Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-11 / 264. (265.) szám

4 A szerkesztőség postájából 1991. NOVEMBER 11. A gyászzászlót is ellopták Felháborító, mélységesen el­ítélendő cselekedetről írok a szolnoki, 127 lakásos OTP-tár­­sasház (Kun B. krt. 9.) közössége nevében. A múlt hónapban elhunyt egy 43 éves tulajdonostársunk. A gyászjelentést, a gyászzászlót október 30-án helyeztük el a lép­csőházban, illetve a ház falán. Ez így szokásos minden épületben, intézménynél, mely utolsó tisz­teletadásunk az eltávozónak. Sajnos másnap reggelre ellopták a zászlót, és e lelketlen, kegyelet­sértő cselekedet felett azóta sem tudunk napirendre térni. Épületünkben szinte soroza­tos a lopás, a randalírozás, több esetben megrongálták a lépcső­ház neonvilágítását, egy hónapja leszerelték a földszinti hirdető­szekrényt, és elvitték (ebben volt a lakók névsora, az orvosi rende­lés időpontja, helye, a megválto­zott díjakról szóló közlemény stb.); augusztus 20-án kettétör­ték a zászlórudat, és ellopták a nemzetiszínű lobogónkat. Mind­ez arra enged következtetni, hogy most is ugyanaz a „banda’ ’ tette. Sajnos sorra nyílnak a kocs­mák, az italt árusító helyek, a kamaszok pedig - több karton sörrel felszerelve - az épület előtt verődnek össze; vasvázon törik az üvegeket, patront durrogtat­­nak - felriasztva az alvókat; a lépcsőházba, a felvonóba vizel­nek s még sorolhatnám. Lakókö­zösségünk nevében azzal a ké­réssel fordulok a városi rendőr­­kapitánysághoz, hogy a járőröző rendőrök a környék rendjét éjjel többször is ellenőrizzék. Köszler Antalné közös képviselő Még téma a vízóra, a fűtés Az is marad, míg nap mint nap foglalkoztatja az embere­ket, gondjaik középpontjá­ban áll; míg a lehetetlenség határán küszködnek a víz- és fűtési díjjal terhelt rezsikölt­séggel, és javaslataikkal, ész­revételeikkel keresik a kiutat, a legjohh megoldást. Erről ta­núskodik az alábbi levélrész­let is: Jóhiszemű véleményemet fejezem ki, amikor azt tapasz­talom, hogy a sokat ostorozott IKV s annak igazgatója helyes álláspontot képvisel a hideg-, melegvíz-díjak, a vízóra és a fűtés ügyében. A város önkor­mányzatának viszont min­denkor a jó elképzelést kell támogatnia, és csak a tényle­gesen felmerült költségeket hárítsa a lakosságra. Ez pedig úgy lehetséges, ha a legol­csóbb megoldással szerelik fel mihamarább a vízórákat. (Ahová 3 hideg vizes és 2 me­leg vizes óra szükséges, mun­kadíjjal együtt 7000 Ft-ba ke­rülne. Számításom szerint ez az összeg másfél év alatt meg­térülne.) V_______________ Javaslom, hogy a vízóra és a beszerelés költségét előle­gezze meg az IKV (vagy az illetékes lakásszövetkezet) - ahogyan a kábeltévé kiépíté­sekor -, s havonta törleszte­­nénk az összeget. Úgy gondo­lom, a vízórákat elég lenne fél­évenként leolvasni, s ez a mód­szer a meleg vízre is vonatkoz­na. Bár csak a fűtésre is tud­nánk valami jó megoldást ta­lálni, hiszen az alacsony jöve­delműek, a kisnyugdíjasok miből fizetik ki a rezsiköltsé­get?! A Fűtési díj - ködösítés nél­kül címmel megjelent levél­ben (X. 24.) nagyon helyesen világítanak rá a problémára, teszik fel a jogos kérdést, hogy Szolnokon indokolt-e még eb­ben az évben emelni a távfűté­si díjat. Talán nagyobb odafi­gyeléssel enyhíteni lehetne a gondokon, mert jelenleg a fi­zetési kötelezettség a teljes el­szegényedés felé vezeti a lakó­telepi embereket. Csényi József Szolnok _____________J Alamizsna volt? Örömökben nem dúskáló vilá­gunkban csodálatos felfedezésre bukkantam nemrég az Új Nép­lapban, amikor egy aprócska írás döbbentett arra, hogy valóban minden relatív. Olyannyira, hogy szinte követhetetlen. A médiák harsogva, egymást túllicitálva igyekeznek meggyőzni, hogy kis hazánk a tönk szélén áll; százez­rek tengetik életüket munka nél­kül, már-már az éhhaláltól fenye­getve. Rájöttem azonban, hogy e sanyarú helyzet sem lehet min­den munkanélküli számára oly gyötrelmes... Történt ugyanis, hogy egy is­kola tanítónőjének segítő szán­dékú kérdésére: kinek munkanél­küli az édesapja, néhány gyerek felállt, akiket a Máltai Szere­tetszolgálattól érkezett jókora sajttal ajándékozott meg. No ezen az egyik papa mélységesen felháborodott, vérig sértődött, mivel ő rendezett körülmények között él, dugig hússal a mélyhű­tője, nincs rászorulva az alamizs­nára. Megjegyzem, a szóban forgó sajtra nagyon sok embernek már régen nem telik. Nekem sincs hű­tőládám, a hűtőszekrényem is ré­gi, de a sajtot hűtve vagy anélkül szeretem, szívesen fogyasztanék többet belőle, ha a pénztárcám engedné. Barátunkkal ellentét­ben nem sértődnék meg, ha a sze­retetszolgálat vagy bármely szer­vezet időnként „megalázna” egy-egy jókora darabbal. S azt hiszem, velem együtt sok kis­nyugdíjas ember sem tekintette volna alamizsnának ... K. G. A régi kocsik használóján segítenek Sok gondot okozó hiányt igyekszik pótolni Jászberényben a Zoltán utcai használtautó-al­­katrészbolt. Azokon segít, akik kénytelenek megelégedni az öreg kocsijukkal, de például a Skoda, a Lada is béna lesz, ha elkopott, eltörött valamelyik al­katrésze. A keresett cikkeket kí­náló bolt valójában egy kis üzem. Néhány vállalkozó kedvű fiatal­ember határozta el, hogy kiöre­gedett keleti típusú személygép­kocsikat vásárol fel, szétszedi, és a bontásból nyert hasznos alkat­részeket értékesíti. (A kis hasz­not hozó, filléres árut ugyanúgy megtalálhatják itt a vásárlók, mint a 2-3 ezer forintos generá­tort, vagy az alig tízezer forintos motort.) A vállalkozás bevált, s a boltot már úgy ismerik, hogy ott szinte sose mondják, hogy nincs. Az au­tós pénztárcájába se nyúlnak mé­lyen, mivel a használt alkatré­szért az új ár felénél is keveseb­bet kémek. - illés -Amikor rossz időben csatornáznak... „Örömünkre szolgál, hogy a szolnoki Botond utcában is hoz­záfogtak a szennyvízcsatorná­tudunk csak közleke­dni; legalább deszkából átjárót létesítenének!” - panaszolta némi fel­háborodással Lovas Károlyné olvasónk. A bejelentését követő na­pokban készített felvé­telünk azonban azt mu­tatja, már javult a hely­zet; az ott dolgozók igyekeznek maguk után mindjárt betemet­ni, járhatóvá tenni az utat. Egyébként a Jász­­kiséri Vízgazdálkodási Társulat szakemberei dolgoznak a csatorná­záson, bekötésen, melyhez október végén fogtak, s e hónap köze­pére be is fejezik - a járda, az úttest helyre­­állításával együtt. ígér­ték, addig is arra törek­szenek, hogy elviselhe­tő legyen a közlekedés. (Fotó: Mészáros) Keszthelyiek Tiszafüreden A városi művelődési központ nyugdíjasklub tagjai egy augusz­tus végi, kétnapos balatoni kirán­duláson ismerkedtek meg keszt­helyi társaikkal, akikkel jó baráti kapcsolatot alakítottak ki. Nem­rég az Alföldre jöttek kirándulni, így ellátogattak városunkba is. Kétnapos programjukban szere­pelt a közös klubest, ahol ízelítőt adtunk egymás klubéletéből. Mint házigazdák, vendégeink­nek megmutattuk városunk ne­vezetességeit: ellátogattunk a Kiss Pál Múzeumba, megtekin­tettük a Kemény-kastélyt; a ra­gyogó őszi napfényben végigsé­táltunk a Holt-Tisza-parton, és együtt gyönyörködtünk a tájban. Majd ebéd után a csoport felke­reste a füredi fazekasság híres művelőjét, Szűcs Imre népmű­vészt, és műhelyében megcso­dálhattuk a remekművek készíté­sének fázisait. Zalai, Balaton-parti klubtár­saink ízelítőt kaptak az Alföld szép vidékéről, városunkról, egyben erősödött a velük kötött barátságunk, amit a jövőben ka­matoztatni szeretnénk. Mester Sándorné klubvezető Tiszafüred Hozzászólás cikkeinkhez Az AKVA nem a KEVITERV kft.-je Az október 29-i, Megoldás a vízóra-ügyben? című cikket nem hagyhatom szó nélkül - mint a lap rendszeres olvasója, és úgy sem, mint a KEVITERV AKVA Kft. ügyvezetője. Ugyanis az, hogy a „KEVITERV-nek van egy Aqua Kft.-je”, valótlan. Lé­tezik egy KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft., ami­ben a KEVITERV-nek is van tő­kerésze, de a kft. a KEVITERV- től független jogi személy. A lakáson belüli vízmérő órák elhelyezésének tervezésé­vel, valamint az alkalmas típu­sok kiválasztásával a KEVI­TERV AKVA Mérnöki Vállal­kozási Kft. foglalkozik - a pol­gármesteri hivatal megbízása alapján. (Megjegyzem, a munká­ra még nem kötöttünk szerző­dést.) A feladatról a KEVITERV nem is tud, ezért felesleges volt bármilyen kérdést hozzá intézni a cikkben. Végezetül megjegy­zem: a kft. részéről mindig szíve­sen fogadjuk a sajtó képviselőit és adunk tájékoztatást szerveze­tünkről, tevékenységünkről. Kis-Csontos Béla ügyvezető igazgató „A bölcsőde fölszámolása régi keletű” A Bezárják a jákóhalmi böl­csődét című információ, mely az október 29-i számban jelent meg, lényegében igaz, bizonyára jó szándékú, de nem teljes. így az alábbiakkal egészítem ki: A bölcsőde fölszámolása nem áprilisi, hanem jóval régebbi ke­letű, az ott dolgozók és az önkor­mányzati képviselő-testület kö­zött semmiféle harc nincs, nem is lehet. A bölcsőde dolgozói - és a falu lakosságának egy része - nem értettek egyet a bezárásával. (A dolgozók féltették és féltik a munkahelyüket, a kenyerüket.) Ami a „kilencfős” gyermeklét­számot illeti: Jászjákóhalmán egy adott időszakban kilencven­­százhúsz bölcsődés korú gyer­mek van. Ez tény, következik a születések számából. A „bölcsö­­dejogosultság” egy másik foga­lom, s a megszorítások függvé­nye. így keletkezik a kilencfős létszám, szeptember elseje után, amikor is az „óvodaérett’ ’ gyere­kek átkerülnek az óvodákba. Ha a megszorítás szigorú, úgy is ma­rad a létszám. Sőt! (Ezeket a kér­déseket egyébként írásban nyúj­tottam be az önkormányzati kép­viselő-testületnek ez év augusz­tusában, amikor meghívottként voltam jelen a soros ülésen.) Az évi fenntartási költség megállapítása (1 millió 700 ezer Ft) nem pontos, mert ez év első hat hónapjában - nem számolva a dolgozók bérét, tb-járulékát - 53 ezer forintot költött az önkor­mányzati testület, illetve a pol­gármesteri hivatal a bölcsődére. Ez tényszám - a pénzügyi rész­legtől kapott költségelszámolás értelmében. A bölcsőde hét dol­gozójából egy kb. fél éve, egy pedig csaknem két hónapja be­tegállományban van. Jelenleg így öten dolgoznak, és az önkor­mányzati képviselő-testület ötüknek ajánlott föl egy állást - október elsejével. Miért komolytalan az, ha 70 éven felüli ember ad hangot vé­leményének pl. bölcsődeügy­ben? A bölcsődés korúak ugye nem nyilatkozhattak, a választá­sokon viszont a 70. év felettiek is szavaztak! Dr. Wittrédi János Jászjákóhalma A tárgyalóteremből A vádlott elszántan vádolt Azt egyikük sem állította, hogy szóváltás közben nem használta az öklét. Amit viszont mind a két fél hangsúlyozott - eleinte esküdni mert volna rá, hogy ő csak visszaütött. Az ok, amiért csattant a pofon, lesújtott az ököl, majd egymás hajába markoltak, vitatott volt. Kerül­gették - talán mert az egyik nem merte, a másik szégyellte kimon­dani, hogy az összezördülésben egy harmadik személy is szere­pet játszott. Adamik Andrást (Jászjákó­halma, Batthyány út 5.) és Zsa­­dányi Imrét, ugyancsak helyi la­kost (Fő út 4.) ragadta tettleges­­ségre az indulat. A 19 éves Ada­mik (az unokaöccs) nőtlen, je­lenleg nem dolgozik. A 43 esz­tendős Zsadányi (a nagybácsi) élelmiszert - Krukijót - készítő kisiparos, nős, egy kiskorú gyer­mekük van. Összecsapásuk ez év június 21-én éjfél előtt egy órával tör­tént. Zsadányi akkor nyitott be egyik ismerősük Honvéd út 13 szám alatti lakásába - azzal í szándékkal, hogy hazahívja fele ségét, akit már a gyermeke is tü relmetlenül vár. Jól sejtette, hog) a feleségét ott találja, aki Adatni) mellett ült - szerinte túl közel Ami még jobban kiborította: i fiatalember nyakában ott fitye gett az az aranylánc (szív alaki medállal), amit ő vett a feleségé­nek - ajándékba. E sokkoló lát vány folytatása nem leheteti más, minthogy egymásnak estek ... A csata vége: testi sértés miati magánindítványt terjesztettek elő egymás ellen. Zsadányi ké­sőbb visszavonta, Adamik vi­szont kitartott az indítvány mel­lett. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre tanácsa - a ma­gánindítvány figyelembevételé­vel - Adamik Andrást 9 ezer, Zsadányi Imrét pedig 10 ezer fo­rint pénzbírsággal sújtotta. Az ítélet jogerős.- ésal -Aki nem hiszi, próbáljon ennyiből élni Talán nem mindenki olvasta az október 24-i Társadalmi tük­rünket, melyben hírül adtuk, hogy a legújabb statisztika sze­rint márciusban a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban része­sülők száma - az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva - 4,3 száza­lékkal nőtt, 111 ezer nyugdíjas van már a megyében, ami a né­pesség 26,2 százaléka. Vége tehát annak az időnek, amikor nyugodtan mondhattuk: a megyében minden negyedik ember nyugdíjas. Már valamivel az idősek javára nőtt az arány. Ebben a számadásban szere­pel az is, hogy 6800 nyugdíjas nyolcvan éven felüli, s a nők át­lagnyugdíja 6642, a férfiaké 8100 forint. Ez a két szám csúfítja a kü­lönben örvendetes statisztikát. Aki nem hiszi, próbáljon meg ennyiből élni... (Fotó: K. É.) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné I I " A S/.OTKV Ipari és Építőipari Részvénytársaság ezúton vételre felajánlja a SZOTÉV-TRANS Szállítási és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban meglévő 15.972 eFt mértékű — és a társaság törzstőkéjének 97 %-át kitevő — üzletrészét. Az üzletrész eladásával kapcsolatos bővebb információkkal dr. Szénási Istvánt kérjük megkeresni. Cím: 5000 Szolnok, József A. Telefon: 56/35-946 Telefax: 56/31-997 záshoz, de egy-egy részen úgy feltörték az utat, a járdát, hogy nagy kerülővel és sárba ragadva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents