Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-27 / 279. szám

4 1991. NOVEMBER 27. Nyílt tér A törvény elé Az igazságról van szó Az elévülési törvény - az elő­zetes várakozásnak megfelelően - alkotmánybírósági állásfogla­lásra vár, hogy törvényerőre emelkedhessék. A törvénnyel kapcsolatban az ellenzék szándéka nyilvánvaló. Figyelmen kívül hagyva, hogy a megszavazott törvény az igaz­ságtétel részét képezi, az igaz­ságtétel technikai lebonyolításá­nak eleme, annak igazságtartal­mától elvonatkoztatva, az elévü­lési törvényt egyszerű jogi prob­lémává kívánja egyszerűsíteni, és száraz paragrafusok logikájá­nak segítségével az igazságot, te­hát a lényeget kísérli meg elsik­kasztani. Az ellenzék számos nyugati jogtudós véleményére is hivatkozva azzal érvel, hogy az elévülési törvény visszamenőle­ges büntetést helyez kilátásba, ami tekintettel a kontinuitásra, törvénysértő eljárás. Biztosan van benne valami. Ha pártatlan szakemberek ezen hosszas vitát nyitnak, kell hogy legyen benne szakmailag megalapozott ag­gály. A náci bűnök többszörösen megnyújtott elévülési gyakorlata ugyanakkor konkrétan rámutat, hogy a nyugati jogászoknak nem voltak szakmai aggályaik a nácik üldözése során, mert nyilvánva­lóan látták, hogy az igazságot nem lehet a pragrafusok oltárán feláldozni. Nos, jelen esetben is igazság­ról van szó. Mert az igazság az, hogy az elmúlt negyven év min­den törvénye és törvényerejű rendelete minden jogalapot nél­külöz. Az állampárt és a rátá­maszkodó adminisztráció vá­lasztási csalásokkal, tehát jog­sértő módon ragadta magához a hatalmat és számolta fel a több­pártrendszert. Ez ellen kelt fel a nép és hívott életre törvényes kormányt. A törvényes kor­mányt döntötte meg Kádár ide­gen fegyverekkel, és miután a törvényes kormány feje a bitófa tövében sem volt hajlandó le­mondani, a Kádár-adminisztrá­ció minden légvétele mindvégig törvénytelen volt. Jogi csűrés-csavarással a fen­ti értelmezésen talán lehet vala­mit változtatni, de a tényeken, vagyis az igazságon aligha. Mindebből következik, hogy manapság jogsértési aggályok miatt elvetni egy szabad, tör­vényesen megválasztott parla­ment által megszavazott igaz­­ságtételi törvényt, enyhén szólva is cinizmus. De tekintsünk el attól, hogy a pártállam már az indulásnál el­vesztett minden törvényes ala­pot. Nézzük meg, milyen joggal rendelkezhetett! Az Uj Magyar­­országban Harsányi László tol­mácsolta dr. Moór Gyula idevá­gó gondolatait: „Az a helyes jog, amely az erkölcs értékmérőjének megfelel. A jog az erkölcstől nyeri erejét, céljait, ideáljait.” Tegyük fel akérdést. A pártállam jogrendszere milyen erkölcsi ér­tékrendszerre támaszkodott, mi­lyen értékrendszert fogadott el? Szocialista vagy kommunista ér­tékrendszert? Hát volt Magyar­országon szocializmus vagy kommunizmus? Volt helyette sztálinizmus, pártdiktatúra és annak különböző variációi. És volt annak erkölcse? És az mi­lyen erkölcs volt? Ennek a kép­telenségnek az árnyékában jog­sértési aggályok egyáltalán fel­vetődhetnek? Elgondolkodtató. A pártállam azon túlmenően, hogy csalással, idegen fegyve­A MEGYEI VEZETŐSÉG TILTAKOZIK A Történelmi Platform félrevezet! Az FKGP Jász-Nagykun- Szolnok megyei szervezeteinek a városunkban megalakult ún. Platformról nincs tudomásuk. Az Új Néplap nov. 20-i szá­mában megjelent „Ez nem az igazi Kisgazdapárt” c. cikkében foglaltakat tagságunk nevében visszautasítjuk! (A cikk írója nem merte, vagy nem akarta kö­zölni nevét?) E lázító és fenyege­tő hangvételű közléstől nem mi Az Uj Néplap politikai vitafóruma rek segítségével, törvénytelenül került hatalomra, soha egyetlen pillanatig sem volt abban a hely­zetben, hogy törvényeit, rende­letéit olyan értékrend tiszteletére alapozhassa, amely bármily el­néző megközelítéssel is erkölcs­nek lenne nevezhető. Amikor Európába tartunk, és már csak ezért is saját értékrend­­szerünknek a keresztény erköl­csöt fogadjuk el, jól tesszük, ha a számonkérést a keresztény er­kölcstől elvárhatóan bonyolítjuk le. De hogy a jogtalan jogra te­kintettel főbenjáró bűnök elkö­vetőit meg se szólítsuk, súlyos hiba lenne. Súlyos, mert nem ta­lálkoznék állampolgáraink er­kölcsi helyeslésével. Dr. Horváth József az MDF megyei szervezetének alelnöke Zsák meg a foltja Nem szívesen válaszolok semmilyen, az Új Néplapban megjelent kormánypárti véle­ményre, egyrészt mert minden­kinek joga van saját véleményét nyilvánosan közzétenni, más­részt azért ezek sokszor a „bo­lond lyukból bolond szél fúj” tipikus esetei. Az MDF megyei elnökségé­nek legutóbb közzétett útszéli hangú botorságai mellett azon­ban nem lehet szó nélkül elmen­ni. Érdemes lehajolni hozzá, ala­posan szemügyre venni. Abból a perspektívából (békaperspektí­va) biztos másképp látszik a vi­lág. Igen ám, de nemcsak kifa­csarodott logikája bizarr cikkük­nek, hanem ráadásul szándéko­san rosszindulatú is. I. Az ellenvélemény Az MDF megyei elnökségé­nek állítása helyes: az ellenzéki SZDSZ nem szavazta meg a je­lenlegi kárpótlási törvényt, szembe helyezkedik a jelenlegi expotervvel, és nagy többségé­ben kifejezetten visszataszító­nak tartja a Bosszútétel törvé­nyét. Következtetéseik azonban vagy érthetetlenek, vagy hami­sak. A valódi indokok a követke­zők. Az SZDSZ ellenzi az önma­gában is rossz kárpótlási tör­vényt, aminek pozitív gazdasági hatása alig van, ezzel szemben arra tökéletesen megfelel, hogy mind a kárpótoltakat, mind a többi állampolgárt felidegesítse, szélsőséges indulatokat kavar­jon. Az SZDSZ ellenzi a jelenlegi expotervet is, mert ebben a for­májában egyrészt fölösleges ter­heket ró a lakosokra, másrészt nem fogja kihúzni a gazdaságot a szakadékból. Ellenzi az SZDSZ a jelenlegi Igazságtétel elnevezésű tör­vényt, mert igazságot nem ad, ezzel szemben arra „nagyszerű­en” megfelel, hogy tovább szít­sa a meglévő feszültségeket. Ezt összekeverni a jövő érdekében végzett munkával meglehet szel­lemes, de az biztos, hogy ez a „törvény” nem egy nyugodt, boldog jövő érdekében született. A tegnapi és mai csirkefogók boldogulásához, netán bukásá­hoz viszont semmi köze. II. A zsák A zsák ma az MDF. Beletusz­kolva elkötelezettség, meggyő­ződés, világos célok, például jö­vedelmező állások osztogatása, szükségtelen hivatali íróasztalok kreálása és megtartása. Kihullott viszont belőle a tisztes önkorlá­tozás, a tisztánlátás, a nyíltság és őszinteség, s fogyadozik belőle a becsület. Ilyen ma Magyarorszá­gon a nemzeti jobboldal. . . . Vagy rossz politikusok, vagy tu­datlanok. Érzelmeiket megér­tem. Megértem, de nem értek ve­lük egyet. Hogy felbolygassák a társadalmat, hogy törvényre emeljék a bánatot és a bosszút, ahhoz meglehetős szűklátókörű­ség szükségeltetik. Nemcsak elkötelezettség és hivatástudat, meggyőződés és hit kell a politikához, hanem tisztánlátás és korrektség, távlati gondolkodás és józanság is. No meg nem árt egy kis szeretet sem. Keresztényi. III. A folt A folt a Kisgazdapárt, Tor­­gyánostól vagy anélkül. A folt az akasztgatós Dénes János. A folt Csiszár László MDF-es „politi­kus”, aki kétes igazságú fehér könyvet szerkeszt. A foltok a gyűlölködő tekintetek. A kétség­nélküliség, a szemellenzősség. A folt az erőlködő Kónya Im­re, hogy kiabáljanak, de csak mértékkel. Pedig nincs megál­lás. Előbb utóbb Kónya úr villája is veszélybe kerül. Persze majd megvédi a jó erős rendőrség. IV. A szakítás Rólam tudják néhányan, hogy ha lehet, védem a kormányt, vé­dem az MDF-et. Vannak tagjaik, akikről tisztelettel lehet beszél­ni. Gondjaikat meg lehet érteni. Most azonban itt a szakítás ideje. Nem lehet mindenbe bele­menni. Én személy szerint nem óhajtok az MDF cinkosa lenni. Ok jól megvannak Torgyánnal, én jól megleszek Orbán Viktor­ral. Most, hogy a rendszerváltás üteme fokozódik (mondják az MDF és testvérpártjai), vagyis élesedik az osztályharc - válasz­tanom kell. V. A remény Néhány hónap, néhány év vagy talán néhány nap múlva szükségünk lehet egymásra. Talán lehetnek az MDF-tagok között is olyanok, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak. Nekik is szól ez az üzenet. Talán van­nak, akik hozzám hasonlóan nem úgy akarnak jót önmaguk­nak, hogy rosszat akarnak szom­­szédjuknak, nam irigységre akarják felépíteni a jövőt. Előbb-utóbb megértjük egy­mást. Csak nehogy addigra Tor­­gyán minket is megoldjon. Erdei Péter SZDSZ TKI, Szolnok félünk, mert velünk van az or­szág és megyénk kisgazdáinak túlnyomó többsége! Nem mirajtunk nevet a „fél ország”, hanem igenis több mint fél ország „farkas módra’ ’ nevet fogcsikorgatva azon a helyzeten, amiben országunk tengődik. Amiben pedig igazán nevet -„keserű gúnnyal” -, az az, hogy egyesek azok malmára hajtják a vizet, akik a kivezető út elé tor­laszt építenek. Nem az FKGP kongresszusá­nak elkötelezettsége és állásfog­lalása gyalázza még az FKGP emlékét, hanem azok, akik sem­mitől sem visszariadva elferdítő szavakkal, félremagyarázatok­­kal próbálják nagy múltú pártun­kat szétzilálni, tagságunk egysé­ges akarata mellé éket verni. Ha Önök a kongresszus hatá­rozatát megpróbálják félreismer­tetni, százezrek gondolatát tnel­­lékvágányra terelni, akkor ez már a politikai ízléstelenség ha­tárait is messze túlszárnyalja - aminek felelősségét a kong­resszus és a küldöttek megvádo­lásával önöknek kell viselni. Pártunk célja egy szűk réteg­nek és mindazoknak az átmen­tésben részesülők vagyonfelhal­­mozásának megakadályozása, amely folyamat szemünk előtt történik, elkötelezett szándé­kunk viszont, hogy népünk va­gyonhozjusson. Pártunkból és képviselőink közül a gazdasági és politikkai ügyekben kompromittált urak tá­vozását követeljük, mert politi­kai arculatunkat tagságunk hatá­rozza meg, pártunk vezetősége és elnöke a tagság akaratát köz­vetíti. Ajánljuk Önöknek: járják össze országunkat, a falvakat és településeket, győződjenek meg a népakarat mindennél előbb va­ló fontosságáról. Reméljük, nem félnek megtudni mindazt, ami az egységes állásfoglalás következ­ményeként a kongresszuson fo­galmazódott meg, aminek szi­lárd elkötelezettsége e sokat szenvedett föld népének megse­gítése. A nevezett november 20-i cikkben olvasható: „. . . tudjuk, számunkra ezért nem jár elisme­rés, bennünket nem övez majd dicsfény ...” Ebben igazuk van. A néptömegek félrevezetéséért ez soha senkinek nem fog meg­adatni! Az FKGP megyei vezetősége (és harminc aláírás) A vészjelek mennének ... MI LESZ MEG ITT? Vajon elgondolkodtak-e már ezen a kérdésen a kedves olvasók? S ha igen, mit feleltek önmaguk­nak? A magamnak adott válaszokat osztanám meg Önökkel. Rendszerváltást emlegetünk, de ebben a hazában soha nem látott méreteket ölt a munkanélküliség, világstatisztikát vezetünk válás­ban, öngyilkosságban. Kétmillió ember a napi betevő falat előterem­tésében folyamatosan vereséget szenved. A magyar külkereskede­lemben temérdek a hozzá nem értő ember, amit tetéz, hogy a magyar gazdaság alig tud olyan terméket fölmutatni, amelyre a fényévekkel előttünk járó Nyugat legalább a szemét rávetné. Bajban vagyunk. Hosszú ideje és nagy bajban. So­kan vannak, akik kongatják a ha­rangot, küldözgetik a vészjeleket, ám a hatalom s a csúcsán álló kor­mányzat füle nem érzékeny. Nem hallja meg az alulról és fölülről egyaránt érkező hangokat. Sajnos. A parlamentben felelős törvényho­zás zajlik ugyan, de ez szó szerint értendő, hiszen némelykor, akár a jégzajlás: személyes pörpatvarok hangzanak, egyéni sérelmek uszul­­nak egymásnak. Méltatlan helyzet­ben van ez az ország, pedig azt gondolhattuk, hogy a kommunista uralom vértelen megszakítása új­donatúj világot teremt. Nem terem­tett. Mi több, olyan helyzetbe so­dorta a nemzetet, amelyből igen nehéz lesz kilábalni. A jelenlegi kormányzattal nem is sikerülhet. Csoda-e hát, hogy ebben a ma­gyar parlamentben nemrég az egyik magát függetlennek való képviselő, bizonyos Dénes János a régi rend vezéreinek fölakasztását szorgalmazta? Nem csoda. Hiszen annyi minden elhangzott már az­előtt is annak a háznak a falai kö­zött! Szinte csak idő kérdése már, mikor fajulnak el a dolgok odáig, hogy akasztást emlegessenek eb­ben az országban. Magam igen-igen megszenved­tem a Kádár-rezsimet, a kommu­nista diktatúrát. Ötvenhatban, egyetemistaként minden bűnöm az volt, hogy Tószegen, a falumbeli­­eknek fölolvastam az akkori tizen­két pontot. Nyolcunkat állítottak elő a pufajkások, s mindünket vé­resre verték. Néhányunk bele is halt az akkor elszenvedettekbe. Té­­eszelnökként járási párttitkárokkal hadakoztam, nem sok eredmény­nyel. Nem a sötétfejű ideológus tá­vozott, hanem én vettem a kalapo­mat, hogy nyugtot lelhessek. Még­is. Ez a Dénes János nevű képvise­lő vajon járt-e az emberek között? Hányuk véleményét kérdezte meg? S vajon azokkal, akik való­ban megszenvedték a puha diktatú­ra kemény legényeinek ütlegeit, akik Recsket, a büntetőtáborokat megjárták találkozott-e? S ha igen, egyet is tud-e mutatni közülük, aki idáig jutott volna, ki közülük akár csak sugallta volna is az akasztást? Nem talált ilyet egyet sem közöt­tünk! És nem is fog. Azt gondolom, ebben a reménye vesztett, leromlott országban a ha­talom csupán hatalomként viselke­dik. Megoldani országos-nemzeti gondjainkat nem tudja, világos programja a súlyos válság kezelé­sére nincsen, ezért nem tesz mást, mint leváltott hatalmi elődje: el­lenséget gyárt. Ebben a pillanatban a legkézenfekvőbb a kommunisták előrángatása. Ám ez csak a kezdet. Ha ezt megteheti, ám a gondok megmaradnak, néhány kommu­nista fölakasztása csak az első lé­pés lesz. Új ellenségeket kreálnak majd, s újabb pogromok következ­nek. Csak a bajt akarja elfödni a hatalom a három per hármas tör­vénnyel, az átvilágítások követelé­sével. Úgy gondolom, hogy minden jó érzésű ember elutasítja a dénesjá­­nosok szélsőségeit, a gyilkos indu­latokat, de elutasítjuk ezt a besú­­gást fölélesztő törvényt is. Volt és van miért múltunkba nézni, annak hibáit ismemi, fölismerni és kija­vítani azokat. Miért akarja ez a ha­talom, ez a kormányzat, ez az Or­szággyűlés emberségében meg­alázni az országot? Pártom és a megbékélést kívánó emberek nevében kérem, hogy szülessenek végre örszágjavító programok, azok mihamarabb haj­tassanak végre, és a hatalom gya­korlói emberséggel szolgáljanak választóiknak. Csak akkor válaszolhatunk a kérdésre - mi lesz még itt? - jószív­vel: béke, tisztes élet és derű. Ezt akarjuk. Törőcsik Mihály a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt alelnöke A beérkezett anyagok tartalmáért szerkesztőségünk ner í vállal felelősséget. A szakszervezetek tisztségviselőihez! Szaktársak! Az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, hogy a kormány csak az erő nyelvén ért. Nincs más esélyünk, csak az összefogás, csak az együttes cselekvés. A szocialista pártnak hosszú távon nem lehetnek mások a politikai céljai, mint a szakszervezetek­nek. A szervezett dolgozók, a baloldali erők együtt számottevő ered­ményeket érhetnek el a dolgozó emberek javára. A parlamentben folyik a Munka Törvénykönyve és a foglalkozta­tási törvény vitája. Ha itt veszítünk, a politikai állam a dolgozók beleszólása nélkül fogja kijelölni az új tulajdonosokat. Ha elveszítjük a korábbi jogainkat, egyetlen eszközünk marad, a sztrájk. Ha a hatalom szembe tudja állítani egymással a létminimum alatt élő dolgozót az utcára kerülő munkanélkülivel, saját felelősségét tagadja le, és nevető harmadik lehet a kisemmizettek küzdelmében. Szakszervezeti tisztségviselők! Határoljátok el magatokat azoktól a politikai erőktől, amelyek szervezeti és anyagi viták szításával osztanak meg titeket! Adjatok szervezeti erőtökkel nyomatékot a törekvéseinknek! 1. Harcoljátok ki a munkavállalók beleszólásának jogát a priva­tizáció egész folyamatába! Az elbocsátásokról, a létszámleépítésekről ne dönthessenek a fejetek fölött! 2. A jóléti tulajdon a munkavállalóké! A munkavállalók joga legyen dönteni a jóléti-kulturális vagyon sorsáról! 3. Ne tűrjétek, hogy a parlament korlátozza a szakszervezetek érdekvédelmi szerepét! Védjétek meg a vétójogot, amely az egyetlen lehetőség az önvédelemre és a sztrájk megelőzésére. Rajtatok is múlik, hogy a parlament kapui zárva maradnak-e, vagy alkotmányos keretek között rá tudjátok kényszeríteni, hogy beengedje a dolgozók véleményét! Magyar Szocialista Párt 99 —’ 6BftPUk.EKEN* B5S2MIEK FRANCHISE RENDSZERŰ ORSZÁGOS BILIÁRD RENDSZER KIÉPÍTÉSÉHEZ KERESÜNK PARTNEREKET:- megyei exkluzív biliárdszalon üzemeltetéséhez tőkeerős vállalkozót aki a megyében megalakuló biliárdszalonok és klubok Felügyeletét is ellátná, illetve szervezésében résztvenne.- biliárdszalon és klub üzemeltetőket, akik üzleti gyakorlattal, tőkével vagy helyiséggel ? rendelkeznek. '■ Central Europe Management __________BUDAPEST__________ Tel.:175-0893 HUNGARY Telex: 202601 SPORTJÁTÉK, ÜZLET Q 0 XII. Deres u. 19.11/1. FORDÁN BILIÁRD | S Y S T E M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents