Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-21 / 274. szám
1991. NOVEMBER 21. Társadalmi tükör 5 Meg sem születő gyermekek Az 1991. évi népszámlálás összefoglaló eredményeiből A lakosság iskolázottsága A népesség iskolázottsági színvonala az elmúlt tíz év alatt megyénkben is tovább javult, de még mindig elmarad az országostól. A felső- és középfokú végzettségűek számának és arányának növekedésével egyidejűleg csökkent az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettséget szerzettek száma és lakosságon belüli aránya. A megyében élők közül 1990. január 1-jén 121 ezren végezték el az általános iskola 8 osztályát, számuk egy évtized alatt tízezerrel, 9 százalékkal gyarapodott. A befejezett középfokú végzettségűek száma ugyanezen időszak alatt mintegy egynegyedével, 104 ezerrel növekedett. Felsőfokú tanintézeti oklevele 1990 elején 19 ezer főnek volt, itt tíz év alatt 40 százalékos emelkedés történt. . VÉGZETTSÉG SZERINT > A hétéves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint__________________________________ Keresők, eltartottak, munkanélküliek A lakosság gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedben jelentősen módosult. A társadalmi-gazdasági folyamatok, a demográfiai helyzet és a nyíltan megjelenő munkanélküliség következtében csökkent a foglalkoztatottság színvonala, és az inaktívvá válás erősödött. 1990. január 1-jén 177 ezren folytattak kereső tevékenységet, 14 százalékkal kevesebben a tíz évvel korábbinál. Az inaktív keresők száma ekkor megközelítette a 105 ezret, amely 18 ezerrel több az 1980. év elejinél. Az eltartottak 140 ezren voltak, 9 százalékkal kevesebben, mint egy évtizeddel ezelőtt. Mindezek következtében az aktív keresők eltartási terhei jelentősen növekedtek, erre mutat, hogy 100 aktív keresőre 1980-ban még csak 117 inaktív kereső és eltartott jutott az 1990. évi 141-gyel szemben. A népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1980 és 1990 között több mint 108 ezer terhesség vált ismertté, melynek csaknem háromötöde élveszületéssel, egyharmada művi vetéléssel és nem egészen egytizede magzati halálozással fejeződött be. A vizsgált időszak első és utolsó éve között a szülészeti események együttes száma 13 százalékkal mérséklődött. Ezekben az években 63.400 csecsemő született és több mint 8500 magzati halálozás történt. A művi vetélések száma 1980 és 1990 között elérte a 36.500-at, és évenként 3-3 és fél ezer között ingadozott. Aránya az összes szülészeti eseményen belül az 1980. évi 31 százalékról 1990- re 36 százalékra emelkedett. A magzati halálozással végződő esetek túlnyomó része - évenként 60-70 százaléka - korai, és mintegy 20-25 százaléka elkésett vetélés volt. Méhen kívüli terhesség évenként 40-60 esetben fordult elő. A terhesség maggzati halálozással leggyakrabban a termékenység szempontjából legaktívabb 20-29 éves nők körében fejeződött be, és bekövetkezését nagymértékben befolyásolták az anya megelőző szülészeti eseményei. A vizsgált időszakban az így végződő terhességek mintegy negyedrésze első teherbe esés volt, közel kétötödét érett élveszülés, 12-16 százalékát azonos szülészeti eseA szülészeti események számának alakulása Év Élve-Magzati Terhesség-Szülészeti születés halálozás megszakítás esemény összesen 1980 6744 964 3461 11169 1981 6419 805 3237 10461 1982 5841 732 3274 9847 1983 5557 767 3145 9469 1984 5323 74 3318 9382 1985 5690 819 3218 9727 1986 5673 742 3216 9631 1987 5433 779 3353 9565 1988 5696 812 3324 9832 1989 5480 698 3438 9616 1990 553 683 3529 9743 mény előzte meg. Az anyák csaknem egyötöde előzőleg terhességmegszakításon esett át. A nem kívánt terhesség legygyakraban a 25-34 éves nőknél fordult elő, körükben 1000 élveszületésre 1990-ben 628 terhességmegszakítás jutott. A műtéten átesett nők 13 százaléka az első terhességét szakította meg, csaknem harmaduknak a megelőző szülészeti eseménye is ez volt. Az érintettek mintegy fele előzőleg már szült, és évente 2-3 százalékuk a korábbi magzati halálozás miatt nem merte vállalni az újabb terhességet. A vizsgált években műtéten megjelent nők fele először, több mint egynegyede másodszor, egyegy tizede pedig harmadszor vagy negyedszer esett át abortuszon. Tíz év alatt valamivel mérséklődött a második, ugyanakkor emelkedett a harmadik és negyedik terhességet megszakítotok aránya. A nők egészségvédelme szempontjából nagyon fontos a művi vetélés és az azt megelőző szülészeti esemény között eltelt idő. Ezért is figyelemre méltó, hogy évenként a terhességmegszakításon átesettek 6-7 százalékának 12 hónapon belül volt hasonló szülészeti eseménye. A terhességmegszakításon átesettek több mint négyötödének legalább egy élő gyermeke volt, és mintegy háromnegyed részük házasságban élt. A hajadonok aránya 20 százalékot tett ki, és az időszakon belül növekvő tendenciát mutatott. Az abortuszt vállalók 43 százaléka - bevallása szerint - a rendszeres védekezés ellenére esett teherbe. Hiányos házassági mérleg Az elmúlt évtizedben, országosan és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is a házasságkötések számának csökkenésével egyidejűleg a házasodási kedv is visszaesett. Erre mutat, hogy amíg az 1980. évi népszámlálás időpontjában a megye 15 éves és idősebb népességének közel 70 százaléka házasságban élt, addig 1990 elejére ez az arány 5 százalékponttal mérséklődött. A mélypont ’87-ben volt A megyében 1990-ben közel 2800 házasságot kötöttek, 11,5 százalékkal kevesebbet, mint tíz évvel korábban. A nyolcvanas évek közepéig az ezer lakosra jutó házasságkötések száma kisebb, az azt követő esztendőkben már jelentősebb mértékben csökkent, és csak 1990-ben került sor némi javulásra. Ekkor a mutató értéke 7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1980-ban. A házasságkötések mérséklődése, a válások viszsonylag magas előfordulása, valamint a népesség öregedésével az özvegyülések számának emelkedése együttesen a házassági mérleg hiányához vezetett. A házasságkötések tehát - az országoshoz hasonlóan - a megyében sem pótolták a válás és a halálozás miatt megszűnt házasságokat. 1980 és 1990 között közel 11500-zal több házasság szűnt meg, mint ahányat kötöttek. E tekintetben a mélypont 1987-ben volt, amikor a házassági veszteség csaknem elérte az 1350-et. A házasságkötések számának csökkenését több tényező befolyásolta. A megváltozott társadalmigazdasági viszonyokra visszavezethető okok mellett kedvezőtlenül hatott a népesség kor szerinti összetételének megváltozása is. A leginkább érintett korosztályok közül a 20-24 évesek száma 13, a 25-29 éveseké 34 százalékkal mérséklődött az évtized során. Az elmúlt tíz esztendő alatt általános tendenciaként jelentkezett, hogy növekedett a házasságra lépők átlagos életkora, mely 1990- ben a férfiaknál 27, a nőknél 23 év volt. Elsősorban annak következtében, hogy a férfiaknál a korábban 18-19, illetve 25-29 éves korban kötött házasságok egy jelentős része a 20-24, továbbá a 30-39 éves korra, a nők esetében pedig a 18 évesnél fiatalabb korról a 20-24 éves korra tevődött át. Továbbra is jellemző maradt, hogy a férfiak döntő hányada (1990-ben 73 százaléka) 20-29 évesen, a nőknek meghatározó része (1990-ben 70 százaléka) 18-24 éves korban kötött házasságot. Romló kedvvel Az előbbiekre utal a házasságkötések korcsoportos mutatószámainak tízéves változása is, amely nemenként is jelentős különbségeket takar. A nők fiatal korban (19 évesen vagy annál korábban) lényegesen gyakrabban kötöttek házasságot, mint a férfiak, s ez 20-24 évesen csaknem kiegyenlítődött, azt követően pedig a nők korspecifikus házasságkötési hajlandósága, illetve lehetősége számottevően elmaradt a férfiakétól. A házasodási kedv visszaesését tükrözi, hogy az ezer megfelelő korúra jutó házasságkötés a férfiaknál csak a 20-24 és a 30-39 éves, a nőknél pedig a 20-24, a 25-29, valamint a 40-49 éves korcsoportoknál emelkedett, a többinél csökkent, legjobban a 16-17 éves lányok és a 18-19 éves fiúk körében. A házasságok túlnyomó részét, 1990-ben mintegy négyötödét az először házasulok kötötték, és arányuk 1980-hoz viszonyítva nem változott. A vizsgált időszak egészét tekintve a házasságra lépést megelőzően a férfiak 2,6 százaléka özvegy, 16,3 százaléka elvált családi állapotú volt. A nőknél ugyanez az arány 2,9 illetve 17,4 százalékot tett ki. A valamilyen ok miatt egyedül maradók egy része újraházasodott. 1985-ig számuk növekedtével az összes házasságkötésen belüli arányuk is emelkedett. Azt követően viszont fokozatosan csökkent és 1990-ben a tíz évvel korábbinak megfelelő, 17 százalék körüli volt. Ebben feltehetően közrejátszott a szemléletváltozás, az együttélés egyéb formáinak elterjedése és a nem kielégítő lakáshelyzet is. Az elmúlt évtizedek társadalmigazdasági változásai (a nők foglalkoztatásának lényeges kiterjesztése, a család, s benne a nők szerepének átértékelése, az elváltak társadalmi megítélésének módosulása stb.) éreztették hatásukat a válások számának alakulásában is. Egy 1983. évi, az indítékokat feltáró reprezentatív vizsgálat szerint a válásokért elsősorban az alkoholizmus tehető felelőssé, de jelentős szerepet játszik az elhidegülés, a megértés hiánya, a házasságon kívül létesített szexuális kapcsolat is. Minden harmadikra Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1980 és 1990 között csaknem 12 ezer házasságot bontottak fel. Ebben az időszakban átlagosan minden harmadik házasságkötésre jutott egy válás. Számuk 1987-ig folyamatosan emelkedett. Ekkor volt a válási csúcs is, hiszen ebben az évben ezer házasságkötésre 435 válás jutott. Az előző esztendőhöz képest 1988-ban 16 százalékos visszaesés következett be, és ez a tendencia 1990-ig jellemző maradt. A házasságkötésekhez hasonlóan az elváltak átlagéletkora is nőtt a vizsgált időszakban, mely 1990- ben a nőknél 33, a férfiaknál 37 év volt. Az 1990-ben elvált nők egyötöde, a férfiak közel egytizede még nem töltötte be a 25. éíetévét. Mindkét nemre jellemző, hogy legnagyobb arányban 30-39 éves korukban bontották fel a házasságukat. A válás legkritikusabb időszaka az elmúlt tíz évben eltolódott az idősebb korcsoportok felé. Például 1980-ban a férfiak és nők egynegyede vált el 25-29 éves korában, 1990-ben már csak egyötöde. Ugyanakkor mindkét nemnél - gyorsabban a nők körében - emelkedett a 30-39 évesen elváltak részaránya. Az évtized utolsó évében az összes válás csaknem kétötöde ezt a korosztályt érintette. Az elmúlt tíz évben - a 30-39 éves nők korcsoportja kivételével - mind a férfiak, mind a nők válási gyakorisága csökkent. Az ezer megfelelő korú népességre jutó válások alakulása korcsoportonként és nemenként számottevő eltérést mutat, mely összefügg azzal, hogy a nők átlagosan négy évvel fiatalabban kötnek házasságot, mint a férfiak. A két nem válási gyakorisága 25-39 éves korban közel azonos, azt megelőzően a nőké, azt követően pedig a férfiaké magasabb. A válás veszélye leggyakrabban a tíz évnél rövidebb időtartamú házasságokat fenyegeti. A vizsgált időszakban a házasságok több mint felét 1 -9 év után bontották fel, arányuk 1980-1990 között 6 százalékponttal mérséklődött. A felbontott házasságok átlagos időtartama az 1980. évi tíz évről 1990-re tizenegy évre növekedett. A válásokon belül egyre nagyobb hányadot képviselt a 10-24 éve fennálló házasságok megszűnése. Az ennél hosszabb ideje tartó házasságot felbontók száma és aránya az elmúlt évtizedben évenként kismértékben ingadozott, de hosszabb távon részesedésük számottevő növekedésére nem kell számítani. A nagycsalád fék lehet A vizsgált időszakban a felbontott házasságok 30 százaléka volt gyermektelen. A válások 36 százaléka egy, 27 százaléka pedig két gyermeket érintett. Átlagosan minden száz válás 115 gyermek szüleivel való együttélését szüntette meg. A KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága adatainak és elemzéseinek felhasználásával készülő Társadalmi tükröt negyedévenként adja közre az Új Néplap. Szerkeszti: V. Szász József A házasságkötések és válások fontosabb mutatói: Időszak A házasságkötések Az 1000 lakosra jutó házasságkötések Az 1000 házasságkötésre jutó válások A házasságok mérlege (+,-) A válások Az 100 lakosra jutó válások száma száma 1980 3156 7,1 335,2-874 1058 2,4 1981 3058 6,9 353,2-981 1080 2,4 1982 2967 6,7 360,3-1230 1069 2,4 1983 2890 6,5 374,0-1004 1081 2,4 1984 3020 6,9 359,3-1225 1085 2,5 1985 2989 6,8 388,4-1083 1161 2,6 1986 2969 6,8 378,9-899 1125 2,6 1987 2674 6,2 435,3-1346 1164 2,7 1988 2619 6,1 375,3-1050 983 2,3 1989 2634 6,2 349,3-995 920 2,2 1990 2792 6,6 305,2-759 852 2,0 1991. szeptember létminimuma11 (Forint) Megnevezés Egy háztartásra Egy főre város község város község Aktív háztartások b/ 1 aktív korú felnőtt 10638 9768 10638 9768 1 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 16285 15334 8143 7667 1 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 22222 20319 7407 6773 2 aktív korú felnőtt 18458 17499 9229 8750 2 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 24757 22791 8252 7597 2 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 29907 28235 7477 7059 2 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 33905 31864 6781 6373 2 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel 37421 35146 6237 5858 3 aktív korú felnőtt 26930 24956 8977 8319 3 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 32442 30707 8111 7677 3 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 37407 35146 7481 7029 3 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 40923 38428 6821 6405 3 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel Nyugdíjas-háztartások c/ 44439 41710 6348 5959 1 személyes 7810 7187 7810 7187 2 személyes 13438 12110 6719 6055 3 személyes 19346 17842 6449 5947 aj Országos adatok, b/ A 0-14 éves korúakat gyermekként, a 15 évesnél idősebbeket felnőttként vettük figyelembe, c/ Aktív kereső nélküli háztartások. A harmadik negyedév társadalmi jelzőszámai Megnevezés A lakosság pénzbevételei és kiadásai A pénzbevételek - fontosabb forrásokból -1989. 1990. I-III.n.év 1991. összesen, millió Ft 35899 45155 A pénzkiadások összesen, millió Ft 35252 41256 A lakossági takarékbetétek állománya az időszak 9393 10599 A lakossági hitelek végén, millió Ft Keresetek Havi bruttó átlagkereset Ft/fő 14234 8981 az iparban 7189 11425 14983 a kivitelező építőiparban 6257 11155 11879 a mezőgazdasági szövetkezetekben 6839 10399 11520 a mezőgazdasági vállalatokban és társaságokban 8561 10311 13522 a kereskedelemben Oktatás a/ 5952 10311 13522 Az állandó óvodai férőhelyek 17187 16656 16436 Az óvodás gyermekek 17788 17498 17842 Az óvodapedagógusok Az általános iskolai 1533 1510 1483 tanulók 51538 49456 46929 pedagógusok 3828 3808 3776 osztályok 2038 2025 2005 osztálytermek 1962 1981 1993 A középiskolai tanulók száma 11450 11932 12456 ebből: szakközépiskolások 6711 7113 7627 pedagógusok 909 931 986 osztályok 385 410 425 osztálytermek 377 391 387 A szakmunkásképző iskolai tanulók 8652 9340 9279 főhivatású pedagógusok 538 555 521 osztályok 307 332 332 osztálytermek Lakásépítés, -megszűnés 177 180 184 Az épített lakások száma 1093 910 680 Ebből: magánerőből épített 572 A megszűnt lakások száma 227 239 129 Az épített üdülők száma Közlekedési balesetek A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési 19 63 66 balesetek száma összesen 628 780 645 ebből: halálos 43 72 60 sérültjeinek száma 869 1130 940 ebből: halálos a/ Tanév eleji adatok 44 79 73
