Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

1991. OKTÓBER 28. 13 Az Uj Néplap Törökszentmiklóson Sok a munkanélküli, kevés az állás A munkaerőszolgálati iroda előtti folyosón mindig sokan vá­rakoznak. Ha nem kopogtatunk be, és nem kérünk információt, csupán hónapok óta a sorban ál­lókat figyeljük, akkor is megál­lapíthatjuk, hogy számuk egyre nő. A körülbelül 16 ezer munka­képes lakosra 1.822 munkanél­küli jut, közülük ezerhatszázan kapnak segélyt. Hatvan százalé­kuk szakképzetlen, de vannak szakmunkások is. A szellemi foglalkozásúak aránya 10 száza­lékra tehető. Hogy mi a munkanélküliség oka? A leépítés, a munkahelyek megszűnése. Ha csak az utóbbi félévet nézzük, a városban kö­rülbelül 300 munkahely szűnt meg. Viszont a bejelentett, terv­szerű leépítés a vállalatoknál jó­val kevesebb, mint ahány mun­kanélküli megjelenik az irodá­ban. Milyen a kínálat? Az utóbbi félévben leginkább az új vállal­kozások, kft-k keresnek munka­erőt. Jelenleg 30 álláskínálattal rendelkeznek. Legtöbben segéd­munkást igényelnek, takarítót, konyhamunkást. A szakmunká­sokat elsősorban a vasipari és a faipari szakmákban keresik. A fizetés, amit kínálnak, elég ala­csony: 7-15 ezer forint. A tapasztalat szerint a munka­­nélküliek 10 százaléka talál ma­gának állást. Többnyire a város­ban helyezkednek el, hiszen ma már a cégek nemigen vállalják a bejáró dolgozókat, inkább hely­belieket keresnek. Az utóbbi egy hónapban 200 új munkanélküli jelent meg az irodában. Májusban 490 segé­lyezettet tartottak nyilván, ez az­óta 1045 igénylővel nőtt. Akkor hárman dolgoztak az irodában, most hatan foglalkoznak a mun­kanélküliek ügyeivel. Az iroda helyiséggondokkal küzd, pedig nemrégen költöztek egy szobá­ból háromba. Most viszont az a probléma, hogy a folyosó kicsi. Olyan helyet keresnek, ahol az ügyfelek kulturált körülmények között várakozhatnának. C \ Egyéves az önkormányzat- Immár egy éve létezik Törökszentmiklós város önkormányzata. A fennál­lás évfordulójára október 14-én szerény ünnepségen emlékeztek meg a polgár­­mesteri hivatalban.- Október 24-én ülést tar­tott a képviselőtestület. El­fogadták a helyi adók meg­állapításához szükséges koncepciót. Ezek csak irányelvek, az elképzelése­ket lakossági fórumokon egyeztetik majd, és később alkotnak a helyi adókról rendeletet. Elfogadták a városi bölcsőde férőhelye­inek csökkentését - 50-re. A feltétel azonban az, hogy minden igényt ki kell elégí­teni, vagyis a jelentkező szülők gyermekeit föl kell venni. A Rózsa téri általános is­kola vezetése az intézmény nevének megváltoztatását kérte a képviselőtestület­től. A testület egyetértett, így az iskola november el­sejétől fölveszi Kölcsey Ferenc nevét. Döntöttek építésre nem alkalmas ingatlanok eladá­sáról, valamint a Blaha Lujza utcában kialakított 29 építési telek áráról (130- 138 ezer forint) és eladásá­ról. Az önkormányzat kö­telezettséget vállalt céltá­mogatásokra. A vízbázis fejlesztésében 2 millió 400 ezer forint, a szenny vízcsa­­tomahálózat építésében 7 millió 400 ezer forint, az egészségügyi intézmények műszerbeszerzésében 3 millió 900 ezer forint támo­gatás biztosítását vállalta az önkormányzat. A képviselőtestületi ülé­sen szó volt arról is, hogy csatlakoznak-e a megyei víz- és csatornamű vállalat­­ból alakuló rész­vénytársasághoz. A testü­let kinyilvánította csatla­kozási szándékát, de dön­tés később - a már kialakult feltételek figyelembevéte­lével - történik. V_______________J Irta: Paulina Éva Fotó: Korányi Éva ✓ Újdonságok Fotópályázati kiállítás nyílt a művelődési ház pincegalériájá­ban Alföldi tájak, emberek cím­mel. A színes és fekete-fehér ké­pek az Alföldön élő emberek életéből örökítettek meg moz­zanatokat. Témáik között ugyanúgy szerepel az állatte­nyésztés, mint az ipar. A képek jelentős része az alföldi táj szép­ségeit tárja a látogató elé. A ki­állítás november 17-ig naponta 13-tól 18 óráig tekinthető meg. Újjáépítették az Áfész presszóját. A négyes út mel­letti sarki épületet eredetileg csak felújítani akar­ták, de kiderült, hogy olyan álla­potban van, hogy már csak lebonta­ni és újjáépíteni lehet. Az új presszó és a mellette lévő csemegebolt már várja vevőit, ven­dégeit. Sokan segítenek nekünk A Vöröskereszt városi irodájában mosolygós asszony fogad; Doblerné Pál Anna városi titkár. Arról érdeklődünk tőle, hogy sok rászorulón kell-e segíte­niük, és milyen támogatást igényelnek az emberek.- Ezelőtt is volt szegénység, csak nem be­széltünk róla, de úgy érzem, hogy most egyre több az elszegényedő, rászoruló ember.- Hogyan tudnak Önök segíteni?- Anyagi, természetbeli segítséget is igé­nyelnek az emberek. Az idén szerencsére javultak a lehetőségeink. A háziipari szövet­kezettől másfél millió forint értékű adományt kaptunk; méterárut, ágyneműt, hálóinget, fe­hérneműt. Ezek egy részét odaadtuk a rászo­rulóknak, másik részét olcsón eladtuk. így sok olyan családot juttattunk a bolti árnál jóval alacsonyabb áron textíliához, ágyne­­műhöz, amelyeknek igencsak meg kell gon­dolniuk minden kiadott forintot. Az árusítás­ból befolyt összeget a rászorulók megyei számlájára fizettük be (650 ezer forintot). A számláról pénzbeli segély és élelmiszerjegy formájában jön vissza a befizetés.-Úgy tudom, akciókat is szerveznek, hogy segíthessenek.- Évente kétszer sorsjegyet bocsátunk ki, és kétszer ruhát gyűjtünk. Idén tavasszal 250 zsák ruha gyűlt össze. Karácsonykor élelmi­szercsomagot juttattunk el a rászorulóknak és ágyneműgamitúrát az ágyban fekvő bete­geknek.- Van-e elég pénze a Vöröskeresztnek arra, hogy működhessen?- Száz-százharminc millió forinttal keve­sebbet kaptunk az idén az államtól, mint amennyi az iroda fenntartására és a bér kifi­zetésére elegendő. A hiányzó pénzt vásárok szervezéséből hozzuk össze.- Kik segítenek Önnek? Tudtommal Ön egyedüli főállású alkalmazottja a városi Vö­röskeresztnek.- Szerencsére a Vöröskereszt szervezeti keretei megmaradtak. Ötvenhárom alapszer­vezetünk működik a városban és a környék­beli községekben. Törökszentmiklóson is él 80-100 olyan ember, akire lehet számítani ezekben az akciókban. Olyanok, akik segíte­nek, ha például hétvégén este 11 óráig cso­magolunk. Az aktivisták személyesen ki­hordják a csomagokat, a leveleket, így nem kell postaköltséget fizetnünk. Van egy 80 éves aktivistánk, Elek Béláné, aki szinte min­den héten benéz az irodába, hogy kell-e va­lamit segíteni?- Mostanában gondok vannak a véradás­sal is. Önöknél mi a helyzet?- Ilyen sokat még soha nem dolgoztam, hogy a következő évi tervet összehozzam, mint most, az idén, mégse sikerült úgy, ahogy szerettük volna. Az elmúlt évekhez viszonyítva 200 véradóval, 500 liter vérrel kevesebbel kellett számolni 1992-ben. Na­gyon sok munkahely megszűnt, és aki a mun­kakönyvét a kezébe kapja, azt a megélhetése foglalkoztatja és nem a véradás. Persze van­nak olyan gazdasági egységek is, ahol a ve­zetők támogatják a mozgalmat és azokra mindig lehet számítani. Ilyen például a Ba­romfifeldolgozó, a Tiszatáj téesZ, a Gabona­forgalmi Vállalat, vagy Kuncsorba lakossá­ga. Mire vállalkozunk? A régi típusú munkahelyek megszűnésével egyidőben új tí­pusú munkalehetőségek - vállal­kozások - születnek országszer­te. Milyen képet mutatnak Tö­rökszentmiklóson, erről beszél­gettünk a polgármesteri hivatal gazdasági, ellátó és vagyonkeze­lő irodájában Szecsei Józseffel és Busái Ferencnével. Elmondták, hogy az irodában csak a vállalkozások bizonyos fajtái jelennek meg; az ipari, a szolgáltató és a kereskedelmi szférából. Az irodában azokkal találkoznak, akiknek szüksége van vállalkozói igazolványra, így sok kft-ről és BT-ről nem is tudnak; akik például mezőgaz­dasági vagy tervező vállalkozás­ba kezdenek, nem jelennek meg itt. A városban is - mint másutt - tavaly április óta lendült fel a vállalkozás, mióta a feltételrend­szer megváltozott. Míg tavaly márciusban 54 kereskedőről és 384 iparosról tudtak, idén októ­ber elején 312 kereskedőt és 422 iparost tartottak számon. Mire vállalkoznak a török­­szentmiklósiak? Mindenre, ami kedvezőnek tűnik. A kereske­désben sláger palackozott ital­boltot nyitni. így most több mint 100 olyan egyéni vállalkozó él a városban, aki italt árusít - egy­két árucikkel kiegészítve - a régi vendéglők, italboltok, stb. mel­lett. Az iparosok között kezdet­ben sok volt a fuvarozó, áruszál­lító. Most szabóból és asztalosból nagy a kínálat. Az új vállalkozá­sok a hiányszakmák, hiányszol­gáltatások okozta űrt is betöltöt­ték. Régebben például - bár dolgo­zott néhány autószerelő - nem volt szerviz a városban. Mostan­ra viszont több szerviz is kiala­kult, ahová az autós szinte min­den problémájával fordulhat. Megjelentek a különleges, érde­kes, nem mindennapi szakmák képviselői is. Adtak ki engedélyt pattogatott kukorica készítőnek, kártyavetőnek, termé­szetgyógyásznak, reflexológus­­nak. A vállalkozások érdekessé­gei közé tartozik, hogy legalább húsz, vegyes élelmiszert forgal­mazó bolt nyílt, és meg is élnek - akár a nagy üzletek közvetlen szomszédságában is. A titkuk ál­talában az, hogy kedvezőbb nyit­va tartással, vagy árukínálattal várják a vöket, nem is beszélve az udvarias kiszolgálásról. Persze nemcsak születnek, ha­nem meg is halnak vállalkozá­sok. Az idén 29 kereskedő és 54 iparos adta vissza az engedélyét (miközben 370 új engedélyt ad­tak ki). A kudarc oka általában az, hogy nincs nyereség, nincs elég munka. Sokan olyan vállalko­zásba kezdtek (tudtak kezdeni), ahol gyorsan realizálódik a kész­ségük, megtérül a pénzük. Kevés a városban a termelő, új értéket előállító vállalkozás, mindenki eladni akar. Mi lesz veled, üres telek? A kérdés évek óta újra és újra fölvetődik a városban. A strand melletti 1,6 hektár területről van szó, mely immár az önkormányzat tulajdona. Különböző ötletek, ter­vek kerültek már napvilágra, ám a telek még mindig üresen áll. A hetvenes években például if­júsági parkot terveztek oda, de nem lett belőle semmi. A strandfürdő forgalmának csökkenése mindig is arra ösztö­nözte a város vezetését, hogy kezd­jenek valamit a területtel, hogy ci­vilizáltabb környezetet biztosít­sanak a pihenőknek. A gyógyhatású víz (reumás, izü­leti, gerinc, belgyógyászati, nő­­gyógyászati betegségek esetén ajánlott) ugyanis kezdetben sok vendéget csalt a fürdőbe. Egy idő­ben a strand és a kemping „felka­pott hely” volt, aztán fokozatosan csökkent a forgalom. Az elmúlt évben el is készült a beépítési terv az üres területre. Szerepel benne panzió, pihenőhá­zak, üdülőegységek (közös ebéd­lővel), teniszpálya, park. A koráb­bi tókotrások miatt felhalmozódott földtömegen szabadtéri színpadot alakítanának ki. A csónakázó tó szigetét is rendbehoznák, utat, ét­termet építenének. A terv tehát megvan, csak vállalkozó kellene, aki mindezeket megvalósítja. Tavaly év végén a Medinvest Rt kezdeményezésére Karcagon összehívták megyénkből azoknak az önkormányzatoknak a vezetőit, amelyeknek városában gyógyvíz vagy gyógyhatású víz található. A Medinvest Rt képviselői akkor ar­ról beszéltek, hogy nyugati tőke bevonásával gyógyszállodalánco­­latot építenének. Törökszentmik­­lósnak is felajánlotta a rész­vénytársaság tanulmányterv elké­szítését. Végül abban maradtak, hogy a Medinvest keresi majd az önkormányzatot, de ez a mai napig nem történt meg. Az önkormányzat pályázatot hirdetett meg a terület hasznosítá­sára, beépítésére. Egyetlen pályá­zó jelentkezett csak, egy török­szentmiklósi lakos azzal az igénnyel, hogy panziót akar építeni a terület egy részén. Mivel Török­szentmiklóson nincs szálloda, az önkormányzat úgy látta, hogy a vá­rosnak is használ ez. A legutolsó tárgyalások 1200 négyzetméter alapterület beépítéséről, 14 szobás panzióról szóltak, de végül a vál­lalkozó visszalépett. Most tehát áll az ügy. Van egy közművesített terület, csak tőkével rendelkező vállalkozó, vállalko­zók kellenének, akik beépítik. Addig is döntöttek a csónakázó­tó felújításáról. Az önkormányzat­nak 3 millió forintjába kerül a kot­rás és a partrendezés.

Next

/
Thumbnails
Contents