Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-25 / 277. szám

Kézilabda NB I. A-csoport

Fáradt csapatok randevúja

Szegő hét gólja közül a negyediket lövi a kezek között Fotó: N. Zs.

Nők:JTKF Lehel SC-PMSC 24-23 (16-15)

Jászberény, 300 n., v.: Sebők, Tiba

JTKF Lehel SC: Krehlik-Molnár 2, Zuborjeva 2, Fjodorova 4, Tar.jani 6 (3), Szegő 7, Ésik 1. Csere: Lenhardt (kapus), Esztáriné 2. Edző: Ugrin György

PMSC: Takaró-Mészáros 2, Csendes 7, Suba 5 (1), Balázs 2, Szabó 5 (4), Bényei 2. Csere: Pucsli. Edző: Koleszár György.

Kiállítások: 8, ill. 12 perc, hétméteresek: 3/3, ill. 5/5.

Nagy volt a tétje az újoncok összecsapásának, hiszen a hazaiaknak csak győzelem esetén maradhatott esélye a négy közé kerülésre. Csökkentette a vendéglátók esélyeit, hogy leggólerősebb játékosuk, Maja Fjodorova sérülten vállalta a játékot. Az első percekben Szegő szerzett vezetést, de aztán fej fej mellett haladtak a csapatok. A 10. percben 5-5, a 17.-ben 7-7 volt az eredmény. Egyre jobban játékba lendült a vendégek irányítója, az ex-jászberényi Csendes Edit, s a hazaiak hibáit kihasználva a PMSC háromgólos előnyre - 7-10 - tett szert. Egymás hibáiból éltek a csapatok, mindkét oldalon feltűnően gyenge volt a védekezés, és bizony a kapusok sem remekeltek. Öt perccel a félidő vége előtt fordult a kocka. A jászberényiek öt gólt szereztek, míg a vendégek csak egyet, máris 12-11. Pár másodperccel a félidő vége előtt kettős emberelőnybe került a

JTKF Lehel SC, ezt kihasználva egygólos előnnyel tértek pihenőre a jászságiak. Szünet után a pécsiek négy emberrel is egyenlíteni tudtak. Javult az együttesek védekezése, bár az is igaz, hogy támadásban alaposan visszaestek a csapatok. Nyolc perc alatt mindössze egyetlen árva PMSC találat született. Általában a hazaiak vezettek egy-két góllal, de jelentős

előnyre nem tudtak szert tenni. Az egyik oldalon Szegő és Tarjáni, a másikon Suga és Csendes tartotta a lelket társaiban. Mindkét kapu előtt számos helyzet kimaradt, a hajrát 22-20-as jászberényi vezetésnél kezdték az együttesek, 22-22 után ismét a hazaiak szereztek kétgólos előnyt (24-22), de egy eladott labda után már 24-23 volt az állás. Újabb hibát követően

egyenlítési lehetősége is volt a pécsieknek, de Lenhardt bravúrosan hárított egy közeli lövést. Közepes színvonalú, sok hibával tarkított találkozón a két fáradtnak tűnő csapat közül a szerencsésebb Jászberény szerezte meg a fontos két bajnoki pontot.

Szántai

Négy nap alatt két vereség

Férfiak Tatabányai Bányász-Szolnoki Olajbányász 19-18 (10-8)

Tatabánya, 700 n., v.: Gőzsy, Rákóczi

Tatabánya: Nagy-Nagy A. 2, Konrád, Fürdős 1, Kiss 9, Krancz 3, Csillag 3 (1). Csere: Murai (kapus), Masica 1, Vígh, Keresztes, Csutura. Edző: Simó Lajos.

Szolnok: Szemenov-Rigó 1, Vozár 7 (2), Maguska, Mezei 3, Kotormán 5(1), Bendó 1. Csere: Köteles (kapus), Woth I, Berényi, Simon, Harta. Edző: Zsiga Gyula.

Kiállítások: 10, ill. 8 perc; Hétméteresek: 1/1, ül. 5/3.

Szolnoki támadással indult a mérkőzás, ám Vozár lövése célt tévesztett. A hazaiak gyors fal előtti labdajáratással és keresztmozgásokkal próbálták széthúzni a vendégek védelmi vonalát, ami a negyedik percben Fürdős révén gólt eredményezett. Az Olajbányász gyorsan válaszolt, miután Vozár egy büntetőt értékesített. Mindkét együttes játékán érződött a feszültség, túlzott biztonsági játékot erőltettek, így tíz perc elteltével csupán 3-3-t mutatott az erdményjelző. Ezt követően a Tatabánya kapott előbb lábra, Kiss góljával megszerezve a vezetést. Az állás sem sokáig tartott, hiszen az emberelőnyöket kihasználva a Tisza-partiak vették át a vezetést 5-6- ra. A folytatásban előbb Szemenov hárított bravúrosan, majd a kontratámadásnál Kotormán hibázott. A kihagyott helyzetek után a hazaiak percei következtek: Nagy és Kiss találataival a huszadik percben egyenlítettek, 7-7. A szolnoki támadósor azonban újítani tudott, és Vozár látványos betörése után ismét előnyhöz jutottak, amit a helyzetek alapján fokozni kellett volna, ám az olajos támadásoknál a kapufa a hazaiak segítségére sietett. Az első félidő lefújása előtt öt perccel Krancz révén az egyenlítés is bekövetkezett.

A második játékrészt tatabányai támadással kezdődött, Kiss átlövésből hamarjában három gólra növelte az előnyt. Az elkövetkezendő pillanatokban Vozár lett a főszereplő, miután előbb kihagyott egy büntetőt, majd átlövésből csökkentette a hátrányt. A hazaiak mind magabiztosabbá váltak, kihasználva az Olajbányász hibáit, ami az 50. percben 18-13-as állást eredményezett. A szolnokiak hamarjában rendezték soraikat, és hosszú hajrát nyitottak. Mezei kezdte meg a sort lefordulásból lőtt góljával, majd Kotormán volt eredményes büntetőből, őt Bendó követte szélről, végezetül Vozár talált be kétszer is, 19-18. Mindössze húsz másodperc volt hátra, amikor a Szolnok labdát szerzett, és gyors kontratámadást indított, aminek végén Vozárt ziccer helyzetben lerántották. A játékvezetők azonban a hazaiaknak kedveztek, így hétközi győzelmüket megismételve mindkét pontot otthon tudták tartani.

Horváth

Ökölvívás

Aranyérmes: Kovács István (Magyarország)

A Sydneyben rendezett hatodik ökölvívó világbajnokság zárónapja végre meghozta Magyarország első aranyérmét, Kovács István az 51 kg-osok mezőnyében biztosan diadalmaskodott. Hiába voltak már eddig is győzelemre esélyes bokszolóink - Váradi, Hranek, Alvics -, legjobb esetben is csak a dobogó harmadik fokáig jutottak.

Már az indulás előtt egyértelmű célként tűzték a szakvezetők Kovács elé a döntőbejutást, hiszen jó ajánlólevéllel - Európabajnoki aranyéremmel - utazhatott a kenguruk földjére. Ahogy már megszoktuk, a magyar versenyzők nagy része az első körben elvérzett, ki jogosan, ki bírói segédlet miatt maradt alul ellenfelével szemben. Egyedül a két „kisember”, Lakatos és Kovács tartotta a frontot, de sajnos az előbbi is „elszállt” a legjobb nyolc között. A Vasas EB-győztese az első fordulóban játszva verte a thaiföldi Saithaijalt, akinek edzője a kilátástalan küzdelmet látva a második menet után feladta a mérkőzést. Timothy Austin, az amerikaiak nagynevű versenyzője következett a 16 közé kerülésért. Óriási adok-kapok, igazi látványos csata folyt a szorítóban. Kezdetben a magyar fiú bizonyult jobbnak, ám Egyesült Államokból érkezett vetélytársa nem adta olcsón magát, fokozatosan dolgozta le hátrányát. Szerencsére a végére is maradt egy kicsi a megszerzett előnyből, 29-28-as pontozással Koko nyert. Soha nem könnyű hazai sportolóval felvenni a versenyt - pláne ahol a bíróknak kell dönteni -, de ez sem zavarta a magyar legényt. Az ausztrál Peden bánta találkozásukat, akinek semmi esélye nem volt a győzelemre. Musztafa Egyiptomból érkezett, s bízott benne, ő majd megállítja az egyszem állva maradt magyart.

Bizodalma csak az első percig tartott, hiszen Kovács balegyenesei, horgai ellen nem tudott mit kezdeni.

A döntőben is egy Európán kívüli ökölvívó, az Észak-Koreai Cső Csői Szu várt „professzorunkra”. A gong elhangzása után óriási lendülettel vetette magát a küzdelembe az ázsiai bokszoló, sorozásait csak szórványosan tudta keresztbe verni Kovács. Már-már kezdtünk megijedni, mikor a folytatásban elkapta a ritmust, jobbal, ballal megütötte ellenfelét, majd okosan ellépett a rohamozó Szu elől. Nem változott a mérkőzés képe a harmadik menetre sem, a verekedést, dulakodást elkerülve, tempóból ütött a magyar fiú. Nem is lehetett kérdéses, kinek emeli a kezét a magasba a bíró.

Tizenhét év után tehát megszületett az első magyar világbajnoki aranyérem. Reméljük a következőre nem kell ilyen sokáig várni. (gj)

Vízilabda OB I.

Sok volt az üresjárat

Újpesti TE-Szolnoki Vízügy SE 12-10(3-3, 4-2, 3-2, 2-3)

Komjádi uszoda, 150 n. v.: Székely, Marjai Z.

UTE: Vincze Zs.-Rázga 1, Báli, Benedek 3, Vincze B. 2, Nitsovits T. 2, Bene 3. Csere: Zantleitner, Gál, Dala 1. Edző: Kovács István

Szolnok: Bodrogi-Mohi 3, Dudás 1, Tóth Cs. 1, Lihótzky, Eschwig 1, Nagy 2. Csere: Magyar 1, Molnár, Pintér Z. 1, Krasznai. Edző: Cseh Sándor.

Az első negyed a tervezett eredménnyel zárult. A szolnokiak kihagyták ugyan az első emberelőnyös helyzetet, az UTE ezt nem engedhette meg magának, Benedek révén vezetést szerzett, később Vincze B, egy távoli lövéssel megtoldotta és 2-0. Tóth Cs. előnyből szépített, Nitsovits T. hasonló pozícióból lemásolta, de Mohi egy okos ejtéssel, majd előnyből kiegyenlítette az eredményt. A második negyed elején Benedek góljára a Szolnok egy ügyes Magyar-Nagy akciógóllal válaszolt (4-4), de azután sajnos jöttek a hibák. Az UTE 6-4-es vezetésénél Mohi büntetőből a kapulécre lőtt. Az ellentámadásból Rázga növelte a hazaiak előnyét és 7-4. Ezután a Vízügy SE csak követni tudta ellenfelét, így például 8-5 után Eschwig szépített (8-6), de az újabb szolnoki támadás szabálytalankodás miatt kihasználatlan maradt és az UTE lőtt gólt (9-6). Ismét kimaradt egy előny, s ezt az Újpest nem hagyta megtorlatlanul (10-6). A harmadik negyed végén Mohi belőtte a második büntetőt (10-7), majd az utolsó kilenc percben Dudás előnyből csökkentette a hátrányt (10- 8). Megnyílt a lehetőség a felzárkózásra, csakhát újabb előny maradt ki, az UTE-nél nem, és máris 11-8. Nagy Tibi a hálóba helyezett, 11-9; Mohi ellopott egy labdát,

de a felúszásból nem sikerült gólt lőni és

11- 10 helyett az UTE volt eredményes,

12- 9. Magyar távoli lövéssel állította be a végeredményt.

Tulajdonképpen nem vallott szégyent a szolnoki csapat, hiszen a magyar bajnok otthonából tisztes eredménnyel távozott. Látszott, hogy már van tartása a Vízügy SE gárdájának, jobban játszott mint amikor sorozatban három vereséget szenvedett. Több hátrányos helyzetben tudatosan védekezett, nem a megszeppent nyuszi szerepét játszotta. Változatlanul gyenge oldal az emberelőnyös helyzetek kihasználása, arra is oda kell figyelni, ami általános vélemény volt: talán nem hitték el a játékosok, hogy győzhetnének is. Pedig ezt az Újpestet most meg lehetett volna verni!

(pataki)

Pool-biliárd csapatbajnokság

Méltó játék a Bajnokhoz

A kitűnő formában lévő Lengyelnek hat golyóval volt több, mégis fordítani tudott. (Fotó: K. É.)

A Váci Pool Club B-csapata látogatott Szolnokra, a Bajnok SE klubjába. A hazaiak idegenbeli győzelmükön felbuzdulva ezen a találkozón is sikert vártak. Talán ezért volt a szokásánál feszültebb hangulatú a kezdés.

Az első mérkőzést a váciak csapatkapitánya, Fehér bírta jobban idegekkel, így 2-0-ra legyőzte Zsilkát. Ám ami következett az túlszárnyalta a legszebb hazai reményeket is.

Az egykori vízilabdás Lengyel úgy „úszott meg” ellenfelétől, hogy az első játékban még hat golyója az asztalon virított, míg a váci Ábrahámnak csak az árva feketetét kellett volna a lyukba terelni. A kiemelkedő formában játszó hazai játékost ez sem zavarta a 2-0-ás győzelemben. Ezt követően a szolnoki Dancz, Futót kapta ellenfeléül, akit ötletes megoldásaival, remek „fejjátékkal” ütött ki. A harmadik hazai győzelmet Terenyei szerezte

Monostori ellen, maratoni, nagy csatában. A Bajnok SE csapatkapitányára, Kispálra a vendégek legjobbjukat állították rá, a magas színvonalú mérkőzésen Alt bizonyult hajszállal jobbnak. A

szolnoki Dobos viszont pontos lökéseivel 2-0-ra legyőzte Lémannt, így az egyesek után 4-1 arányban vezetett a hazai csapat. A döntés tehát a három páros mérkőzésre maradt.

A Kispál-Zsilka kettős 2-1 arányban, nagy küzdelemben maradt alul Monostorival és Ábrahámmal szemben. A következő mérkőzés azonban nem hagyott kétséget a találkozó kimenetele felől, miután Dobos és Dancz 2-0- ra verte a Lémann-Fehér duót. Ez már a győztes csapatnak járó két pont Szolnokon tartását jelentette. A szimpatikus váci csapatnak annyi ereje még maradt, hogy a vereség arányán szépítsen, mivel Alt- Futó párosuk szoros mérkőzésen nyert Kiss és Kabát ellen.

A hazaiak dicséretes lelkesedése és kitartó munkája meghozta győzelmet jelentő gyümölcsét. -bcs-