Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-12 / 292. szám
1991. DECEMBER 12. Hazai körkép 3 Horvátországból menekültek .. .A fegyvert bíró férfiakat hátrahagyva ismét egyre több horvátországi idős ember, asszony és kisgyermek kér menedéket hazánkban az átmeneti táborokban. Képünk a mohácsi menekülttáborban készült. (MTI) A cégek negyede semmit nem sejt jövőjéről Munka nélkül ma és holnap (Folytatás az 1. oldalról) Létszámcsökkentés - túlélés A vizsgálatok szerint a megye gazdaságában zajló tulajdon- és piacváltást az idén radikális létszámleépítések kísérték. 1991. I-VIII. hó között a bejelentett létszámleépítéseknél lényegesen nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma, a felmért munkáltatói körben 12 ezres létszámcsökkenés következett be. Legerőteljesebb - közel 6 ezer fős - volt a leépítés az iparban, ezen belül a gépiparban (2,6 ezer fő), a könnyűiparban (1000 fő) és az egyéb iparban (700 fő). A mezőgazdaságban 3 ezer, a kereskedelemben ezer munkahely szűnt meg az év első nyolc hónapjában. Az ipari munkahelyek tömeges megszüntetésének közvetlen oka a piacok elvesztése, a kapacitások kihasználatlansága volt. A felmért szervezetek kétharmad részében nem volt teljes a kapacitáskihasználás, 14 ipari szervezetnél 50 százalék alatti, 23 ipari szervezetnél 50-80 százalék közötti volt az eszköz- és élőmunka-kapacitás kihasználásának aránya. Az átalakult vagy osztódó szer-; vezetéknél a gyors leépítés általában a költségcsökkentés, a „túlélés” egyik eszköze. A külföldi részvételű társaságok, amelyek szaporodnak megyénkben, szintén a gazdaságtalan tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó létszám leépítésével kezdik működésüket. 1991 végéig, valamint 1992. I. félévben az ipari szervezetek 50 százaléka rendelésállományának további csökkenésére számít. Kismértékű növekedést remél 10 százalék, a maradék 40 százalék a szinten tartást tervezi. Ezzel függ össze a foglalkoztatás előrejelzése, miszerint a felmérést követően az év végéig 2,3 ezerrel, a következő félévben másfél ezerrel lesz kevesebb munkahely az iparban. Figyelembe véve, hogy a munkáltatók egynegyede a jövőjéről semmit nem tudott nyilatkozni helyzetük bizonytalansága miatt, feltételezhető, hogy a jelzettnél magasabb leépítés valósul meg. A szeptember óta bejelentett létszámleépítések máris meghaladták a korábbi szándékot. „Felzárkózó” mezőgazdaság A mezőgazdaság a második legnagyobb munkaerő-kibocsátó ágazat lett, helyzete válságos. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintegy 40 százaléka várhatóan veszteséggel zárja az 1991. évet. Az okok: az állami támogatások megszűnése, az értékesítési gondok, a felvásárlási árak csökkenése, a termelési költségek növekedése. Mindezek következményei az eladósodás, a likviditási gondok, az eszközök eladása, a vagyon felélése, a melléküzemágak megszüntetése, és ezzel együtt a foglalkoztatás nagymértékű (8 hónap alatt 15 százalékos) csökkentése, illetve a tagok foglalkoztatásának tömeges szüneteltetése. A szövetkezeti törvény életbe lépésével az átalakulási folyamat erőteljes „beindulása’ ’ várható, amely a foglalkoztatás további jelentős csökkenésével jár majd. A felmérésben részt vevő gazdaságok 1991 év végéig további 2 ezer, 1992.1. félévben újabb ezer ember elbocsátását, illetve a foglalkoztatás szüneteltetését jelezték. Az ágazat létszámkibocsátása 1992-ben sokkal nagyobb mértékű lesz, mint az idén. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hosszú évekig a kisebb települések foglalkoztató bázisai voltak, ezt a szerepet már nem tudják betölteni, a helyükbe lépő szervezetek hoszszabb távon sem lesznek képesek ezt a szerepet átvállalni. A mezőgazdaság létszámcsökkenése tartós és visszafordíthatatlan lesz a megye foglalkoztatási szerkezetében. Egy év múlva 32 ezren lesznek A gazdálkodási feltételek romlása - a rendelésállomány, a forgalom, a termelési és szolgáltatási igények csökkenése - az építőiparra, a szállításra, a kereskedelemre is jellemző volt. Ezen ágazatok munkaerő-állománya 11-18 százalék között csökkent 1991. év I-VIII. hónapja alatt. A jövő kilátásai sem kedvezőek: 1991 végéig közel ezer, 1992.1. félévben további 300 fő leépítésére kapott a munkaügyi központ előrejelzést a megkérdezettek köréből. A munkaerő-piaci viszonyok alakulására 1991-1992. években közvetlenül hat a tulajdon- és gazdálkodásiforma-váltás, amelynek kísérője a leépítés, a létszám-racionalizálás. A felmérésben részt vett munkáltatók 60 százalékánál részben már megtörtént, részben folyamatban volt ez a változás. 1991 végén a megyében a vállalkozások fokozatos bővülését is beszámítva közelítőleg 15 ezerrel lesz kevesebb az aktív keresők száma, mint egy évvel ezelőtt. A munkaerő-állományon belül a munkanélküliek aránya év végére meghaladja a 11 százalékot, a munkanélküliek száma 21-22 ezer között lesz. 1992.1. félévében várhatóan 28 ezerre, az év második felében mintegy 32-34 ezerre lehet prognosztizálni a megyében a munkanélküliség nagyságrendjét a mai ismeretek alapján. Szükség van az újítómozgalomra Negyvennyolcmilliós évi haszon a Tisza Cipő Rt.-ben A mai gazdasági helyzetben még nagyobb szükség van az újítók és feltalálók értékes tevékenységére. A Tisza Cipőgyár Rt. dolgozói érzik ennek jelentőségét. Az 1991-ben alkalmazott újítások 48 millió forint gazdasági megtakarítást eredményeztek, majdnem két és félszeresét az 1988. évinek. Az energiafogyasztást például 17 százalékkal csökkentették. A megtakarítás 13 százalékát az anyagfelhasználás teszi ki. A hulladékhasznosítás értéke 2,7 millió forint. Mintegy ötmillió forintot hozott az egyik cipőgyári üzem légkondicionáló-rendszerének tervezése, illetve beruházása. A hőhasznosító kazán kapacitáskihasználásának javítása szintén ötmilliós költségmegtakarítást eredményezett. A martfűi részvénytársaság megbecsüli újítóit, feltalálóit, az utóbbi négy évben 127 milliós együttes megtakarítás után majdnem 9 millió újítási díjat és jutalmat fizettek ki. Az 1991. évi díjak várható összege is meghaladja a 3 és fél millió forintot. Az idén második alkalommal adományozta a vállalat három kiváló dolgozójának a Műszaki Alkotói Díjat. A bőripar legsikeresebb újító vállalata nagy figyelmet fordít arra, hogy zavartalan legyen az iparjogvédelmi és újítási tevékenység, már készül 1992 újítási feladatterve. Pénz, money, das Geld / Arutőzsdetagság 2 millióért A tőzsde ma még nem igazán tölti be Magyarországon azt a szerepet, amelyet a nyugati fejlettebb országokban betölt. A Budapesti Értéktőzsde ebben az évben várhatóan nem túl sikeres évet zár. A kötvények, értékpapírok piacát az infláció, a privatizáció lassúsága veszélyezteti leginkább. Kérdés az is, hogy a kárpótlási jegyek, amelyek előreláthatóan tavasszal kerülnek a tőzsdére, miként fognak hatni a működésére. A decemberben bekerülő államkötvények és a januártól várható befektetési jegyek viszont kiszámíthatóan is jótékony hatásúak lesznek. Az értéktőzsdével szemben, amely ráadásul jelentős állami befolyás alatt működik, más problémák jellemzik a jelenleg Váci utcában működő árutőzsdét. Működése kevésbé ismert, mostani, jövőbeli állapota még kevésbé. Harasztosi Józsefnek, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gabona Kft. ügyvezető igazgatójának segítségével most ezt a hiányt pótoljuk. A jelenleg heti egyszer, januártól már heti kétszer nyitva tartó tőzsde a chicagói tőzsdét követi. Létrejötte magánjogi szerődésen alapul, magánszemélyek, adott esetben vállalati megbízottak részvételével. Ez a tőzsde valódi tőzsdeként s mondjuk nemcsak börzeként működik, hiszen a napi áron megkötött napi ügyeletek mellett határidős ügyleteket is lehet végezni. Az értéktőzsdével szemben, az árutőzsde részben egy idevonatkozó 1920-as törvény részben törvényi analógiák alapján jött létre és működik. Működtetéséhez 150 millió forintos tőke kell, amit egy bankgarancia biztosít. Ezenkívül szükséges paritás alapján jó néhány tőzsdetag. Jelenleg ötvenen találhatók a gabonaszekcióban, s harmincán a hússzekcióban. Szükséges feltétel, hogy a termékek piacán szabadkereskedelem legyen, azaz az állam semmilyen módon ne szóljon bele a piac dolgaiba. Fontos, hogy az adott termékből árutöbblet legyen, valamint ai, hogy a tagok megfelelő tőkével rendelkezzenek, amely lehetőséget ad az üzletelésre. Az elmúlt időszakban két tényező veszélyeztette a tőzsde működését. Egyszer az állam talált ki minimálárakat, másszor a keleti exportpiac dugult be. Ezek elmúltával mondhatjuk, hogy fellendülésnek indult az árutőzsde. Várhatóan az Országgyűlés is napirendre tűzi a közeljövőben az árutőzsdére vonatkozó törvényt, bár az Árutőzsde Rt. valószínűleg hamarább, január 1-től létrejön, teljesítve az említett feltételeket. Az előzményekhez az is hozzátartozik, hogy néhányan a szakmát Chicagóban tanulták, akik közül van, aki már többszörös milliomos. Itt említjük meg, hogy a tagoknak eddig 5 millió forintot kellett letenniük valamilyen formában. Ez ijesztőnek tűnik, bár elvileg minden 18 évet betöltött, egészséges, intelligens magyar állampolgár lehet tag, aki elvégezte a megfelelő tanfolyamot, s tesz egy nyilatkozatot, amelyben felelősséget vállal a törvényesség betartására. Egy kívülálló számára az igazi akadályt az jelenti, hogy a tagságot ma csak vásárlás útján lehet megszerezni. Ma 2 milliónál is többe kerül - húzta alá Harasztosi József. A tagok persze brókereket is alkalmazhatnak, akik az alatt a heti egy óra alatt, amikor nyitva van a tőzsde, gyakorolhatják tevékenységüket. S ha már ennél az ominózus egy óránál tartunk, el kell mondanunk, ma már nem ritka a 100 milliós napi forgalom, s az eddigi csúcs 180 millió volt. Mindez egy óra alatt. Az üzletkötésnek két formája létezik. Egyrészt megbízásos alapon, szerződés alapján, ahol fontos alapelv, hogy mindig a megbízónak van igaza. A tőzsdetag igazából a megbízást sem utasíthatja vissza, igaz, a megbízó kilétére nem is derülhet fény. Az állam éppen tagokon keresztüli megbízásokkal tudja esetleges elképzeléseit érvényesíteni. Közvetlen állami beavatkozásnak, mint jeleztük, itt helye nincs. A másik forma, ha valaki tagként saját elhatározásából, saját vagyonára s kockázatára lép fel a tőzsdén. A tőzsdenap a nyitással kezdődik. A meghirdetett napokat, órát még háborús viszonyok között is tartani kell. Kivéve, ha bombáznák a tőzsde épületét. A nyitáskor lehet bemérni a hangulatot, s itt az elnök határozza meg, milyen termékkel, milyen határidőre lehet üzletet kötni. Fontos a limitár, amely az alapárból és a plusz-mínusz eltérésből áll. A nyitás után a szabad üzletkötés következik, a „nagy zűrzavar’ ’ időszaka. Itt már több cikkben azonnali vagy határidős ügyleteket lehet kötni. Bakizni nem lehet, mert az milliós veszteséget is jelenthet. A záráskor megint csak egy adott termékben lehet üzletet kötni, s itt derül ki, melyik tőzsdetag hogyan dolgozott, van-e nyereség vagy éppen veszteség. Ma már nálunk is a fiktív ügyletek dominálnak. Egyre nagyobb a forgalom, s így több a spekulálni tudó ember is. Ami viszont hiányzik, az a raktárházak sora. Az egyre eredményesebben dolgozó tőzsde egyébként hamarosan költözik. Januártól a Bajcsy- Zsilinszky úti nemzetközi központba teszi át működését. Füle István PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az Állami Vagyonügynökség pályázat útján megvételre felajánlja a MEZŐTÚRI VENDÉGLÁTÓ Korlátolt Felelősségű Társaságban (székhely: 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 8.) fennálló 99 %-os üzletrészét, és a a. / BOHÉM eszpresszó, Mezőtúr, Dózsa György u. 12., b. / F.F. Grill ételbár, Mezőtúr, Dózsa György u. 20., c. / BOKRÉTA eszpresszó, Mezőtúr, Köztársaság u. 1., d. / Újvárosi falatozó, Mezőtúr, Vörös Hadsereg u. 25. alatti üzlethelyiség(ek) bérleti jogát A kft. főbb adatai: ▲ A társaság működésének kezdete: 1989. június 30. ▲ A társaság határozatlan időre alakult. ▲ A társaság törzstőkéje: 9.600 ezer forint. A pályázat tartalma: ▲ Az ajánlattevő (természetes személy, cég) neve, címe/székhelye. ▲ Az ajánlattevő személyi, illetve cégadatai. ▲ Az ajánlat összege, pénzneme. A A fizetés módja, határideje. A Fizetési garanciák (bankgarancia, készpénz letétigazolás stb.) A pályázatok elbírálása: A A pályázatot - versenytárgyalás megtartása nélkül - a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló nyerheti el. A Az AVÜ ezzel az ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170-171. paragrafusaiban megjelölt jogosultnak, - az ajánlati kondíció alapján, - a Ptk. 373. paragrafusa szerint az elővásárlási jogot biztosítja. Pályázati alapár: A kft. üzletrész a. / BOHÉM eszpresszó üzlethelyiség bérleti joga b. / „F. F. - Grill” ételbár üzlethelyiség bérleti joga c. / BOKRÉTA eszpresszó üzlethelyiség bérleti joga d. / Újvárosi falatozó üzlethelyiség bérleti joga 14.800 ezer forint, 300 ezer forint, 300 ezer forint, 350 ezer forint, 350 ezer forint, melyből a privatizációs költség 50 ezer forint. melyből a privatizációs költség 26 ezer forint melyből a privatizációs költség: 26 ezer forint melyből a privatizációs költség: 26 ezer forint melyből a privatizációs költség: 26 ezer forint Összesen: 16300 ezer forint A pályázatokat ajánlott levélben elhelyezett zárt borítékban, PÁLYÁZAT MEZŐTÚR VENDÉGLÁTÓ KFT. felirattal az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigazgatóságára (1399 Budapest, Pf. 708) kérjük beküldeni. A pályázat beküldési határideje: 1991. december 23. A pályázat elbírálásának határideje: 1991. december 30. A kft.-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigazgatóságán (1051 Budapest, Vigadó u. 6. HL emelet) tekinthető meg munkanapokon 9 és 13 óra között. *71411/1*
