Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-23 / 276. szám

1991. NOVEMBER 23. Hazai körkép Változások a felvételi vizsgákon II. A tudományegyetemeken A bölcsészettudományi karok jövő évi felvételi irányszámai 16, a jogi karoké 9,8, a termé­szettudományi karoké 5,5 száza­lékkal magasabbak az ideieké­nél. A pécsi egyetemi képzésre 22,2, abudapestire 19,4, adebre­­cenire 15,6 százalékkal több böl­csészhallgatót kívánnak felven­ni, mint idén. A bölcsész- és a termé­szettudományi karokon a régeb­bi években általában szakpárok­ra lehetett jelentkezni. Idén már a fővárosi bölcsész kar feloldotta ezt a kötöttséget, és lehetővé tette a jelentkezést az egyes szakokra is. Jövő évtől ezeken a karokon akár egy, akár két szakra is lehet jelentkezni még úgy is, hogy az egyik szakot bölcsész, a másikat természettudományi karról vá­lasztják. így megtörténhet az is, hogy a két szakra jelentkezőt csak az egyik szakra veszik fel, a másik­ról elutasítják. Javasoljuk a pá­lyázóknak, hogy vegyék figye­lembe azt, hogy az egy szakra jelentkezőknek kisebb az átje­­lentkezési lehetősége a tanárkép­ző főiskolákra, ezért ajánlható a két szakra való jelentkezés. Számos új szak indul jövőre: a BTK-kon 14, a TTK-kon 19. Debrecenben és Pécsett szociális munkás, szociálpolitikus sza­kok, Veszprémben 4 hitoktatói és 5 nyelvtanári szak, az ELTE-n angol nyelvű pszichológia és új­görög szak, Pécsett néprajz és egyetemi szintű testnevelés, ének-zene-karvezetés szakok kezdik meg működésüket. A felvételi vizsga vagy annak egy része alól egy jogi, három bölcsész és valamennyi termé­szettudományi kar mentesíti vizsgázóinak meghatározott cso­portjait. így a szegedi jogi karra a középiskolából maximális Minden tudományegye­temi karon adnak többlet­pontokat meghatározott teljesítményekért. így az állami nyelvvizsgákat 2-5 többletponttal honorálják. pontot hozó, kitűnően érettségi­zett és nyelvvizsgát tett fiatalok juthatnak be vizsga nélkül. Nem kell idegennyelv-írásbelit írnia a debreceni bölcsész karon a két­­tannyelvű gimnáziumokban leg­alább jó eredménnyel érettségi­zőknek. A pécsi tanárképző ka­ron testnevelés tárgyból mente­sítik az olimpiák, vb-k és Eb-k első nyolc helyezettjét és a fran­cia tárgy szóbelije alól a legjobb (14-15 pontos) írásbelit írókat, valamint a nyelvtanári szakokon a teljes vizsga alól a felsőfokú C típusú nyelvvizsgával rendelke­zőket. A természettudományi karo­kon a legszélesebb körűek a mentesítések. Nem tartanak szó­beli vizsgákat az ELTE matema­tika, matematikus és földrajz szakain. Debrecenben elengedik a szóbeli vizsgát azoknak, akik a két írásbeli vizsgán legalább 28 pontot szereznek, ugyanez a helyzet a pesti geofizikus sza­kon. Debrecenben ezenkívül az írásbeli alól is felmentik azokat, akik a középiskolában bizonyos tárgyakból 4,5 feletti átlagot ér­nek el. Szegeden nem kell vizs­gázniuk azoknak, akik a közép­iskolából legalább 55 pontot hoznak és meghatározott tár­gyakból elérik a 4,5 átlagot. Szigorú átjelentkezési feltéte­leket támasztanak a tudo­mányegyetemeken. Egyáltalán nem fogadnak el más karról átje­lentkezést a jogi karok, az Államigazgatási Főiskola, a fő­városi bölcsész kar és a pécsi földrajz szak, valamint a debre­ceni biológus, biológia és föld­rajz szak. Általában csak azonos más tudományegyetemi szakok­ról lehet átjelentkezni a többi szakra. Többletpontok járnak a latin nyelv tanulásáért (érettségiért) a JPTE-ÁJK-n, a JATE-ÁJK-n, az ELTE-BTK-n, a JATE-BTK-n, a KLTE-BTK-n és a JPTE-TK- n, a kéttannyelvű gimnáziumok­ban elért meghatározott eredmé­nyekért a budapesti és a szegedi TTK-n. A szakirányú munkában eltöl­tött éveket honorálják többlet­pontokkal az Államigazgatási Főiskolán, az ELTE, a KLTE és a JPTE szociális munkás-szoci­álpolitikus szakjain. A JPTE­­TK, a szegedi és a debreceni TTK különböző versenyhelye­zésekért is ad prémiumpontokat. Ahogy az óvónő látja ... Többször találkoztam olyan kisgyermekes szülőkkel, akik panaszkodtak, hogy „mik van­nak” és „mik nincsenek” az óvodában. Kifogásolták az óvo­dáztatás pénzügyi oldalát, akár­csak az óvónők és dadák közül némelyek viselkedését, egy alka­lommal írtam is erről. Már akkor gondoltam, hogy bizonyára a legtöbb óvodai dolgozónak is akadhat kifogásolnivalója (ami esetleg éppen a szülőkre vonat­kozik), megvan a maga terhe, és nekik is lehet egyfajta (az előb­biektől különböző) véleménye a nehezedő működési feltételek­ről. A „hallgattassák meg a másik fél is’ ’ változatra kitűnő alkalmat nyújtott az, hogy Jásztelken el­beszélgethettem Csali Rezsöné-Menedzser iskolaigazgatók találkozója Szolnokon A Varga Katalin Gimnázium­ban találkoztak azok az iskolaigaz­gatók, akik korábban egy 8 hetes oktatásimenedzser-képző progra­mon vettek részt Hollandiában. Erre a programra a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium pályázata alapján lehetett jelent­kezni. Több mint 80 jelentkezőből választották ki a hollandok az álta­luk legjobb pályázónak ítélt 15 főt. így került a csoportba Botka La­­josné, a Varga Katalin Gimnázium igazgatója. A 8 hetes programban az iskolavezetőket olyan újszerű ismeretekkel és szemlélettel látták el, mely szerint az iskolaigazgató szerepe jelentősen más, mint a Ma­gyarországon megszokott. Az itt hallottak, látottak között a magyar pedagógusok számára leg­meglepőbb volt az az iskolatársu­lási modell, amely két-három kü­lönböző fokozatú középfokú in­tézményt egy szervezetbe kap­csolt, s ezáltal a tanulólétszám 2-3000 volt. Ebben a szervezetben a menedzsment feladatrendszere és felépítése nagyon fontos. A nor­matív finanszírozás miatt Hollan­diában az iskolák reklámtevé­kenysége, amellyel sajátosságai­kat, eredményeiket környezetük­kel megismertetik, rendkívül fej­lett. Az új ismeretekkel és szemlélet­tel hazaérkező magyar csoport el­határozta, hogy a megszerzett is­meretet és szemléletet nem tartja meg magának, hanem összefog­nak, és megalakítják az oktatásirá­nyításban az újszerű, menedzs­ment szemléletet vallók közössé­gét. így alakították meg az elmúlt szombaton a szolnoki Varga Kata­lin Gimnáziumban az Iskolairá­nyítók Magyarországi Egyesüle­tét (ÍME), amelynek céljai között szerepel, hogy az iskolák irányítá­sához a vezetés újszerű elemeit, módszereit, a hazai és nemzetközi tapasztalatokat megismertessék. Mint egyesület, más hasonló nem­zetközi egyesületekkel a kapcso­latfelvételre törekszenek. Emellett az iskolavezetők felkészítésének, továbbképzésének fontosságára kívánják felhívni a figyelmet, s eb­ben természetesen részt is vállal­nak. Az új, Szolnokon megalakult or­szágos egyesület várja mindazo­kat, akik érdekeltek abban, hogy az oktatásirányítás olyan modellje kialakuljon Magyarországon, amely az önálló, autonóm iskolai, oktatási és nevelési programok irá­nyítását; az iskola és a társadalom környezetének a kapcsolatát szak­szerűen képes rendszerben mű­ködtetni. K. SZ. CSAK NÁLUNK! NEM RÉG MEGNYÍLT TERRA-TRADE KFT. BÚTOR- ÉS ELEKTRONIKAI SZAKÜZLETÜNKBEN CSÚCS MINŐSÉGŰ PIONEER HÍRADÁSTECHNIKAI CIKKEK ÁLLNAK A VÁSÁRLÓK RENDELKEZÉSÉRE:- CD lemezjátszók, - tunerek, - erősítők, • dechek, - hangfalak, - hangszórók Ezen kívül - háztartási kisgépek, - szórakoz­tató elektronikai cikkek kaphatók. Nyitva tartás: hétfőtől - péntekig: 9-18 óráig szombaton: 9-13 óráig Cím: 5000 Szolnok Dr. Elek István út 23. (régi mentőállomás utcája) Telefon: 56/37-738 Szeretettel várunk mindenkit! *49113/ 3* PÁLYÁZATI FELHÍVÁS GITR Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság (Szolnok, Városmajor út 8.) pályázatot hirdet külkereskedelmi osztályvezetői munkakör betöltéséhez. A feladat rövid leírása:- a GITR közvetlen export-import üzleteinek megszerve­zése;- a hazai külkereskedelmi cégekkel megkötésre kerülő üzletek előkészítése;- export vonatkozásában elsősorban a volt KGST-piac megszervezése;- import vonatkozásában elsősorban a gépalkatrész megszervezése. A munkakör betöltésének feltételei:- egyetemi + szakirányú végzettség (agrármérnöki + kül­ker. főiskolai végzettség, vagy rövid időn belül ennek megfelelő szakképzettség igazolása);- negyven év alatti életkor;- korábban megszerzett diploma esetére szak külker, nyelvvizsga megszerzése. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező:- szakmai önéletrajzát;- a végzettséget igazoló okirat másolatát;- a feladatok teljesítésére vonatkozó alapvető elgondolá­sokat;- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Díjazás, egyéb juttatások megegyezés szerint. Sikeres pályázat esetén a munkakör 1992. január 1 -jétől tölthető be. A pályázatot az rt. címére 1991. december 10-ig kell eljuttatni. A borítékra,, Pályázat’’ jelzés feltüntetését kérjük, és azt titkosan kezeljük. Elbírálás határideje: 1991. december25. Az eredményről írásban történik értesítés. Részletesebb felvilágosítást ad: dr. Jancsó János általá­nos ügyvezető igazgató Telefon: (56)41-633 *69903/1* vei, az ottani óvoda viszonylag tapasztalt (nyolcvanhárom óta dolgozik ott, nyolcvanöt óta ve­zetőként), a munkáját hivatás­ként végző, a jelenségekre érzé­keny vezetőnőjével. Nem hi­szem, hogy észrevételei minden­hol, mindenkire érvényesek, ki­egészítésre nem szorulók lenné­nek, de azt sem, hogy az elmon­dottak között akadna bár egyet­len kérdés is, ami máshol nem vetődhet fel, ami kizárólagos jásztelki sajátosság lenne. Megkértem, panaszkodjon, ra­gadja meg az alkalmat, hogy el­mondhassa, mi fáj neki munkája végzésével kapcsolatban. Mint a legnagyobb bánatával, ezzel kezdte:- Visszaesett az óvodába járó gyerekek száma. Nyolcvanhat fő a beírt létszám, de ebből körülbe­lül hatvan-hetven gyerek jár be, ugyanis az utóbbi időben emel­ték az étkeztetési térítés díjait 28 forintról 38-ra. Községünkben tulajdonképpen maradt a régi té­rítési díj, mert a különbözetet az önkormányzat átvállalta, de megszűnt az ingyenes étkeztetés, ami húsz cigánygyereket érint, őket nem járatják a szülők az óvodába. Hiába kaptuk meg a megyétől a negyedik csoportot, ezt meg kellett szüntetni, újra há­romcsoportosak lettünk. Nem kell sokat noszogatnom, már mondja is a következő gon­dot:- Annyi pénzt elvisz az óvoda üzemeltetése, hogy nem marad a dologi kiadásra. A fűtés majd­nem a duplájára emelkedett, a villanyszámla magas, a mosó­szerek nagyon drágák, és itt mos­suk az ágyneműket, az asztalterí­tőket. a textíliákat. Hypózni, fer­tőtleníteni mindennap kell. Azonkívül az írószerek is szinte a háromszorosára emelkedtek, és itt nem úgy van, mint az iskolá­ban, hogy a szülő veszi meg, ha­nem mi ,a gyurmával, a színes krétával, a rajzlapokkal és egye­bekkel együtt. Tavaly nem sike­rült játékokat vásárolnunk a pénzhiány miatt. Most vásárol­tunk húszezer forintért, de na­gyon drágák a játékok, így ez a pénz a következőkre volt elég: két baba, néhány doboz olcsóbb Lego, néhány kisautó és huszon­négy labda, melyeknek darabja 160 forint, de inkább megvettük ezt a drágábbat, mert az olcsóbb egy évig sem tart, leereszt.- A tavalyi játékvásárlás miért nem sikerült?- Nagyon hideg az óvoda, ta­valy fölülvizsgálták a fűtőberen­dezést, és pótolni kellett a radiá­torokat. Ez nem várt kiadás volt, ezért nem maradt pénz játékokra. Már arra is gondoltunk, hogy a szülőktől kérünk, de aztán úgy döntöttünk, tőlük csak a legvég­ső esetben. Már így is hoz be egy-két szülő papírzsebkendőt, vécépapírt, de mi ezt kötelezővé nem tesszük. Ha kérnénk, sok szülő nem engedné a gyerekét óvodába..,- Ezt sejti vagy meggyőződése ?- Egyszer kértük, hozzanak vé­cépapírt, és már az első szülő - nem cigány volt, hanem magyar - azt mondta, akkor nem engedi a gyereket. És nem akarjuk, hogy tovább csökkenjen a létszám.- Hát a gyerekek milyenek?- Egyre nehezebben lehet a gyerekekkel bánni. Kezelhetet­lenebbek lettek. Talán magukra vannak hagyatva érzelmileg, né­zik ezeket a horrorfilmeket, mert a cigánycsaládoknál is van vi­deo, aztán itt, az óvodában tom­bolják ki magukat. Régebben két-három problémás gyerek volt egy csoportban, most a fele ilyen. Agresszívebbek, visszabe­szélnek a nevelőknek, nem csi­nálják azt, amit mondanak nekik, esetenként csúnya szavakat használnak. Előtérbe került ez a . . ., hogy is mondjam? Amit látnak a szülőktől, az naponta le­játszódik itt, ilyen szexuális dol­gokra gondolok. Sok gyereknek ez annyira leköti a figyelmét, hogy ez foglalkoztatja egész nap. Van egy kisfiú, aki állandóan a játékbabákat vetkőzteti le, gon­dolom, ez neki nagy örömforrás ... És idegesebbek, ingerléke­nyebbek, alacsonyabb az értelmi szintjük. Ezt én egy társadalmi tünetnek fogom fel. Sajnos ... Jó lenne, ha az elmondottak egy részére nagyon odafigyelné­nek az illetékesek, a törvényho­zók, a pénzekkel gazdálkodók (ideális az lenne, ha enyhítené­nek a gondokon), a másik részét pedig nekünk, szülőknek kellene alaposan megszívlelnünk, külö­nösen azt, ami gyermekeink „ér­zelmi magukra hagyatottságát” illeti. (Hogy a csöppségek beve­zetését a horror és a szex terüle­tére ne is említsem.) Molnár H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents