Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-23 / 276. szám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP II. évfolyam 276. szám 1991. november 23., szombat Ára: 9.60 Ft Kormányszóvivői tájékoztató Közel százmilliárd lesz a költségvetés hiánya A jövő évben továbbra is az inflációs folyamat megtörése, valamint az ország külső és belső pénzügyi egyensúlyának fenn­tartása áll a gazdaságpolitika kö­zéppontjában - jelentette ki Ki­rály Péter pénzügyi államtitkár a pénteki kormányszóvivői tájé­koztatón. Az 1992. évi költség­­vetés fő elemeit, illetve a várható pénzügyi folymatokat összegez­ve elmondta: jövőre 69,4 milli­árd forintos költségvetési hi­ánnyal számol a kormányzat. Hozátetta; a bevételi oldalon az ideihez képest nem terveznek je­lentősebb változást, ám a kalku­lációk szerint 20 százalékot meg­haladóan nőne a GDP. Az elmúlt hónapok tendenciá­jára hivatkozva az államtitkár reális esélyt látott arra, hogy 1992-ben a fogyasztói árnöveke­dés ne haladja meg a 10 százalé­kot, s az év második felében lassú növekedés induljon meg a gazda­sági teljesítmények terén. Mind­ennek következtében nem tartot­ta elképzelhetetlennek azt sem, hogy sikerül megállítani a reál­bérek csökkenésének folyama­tát. Az ez évi költségvetés alakulá­sáról az államtitkár elmondta: a korábban jelzetthez képest na­gyobb, mintegy 100 milliárd kö­rüli lesz az idei költségvetés hiá­nya. Hozzáfűzte: ennek oka nem a kormányzat túlköltekezése, hi­szen a költségvetési kiadások a tervezett szint alatt maradtak. Arról van szó, hogy a vállalkozói nyereségadóból, illetőleg a fo­gyasztási és a forgalmi adóból származó bevételek elmaradtak az eredetileg betervezett mérték­től. A szóvivői tájékoztató másik két vendége - Bogdán Tibor igazságügyi államtitkár és Sep­­sei Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke - a kormány által csütör­tökön megtárgyalt úgynevezett második kárpótlási törvény ter­vezetéről számolt be. Mint kide­rült: az új jogszabály - kiterjeszt­ve a már elfogadott kárpótlási törvény időbeli határát - az 1939- 1949 közötti tulajdoni sérelme­ket hivatott rendezni. így első­sorban az első és második zsidó­­törvény, valamint az 1945 utáni államosítások következtében tu­lajdonuktól megfosztottakat kí­vánja kártalanítani e törvénnyel a kormány. A korábbi törvény­ben foglaltakhoz képest két új kárpótlási típust is bevezet az új tervezet, mégpedig a nemesfé­mekért, ékszerekért, valamint a muzeális tárgyakért járó kártala­nítást. (Folytatás a 2. oldalon) Parafálták a társulási szerződést A brüsszeli Borschette Palotá­ban péntek délután parafálták Magyarország és az Európai Kö­zösség társulási szerződését. Az egyezmény messze túl­megy az eddig a közösség és harmadik országok által megkö­tött hagyományos társulási meg­állapodásokon. Egyrészt létre­hozzák a politikai együttműkö­dés eddig példátlan intézmény­­rendszerét, másrészt széles körű szabadkereskedelmi övezetet alakítanak ki fokozatosan. Létrejött a VIKSZ 5 szakszervezeti konföderáció - az Autonóm Szakszervezetek, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az MSZOSZ, a Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkás­szövetség - a nyári előzetes va­­gyonmegállapodásnak megfele­lően megalakította a tényleges Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetet (VIKSZ). Horvát polgárháború? Vukovár eleste után kitörhet a horvátok közötti polgárháború is. A szélsőséges Horvát Jog Párt fegyveres felkelést helye­zett kilátásba, ha nem engedik szabadon a hatóságok Dobros­­lav Paragát, a párt vezetőjét. Kolumbiába hívják a Szigligeti társulatát A tavalyi évad egyik legna­gyobb hazai sikere volt a Száz év magány. Mint ismeretes, a szolnoki színház felújítása mi­att Budapesten, a Pesti Szín­házban mutatta be a társulat a darabot egy évvel ezelőtt, de játszották Székesfehérváron, s természetesen Szolnokon most is műsoron van. Az előadást láthatta a közönség a kaposvári színházi találkozón is, ahol Tö­­rőcsik Mari játékát díjjal jutal­mazták. Törőcsik Mari Ursula alakításáért, Taub János pedig a darab rendezéséért megkapta a kritikusok díját is. A Száz év magányt - amely­nek színpadi változatát Schwajda György írta Gabriel Garcia Marquez világhírű re­gényéből - most meghívták a második Latin-Amerikai Szín­házi Fesztiválra, amelynek mottója: Két világ találkozása. A fesztivált 1992. április 8-19- ig tartják meg Santa Fében. Hogyan jutott el Dél-Ameriká-Törőcsik Mari és Garas Dezső a Száz év magányban. Fotó: Tarpai ba a Szigligeti Színház előadá­sának híre? - kérdezhetnénk. Nos, amikor Pesten játszotta a társulat a darabot, szinte min­den előadáson ott volt a kolum­biai nagykövetség kulturális attaséja, s természetesen ő ajánlotta a rendezők figyelmé­be az előadást. - tg -A hatodik ENSZ-Jotitkár. Az ENSZ főtitkárá­vá választotta Butrosz Ghali volt egyiptomi miniszterelnök-helyet­test. Az eddigi főtitkárok: Trygve Lie, Norvégia (1946); Dag Ham­marskjöld, Svédország (1953); U Thant, Burma (1961); Kurt Wald­heim, Ausztria (1972); Javier Perez de Cuellar, Peru (1982). Ingatlanpiac összeomlóban Ez a ház eladó (lenne)! FIZETŐKÉPES KERESLET • Őszintén szólva, minket ez a ház érdekelne ... Aki manapság lakáshoz sze­retne jutni, vagy meglévő ingat­lanát értékesíteni akarja, az szin­te megoldhatatlan nehézségek­kel találja magát szembe. Igaz, a vásárolni szándékozók dúskál­hatnának a kínálatban. Tetszésük szerint válogathatnának a legki­sebb garzontól a többszintes pa­lotákig - csak hát nincs pénz. A lakásvásárláshoz pedig pénz kell, és nem is kevés. A mai költ­séges élet viszont elvisz min­dent, megtakarítani jószerével lehetetlen. Ha pedig a vásárlók­nak nincs pénzük, akkor nyilván lakást sem lehet eladni. Az ingat­lanpiac jelenlegi helyzete ilyen egyszerű. Magyarul arról van (Folytatás a 2. oldalon) A * m / 1 / Agrar forum l urkeven Mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari szakemberek, illetve ország­­gyűlési képviselők adtak egymás­nak randevút tegnap Túrkevén, a polgármesteri hivatalban. A ta­nácskozáson részt vett többek kö­zött dr. Kozma Huba, a gazdakö­rök országos elnöke és dr. Raskó György, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára. Dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő köszöntőjében sorskér­désnek nevezte mezőgazdaságunk jövőbeni fejlődését, a milliárdok­­ban kifejezhető humuszvagyonnal való minél hatékonyabb gazdálko­dást, ezért is van rendkívüli jelen­tősége az ilyen fórumoknak, ahol értékes gondolatok cseréjére adó­dik lehetőség. Egy friss információval kezdte tájékoztatóját dr. Raskó György, az FM államtitkára. Elmondta, most érkezett meg Brüsszelből az a dokumentum, amely a közös pi­aci társult tagságunk kapcsán a magyar agrárexport lehetőségeit tartalmazza. Ennek értelmében a jövő évtől például 50 százalékkal több sertéshúst, 150 ezer tonnával több búzát, 20 ezer tonnával több friss zöldséget (főként hagymát) és közel kétszer annyi szalámit, illet­ve libahúst exportálhatunk az EGK országaiba, mint eddig. Nyu­­gat-Európa vevő minden mennyi­ségi korlátozás nélkül többek kö­zött a magyar mézre, libamájra, nyúlhúsra, vadhúsra, uborkára és a spárgára. Úgy tűnik tehát, nem volt hiábavaló a másfél évig tartó tárgyalássorozat, hisz sikerült az ország számára előnyös, „lefölö­zés” nélküli kiviteli kontingen­sekben megállapodni az egyéb­ként túltermeléssel küszködő „Eu­rópával”. Csak a marhahús, a juh­hús, a tej, illetve tejtermékek köré­ben szállíthatunk ki lényegesen kevesebb mennyiséget. Az államtitkár röviden ismertet­te az ágazat idei eredényeit is. Minden súlyos gond ellenére kitű­nő évet zár az agrárszektor, de ag­gasztó a jövedelmezőség romlása - hangsúlyozta az államtitkár. Nem tartható tovább az a helyzet - foly­tatta -, hogy a nettó 1,7 milliárd dollárt kitermelő ágazat dolgozói­nak 35 százalékkal csökkent a re­áljövedelme, miközben az iparban nem változott, a kereskedelemben pedig nőttek a keresetek. Ezzel szemben mit tud felmutatni az ipar? - tette fel a kérdést dr. Raskó György. Az élelmiszeripar lehetetlen helyzetét elemezve az FM illeté­kese rámutatott, hogy a tragikusan alacsony jövedelmezőség elijeszti a külföldi befektetőket. A privati­záció kapcsán ezért a tárca azt az álláspontot képviseli, hogy főként a pincegazdaságok és a tejipari vállalatok átalakulása során a kár­pótlási jegyeket névértéken fel le­hessen használni részvények vá­sárlására. A támogatásokról szólva az ál­lamtitkár kiemelte, hogy a terme­lőket kell érdekeltté tenni az ex­portban. A magánvállalkozók kö­zül csak az kaphat majd akár 75 százalékos hitelkamat-preferenci­át, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik, tehát például munka­­nélkülivé vált bányászt nem illetik meg a kedvezmények. Az FM to­vábbra is harcol a Pénzügy­minisztériummal a kistermelőket érintő diszkriminatív adótervezet megváltoztatásáért. Az elképzelé­sek szerint ugyanis a kistermelők csak 500 ezer forint feletti beruhá­zás után igényelhetnék vissza az áfát, ami rendkívüli érvágást jelen­tene a mezőgazdasági vállalko­zóknak. Azoknak a vállalkozók­nak, akik ma még hajlandóak ér­zelmi alapon mondjuk sertést te­nyészteni. De vajon holnap is így gondolkodnak majd? L. Z. SINGSING-akció! Jaj, nem! SEH-HAJ-ákció! Jaj, ez sem! Ez az! SAMSUNG-akció! Ez igen! A legszínesebb színes tv-k a Fehérházból! És milyen jól mutat rajtuk egy SINGER varrógép! Fehérház: Szolnok, Baross út 1. Tel.: (56) 44-981 *70131/1* ,34-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents