Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)
1991-11-14 / 267. szám
4 A szerkesztőség postájából 1991. NOVEMBER 14. Végre melegedhetnek a tiszaföldváriak Nincs gáz, fagyoskodnak az emberek! címmel közöltük november 4-én a tiszaföldvári Ovirághegy I. úti lakók levelét, melyben szóvá tették, hogy hiába fogtak hozzá még ez év márciusában a gáz bevezetéséhez és fizettek ki házanként 30 ezer forintot, a hideg beálltával fagyoskodniuk kell; szeptemberre ígérték az átadást, ezért nem vettek tüzelőt . Sérelmük közreadásakor a TIGAZ szolnoki kirendeltségvezetőjének azonnali segítségét, intézkedését kértük, aki most a következőkről tájékoztat. A gázbekötés elhúzódásáért a közvélemény mindjárt a TIGÁZ-t veszi célba és bírálja, holott a beüzemelési feladatunk akkor következik, amikor a megépült önerős gázvezetékre a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség használatbavételi engedélyt ad. Az elosztóvezeték építését folyamatosan ellenőrizzük, a kivitelező munkatempóját, határidejét azonban nem tudjuk befolyásolni. Az említett út kiviteli tervét a TIGAZ június 26-án hagyta jóvá, a kivitelező július 3-ára jelentette a munkakezdést. Az elkészült vezeték műszaki felülvizsgálata augusztus 23-án, műszaki átadása 27-én volt, 30- án pedig - a KBT engedélye alapján - a vezeték „élőrekötése” is megtörtént. Kirendeltségünk október 30- ig azért nem tudott foglalkozni a bekapcsolási feladatokkal, mert a vagyonjogi dokumentációt a beruházótól addig nem kapta meg. (A kivitelező ÉPVILLSZER Kft. sajnos október 14-én nyújtotta át a beruházó Tiszaföldvári Polgármesteri Hivatalnak. A szerk.) Dolgozóink így november elsején kezdték meg a lakások beüzemelését, s mire e sorok megjelennek, bizonyára minden kedves fogyasztónk élvezi a gázfűtés előnyeit. Úgy érezzük, hogy a gázbekötési folyamat ismertetésével sikerült meggyőznünk a közvéleményt arról, hogy mi nem követtünk el vétkes mulasztást. Gulyás Ernő kirendeltségvezető „Nem tudok belenyugodni...” Olyan eset történt velem, amit nem lehet egyszerűen tudomásul venni. Férjemnek 1969-től (másodállásban) csaknem 20 évig volt kisipari működési engedélye - mint kőművesnek. Az ezzel járó adminisztrációs munkát magam végeztem, és az utóbbi ügyben is eljártam, mely a következő. Férjem 1988-ban leadta az engedélyét, amit azóta többször is ellenőriztek, ám ez év szeptemberében kaptam egy adószámlakivonatot, melyben értesítenek, hogy 3000 Ft adótúlfizetésünk van. Megjegyzem, hogy 1990- ben is küldött az APEH ugyenerről egy kivonatot, de valahogy nem vettem figyelembe. Újabb levelük után döntöttem úgy, hogy Szolnokra utazom, és utánanézek a dolognak. Vittem a papírokat, beprogramozták a gépbe, s mondták, hogy igen, 3000 Ft túlfizetésünk van. Kérdezték, hogyhogy nem írták jóvá még 1989-ben? Véleményem szerint talán azért, mert 1988- ban leadtuk az engedélyt. Kérték, írjak egy kérvényt és ígérték, hogy 30 napon belül megkapom az összeget. Errefel - az 1991. október 29-én kelt levelükben - közük, hogy az „1988. évi bevallása könyveléstechnikai okok miatt hibásan került feldolgozásra”. Hát kérdezem én: 1988 óta egyfolytában hibásan könyveltek, nem zárták le az évet, nem ellenőrizték, a túlfizetésünk azóta göngyölődött? Most pedig egy tollvonással tettek pontot a végére?! Bezzeg ha én tartozom, olyan késedelmi kamatot számoltak volna rá, hogy több lenne, mint a tőke. Éppen ezért r.em veszem tudomásul az előzőekben idézett tájékoztatásukat, és kérem az APEH-et, hogy a 3000 Ft-ot szíveskedjenek részünkre - kamattal együtt - visszautalni. Rajna Józsefné Rákócziújfalu Az Abonyi úti iskoláért Rendszeresen olvasom a Néplapot, s mindig boldogság tölt el, ha a város iskoláiban történt eseményekről is tájékoztat. Ezúton szeretnék én is beszámolni arról, mi történt nemrég nálunk, a szolnoki, Abonyi Úti Általános Iskolánkban. Két napig nem volt tanítás, de a gyerekek igazán mégsem ennek örültek, sokkal inkább annak, hogy egy igen gazdag programnak lehettek részesei. Ä rendezvény első napján KRESZ- és sportversenyek elméleti és gyakorlati fordulóiban tehettek tanúbizonyságot tudásukról. Öröm volt látni, hogy már hetekkel korábban délutánonként benépesült az iskola udvara, s kerékpárok tömkelegé sorakozott - gyakorlásra várva. Az elméleti versenyeken a táblák biztos ismerete, a KRESZ-szabályok pontos betartása, a tesztlapok helyes kitöltése volt a feladat; a gyakorlati versenyen ügyességi akadályokon mentek végig a tanulók. Mindezek alapos ismeretét fontosnak tartjuk, hiszen iskolánk a város egyik legforgalmasabb helyén fekszik, s talán így is hozzájárulhatunk a balesetek megelőzéséhez. A nap folyamán a szülői munkaközösség segítségével fánkot és szörpöt vásárolhattak a gyerekek, melynek bevételét a gyermekszervezuet támogatására ajánlották fel. Másnap hulladékgyűjtési akciót szerveztünk, és szinte kiürítettük a „Pletykafalut”. A gyerekek, az ifjúsági diákkör a teljes bevételt felajánlotta annak az alapítványnak a javára, amit - a szülői munkaközösség javaslatára és az iskolavezetéssel egyetértésben - az Abonyi Úti Általános Iskola fennállásának 30. évfordulója tiszteletére hoznak létre. Jó érzés ezt hírül adni, s jó érzés, hogy szép kis iskolánkért mi is tehettünk valamit. Feketéné Vígh Judit a gyermekszervezet vezetője Három szál rózsa... Noha a piacon mindenki maga dönti el, hogy miért mennyit hajlandó adni, és ezt C. É. olvasónk is jól tudja, bárki kerülhet hozzá hasonló helyzetbe, amikor szinte meglepetésszerűen fizet. Sérelmét jogosnak tartjuk, s a vele történteket mások okulására tárjuk a nyilvánosság elé. Mint mondja, november 9-én (szombaton) a szolnoki vásárcsarnokban, az egyik standon árusító 20 forintért kínálta a rózsát, ebből választott hármat, de miután - kérésére - közé rakott egy szál zöldet, celofánba öltöztette és átkötötte, 120 forintba került. Meglepetésszerűen fizette ki az összeget, s csak utána morfondírozott a jókora „üzleti fogáson”: 20 a zöld, 20 a celofán, plusz 20 forint a kötözőszalag? Szabadáras, de ami sok, az sok... Nem hagyta nyugton az eset, visszament az eladóhoz, reklamált, aki ezt igen rossz néven vette; kérdésére nem volt hajlandó megmondani a nevét, sőt azt válaszolta, hogy „mehet a panaszával oda, ahova akar!” Ezek után olvasónk megjegyzi, jó lenne végre nálunk is követni a nyugati példát, ahol nemcsak az áruházakban, boltokban, de a piacokon is minden eladó mellére tűzve - jól láthatóan a neve ... Olvasóink tájékoztatására megemlítjük, hogy a vitás esetekben a Csarnok- és Piac intézményhez lehet fordulni, s mindjárt kiderülhet,hogy az illető vállalkozó, magánkereskedő-e, aki nemhogy megmondani, köteles kiírni a nevét - az üzletkörét.. „Visszaadta az emberekbe vetett hitemet” A tárgyalóteremből Végül ököllel érveltek Kezdetben vala az ... és az ige helyett találóan lehet a vitát mondani, hiszen azzal kezdődött Portelek egyik büféjében a csatározás. Békésnek látszó szóváltással a napi politikáról három, örökké politizáló helyi lakos próbálta meggyőző érvekkel bizonygatni a maga igazát. Amikor végképp kifogytak az érvekből, elővették az öklüket. A három „büfépolitikus” Pozsonyi Péter Jászberény-Portelek, Vaskapu u. 7., Burka István Jászberény, Újerdő 259. és Hábori Tamás Portelek, Fő út 49. szám alatti lakosok. Ok tértek be egyik este a portelki büfébe és az első körnél még csak az ital fokáról és zamatéról beszéltek, a következő rund után már a napi politika is szóba került. Egyetértettek abban, hogy egyikük anyagi helyzete sem irigylésre méltó, hogy sokallják a rájuk rakott terheket, csupán egy dologban, a felelősek megnevezésében nem tudtak szót érteni. A folytatás olyan volt, amilyen poharazgatás után lenni szokott. Először csak a maga csalhatatlan igazát akarta bizonygatni mindenki. Aki tudja hányadik pohár után azonban az egyik már azt követelte a másiktól, ismeije el, hogy politikai analfabéta, hogy annyit ért a politikához, mint tyúk az abc-hez. A hallgatók és a nézők ezután már meg sem lepődtek azon, hogy elcsattant az első pofon, az egyik hirtelen szájbavágással, a másik egy hátbaöklözéssel torolta meg a sérelmét. A csatározás utójátéka, hogy Pozsonyi Péter joghatályos vádindítványt terjesztett elő Burka István ellen. (Hábori Tamás időközben elhunyt.) A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre Tanácsa ezek figyelembevételével hozta meg az ítéletet. Garázdaság vétsége miatt Burka Istvánt 9 ezer, Pozsonyi Pétert pedig 7 ezer 200 forint pénzbírságra ítélte. Az ítélet jogerős.- ésal -az emlékezetes összejövetel megszervezésében közreműködtek. Jászladányban, a posta melletti utcaközben több mint három hete rossz a közvilágítás. Az illetékesek tudnak róla, az intézkedés mégis várat magára. De ha valaki nem fizeti ki idejében a villanyszámlát, azonnal intézkednek, s egy-kettőre kikapcsolják az áramot! - jegyezte meg némi keserűséggel G.O. helyi lakos. Hozzászólás cikkünkhöz Gondolatok a szombati jegyzethez A november 9-i, És ha nincs „állam bácsi”? című íráshoz kapcsolódva, további javaslattal fordulok a polgármester úrhoz. Ne csak a nyugdíjasokat rúgják ki a munkahelyekről, akik többsége becsületesen, lelkiismeretesen és jól dolgozik, hanem azokat is, akik a fizetés mellett a tenyerüket tartják, akik hanyagul látják el a feladatukat, lusták, késlekedők, s nem utolsósorban az italozókat. Sajnos napjainkban sok ember kerül az utcára, lehet a munkaerőkben válogatni. Éppen ezért ne'tűrje meg egyetlen munkahely sem az előzőekben felsorolt, kifogásolható magatartásé embereket. Legutóbb például felháborodással tapasztaltam a szolnoki temetőben, hogy az elhunyt hantolása után a három dolgozó leült a szemközti sírra, várták a „mellékest”. Míg meg nem kapták, nem tágítottak. Az a véleményem, hogy az ilyen és hozzájuk hasonló emberek kerüljenek az utcára, ott tarthatják nyugodtan a tenyerüket... M. F.-né nyugdíjas, Szolnok ( \ A határidő: december 31. Az október 30-i számban megjelent, Telefonra várva című levélben felvetett kérdésekre a Magyar Távközlési Vállalat Debreceni Igazgatósága válaszolt, s az alábbi tájékoztatást adta: A kisújszállási önerős távbeszélőhálózat építését 1991. szeptember 23-án kezdte meg a FÁZIS Rt. (1134 Bp„ Kassák L. út 76.), és a befejezési határidő - szerződés szerint - ez év december 31 -e. Korábban valóban üzembehelyeztek 392 távbeszélő-állomást, melyek létesítése nem igényelt tervezést, azonban ha az állomás bekapcsolása oszlopállítással valósítható meg, tervezésre van szükség, mivel a kivitelezése építési engedélyhez kötött. Megjegyzem, hogy az 1991. szeptember 24-i, a lakosság részvételével tartott önkorányzati ülésen felvetett kérdésekre válaszoltunk. A Debreceni Távközlési Igazgatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kisújszállási Polgármesteri Hivatallal kötött megállapodás szerint, határidőre eleget tegyen a vállalt kötelezettségének. Bárány Endre _______________igazgató ^ Az idős emberek öröme Fegyvernek újtelepi részén a múlt hónap elején adták át a 3-as számú idősek klubját. Létszámunk jelenleg huszonkettő, szeretett vezetőnk Homyák Józsefné (a mi Franciskánk), és valamennyien jól érezzük magunkat a tiszta, meleg, kényelmesen berendezett második otthonunkban. „ E létesítménnyel az idős emberek iránti megbecsülést, tiszteletet érezzük, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki a község önkormányzatának. Mindekelőtt Huber Ferenc polgármester úrnak, Domokos Andrásné területi vezetőnőnknek, s rajtuk kívül mindazoknak - képviselőknek, területi házi gondozónőknek -, akik az idősek klubjának létrehozásán fáradoztak, széppé, otthonossá varázsolták. Társaim nevében: Nagy Mihályné Fegyvernek A múlt héten Mezőtúron elveszítettem az igazolványtárcámat - igen fontos okmányokkal és némi készpénzzel. Elképzelhető, mit éreztem. A rendőrségen érdeklődtem, s megtudtam, mibe kerülne az igazolványok pótlása, ott azonban ajánlották, várjak egy kicsit, hátha meglesz. Másnap, korán reggel a munkahelyemen üzenet várt és egy telefonszám, hogy hívjam vissza, sürgős! Kiderült, hogy tényleg megtalálta VALAKI, és mi sem természetesebb, mint hogy hiánytalanul vissza akarja adni; a megtalálónak járó jutalomról pedig hallani sem akart. Szeretném NEKI ezúton is megköszönni, hogy nemcsak az igazolványaimat adta vissza azon a ködös, borongós őszi reggelen, hanem az emberekbe vetett hitemet is. A saját nevem most nem lényeges, a becsületes megtalálóé annál inkább: Nagy Gáborné, aki a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat (KAEV) mezőtúri, 8-as számú gyáregységében dolgozik. Levelekből - sorokban Csepel kerékpár megtalálásához kéri a nyilvánosság segítségét egy elkeseredett kisfiú, Pető Dávid, akitől november 9- én 16.30 órakor a szolnoki, József Attila út 25. számú háztól, a Pince ABC elől lopták el - néhány perc leforgása alatt. A bicikli ismertetője: ezüst-metál eredeti festésű, ülése fekete, kormányát zöld-fehér szalaggal tekerték be, a vázon kulcstartó (kulccsal), az első kerekén pedig macskaszem. (A kisfiú címe a szerk.-ben.) A Szolnoki MÁV-Kórház és Rendelőintézet baleseti sebészetére combnyaktöréssel szállították október 10-én a fegyverneki, 85 éves özv. Kovács Józsefnét. Az osztály orvosainak, ápolószemélyzetének rendkívül lelkiismeretes, önzetlen gyógyító-munkájáért mond köszönetét lánya, Edina. Az idős asszonyt ugyanis november 11 -én - járókerettel - már hazaengedhették, gondozására bízhatták. Hunyadfalváról Fazekas Kálmánná, aki egyébként 30 éve olvasónk, a Szolnoki Mezőgép Vállalat törzsgyárában tartott október 11 -i nyugdíjas-találkozóról számolt be. Áz esemény gyárlátogatással kezdődött, majd az ebédlőben köszöntötték, .látták vendégül az egykori dolgozókat, s ajándékkal is kedveskedtek. Társai nevében mond köszönetét mindazoknak, akik Kíváncsiság Nemrég állították fel Jászjákóhalmán az első telefonfülkét, amelyből közvetlenül lehet más településeket hívni. Az újdonságszámba menő kalitka nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését: a tanítás végeztével megszállják és próbálgatják a technika e nagyszerű csodáját. Próbálgatni, ismerkedni lehet vele, de vigyázzatok is rá! Fontos dolog, nemcsak szlogen, tényleg életet menthet. De mintha a vonal kicsit túl gyorsan megszakadna - mondták a már tapasztalt jákóhalmi telefonálók. (Fotó: Korényi É.) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné
