Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-04 / 258. szám
991. NOVEMBER 4. 13 Az Uj Néplap Kunszentmártonban Gondoskodnak az idősekről Mi lesz veled, zsinagóga? A Köttön utcában folytatódik z idősek házának építése. Eddig munkálatok 40-50 százalékát égezték el. A befejezési határfő 1992. március 31. Tulajdonképpen arról van szó, ogy áll a Köttön utcában egy égi iskolaépület, amely évek óta ihasználatlan, és viszonylag jó llapotban van. így még ’87-ben még az orvosi ellátásukat is biztosítják. Most az önkormányzat a leadott régi ingatlanok értékesítéséből befolyt összegeket arra fordítja, hogy az iskolaépületet tovább bővítsék. A munkák jelenleg is folynak (képünkön). Szükség is van erre, mert mint megtudtuk, a városban nagyon sok nyugdíjas, s szegények, mint a templom egerei. Éppen ezért az építkezés második ütemében már nem garzonokat alakítanak ki, hanem „csak” szobákat, ahol két-két öreg lesz majd elhelyezve. Ezek a lakrészek természetesen már nem olyan komfortosak, mint a garzonok, hisz közös a konyha, ... ött az ötlet, hogy mi lenne, ha itépítenék, s kialakítanának ott ;arzonlakásokat azoknak az idős imbereknek, akiknek van ugyan lázuk, de már igazából nekik ;em felel meg, mert vagy külteületen található, vagy nincsenek ilyan hozzátartozóik, akik segíenének nekik. Az elgondolást tett követte, s na már ott tart a dolog, hogy az dőközben kialakított négy gar'.onlakás közül három gazdára is alált. Az új lakók kötöttek egy artási szerződést a városi gondozási központtal, s annak fejében, logy ők a házaikat átadták, hozzájutottak a garzonokhoz. Ezen :úlmenően persze a gondozási központ egyéb szolgáltatásokat is nyújt számukra. így például: kihordják nekik az ebédet, bevásárolnak az idős embereknek, és Megújul a templom A minisztérium által biztosított pénzkeretből javában folyik a Köztársaság téri római katolikus templom oldalhajóinak és kórusának festése, felújítása. A szükséges állványok jelentős részét az Alföldi Téglaipari Vállalat biztosította. Az állványozás technikai megszervezésében pedig a polgármesteri hivatal műszaki csoportja segédkezett. Cél, hogy az idei Márton-napi rendezvényekre a nagytemplom falfestményei megújuljanak. Sár nélkül... A lakossági önerős útépítésekhez kapcsolódva a már elkészült útalapokat a polgármesteri hivatal segítségével aszfaltburkolattal látták el. így sikerült 21 ezer négyzetméter területű, 5 és fél kilométer hosszúságú úthálózatot az idén kiépíteni a városban, melynek műszaki átadása és forgalomba helyezése is megtörtént. A helyi önkormányzat a munkák elvégzéséhez 10 millió forinttal járult hozzá. olyan idős ember él, akiknek szinte semmijük sincs. Ezt mutatja az is, hogy a lakásigénylők - több mint nyolcvanan vannak - 20 százaléka hatvan-hetven éves és a kiszolgálóhelyiségeket is többen használják majd. Megoldásnak mindenképpen megoldás ez is, hisz mégiscsak tető lesz a fejük fölött. Márton-napi ünnepségek Lassan kezd a városban hagyománnyá válni, hogy a helybeliek megemlékeznek névadójukról, Szent Mártonról, akinek a névnapját november 11-én jelzi a naptár. Ebből az alkalomból az idén is különböző rendezvényeket tartanak. így többek között november 9-én, szombaton este a Márton-napi bállal kezdődik az eseménysorozat. November 11 -én pedig a felújított városi római katolikus templomban Ella István orgonaművész, Geiger József kürtművész és Szabó Gyula színművész - aki egyébként a város szülötte - közreműködésével este öt órától hangversenyt rendeznek. Az ünnepségsorozathoz kapcsolódnak különböző sportversenyek is. így például megrendezik a Márton Kupa kispályás labdarúgótornát, de lesznek sakk- és asztalitenisz-versenyek is. * * * Fölvetődik a kérdés: ki is volt Szent Márton? Nos, a korabeli krónikák szerint 316 táján született a mai Szombathely területén, s már 15 esztendős korában a hadsereg szolgálatába lépett. Hamarosan a gárda lovassági tisztje lett. Már abban az időben általános elismerést váltott ki egyszerűsége, s főleg önfeláldozó felebaráti szeretete. A legenda szerint amikor még katonatiszt volt, egyszer lovon közeledett Amiens város kapujához. A paripája egyszer csak visszahőkölt az úton, mivel megmozdult a hó, és egy koldus tápászkodott fel a „fehér lepel” alól, akinek a vállán csak szakadozott rongyok lógtak. Éhezve és fogvacogva nyújtotta a kezét - alamizsnát kérve - a tiszt felé. Márton azonban katonatársaival épp előtte játszotta el minden pénzét, s így kiáltott: „Akár hiszed, akár nem, egy árva rézpénz sincs a zsebemben, de azért várj csak, valahogy segítek rajtad!” Azzal fogta széles köpenyét, kardjával középen kettéhasította, és a felét odaadta a koldusnak. „Fogjad, barátom” - mondta neki, és rátette a meleg anyagot - „s köszönd meg a lovamnak, mert a köpenynek az a része éppen őt takarta.” Kunszentmárton eredeti címerében ezt a jelenetet örökítette meg a hajdani címertervező. Szent Mártont 371-ben a nép és a papság nagy többségének akaratából tours-i püspöknek választották. A tősgyökeres kunszentmártoniak jól tudják, hogy településük az 1920-30-as években addig soha nem tapasztalható gazdasági felvirágzáson ment keresztül. Az akkori sikerekhez, eredményekhez az ott élő zsidó lakosság nagyban hozzájárult. Ám jó részüket 1944-ben az ismert okok miatt deportálták, és közülük csak nagyon kevesen tértek vissza... Emiatt aztán a meglévő zsinagógájuk is magára maradt, gazdátlanná vált. Illetve az épületet 1963-ban eladták a helybéli áfésznak, több mint 300 ezer forintért. Az új tulajdonos viszont a zsinagógát bútorraktárnak használta - s mint dr. Nagy György jegyző elmondta -, hosszú éveken át nem csináltak vele semmit, nem viselték gondját, s így a műemlék jellegű épület jelenleg meglehetősen lepusztult állapotban van (képünkön). Persze még istenes is, ahogy most kinéz, mert ha már korábban nincsenek azok a helybéli patrióták, akik pontosan az épület megmentéséért emeltek szót, akkor lehet, hogy ma már csak egy düledező romhalmaz állna az egykori zsinagóga helyén. Mert éppen a lakossági észrevételek, bejelentések hatására kezdett fodrozódni a zsinagóga körül kialakult állóvíz. Kisebbnagyobb összegeket már korábban is próbáltak kiszakítani a város költségvetéséből, ám az igazi áttörés akkor történt meg, amikor a jelenlegi önkormányzat, átérezve a dolog fontosságát, különböző pályázatokat nyújtott be annak érdekében, hogy pénzt szerezhessenek az épület felújításához. így például három pályázatukkal az idén a Műemléki Felügyelőségtől már 2 millió forint támogatást kaptak a zsinagóga felújításának folytatásához. Eddig a tetőszerkezet és a tetőhéjazat átépítését oldották meg, és a bejárati nyílászárók cseréjére is sor került. A jövő évre ugyancsak a Műemlék Felügyelőség kilátásba helyezte, hogy ismét ad másfél-kétmillió forintot, feltéve, ha a város a saját költségvetéséből is biztosít egymilliót. Ebből a pénzből többek között az épület homlokzatát tennék rendbe. Miről beszéltek a képviselők? A város képviselő-testülete október 29-i ülésén állást foglalt a jövő évi céltámogatásokkal kapcsolatban. Végül is úgy határoztak, hogy pályázatot nyújtanak be egészségügyi műszerek beszerzése, a városi szennyvízhálózat bővítése, a szelevényi Mire vállalkozik az iroda? Október elsején nyílt meg Kunszentmártonban a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodájának Tiszazugi Regionális Kirendeltsége. Tulajdonképpen egy olyan új szolgáltatásról van szó, amely információkkal, pénzzel, szakmai és gyakorlati útmutatással szeretné támogatni a Tiszazugban található kis- és középvállalkozások munkáját, annak érdekében, hogy a térségben már működő és a későbbiekben alakuló magánvállalkozások egyre inkább bekapcsolódhassanak a privatizálódó magyar gazdaság vérkeringésébe. S ezáltal az eddig sok hátrányt szenvedett térség vállalkozói jobban hallathatják hangjukat, s érdekeiket is hathatósabban képviselhetik. Hisz az alapítvány irodái - már négy van belőlük a megyében, így Jászberényben, Mezőtúron, Kunhegyesen és Kunszentmártonban - számítógépes információs rendszerük és szakértőik bevonásával, ha kell, piacot keresnek a vállalkozók számára, segítik külföldi útjaik megszervezését, vállalják képzésüket és továbbképzésüket is. A tiszazugi regionális iroda a polgármesteri hivatal épületében kapott helyet. Telefonszáma: 56/42-493. Bővül a szennyvízcsatorna-hálózat Mint megtudtuk, megkezdődött a város szennyvízcsatornahálózatának nagyobb léptékű kivitelezése. Ugyanis elkészült a Zalka Máté utcában az átemelő, valamint a hozzá tartozó nyomott szennyvízvezeték. Ugyanakkor kivitelezés alatt áll a Ságvári és Szirom utcákban a gravitációs szennyvízvezeték építése. Ez utóbbi beruházás négy és fél millió forintba kerül, s ehhez az összeghez az ott lakók is hozzájárulnak. tornaterem megépítése, valamint a kungyalui vízellátás biztosítása érdekében. A képviselő-testület megtárgyalta a beruházások helyzetét is. A jelenleg folyó munkálatok közül véleményük szerint kiemelkedő jelentőségű a városi úthálózat továbbfejlesztése és a lakossági gázbekötések számának növelése. A jövőben pedig legfőbb feladatuknak a telefonfejlesztést és a Kungyalu-Martfű közötti összekötő út megépítését tartják. A testület döntött a magánszemélyek által bérelt külterületi mezőgazdasági ingatlanok eladásáról is. Ezt követően pedig határozott a szociális és gyámügyi segélyek odaítéléséről. Az oldalt írta: Nagy Tibor Fotó: Korénvi Éva Munkában a képviselő-testület
