Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-06 / 261. szám

2

Körkép

1991. NOVEMBER 6.

A General Motors többletbefektetése

A tervezettnél 135 millió DM- mel többet fektet be szentgotthárdi beruházásába a General Motors - jelentette be Robert J. Eaton, a General Motors Europe elnöke Kádár Béla külgazdasági miniszterrel folytatott tegnapi megbeszélésén. Az eredeti elképzelések szerint a gyárban évente 200 ezer motort gyártottak volna, a többletbefektetés azonban lehetővé teszi, hogy az éves kapacitás évi 400 ezer darabra emelkedjen.

A General Motors Europe vezetője tájékoztatást adott arról is, hogy a Rábával létrehozott szentgotthárdi autógyártó üzem építése a tervek szerint folyik, és várhatóan 1992 márciusában legördül a szalagról az első Opel Astra gépkocsi.

SZDSZ—Fidesz-javaslat

(Folytatás az 1. oldalról)

Az ellenkező véleményeket visszautasítva Kádár Béla leszögezte: a kormány célja az adóterhek enyhítése. Bejelentette: a Világkiállítási Iroda (BIE) novemberben várja a kormány, egy űrt ej-' mű válaszát az expo njggíendeaévi séről.

Markánsan eltérő véleményt fogalmazott meg az Állami Számvevőszék elnöke. Hagelmayer István rámutatott: a vállalkozási alapú kivitelezés több feltétele sem adott; így például hiányzik a koncessziós törvényhez csatlakozó ágazati szabályozás, márpedig nem várható, hogy a befektetők „vakrepülésben” kockáztatják tőkéjüket. Fontos lenne az is, hogy a kormány és a főváros közösen határozza meg: milyen fejlesztések elengedhetetlenek az expóhoz. Ezzel együtt

évekre lebontott pénzügyi tervben kell rögzíteni a fejlesztés kiadásait, és a finanszírozási forrásokat.

A kormánypárti szónokok egyértelmű támogatásukról biztosították az expo megrendezését, új ^ munkahelyek teremtésével, a pri. vatizáció felgyorsulásával, az infrastruktúra ugrásszerű fejlődésével érvelve. Az expót egyértelműen elutasító szabaddemokraták ezzel szemben hangoztatták: az expo a rosszemlékű szocialista típusú nagyberuházásokhoz hasonlít. Mind az SZDSZ, mind a Fidesz javasolta, hogy az expót támogató kormányzati hivatalnokok és képviselők személyes vagyonukkal vállaljanak kockázatot annak sikeréért. Az általános vitát elnapolták.

Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatódott a munka,

majd az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és a hozzá kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája, és az e fölötti határozathozatal következett. A törvényhozás nagy többséggel elfogadta a határozatot, amely szerint a parlament felkéri a kormányt, hogy a vitában elhangzottaknak megfelelően olyan részletes költségvetési javaslatot nyújtson be, amelyben a hiány mértéke 60-80 milliárd forint. Az esti órákban megkezdődött a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelynek befejeztével, néhány perccel fél nyolc után az elnöklő Szűrös Mátyás az ülésnapot berekesztette. A plenáris ülés ma reggel 9 órakor folytatja munkáját.

40 millió a holnapi munkáért

Visszamenőleg emeli a felvásárlási árakat a Szolnoki Tejipari Vállalat

A tejdemonstrációval tűzték ki a magyar mezőgazdasági termelők az ágazat válságára figyelmeztető jelzőkarót, aztán következett a nyári betakarítás idején vívott búzaháború kilométerköve. Közben - hol kisebb, hol nagyobb publicitást kapva - folyamatosan „sertésválságról’ ’ panaszkodtak a gazdák, és nem nyugodhattak meg a tejtermelők sem: országszerte mind több tehenet ítélnek vágóhídra, az ország néhány táján már-már nem a tejfölöslegek okoznak gondot, hanem az alapanyaghiány fojtogatja a feldolgozó üzemeket. Jász- Nagykun-Szolnokban valamivel kedvezőbb a helyzet, a Szolnoki Tejipari Vállalat ma elegendő tejet tud felvásárolni. Csakhogy jövőre nem biztos, hogy így lesz, hiszen a tehénállomány itt is csökken. E tendencia megszüntetése érdekében a feldolgozó vállalat úgy határozott, hogy október elsejéig visszamenő hatállyal emeli a tej felvásárlási árát.

Ezzel a lépéssel az idén mintegy harmadával, 10 millió forinttal csökken a vállalat nyeresége, jövőre pedig több mint 30 millió forintos lesz a felvásárlási ár növelése miatti nyereségkiesés - mondta el az Új Néplapnak dr.Petri Tibor igazgató. Á cég kockázatát növeli, hogy 1992-ben a kormányzat megszünteti a tejtermékek fogyasztói

árának 4,2 milliárd forintos dotációját, az áremelkedés pedig biztosan jelentősen visszaveti majd a fogyasztást.

Igazán kockázatosnak azonban a „tehénkivágások” folytatását, a vállalat alapanyagbázisának csökkenését tartják a Szolnoki Tejipari Vállalatnál. Ha ugyanis a jelenlegi - az országosnál még így is mérsékeltebb - ütemben romlik a tejet előállító nagy- és kisgazdaságokban a tejtermelési kedv, a feldolgozó üzem belátható időn belül képtelen lesz eleget tenni nyerstejszállítási kötelezettségeinek (ennek fejében a társvállalatoktól készterméket kap), és nem lesz munkája a megye tejüzemeiben dolgozóknak.

A feldolgozói, forgalmazói nyereséget vivő áremelés korántsem csupán a tejtermelők érdekében hozott áldozat, ugyanígy szolgálja a megye tejiparának fennmaradását. A megyében megtermelt tejből előállított termékekre persze - főként, ha jövőre tényleg csökken a belföldi kereslet - vevőt is kell találni. A Tejipari Vállalat ennek érdekében tárgyal két vegyes vállalat alakításáról is, romániai partnerekkel: Hargita megyébe trappista sajtot és tömbvajat, a magyar határ mellékére pedig féltartós tejet szállítanának ezen üzletek keretében.

Szlovákiából és Romániából rövidesen juhtejet kezd importálni a cég, amelyet feldolgozva Amerikába és az arab országokba exportál majd. A juhsajtkivitel jövedelmezősége révén várhatóan legalább részben képesek ellensúlyozni a tejtermelési szint megtartása érdekében vállalt áremelés kiadásait.

A mostani lépésre a tehénállomány csökkenésének megállítása, a szükséges alapanyag-mennyiség hosszú távú biztosítása érdekében szánta el magát a vállalat. A jövő évben viszont a tej minőségének javítására kívánja partnereit ösztönözni azzal, hogy a legjobb minőségű tej árát ismét emeli. Sőt az extra és első osztályú szabványnak ma eleget tenni még nem tudó kistermelők felzárkózását is támogatni kívánja: az Alcsireddel és az OKHB-vel együttműködve a Tejipari Vállalat korszerű fejőberendezések lízingelésére most dolgoz ki egy, a kisgazdaságoknak is előnyös konstrukciót. Ezzel és az úgynevezett csoportos tejátvétel bevezetésére adott féléves haladékkal (ezt a rendszert várhatóan csak májusban vezetik be) a termelésüket addig leginkább csökkentő kisgazdaságok biztonságérzetét kívánják javítani.

V.SzJ.

Hajléktalanok

Tűrhetetlen, hogy hajléktalanok ezrei fedél nélkül várják a telet, amikor üresen állnak a volt szovjet laktanyák. A Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség ezért többek között a hajléktalanság ellensúlyozására e laktanyák haladéktalan igénybevételét követeli - tájékoztatta az MTI-t a szövetség választmányának döntéséről Fekete János főtitkár.

Statisztikai adatok igazolják ugyanis - mondotta a főtitkár -, hogy a háború előtti évek nyomoralkoholizmusa lassan tömges méreteket ölt, s elsődlegesen a munkanélküli, hajléktalan rétegre jellemző.

Itt a Manna

Rax

Biogazda-toborzót szervez a budapesti székhelyű Biogenique Europe magyar-francia kft., amely vegyszermentesen termesztett élelmiszerek előállítására, exportjára rendezkedett be. A cég külföldi szabadalom alapján nálunk állítja elő a külföldön igen keresett Manna Rax nevű gabonaalapú, általános környezetjavító, az egészséges táplálkozást szolgáló készítményt, amelynek kemikáliák felhasználása nélkül termesztett búza az alapja. A vitaminokban, nyomelemekben gazdag készítmény tízféle ízesítésű változatát pedig már itthon is forgalmazzák. Nagyobb arányú előállításának azonban egyelőre akadálya a korlátozott mennyiségű vegyszermentes gabona.

Kosárlabda

Egy félidő nem elég

Útlevéllel az idegbaj határán (2.rész)

Tizenkét órás veszteglés

A bolgár-román határon, Ruszénél kilométereken át kamionok mellett haladva elértük a mi több száz méter hosszú járműsorunk végét. Szomorú, esős, szeles délelőtt volt. Egy végigzötykölődött éjszakát hagytunk a hátunk mögött. A magas töltésen, félig kész úton vánszorgott az ellenkező irányba néhány jármű. Egy alkalmas órában, „meggyőzve” az ott szolgáló katonát lehetetlen helyzetünkből, a zúzottkő-folyamon próbáltuk kikerülni az előttünk állókat. Megfeneklettünk. A forgalmat irányító rendőr álljt intett tolakodó buszunknak, felrúgvaezzel minden korábbi megállapodást. Fontos kézmozdulat volt: tizenkét órás veszteglést jelentett. A népek e rossz országútján, a magas töltés tetején zajlott az élet. Mindenütt kipufogógáz, por. Egy idő után már csak a nagyon szemérmesek bújnak el dolgukat végezni. Odébb, a húszéves Mercedes busz mellett jóízűen falatoznak, mintha mi sem történne. Nyomasztó tehetetlenség. Legszívesebben kilépnék testemből, melynek már minden baja van. Éhes, ragad a kosztól, elcsigázott. Szomorú, esős, sötét este lett.

Harminc úton töltött óra után úgy éreztem, az agyamban egyszerre három filmet vetítenek egymásra. Az egyiken egy sötét éjszakát mutattak, a többin az álom és a gondolkodás keveredett. Feszült helyzetben - mint társadalmi méretekben az egyén esetében is - gyakran megesik, hogy az emberek helytelenül állapítják meg az ok és okozat közötti összefüggést. Ki a hibás a bajokért? - vetődik fel. Képtelen vádak születnek. Kemény sértések röpködnek, aki kinyitja a száját, céltáblájává válik a pörös szavaknak. A kismagnó jó szolgálatot tesz ilyenkor.

Egy ilyen hosszú út előtt érdemes belelapozni Murphy könyvébe, mert nem lehet csalódni jövendöléseiben. A busz, melylyel jómagam is többször mentem külföldi útra, mintha csak valamiféle általánosítás megfogalmazására akarná késztetni utasait az öreg Ikarusokkal kapcsolatban, ugyanis műszaki hiba miatt kétszer is leállt. Közismert, milyen állapotban van a hazai járműállomány. Nem kivételek ez alól az autóbuszok sem. Bizonyára lehetne drágábbat és nagyon jót bérelni - amin vécé is van - ám azt kevesebben fizetnék meg.

Az embereknek nincs sok pénzük, utazni pedig szükséges. Mert megszűnt a munkahely, mert egyre több kell a megélhetéshez; vagy egyszerűen csak azért, mert világot akarunk látni. Olcsón. Ki vállalná a hányattatást, ha pénztárcájából repülőjegyre is futná?

Hatvan óra után a magyar-román határon felröppen a hír: elképzelhető, még maradnunk kell egy napot. Ezt már nem lehet tovább bírni. Minden esetleges. Lehet így, lehet úgy. Ilyen is, olyan is. A törökök valahogy úgy mondják: sula-bula. A határokon kulcsfontosságú esemény a műszakváltás. Hossza rendszerint kiszámíthatatlan. Sulabula. A vizsgálat még csak ezután jön. Nagy a csend.

A sors jelen esetben befolyásolható fordulatának köszönhetően a tortúra érkezésünk után egy órával szerencsére véget ér. Köztársaságunk területén vagyunk. A magyar presszóban lecsúszik egy-két ital, itt-ott mosoly villan. Nehéz volt. Mellettem már a következő utat tervezik.

(vége)

Sz.Z.

Szolnoki Olajbányász - Sporting Lisboa Benfica 84-75 (39-50)

Szolnok, 1500 n„ v.: Vidalis (görög), Valtchev (bolgár)

Szolnok: Hosszú 19/15, Zsarkov 22/3, Horváth 5/3, Berkics

14, Tóth A. 13/9. Csere: Tóth Z. 2, Jáhni 2, Abeljanov 7, Műrész. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc.

Benfica: Vieira 12, Jacques 13/3, Neves 18/12, Plowden 16, Guimaraes 8. Csere: Leiria 8, Coelho. Edző: Mario Palma.

Kipontozódott: Leiria a 35. percben

Az eredmény alakulása: 5; perc: 10-12, lő. perc : 21-21,

15. perc: 28-39,25. perc: 50-58, 30. perc: 61 -60,35. perc: 71 -62.

Tegnap a késő délutáni órákban lejátszotta visszavágó mérkőzését a Szolnoki Olajbányász együttese, a tét a legjobb 12 közé kerülés volt a Férfi Klubcsapatok Európa-kupájában. A lisszaboni első találkozó után, ahol 31 pontos vereséget szenvedtek Berkicsék, túl sok illúziót nem táplálhattak a szurkolók a továbbjutást illetően, ennek megfelelően jó félháznyian jöttek csak össze a derbire.

A törzsközönség számára is szokatlan kezdőötössel lépett pályára a Tisza-parti legénység, Abeljanov és Tóth Zoli-is a cserepadról szemlélte csupán a feldobást. Helyükön Horváth Imre és Zsarkov kapott bizonyítási lehetőséget. Hiába volt kíváncsi a szolnoki nézősereg a portugálok „dobógépére”, Carlos Lisboára, az első meccsen 48 pontot szórt bedobót végszükség esetén szándékozott csak bevetni Mario Palma. Horváth triplája nyitotta az összecsapást, melyre Neves és Plowden válaszolt. Ettől kezdve a vendégek szája íze szerint alakult a találkozó. Két fekete centerük - Plowden és Jacques - korlátlan úr volt a palánkok alatt, s a távoli dobásokat erőltető Olaj egyszerűen nem tudott lepattanó labdát szerezni. Az igazsághoz tartozik, Zsarkovák nem is igén mentek az aláhulló Mikasákért. Abeljanov színrelépése némileg módosított a felálláson, de a vendégek gyorsan váltani tudtak, így többnyire 10-12 ponttal vezettek az első félidőben. Szemmel láthatóan élvezték a játékot Plowdenék, még egy, a kosárlabdapályákon ritka kínai figurát is bemutattak: Neves átadását az amerikai center a levegőből húzta a kosárba.

A második játékrészt régen látott hatalmas lelkesedéssel kezdte a szolnoki gárda, míg ellenfele tekintélyes előnye tudatában könnyelműen szórakozott. Egyre szorosabb lett az állás, s ez meghozta az addig jobbára csak csendesen szemlélődő közönség hangját. A buzdítás szárnyakat adott Hosszúéknak, akik a védekezésben óriásit javultak a második félidőre. Nem véletelen, hogy 12 perc alatt mindössze 10 pontra volt képes a Benfica, a hazaiak 32-jével szemben. Szűk negyedóra alatt 22 pontot vert vendégére a piros-fekete társaság, s ekkor sajnálhatta igazán, hogy félidőnyi előnyt adott neki.

A továbbjutás már az első találkozón eldőlt, s amit Rezák László ígért a mérkőzés előtt - nem számíthat edzőmeccsre a Sporting -, beteljesedett. Tisztességesen küzdött az Olajbányász nagynevű ellenfelével szemben, de el kell ismerni, a jobbik csapat lépett a következő fordulóba, (összesítésben 175-153 a Benfica javára). A válogatott EB kötelezettsége miatti közel háromhetes szünetben rendezheti sorait a tavalyi bajnok, és újult erővel, tapasztalatokban gazdagodva vetheti magát a Szuper Liga küzdelmeibe.- géléi -Program az Alföldért

(Folytatás az I. oldalról) hogy a legfontosabb kérdésekre irányuljon a figyelem. A másik: próbálták felhívni a központ figyelmét arra, hogy a kutatóintézetek elsődleges feladata az Alföld problémáinak megoldása kell hogy legyen. Nem titok, hogy bizonytalanság van, a tárcák jelenleg nem alakítottak ki végleges koncepciót a kutatóintézetek működtetésére, és nagy a veszély, hogy ez a szellemi érték, amely ma itt van az Alföldön, negatív szelekcióval lecsökken, és ennek súlyos következményei lehetnek a tájban, az Alföld-program megvalósításában. A karcagi intézet az agroökológiai problémákat vállalta fel, tehát a talajhasználatnak a mezőgazdasági vonatkozásait.

Meghívták a tárcákat a karcagi intézetbe, ott volt az Akadémia képviselője. Senki sem hiányzott, mindenki fontosnak érezte a kérdést. Nagyon jó légkörben eljutottak odáig, hogy pontosították az ajánlásokat, ez megjelent a megyei sajtóban is... Ami nagyon fontos volt: megegyeztek, hogy ez a program ne csak a hibákat és a feladatokat tárja fel (mert ezzel nem sokat érnek), hanem próbáljanak odáig eljutni.

hogy a megvalósításnak mi a feltétele, úgy kell a kormány elé terjeszteni ezt a programot, hogy a feltételrendszernek is benne kell lennie. Ezért van a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a november hetedikéi értekezlet,

hogy abban gondolkozzanak, ki fogja kézbe venni az egész Alföldre vonatkoztatott koordinációt. Valószínű, hogy az egyetem, amely több bázissal rendelkezik, lehetne a program összefogója, menedzselője.

Nyíri Lászlóék természetesen nem mondanának le a továbbiakban sem arról, hogy a karcagi kutatóintézet ebben vezető szerepet akar magának fönntartani.

Most, november hetedikén azt kell megnézni, hogy az Alföldön mely kutatóintézetek csatlakoznak ehhez a programhoz, és milyen tudományos tartalommal. Ezért erre az értekezletre az Alföld összes kutatóintézetét meghívták, sőt, egy szándéknyilatkozati kérdőívet is küldtek ki, hogy a kutatóhelyek jelöljék meg, hogyan látják csatlakozásuk lehetőségét. Remélhetőleg a kutatóintézetek mindegyike felelősséget érez a tájért, és csatlakozni fog ehhez a mozgalomhoz, ehhez a programhoz. Ennek a megtárgyalására készülnek, majd meglátjuk hetedikén...- molnár-Dr. Nyíri László, a DATE Karcagi Kutatóintézetének igazgatója