Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-06 / 261. szám

2 Körkép 1991. NOVEMBER 6. A General Motors többletbefektetése A tervezettnél 135 millió DM- mel többet fektet be szentgott­hárdi beruházásába a General Motors - jelentette be Robert J. Eaton, a General Motors Europe elnöke Kádár Béla külgazdasági miniszterrel folytatott tegnapi megbeszélésén. Az eredeti el­képzelések szerint a gyárban évente 200 ezer motort gyártot­tak volna, a többletbefektetés azonban lehetővé teszi, hogy az éves kapacitás évi 400 ezer da­rabra emelkedjen. A General Motors Europe ve­zetője tájékoztatást adott arról is, hogy a Rábával létrehozott szentgotthárdi autógyártó üzem építése a tervek szerint folyik, és várhatóan 1992 márciusában le­gördül a szalagról az első Opel Astra gépkocsi. SZDSZ—Fidesz-javaslat (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenkező véleményeket visszautasítva Kádár Béla leszö­gezte: a kormány célja az adóter­hek enyhítése. Bejelentette: a Vi­lágkiállítási Iroda (BIE) novem­berben várja a kormány, egy űrt ej-' mű válaszát az expo njggíendeaévi séről. Markánsan eltérő véleményt fo­galmazott meg az Állami Számve­vőszék elnöke. Hagelmayer István rámutatott: a vállalkozási alapú ki­vitelezés több feltétele sem adott; így például hiányzik a koncessziós törvényhez csatlakozó ágazati sza­bályozás, márpedig nem várható, hogy a befektetők „vakrepülés­ben” kockáztatják tőkéjüket. Fon­tos lenne az is, hogy a kormány és a főváros közösen határozza meg: milyen fejlesztések elengedhetet­lenek az expóhoz. Ezzel együtt évekre lebontott pénzügyi tervben kell rögzíteni a fejlesztés kiadásait, és a finanszírozási forrásokat. A kormánypárti szónokok egyértelmű támogatásukról bizto­sították az expo megrendezését, új ^ munkahelyek teremtésével, a pri­­. vatizáció felgyorsulásával, az inf­rastruktúra ugrásszerű fejlődésé­vel érvelve. Az expót egyértelmű­en elutasító szabaddemokraták ez­zel szemben hangoztatták: az expo a rosszemlékű szocialista típusú nagyberuházásokhoz hasonlít. Mind az SZDSZ, mind a Fidesz javasolta, hogy az expót támogató kormányzati hivatalnokok és kép­viselők személyes vagyonukkal vállaljanak kockázatot annak sike­réért. Az általános vitát elnapolták. Délután interpellációkkal és kér­désekkel folytatódott a munka, majd az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és a hozzá kapcsolódó ország­­gyűlési határozati javaslat részle­tes vitája, és az e fölötti határozat­­hozatal következett. A törvényho­zás nagy többséggel elfogadta a határozatot, amely szerint a parla­ment felkéri a kormányt, hogy a vitában elhangzottaknak megfele­lően olyan részletes költségvetési javaslatot nyújtson be, amelyben a hiány mértéke 60-80 milliárd fo­rint. Az esti órákban megkezdődött a pénzintézetekről és a pénzintéze­ti tevékenységekről szóló törvény­­javaslat részletes vitája, amelynek befejeztével, néhány perccel fél nyolc után az elnöklő Szűrös Má­tyás az ülésnapot berekesztette. A plenáris ülés ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. 40 millió a holnapi munkáért Visszamenőleg emeli a felvásárlási árakat a Szolnoki Tejipari Vállalat A tejdemonstrációval tűzték ki a magyar mezőgazdasági termelők az ágazat válságára figyelmeztető jelzőkarót, aztán következett a nyári betakarítás idején vívott bú­zaháború kilométerköve. Közben - hol kisebb, hol nagyobb publicitást kapva - folyamatosan „sertésvál­­ságról’ ’ panaszkodtak a gazdák, és nem nyugodhattak meg a tejterme­lők sem: országszerte mind több tehenet ítélnek vágóhídra, az or­szág néhány táján már-már nem a tejfölöslegek okoznak gondot, ha­nem az alapanyaghiány fojtogatja a feldolgozó üzemeket. Jász- Nagykun-Szolnokban valamivel kedvezőbb a helyzet, a Szolnoki Tejipari Vállalat ma elegendő tejet tud felvásárolni. Csakhogy jövőre nem biztos, hogy így lesz, hiszen a tehénállomány itt is csökken. E tendencia megszüntetése érdeké­ben a feldolgozó vállalat úgy hatá­rozott, hogy október elsejéig visszamenő hatállyal emeli a tej felvásárlási árát. Ezzel a lépéssel az idén mintegy harmadával, 10 millió forinttal csökken a vállalat nyeresége, jövő­re pedig több mint 30 millió forin­tos lesz a felvásárlási ár növelése miatti nyereségkiesés - mondta el az Új Néplapnak dr.Petri Tibor igazgató. Á cég kockázatát növeli, hogy 1992-ben a kormányzat meg­szünteti a tejtermékek fogyasztói árának 4,2 milliárd forintos dotáci­óját, az áremelkedés pedig bizto­san jelentősen visszaveti majd a fogyasztást. Igazán kockázatosnak azonban a „tehénkivágások” folytatását, a vállalat alapanyagbázisának csök­kenését tartják a Szolnoki Tejipari Vállalatnál. Ha ugyanis a jelenlegi - az országosnál még így is mérsé­keltebb - ütemben romlik a tejet előállító nagy- és kisgazdaságok­ban a tejtermelési kedv, a feldolgo­zó üzem belátható időn belül kép­telen lesz eleget tenni nyerstej­szállítási kötelezettségeinek (en­nek fejében a társvállalatoktól készterméket kap), és nem lesz munkája a megye tejüzemeiben dolgozóknak. A feldolgozói, forgalmazói nye­reséget vivő áremelés korántsem csupán a tejtermelők érdekében hozott áldozat, ugyanígy szolgálja a megye tejiparának fennmaradá­sát. A megyében megtermelt tejből előállított termékekre persze - fő­ként, ha jövőre tényleg csökken a belföldi kereslet - vevőt is kell ta­lálni. A Tejipari Vállalat ennek ér­dekében tárgyal két vegyes vállalat alakításáról is, romániai partnerek­kel: Hargita megyébe trappista saj­tot és tömbvajat, a magyar határ mellékére pedig féltartós tejet szál­lítanának ezen üzletek keretében. Szlovákiából és Romániából rövi­desen juhtejet kezd importálni a cég, amelyet feldolgozva Ameri­kába és az arab országokba expor­tál majd. A juhsajtkivitel jövedel­mezősége révén várhatóan leg­alább részben képesek ellensú­lyozni a tejtermelési szint megtar­tása érdekében vállalt áremelés ki­adásait. A mostani lépésre a tehénállo­mány csökkenésének megállítása, a szükséges alapanyag-mennyiség hosszú távú biztosítása érdekében szánta el magát a vállalat. A jövő évben viszont a tej minőségének javítására kívánja partnereit ösztö­nözni azzal, hogy a legjobb minő­ségű tej árát ismét emeli. Sőt az extra és első osztályú szabványnak ma eleget tenni még nem tudó kis­termelők felzárkózását is támogat­ni kívánja: az Alcsireddel és az OKHB-vel együttműködve a Tej­ipari Vállalat korszerű fejőberen­dezések lízingelésére most dolgoz ki egy, a kisgazdaságoknak is elő­nyös konstrukciót. Ezzel és az úgy­nevezett csoportos tejátvétel beve­zetésére adott féléves haladékkal (ezt a rendszert várhatóan csak má­jusban vezetik be) a termelésüket addig leginkább csökkentő kisgaz­daságok biztonságérzetét kívánják javítani. V.SzJ. Hajléktalanok Tűrhetetlen, hogy hajléktalanok ezrei fedél nélkül várják a telet, ami­kor üresen állnak a volt szovjet lak­tanyák. A Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség ezért többek között a hajléktalanság ellensúlyozására e laktanyák hala­déktalan igénybevételét követeli - tájékoztatta az MTI-t a szövetség választmányának döntéséről Fekete János főtitkár. Statisztikai adatok igazolják ugyanis - mondotta a főtitkár -, hogy a háború előtti évek nyomoralkoho­lizmusa lassan tömges méreteket ölt, s elsődlegesen a munkanélküli, hajléktalan rétegre jellemző. Itt a Manna Rax Biogazda-toborzót szervez a bu­dapesti székhelyű Biogenique Eu­rope magyar-francia kft., amely vegyszermentesen termesztett élel­miszerek előállítására, exportjára rendezkedett be. A cég külföldi sza­badalom alapján nálunk állítja elő a külföldön igen keresett Manna Rax nevű gabonaalapú, általános kör­nyezetjavító, az egészséges táplál­kozást szolgáló készítményt, amelynek kemikáliák felhasználá­sa nélkül termesztett búza az alapja. A vitaminokban, nyomelemekben gazdag készítmény tízféle ízesítésű változatát pedig már itthon is for­galmazzák. Nagyobb arányú előál­lításának azonban egyelőre akadá­lya a korlátozott mennyiségű vegy­szermentes gabona. Kosárlabda Egy félidő nem elég Útlevéllel az idegbaj határán (2.rész) Tizenkét órás veszteglés A bolgár-román határon, Ru­szénél kilométereken át kamio­nok mellett haladva elértük a mi több száz méter hosszú járműso­runk végét. Szomorú, esős, sze­les délelőtt volt. Egy végigzöty­­kölődött éjszakát hagytunk a há­tunk mögött. A magas töltésen, félig kész úton vánszorgott az ellenkező irányba néhány jármű. Egy alkalmas órában, „meg­győzve” az ott szolgáló katonát lehetetlen helyzetünkből, a zú­­zottkő-folyamon próbáltuk kike­rülni az előttünk állókat. Megfe­neklettünk. A forgalmat irányító rendőr álljt intett tolakodó bu­szunknak, felrúgvaezzel minden korábbi megállapodást. Fontos kézmozdulat volt: tizenkét órás veszteglést jelentett. A népek e rossz országútján, a magas töltés tetején zajlott az élet. Mindenütt kipufogógáz, por. Egy idő után már csak a nagyon szemérmesek bújnak el dolgukat végezni. Odébb, a húszéves Mercedes busz mellett jóízűen falatoznak, mintha mi sem történne. Nyo­masztó tehetetlenség. Legszíve­sebben kilépnék testemből, melynek már minden baja van. Éhes, ragad a kosztól, elcsigá­zott. Szomorú, esős, sötét este lett. Harminc úton töltött óra után úgy éreztem, az agyamban egy­szerre három filmet vetítenek egymásra. Az egyiken egy sötét éjszakát mutattak, a többin az álom és a gondolkodás kevere­dett. Feszült helyzetben - mint társadalmi méretekben az egyén esetében is - gyakran megesik, hogy az emberek helytelenül ál­lapítják meg az ok és okozat kö­zötti összefüggést. Ki a hibás a bajokért? - vetődik fel. Képtelen vádak születnek. Kemény sérté­sek röpködnek, aki kinyitja a száját, céltáblájává válik a pörös szavaknak. A kismagnó jó szol­gálatot tesz ilyenkor. Egy ilyen hosszú út előtt érde­mes belelapozni Murphy köny­vébe, mert nem lehet csalódni jövendöléseiben. A busz, mely­­lyel jómagam is többször men­tem külföldi útra, mintha csak valamiféle általánosítás megfo­galmazására akarná késztetni utasait az öreg Ikarusokkal kap­csolatban, ugyanis műszaki hiba miatt kétszer is leállt. Közismert, milyen állapotban van a hazai járműállomány. Nem kivételek ez alól az autóbuszok sem. Bizo­nyára lehetne drágábbat és na­gyon jót bérelni - amin vécé is van - ám azt kevesebben fizetnék meg. Az embereknek nincs sok pén­zük, utazni pedig szükséges. Mert megszűnt a munkahely, mert egyre több kell a megélhe­téshez; vagy egyszerűen csak azért, mert világot akarunk látni. Olcsón. Ki vállalná a hányatta­tást, ha pénztárcájából repülő­jegyre is futná? Hatvan óra után a magyar-ro­mán határon felröppen a hír: el­képzelhető, még maradnunk kell egy napot. Ezt már nem lehet tovább bírni. Minden esetleges. Lehet így, lehet úgy. Ilyen is, olyan is. A törökök valahogy úgy mondják: sula-bula. A hatá­rokon kulcsfontosságú esemény a műszakváltás. Hossza rend­szerint kiszámíthatatlan. Sula­­bula. A vizsgálat még csak ez­után jön. Nagy a csend. A sors jelen esetben befolyá­solható fordulatának köszönhe­tően a tortúra érkezésünk után egy órával szerencsére véget ér. Köztársaságunk területén va­gyunk. A magyar presszóban le­csúszik egy-két ital, itt-ott mo­soly villan. Nehéz volt. Mellet­tem már a következő utat terve­zik. (vége) Sz.Z. Szolnoki Olajbányász - Sporting Lisboa Benfica 84-75 (39-50) Szolnok, 1500 n„ v.: Vidalis (görög), Valtchev (bolgár) Szolnok: Hosszú 19/15, Zsar­­kov 22/3, Horváth 5/3, Berkics 14, Tóth A. 13/9. Csere: Tóth Z. 2, Jáhni 2, Abeljanov 7, Mű­rész. Edző: Rezák László, Sza­­lay Ferenc. Benfica: Vieira 12, Jacques 13/3, Neves 18/12, Plowden 16, Guimaraes 8. Csere: Leiria 8, Coelho. Edző: Mario Palma. Kipontozódott: Leiria a 35. percben Az eredmény alakulása: 5; perc: 10-12, lő. perc : 21-21, 15. perc: 28-39,25. perc: 50-58, 30. perc: 61 -60,35. perc: 71 -62. Tegnap a késő délutáni órák­ban lejátszotta visszavágó mér­kőzését a Szolnoki Olajbányász együttese, a tét a legjobb 12 közé kerülés volt a Férfi Klubcsapatok Európa-kupájában. A lisszaboni első találkozó után, ahol 31 pon­tos vereséget szenvedtek Berki­­csék, túl sok illúziót nem táplál­hattak a szurkolók a továbbjutást illetően, ennek megfelelően jó félháznyian jöttek csak össze a derbire. A törzsközönség számára is szokatlan kezdőötössel lépett pá­lyára a Tisza-parti legénység, Abeljanov és Tóth Zoli-is a cse­repadról szemlélte csupán a fel­dobást. Helyükön Horváth Imre és Zsarkov kapott bizonyítási le­hetőséget. Hiába volt kíváncsi a szolnoki nézősereg a portugálok „dobógépére”, Carlos Lisboára, az első meccsen 48 pontot szórt bedobót végszükség esetén szán­dékozott csak bevetni Mario Pal­ma. Horváth triplája nyitotta az összecsapást, melyre Neves és Plowden válaszolt. Ettől kezdve a vendégek szája íze szerint ala­kult a találkozó. Két fekete cen­terük - Plowden és Jacques - kor­látlan úr volt a palánkok alatt, s a távoli dobásokat erőltető Olaj egyszerűen nem tudott lepattanó labdát szerezni. Az igazsághoz tartozik, Zsarkovák nem is igén mentek az aláhulló Mikasákért. Abeljanov színrelépése némileg módosított a felálláson, de a ven­dégek gyorsan váltani tudtak, így többnyire 10-12 ponttal vezettek az első félidőben. Szemmel lát­hatóan élvezték a játékot Plow­­denék, még egy, a kosárlabdapá­lyákon ritka kínai figurát is be­mutattak: Neves átadását az amerikai center a levegőből húz­ta a kosárba. A második játékrészt régen lá­tott hatalmas lelkesedéssel kezd­te a szolnoki gárda, míg ellenfele tekintélyes előnye tudatában könnyelműen szórakozott. Egy­re szorosabb lett az állás, s ez meghozta az addig jobbára csak csendesen szemlélődő közönség hangját. A buzdítás szárnyakat adott Hosszúéknak, akik a véde­kezésben óriásit javultak a máso­dik félidőre. Nem véletelen, hogy 12 perc alatt mindössze 10 pontra volt képes a Benfica, a hazaiak 32-jével szemben. Szűk negyedóra alatt 22 pontot vert vendégére a piros-fekete társa­ság, s ekkor sajnálhatta igazán, hogy félidőnyi előnyt adott neki. A továbbjutás már az első ta­lálkozón eldőlt, s amit Rezák László ígért a mérkőzés előtt - nem számíthat edzőmeccsre a Sporting -, beteljesedett. Tisztes­ségesen küzdött az Olajbányász nagynevű ellenfelével szemben, de el kell ismerni, a jobbik csapat lépett a következő fordulóba, (összesítésben 175-153 a Benfi­ca javára). A válogatott EB köte­lezettsége miatti közel háromhe­tes szünetben rendezheti sorait a tavalyi bajnok, és újult erővel, tapasztalatokban gazdagodva vetheti magát a Szuper Liga küz­delmeibe.- géléi -Program az Alföldért (Folytatás az I. oldalról) hogy a legfontosabb kérdések­re irányuljon a figyelem. A má­sik: próbálták felhívni a központ figyelmét arra, hogy a kutatóin­tézetek elsődleges feladata az Alföld problémáinak megoldása kell hogy legyen. Nem titok, hogy bizonytalanság van, a tár­cák jelenleg nem alakítottak ki végleges koncepciót a kutatóin­tézetek működtetésére, és nagy a veszély, hogy ez a szellemi ér­ték, amely ma itt van az Alföl­dön, negatív szelekcióval le­csökken, és ennek súlyos követ­kezményei lehetnek a tájban, az Alföld-program megvalósításá­ban. A karcagi intézet az agro­­ökológiai problémákat vállalta fel, tehát a talajhasználatnak a mezőgazdasági vonatkozásait. Meghívták a tárcákat a karcagi intézetbe, ott volt az Akadémia képviselője. Senki sem hiány­zott, mindenki fontosnak érezte a kérdést. Nagyon jó légkörben eljutottak odáig, hogy pontosí­tották az ajánlásokat, ez megje­lent a megyei sajtóban is... Ami nagyon fontos volt: megegyez­tek, hogy ez a program ne csak a hibákat és a feladatokat tárja fel (mert ezzel nem sokat érnek), ha­nem próbáljanak odáig eljutni. hogy a megvalósításnak mi a fel­tétele, úgy kell a kormány elé terjeszteni ezt a programot, hogy a feltételrendszernek is benne kell lennie. Ezért van a Debrece­ni Agrártudományi Egyetemen a november hetedikéi értekezlet, hogy abban gondolkozzanak, ki fogja kézbe venni az egész Al­földre vonatkoztatott koordiná­ciót. Valószínű, hogy az egye­tem, amely több bázissal rendel­kezik, lehetne a program össze­fogója, menedzselője. Nyíri Lászlóék természetesen nem mondanának le a további­akban sem arról, hogy a karcagi kutatóintézet ebben vezető sze­repet akar magának fönntartani. Most, november hetedikén azt kell megnézni, hogy az Alföldön mely kutatóintézetek csatlakoz­nak ehhez a programhoz, és mi­lyen tudományos tartalommal. Ezért erre az értekezletre az Al­föld összes kutatóintézetét meg­hívták, sőt, egy szándéknyilat­kozati kérdőívet is küldtek ki, hogy a kutatóhelyek jelöljék meg, hogyan látják csatlakozá­suk lehetőségét. Remélhetőleg a kutatóintézetek mindegyike fe­lelősséget érez a tájért, és csatla­kozni fog ehhez a mozgalomhoz, ehhez a programhoz. Ennek a megtárgyalására készülnek, majd meglátjuk hetedikén...- molnár-Dr. Nyíri László, a DATE Karcagi Kutatóintézetének igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents