket elintézzük, gyakran előfordul, hogy az alvás rovására hosszabbítjuk meg az időt. Ez hibás megoldás. Amerikai tudósok újból bebizonyították, hogy az, aki naponta egy órával több alvást engedélyez magának, nagyobb teljesítményre képes a munkában. Aki egy órával többet alszik, annak növekszik a koncentráló és teljesítő képessége. Egyes tudósok azt állítják, hogy az extra alvás bizonyos körülmények között olyan álmot biztosít, mely segít a problémák leküzdésében. Sokan úgy tartják, hogy az alvás egyenlő a kikapcsolódással. Ez viszont nem így van. Az alvás nem jelent nyugalmat. Álmainkban igen sok a mozgalmasság és a jövőt formáló potenciál. Az intenzív álom a reális viselkedést is befolyásolhatja. Egy San-Franciscó-i pszichológus könyvében az alábbi tanácsokat adja arra, hogyan oldja meg az álom a problémákat:- Tíz perccel a lefekvés előtt gondoljuk át alaposan a problémánkat, az okokat, az érzéseket, a megoldási lehetőségeket.- A problémát tegyük fel kérdés formájában. Például: „miért félek a sok ember előtti felszólalástól?”- Ezután oltsuk el a villanyt, és a kérdést tegyük fel magunknak újra és újra, egészen addig, amíg el nem alszunk.- Ilyen módon néhány problémát valóban meg tudunk álomban oldani. v_____ J Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította, amikor 1223-ban a grecciói erdőben egy védőtető alatt szalmával teli jászolt állíttatott fel, ökröt és szamarat vezetett oda, és így prédikált. A dramatizált előadáshoz a pásztorok imádása és a háromkirályok is hozzátartozott. Évszázadok során a liturgia tovább gazdagodott, főleg a keresztes és jezsuita szerzetesek terjesztették az egész keresztény világban. A gótika és a reneszánsz időt szakában a templomokban nagy ’ faragott betlehemeket állítottak fel, életnagyságú figurákkal. A 18. század végén már a polgárság körében is szokássá vált a betlehemállítás. A legszebb betlehemeket Olaszországban, Bajorországban, Dél-Tirolban és Csehországban készítették, ahol mindenütt sajátos formái alakultak ki. Dél-Tirolban és a Szász Érchegységben egész falvak specializálták magukat a betlehemek faragására, virágzó népművészeti ágat létrehozva. A leghíresebb - ma is látható betlehem - száznál több figurával - IV. Károly (1748-1819) nápolyi király számára készült, amelyet sokfelé utánoztak. Az Betlehemállítás - művészi fokon utolérhetetlen művészi tökéllyel készített élőkép a nápolyi betlehemkészítők fénykorát idézi. A miniatúraszerűen kidolgozott kis figurák mindegyike tökéletes iparművészeti alkotás. A jeleneteket a 16. 17. századi nápolyi festők képiéi és a nagy olasz művészek metszetei után alakították ki. A háttér, a környezet teljesen élethű. A hegyek, a fák, a bibliai Betlehem városa, Campagna tájait idézi, gyakran római romokkal. A kis istálló az Abruzzo hegység csűrjeit utánozza. Németországban és Tirolban a háttér ugyancsak hazai, a keleti tájak a jellegzetes pálmafákkal, mecsetekkel csak a 19. század második felében hódítanak tért. Az ábrázolások ezeken a vidékeken is először az oltárképek kompozícióit utánozzák, csak később gazdagítják a nép életének jeleneteivel, de akkor oly bőséggel, hogy szinte háttérbe szorítják a főjelenetet. Népszerűségük felülmúlhatatlan életközelségükből fakad. A többszáz figurás kompozíciók élőképszerűen ábrázolják az egész korabeli falusi életet. Bepillanthattunk a kézművesek műhelyeibe, az aprócska boltokba, a háziasszonyok karjukon kosárral bevásárolnak, dobol a kisbíró, működik a lacikonyha, még a polgármester is megjelenik katonákkal. Az erdőben vadásznak, fát vágnak, egy rőzsehordó öregasszony is feltűnik az ösvényeken. A patakban asszonyok mosnak, a falu aprajanagyja ott sürög-forog a szent jelenetben. A múlt században különleges szerepet játszottak a Szász Érchegységben kialakított drága mechanikus * „karácsonyhegyek”, melyek Krisztus születésének történetét mozgó figurákkal, zenélő szerkezetekkel együtt adták elő. A múlt században, főleg Lengyelországban a papírkivágásokból összeállítható betlehemek készítése emelkedett tökélyre, amelyeket a gyáripar mindenütt utánzott és elterjesztett. A betlehemkészítés, ott, ahol hagyományai élnek, így hazánk egyes vidékein is, még ma is kedvelt népművészeti ág, de A lengyel Wojciech Plochow betlehemi figurái színvonala hanyatlóban van. (MTI-Press) Brestyánszky Ilona 18-19. századi osztrák betlehem
