Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-14 / 294. szám

1991. DECEMBER 14. SZOlüOkí Extfa 5 Nem mindegy, hogy hány centi ... Korlátok között Ma Magyarországon - úgy tud­juk - támogatják a kiskereskedő­ket, mint a lakossági ellátás fontos bázisait. A Széchenyi-lakótelep piac mel­letti üzletsorán dolgozó kis üzletek tulajdonosai keresték fel szerkesz­tőségünket azzal a problémával, hogy ők tudniillik mindennek ép­­penhogy az ellenkezőjét tapasz­talják. A történet - először alulnézet­ben. Amikor a pékműhely, a zöld­ségboltok, a kis élelmiszerbolt és az összes „butik” épült, kérték a tulajdonosok: az egész üzletsort építsék a Széchenyi körút mellé a könnyen megoldható rakodás ked­véért. Nem így történt, de megol­dották maguktól. A járdára állva rakják le a nagy teherautókról az árut. Ezt látva, a városi polgármesteri hivatal városfejlesztési és üzemel­tetési irodája a rakodást kvázi lehe­tetlenné tevő korlátokkal záratta körbe az egész üzletsort. így az a helyzet alakult ki, mely szerint kö­rülbelül 200 méterre kell hogy megálljának a nagyobb teherautók, majd kézzel hozzák be a sörösládá­kat. Ha lesz, aki a csúszós téli idő­ben bevigye. Az indulatok szemléltetésére a képünkön is látható üzlettulajdo­nos szavait idézzük: „Ha idekülde­­nek egy kubikost, akinek hat osztá­lya sincs, az jobban megoldotta A korlátok, melyek közé kis teherautóval is nehéz beállni (balra a sokszor 5 ezer forintos elektromos szekrény) volna a problémát. Nem is került volna az önkormányzatnak 160 ezer forintjába. Csak 40 centivel kellett volna kijjebb tenni a korlá­tot, és máris rakodhattunk volna rendesen. Itt ez az elektromos szek­rény (lásd képünkön), 5 ezer forin­tot kell üzletenként fizetni azért, mert a korlátok miatt arrébb kellett rakni. Még mi fizessünk azért, hogy így kibántak velünk.” A to­vábbi keresetlen szavakat nem idézzük. És most hallgattassák meg a má­sik fél is. Orgovány László a pol­gármesteri hivatal városfejlesztési és üzemeltetési irodájának dolgo­zója. Indulatoktól tűzdelt szavait, jelzőit szó szerint idézni olaj lenne a tűzre, ezért csak a lényege: . „Valóban én követtem el a kor­látok lerakását. Amit ezek a zöldsé­gesek csináltak a járdán, az életve­szélyes. Tudja, hány kilométerrel száguldoztak? Hatvannal a jár­dán. Rádudáltak a járókelőkre, ba­bakocsit toló kismamákra. (Ezt a másik fél úgy mondta: mert rádu­dáltunk egy tanácsi dolgozóra, azért kezdődött el ez az egész kor­látcirkusz - a szerző megjegyzése.) Kérem, ezek eddig teherautóval hordták a tejet, most majd nem hordják azzal. Majd behordják kis kézikocsival. A piac építésekor le­írtuk, hogy az árut csak a parkoló­ból rakodhatják. Hogy ők most mit kérnek, az teljesen magánügy. A Ez - az- A Hild Viktor Városi Könyvtár gyermekkönyvtára (Széchenyi körút 22.) program­­ajánlattal jelentkezik a téli szü­netre. A szünet öt napján, 14-től 15 óráig különböző tevékenysé­gekkel próbálnak segíteni a könyvtárosok a gyermekek sza­badidejének hasznos eltöltésé­ben. Ajánlataik: 23-án levetítik A háromkirályok című zenés karácsonyi videofilmét; 27-én Meseországi vetélkedőt rendez­nek (a legügyesebb gyermekek jutalomban részesülnek); 28- án szilveszteri álarcokat készí­tenek; 30-án fél 2-től levetítik a La Fontaine meséi című video­filmét; január 3-án szöszmöte lesz, benne téli figurák készíté­sével.- A Magyar Vöröskereszt váro­si vezetősége köszönetét mond a tejüzem vöröskeresztes alapszer­vezetének és az üzem vezetőségé­nek, hogy a hagyományoknak megfelelően vendégül látta a XVIII. számú lakóterületi körzet vöröskeresztes alapszervezeté­nek mintegy 80 nyugdíjasát.- Többen is érdeklődtek a jász­berényi műjégpálya nyitvatartási idejéről, ezért közreadjuk azt. A korcsolyázást kedvelők hétfőn, szerdán, szombaton és vasárnap, naponta 10-től 13 és I4-től 18 óráig hódolhatnak e szép téli sportnak a jégpályán.- Különleges osztályfőnöki óra volt csütörtökön a Széchenyi-la­­kótelepi piros iskola egyik felső tagozatos osztályában. A moz­gássérültekről dr. Nemes András főorvos és Jaczkó György görög katolikus pap, az értelmi fogyaté­kosokról Hofgart Györgyné, az értelmi fogyatékosok megyei szervezetének titkára tartott elő­adást, ezenkívül a témában filmet is vetítettek.- A Napsugár Gyermekházban (Réz u. I.) ma /5-tól 17 óráig Barbie-partyt rendeznek, benne Barbie-varrószalonnal, ruha­szépségversennyel,fözösarokkal, Barbie-totóval, tombolával, rajz­versennyel.- Tíz vadonatúj télikabátot - mintegy ötvenezer forint érték­ben - ajánlott fel a SZÉT A helyi szervezetének Budán Ágnes szolnoki bőr- és textilruha-ké­­szítő kisiparos. A szervezet a kabátokat a legrászorultab­­baknak adja át, karácsonyi ajándékként.- A város közgyűlése megal­kotta 36/1991. számú rendeletét az önkormányzati tulajdonban le­vő beépítetlen belterületi földek bérbeadására vonatkozó közgyű­lési hatáskör átruházására és a bérleti díjak megállapítására. hivatal azért van, hogy döntsön, és mi így döntöttünk. Hat hónapja megy ez az ügy, de engem kérem csak egy érdekel: a többség akara­tának kell érvényesülni. (Nem a jó­zan észnek? - a szerző megjegyz.) Itt van az üzletsor mellett a zöld iskola, gyerekek százai járnak er­re. Teherautóval vagy személy­autóval akkor se állnak fel a járdá­ra, ha ezért a döntésemért engem elzavar az állásomból a polgár­­mesterem.” A zöldségesek szerint egy kulccsal zárható sorompó megol­dotta volna a problémát, Orgovány László szerint ez a jó megoldás, amit az iroda tervezett. A kérdés körül az indulatok olyan magasra csaptak, hogy talán itt az ideje le­hűteni, mielőtt az itt-ott beígért po­fozkodásokat, fenyegetéseket va­laki beváltaná. Kell lennie egy ún. „kecske-káposzta” elven alapuló megoldásnak, még akkor is, ha ez még többe kerül. De legalább megéri. K. Sz. Fotó: K. É. A helyi adók vitájának néhány tapasztalata Amikor Szolnok városának bi­zottságai és közgyűlése a helyi adók első változatait megtárgyalta, abból indultak ki, hogy az állam­polgárok terhei ne növekedjenek. Ez azt is jelentette, hogy a lakások, üdülők, garázsok után ne vessenek ki adót. Mindez persze azzal a kö­vetkezménnyel jár - ha végül a közgyűlés is elfogadja -, hogy a jelenlegi bevétel körülbelül egy­millió forinttal csökken. így elke­rülhető az is, hogy egy már kiala­kult állapotot adóztassanak meg. Célravezetőbb, ha az érték előállí­tását célozzák meg, hiszen a helyi adó az állami adó felett, és nem helyette jelenik meg, mint arról ko­rábban szó volt - tudtuk meg Kéri Józseftől, Szolnok város alpolgár­mesterétől, aki egyébként végig­követte az adókoncepció lakossá­gi, érdekvédelmi szervezetek előtti vitáját. Az adó egy részéről való lemondás persze a célokban is je­lent visszalépést. Fejlesztéseknél nem lehet, mert ilyen már ebben az évben sem volt, így marad a műkö­dési terület. Az iskolák működési kereteit szintén nem lehet érinteni, mert az így is szűkös. Marad a kommunális terület, de ott, s ez szemmel látható, a város eddig sem tudta tartani a szintet. Ilyen például az út- és a járdaépítés, a köztisztaság. A lakossági fórumokon a leírt koncepciót nem kifogásolták, ugyanakkor felvetődött sok olyan kérdés, amivel foglalkozni kell. Többek között az iparűzési adóval kapcsolatosan. A kérdés az, hogy ha vállalkozóktól veszünk el forrá­sokat, mit ad a város cserébe? Az érdekvédelmi szervezetek látják a kényszerhelyzetet, el is fogadják, hogy hosszabb távon teljesen logi­kus, hogy a vállalkozói réteg együtt éljen a várossal, de jelenleg jogos az az észrevételük, mely sze­rint az állami adók, a TB-járulék együtt nehezen elviselhető terhek. A tervezett adó tartalmaz persze adókedvezményeket, bár az adó­nak nem ez a feladata, minthogy az elvonási és nem támogatási rend­szer. Ugyanakkor a város érdeke is, hogy egy olyan cél épüljön be az adórendszerbe, mely a foglal­koztatási feszültségek csökkenésé­re irányul. Ez az adó viszont nem foglalkozik a nem lakáscélú helyi­ségek, közterületek igénybevételé­nek bérleti díjával. Nem ez a fel­adata. Ezekről a testület várhatóan a jövő év első negyedében fog tár­gyalni. A vitákban elhangzott to­vábbá az a javaslat, mely szerint legyen ledolgozható a helyi adó összege. Néhány vállalkozónak ez a megoldás bizonyára előnyösebb lehetne. A tervezett helyi adórendszer természeténél fogva viszonylag egyszerű. Ennek következtében el­takar olyan kérdést is, miszerint a különböző szakmákban dolgozó vállalkozásoknak különböző a nyereségtartalma. így ha a tiszta árbevételre vetítjük a 2 ezrelékes iparűzési adót, akkor ez ténylege­sen különböző megterhelést jelent. Emiatt felvetődött az a javaslat, hogy legyen sávos az adózás, fi­gyelembe véve a tényleges ered­ményt. Itt azonban a város keze meg van kötve, hiszen a törvény írja elő a nettó árbevétel figyelem­­bevételét. Sokan vitatták, miért nincs idegenforgalmi adó. A vita során viszont a legtöbben elfogad­ták azt az önkormányzat által meg­fogalmazott elvet, mely szerint az ideérkező vendégeket ne terheljük tovább, így is vonzóbbá téve a vá­rost. Ezzel együtt is sokan vélték úgy, hogy erről a bevételről sem kellene lemondani. Felvetődött, hogy a lakóterületek melletti köz­területeket a lakóknak lehetne tu­lajdonba adni, s így vélhetően jobb gazdái lennének ezeknek a terüle­teknek. Ugyanúgy felmerült a vál­lalkozók által üzemeltetett játszó­terek gondolata is. Lényeges még megemlíteni, hogy a vita kapcsán többen a város egészének gazdasá­gi helyzetéből indultak ki, amikor a helyi adókról volt szó. Az így felmerült kérdéseket is hasznosíta­ni kell - húzta alá az alpolgármes­ter. F. I. Lassú tempó, vidám fütty A munkások szemmel látható­an jól érzik magukat. Sőt, füllel hallhatóan is. Ugyanis majd kies­nek az átépítés alatt álló múzeum ablakán. Igaz, délidő van (ha még negyed kettőt annak lehet monda­ni), de hát akkor is. Ha már nincs munka, legalább ne hívják fel erre a figyelmet. Az eset egyébként nem csak egyszer fordult elő, hanem állan­dó jelleggel ezt lehet tapasztalni. Hosszú hónapokon át. Miközben az épület - amelyet ha alkotója látna, biztos hanyatt esne - a meg­lepően esős nyáron többször is teljesen elázott, a benne levő mú­zeum és könyvtár dolgozói pedig minden bizonnyal hányingerrel mennek be dolgozni, annyira un­hatják már a felfordulást. Amit szerintem meglehetősen élveznek a melósok. Hiszen nem éreznék magukat ilyen jól. Persze nem lenne mindjárt olyan jókedvük, ha nem délután háromkor járna le a munkaidő, hanem a kivitelező olyan szerző­dést írt volna alá, mint amilyet a színházi rekonstrukciónál. Mert ott aztán melózni kellett, még va­sárnap is. Hogy csak ilyen tempó­hoz való beruházási pénz van? (Állítólag.) Vagy húzzák az időt, mert félnek, ezután már nem lesz munkájuk? Akkor legalább ne gyönyör­ködjenek a járókelőkben a mun­kások, és ne füttyögjenek utánuk. ta Linómetsző diákok Szolnokon, a Technika Házában mutatkozott be a Széchenyi városrész linómetsző szakköre, melynek tagjai között kö­zépiskolások, szakmunkástanulók is megtalálhatók, de főként a körzet „piros iskolájának” tanulói vesznek részt a tíz éve működő szakkör mun­kájában, Szávai István tanár vezetésével. Felvételünkön a kiállítás egyik részlete látható. Fotó: K. É. Klub kezdő zenekaroknak Sikeresen indult a Musician Club. Különösebb beharangozás nélkül is sok érdeklődő volt kíván­csi az újszerű zenész önképző kör indulására. A házigazdákat, a köz­ismerten színvonalas zenét játszó Pater Noster együttest, a V árosma­jor úti Rap-Labor fogadta be. A klub megnyitásához az adta az öt­letet, hogy sem a városban, sem a megyében „nincs egy hely”, ahol a kezdő zenészek indulási gondja­in könnyítenének. Utóbbiaknak éveken keresztül önállóan, külö­nösebb szakmai segítség nélkül kellett elsajátítaniuk azokat az is-Alapítvány hagyományaink megőrzéséért Tisza Néptáncegyüttes Alapít­vány néven pénzügyi alapot hoz­tak létre a közismert művészeti csoport tagjai a Diszkontex Kft. patronálásával. Alapvető céljuk a fennmaradásukhoz szükséges anyagiak megszerzése volt. A nagy múltú közösség eddig is meghatározó szerepet játszott a magyar néptánc és népzene ha­gyományainak őrzésében, bemu­tatásában, valamint az ifjúság, az utánpótlás nevelésében. A hiva­talos támogatás jelentős csökke­nése miatt döntöttek úgy, hogy alapítványt hoznak létre. További folyamatos működé­sük legalább annyira érdeke az itt élőknek, a műfaj kedvelőinek, mint maguknak a táncosoknak. Erejükhöz képest azt is vállalják, hogy szakmai és anyagi támoga­tást nyújtanak különböző ifjúsági és gyermeknéptánccsoportok létrehozásához. Mint elmondották, az alapít­vány - betétszámlaszáma: 820- 053222 - az otthont adó Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ közreműködése nélkül jött létre. Az alapítvány képviselője és a kuratórium elnöke Mihályi Gá­bor, a csoport művészeti vezető­je. Az ő irányításával készülnek a december 22-én délután öt óra­kor, a szolnoki Szigligeti Szín­házban kezdődő jubileumi műso­rukra. A nemzeti kultúrát az állam mostohagyermekként kezeli -így látják helyzetüket a művé­szek és a szakemberek. Az is igaz, hogy sanyarú helyzetükben sajnos nincsenek egyedül. Pénz­re, támogatásra vár a társadalom számos, alig pótolható értékeket felmutató csoportja. Egyre keve­sebbet kapnak azonban a köz­ponti költségvetésből. A Tisza Néptáncegyüttes Alapítvány esély a továbbélésre. Maguk a kuratórium tagjai is jól tudják, ez nem csodaszer, hisz rengeteg szervezet próbál több-kevesebb sikerrel ily módon fennmaradni. Ez csak egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy a helyi néptánckultúra országosan is elismert kiváló képviselői továbbra is együtt ma­radhassanak. mereteket, melyeket ezentúl a hi­vatásos előadóművészi enge­déllyel rendelkező társaik és okta­tóik adnak át. A könyüzene nagy tömeghatása immár mindenki számára egyér­telmű. Az is nyilvánvaló, hogy mindenféle művészeti ágat, zenei műfajt lehet jól és kevésbé színvo­nalasan művelni. Bizonyos az is továbbá, hogy a zene erősen for­málja az ízlést. Többek között ezért is fontos, hogy a fiatal zené­szek mindenki számára élvezhető muzsikát játsszanak. A Musician Club a fő hangsúlyt éppen ezért az oktatásra helyezi. Klasszikus dzsessz, pop, rock, heavy műfa­jokban egyelőre dob, basszusgitár és gitár tanulására van lehetőség, de az igényektől és a jelentkezők számától függően, később más hangszerekkel is bővítik a válasz­tékot. A jelentkezőknek tanácsot adnak hangszerelési, hangszerke­zelési kérdésekben is. Valószínű, sikerül megegyezniük az Orszá­gos Rendező Irodával abban, hogy a tanfolyamon részt vevő és ott jól felkészült zenészek vizsgát tehes­senek. Nem ismeretlen az a képzési for­ma, amellyel a klub is próbálkozik. Úgy szeretnék emberközelebbi, könyebben befogadhatóvá tenni a tanulást, hogy az érzelmekre hatva személyesebb kapcsolatot alakíta­nak ki. „Magyarázzák és mutat­ják” a játékot. A kotta ennél a módszernél kiegészítő szerepet játszik. Neves zenészek oktató­filmjeit tekintik meg, video- és au­diofelvételek elemzését tervezik, és meghívják a műfaj élvonalbeli művészeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents