Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

1991. OKTOBER 26. Szolnoki Extra Bemutatjuk az új igazgatót ✓ Kinevezték dr. Barta Árpádot A napokban ünnepélyes kere­tek között nevezték ki a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Fő­iskola Szolnoki Tagozatának új igazgatóját, dr. Barta Árpádot. Terveiről, elképzeléseiről kér­deztük az új tagozatvezetőt.- Milyen életpálya után került a szolnoki tagozat élére?- A Közgazdaság-tudományi Egyetemen végeztem tanárként. Szakmai pályafutásom Szolnok megyéhez kötődik, a ’74-es tan­évben Kisújszálláson, az ottani szakközépiskolában töltöttem a gyakorlatot, az ötödik egyetemi évemet. Onnan kerültem át az akkor még Kilián Repülőműsza­ki Főiskolára, majd ’79-ben a Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Főiskola Szolnoki Tagozata megalakulásakor jöttem át az in­tézménybe. Közben doktorál­tam. Itt tanársegédként kezdtem, majd kineveztek adjunktusnak, később docensnek. Igazgatóhe­lyettesként ’88 óta dolgoztam. A kandidátusi címet a főiskola ke­retén belül szereztem.- Milyen tervekkel foglalta el az igazgatói széket?- Tudom, hogy bizonyos dol­gokon nem lehet változtatni. Az, hogy a költségvetés milyen mér­tékben finanszíroz bennünket, adott. Adott a tanterv, melyet ép­pen most fogadott el a főiskolai tanács. Sajnos ez rendkívül óra­centrikus, mindent a tanórán kell elérni, túl sok a tantárgy. A ta­nulmányi és vizsgaszabályzat viszont új jogokat biztosított a hallgatóknak. Elsősorban a ve­zetési szerkezetet szeretném megváltoztatni. A mostani na­gyon „középiskolás”, centrali­zált az irányítás. Terveim szerint a tanszékvezetőknek biztosítom a jogköreiket, tudatosítani kell, hogy ők felelnek az oktatás tar­talmáért és nem az igazgató.- Felmerült az önálló főiskola lehetősége is...- Megfogalmazódott az önál­lóság vágya, és kiderült, hogy most már a fővárosi főiskola sem akadályozza ezt a lépést. Ide köl­tözött Szolnokra a Külkereske­delmi Főiskola, és ez új helyze­tet teremtett, hiszen a piacon nincs tisztán külkereskedelem és belkereskedelem. Egy vállalko­zó általában mindkét tevékeny­séget folytatja. Gondoltunk a két intézmény fúziójára, és már kör­vonalazódni látszanak az elkép­zelések ezzel kapcsolatban. Szá­munkra az önállóság elérésének optimális időpontja az új oktatá­si törvény bevezetése lenne.- Van erre esély?- Ezt kell kiderítenünk! Úgy vélem, célunk lehet egy, a piac igényeihez igazodó gazdasági főiskola létrehozása a régiónk­ban. Vállalkozókat kell képez­nünk a kereskedelem és a ven­déglátóipar, valamint a többi ágazat számára.- Sok sikert kívánunk! B. Cs. Fotó: T. Z. Brillancia, csillogás, tűz A drágakövek kettős élete Ösztönös a vonzalmunk a ritka ásványok és kövek iránt. Gyermeki áhítattal forgatjuk ezeket a sokszor csak önmagukért szép képződmé­nyeket, melyek lehet, nem használhatók semmire, ám puszta látvá­nyuk is esztétikai élvezetet nyújt. Csillogásuk, tüzük, formájuk és tisztaságuk magával ragadja a tekintetet. Ezért hajlandók vagyunk pénzt adni. Gyakran nem is keveset. Az eredeti formájukban megőr­zött ásványok, csiszolt féldrágakövek és a belőlük készült ékszerek mindig izgatták az embereket. egyik formája, amikor a csiszoló keze alól ugyancsak esztétikus, ám szabálytalan formájú darabok ke­rülnek ki, a másik formája a forma­csiszolás, melynek egyik művelő­je a szolnoki iparos. Az országban mindössze négy-öt olyan személyt ismer, akik a szakma utóbbi ágát választották. Műhelyét a Város-Mitől lesz féldrágakő a féldrágakő?- Nemigen tudni, miért nevezték el így őket - mondja Csernóczki László szolnoki drágakőcsiszoló. - Én másképp fogalmaznék. A szak­ma egységesen drágaköveknek hívja az ékszernek feldolgozott anyagokat. Minőségük alapján ér­demes osztályozni őket. A leg­többre értékelt ásvány, a gyémánt is lehet gyenge minőségű. A legközönségesebb kőnek is van értéke. Más dolog, hogy mennyit ér az embereknek. Ez több mindentől függ. Gyakorisá­gától, attól, hogy gyűjthető-e ha­zánkban; áttetsző-e vagy sem, ér­dekes a színe stb. Újabban műsze­rekkel vizsgálják optikai tulajdon­ságaikat, ezek a vizsgálatok nem sértik meg a követ. Figyelik belső anyagát, zárványait. A drágakő­szakértők - tudom meg a földrajz­biológia szakos tanár gyűjtőtől - ritkán határozzák meg fajtájukat első ránézésre. A gyűrűkövek túl­nyomó része például már szinteti­kus eljárással készült. A gyémán­tok felismerése könnyebb. Brillan­­ciájuk, csillogásuk elárulja őket. Az ásványoknak a dísznövények­hez hasonlóan inkább eszmei érté­kük van, hisz a természet minden eleme egyformán fontos, mond­hatni egyenlő. Az ember önkénye­sen tesz különbséget közöttük, s a piac pontosan megszabja árukat. A 27 éves fiatalember elsősorban azokat a köveket kedveli, melyek tisztaságuk, értékes belső tulaj­donságaik mellett szimmetriku­sak. Immár hat éve maga dolgozza fel a Zemplénből, a Mátrából, va­lamint külföldről begyűjtött és vá­sárolt nyersanyagokat, pl.: tig­risszemet, borostyánkövet, jáspist, kalcedont, opált. Általában a hazai nyersanyagok közel fele nem A színvonalas vendéglátás érdekében s Újjáalakuló gasztronómiai társaságok A Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetsége országos ta­nácskozást hívott össze a gaszt­ronómiai társaságok elnökeinek. Az összejövetel célja a korábbi működési rendszer átalakítása volt. Megyénket Sonyák Béla, a Tisza Szálló és Étterem igazgató­ja, a megyei gasztronómiai társa­ság elnöke képviselte. Sonyák úr elmondta, hogy az átalakulást a korábbi vendéglátó­szervezetek megszűnése indo­kolja, ugyanis a gasztronómiai társaságok működéséhez szüksé­ges pénzügyi erőforrásokat dön­tő részben ők biztosították. Ki­sebb hányadát az egyéni és pár­tolói befizetések tették ki. A to­vábbi működés érdekében alapít­ványt hoztak létre, „Alapítvány a magyar gasztronómiáért és élel­miszeriparunkért” címmel. Több mint 12 millió forint alap­tőke jött eddig össze, amelynek kamataiból gazdálkodhatnak. A jelenleginél ez kedvezőbb lesz számunkra, ugyanis a mostani kamatlábak mellett költségveté­sünk megduplázódik. Az alapít­ványból támogatják a regionális gasztronómiai társaságokat, akik - alapvető funkciójuk szerint - ápolják a szakmai hagyományo­kat, terjesztik a hazai és nemzet­közi gasztronómia legújabb eredményeit. Ezt felhasználhat­ják bel- és külföldi tanul­mányutak szervezésére, szakmai továbbképzésekre stb. A megyei gasztronómiai társa­ság 1989-ben alakult. Jelenleg 45 tagja van, többségük szolnoki. A jövőben munkájukban tartalmi változások várhatók. Nagyobb szerepük lesz a „Védnöki Táb­la” odaítélésében. E címet azok a vendéglátóüzletek kaphatják, amelyek hosszú ideig magas színvonalú munkát végeznek. Ja­vaslatuk alapján ítélik oda a ké­sőbbiekben a mesterszakács, mestercukrász címet is. A változásokat jelzi az is, hogy a megyei gasztronómiai verse­nyek helyett jövő márciusban or­szágos szintűt is rendeznek „Gasztronómax 2000-ben” cím­mel, amellyel fel kívánják hívni a figyelmet jövőnk táplálkozási szokásaira. A versenyen szállo­dák, éttermek, magánvendéglők szakácsai, cukrászai, cukrászkis­iparosok, valamint üzemi kony­hák, üdülők, honvédségi kony­hák szakácsai is részt vehetnek, külön kategóriában. Korábban számukra nem volt versenyzési lehetőség. A gasztronómiai versenyek Nyugat-Európában magas szin­ten mozognak. A leendő ver­senyzők részére konzultációkat, illetve gyakorlati bemutatókat kívánnak tartani, hogy ne legye­nek esélytelenek azok, akik ed­dig még nem ismerhették meg az itthonitól eltérő nyugati verseny­­feltételeket és módszereket. A változásokhoz igazodva a megyei gasztronómiai társaság rendezni kívánja sorait, új iga­zolványokat adnak ki, melyhez várják az új tagok jelentkezését is, illetve remélik, a korábbi ta­gok is megkeresik az elnökséget tagsági igényük meghosszabbí­tásával. Mi, fogyasztók pedig re­méljük, a vendéglátás színvona­lának emelkedését valóban érez­ni fogjuk. használható semmire. Hazánkban sok értékes darabot találni a folyók partján, patakok medrében, ka­vicsbányákban vagy a szőlőtőkék körül, melyeket kapával forgattak ki a földből. A gazda többnyire félretolja őket, mert kívülről nem látszik semmi belőlük. Gyémánto­­zott vágókorongok és köszörűkö­vek tárják fel titkukat. Figyelni kell arra, hogy ne le­gyenek sérültek. Az épek és az e­­lőbbiek ára között akár 50 százalék különbség is lehet. Olyasmi ez, mint a bélyeggyűjtés. Ha megkop­nak, vagy bajuk esik, akár el is lehet dobni őket. Többfajta csiszolási technika vagy mód létezik. Vannak, akik kizárólag fazettálással (pl. rubin, gyémánt) foglalkoznak. Él az az iskolában nem tanulható iparmű­vészeti tevékenység, amelynek major úti toronyház legfelső eme­letén rendezte be. Az első, a durva megmunkálás után rendszerint még négy csiszolási fokozat kö­vetkezik, míg a kő felszíne tökéle­tesen sima nem lesz. Ékszerei árá­ban benne foglaltatik a munkadíja, Itt a szolnokiak beszélnek Gáz van Pangó ingatlanpiacunkban néha­napján mégis kötetnek üzletek. Van, aki eladja, ki megveszi, eset­leg elcseréli lakását. Termé­szetesen az adás-vételi vagy csere­­szerződés megkötésén túl több olyan dolgot is el kell intézni, ami közvetlenül kapcsolódik az ingat­lannak a tulajdonosváltozásával. Vegyünk például egy lakáscserét. Szolnoki emberünk elcserélte laká­sát a szomszédjával. A szerződés megköttetett, benyújtották azt a földhivatalhoz. Mivel a lakás ener­giafogyasztásának mérőórái is cse­rélődtek, rendezni kell ezek prob­lémáját is. A TITÁSZ-nál beszer­zett nyomtatványon a cserepartne­rek külön-külön felírják a villanyó­rájuk állását, majd aláírják, illetve aláíratják az új tulajdonossal, és be­küldik az áramszolgáltatóhoz. Ennyire egyszerű az egész. Következik a TIGÁZ, hiszen mindkét lakás gázfűtéses. Telefo­non történő érdeklődésre egy kel­lemes női hang kérdezi az ingatlan címét, és egyezteti az időpontot, hogy mikor menjen a szerelő, aki majd felírja a mérőóra állását. Ter­mészetesen a tulajdonos fizeti a ki­szállás költségét. Emberünket azonban nem olyan fából faragták, hogy belenyugodna ebbe a sajátos eljárásba. Felhívja Szolnokon az üzemigazgató-helyettest telefo­non. O megerősíti kolléganője ki­jelentésének hitelességét, alátá­masztva egy minisztériumi rende­lettel és egy gázszolgáltatási sza­bályzattal. Emberünk sem rest, ve­szi a fáradtságot, és elolvassa eze­ket. Meglepődve veszi észre, hogy bennük nem szerepel a hivatkozás alapja. E különös felfedezés birto­kában kíváncsian felhívja a kecs­keméti gázszolgáltatót. Közük ve­le, hogy náluk az a gyakorlat, hogy az óra állását a tulajdonosok fel­jegyzik és aláírva a nyomtatványt beküldik a vállalathoz. Nem megy ki senki a lakáshoz. Újabb telefon az üzemigazgató­helyetteshez. A válasza az, hogy a kecskemétiek nem e cégen belül dolgoznak, és persze van egy TI­GÁZ belső szabályzat is, ami meg­határozza az eljárást. Újabb tele­fon. Most már a TIGÁZ Debreceni Üzemigazgatóságához. Ok is a kec skeméti minta alapj án j árnak el. Ekkor érzi emberünk, hogy valami nem stimmel. Hogyan lehetséges ez? És vajon hányán cseréltek az utóbbi években gázos lakást? Tanácstalanságában csak abban biztos, hogy gáz van. PÁ. Ügyes kezű gyerekek kiállítása Az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola rajzszakkörének és tanulóinak munkáiból nyílt kiállítás az iskola aulájában, amit október végéig tekinthetnek meg az érdeklődő szülők, pedagógusok, diákok. Blaskó Sándorrajztanár szakkörvezetővel, szobrászművésszel beszélgetünk a kiállítás alkotóiról, a gyermekekről.- Egy éve tanítok ebben az iskolában, s hogy történjék valami, megrendeztük a 6-8. osztályos tanítványaim válogatott gyermekrajzaiból ezt a kiállítást. A tehetséges gyermekek különféle témájú és technikájú munkáiból válogattam. A gyermek önállóan, a fantáziája szerint dolgozik. Amelyik technikához, témához van vénája, azt erősítem. A 130 ceruza-, színes akvarellkép mellett 40 szobor és kisplasztika gyönyörködteti a szemet. Sík felület megkomponá­­lása, színek, formák játéka, dekoratív kompozíciók, díszítőművészetből elle­sett, feldolgozott motívumok, természet utáni megfigyelések mind-mind meg­találhatók a gyermekek munkái között. A tartalom az elsődleges a gyermekrajzokban. A rajz a valósághoz való szubjektív visszacsatolás, érzelmi színezetű, belső tapasztalat. A képzet, akár­csak grafikai kísérője, a gyermekrajz, mindig a teljességre, az egészre irányul, és nem feltétlenül felel meg a dolgok naturális világban lévő állapotának. A gyermek közli a világ vágyálmait. A művelődési házban is vezetek egy szakkört, oda középiskolások is járnak. Egy tanítványomat felvették az egri tanárképző főiskolára, de van, aki a Képzőművészeti Főiskolára készül. (Blaskó Sándor szobrászművésznek több kiállítása volt már az országban, több pályázat nyertese, s komolyan veszi hivatását. A vizuális esztétikai nevelés egyik irányítója..) -bzs­a gyűjtőktől vásárolt nyersanyag, az alkatrészek és a munkaeszköz ára, valamint magának a kőnek az értéke. Kelendőek most a horoszkópkö­vek, melyeket színük alapján társí­tottak a tizenkét csillagkép vala­melyikével. Ilyenekkel is lehetett nemrég találkozni az ásványgyűj­tők országos találkozóján, melyet a Csanádi Körúti Általános Iskolá­ban rendezett meg a „Kővirág” Ásványgyűjtők Baráti Köre. Gaz­dag kínálatot ajánlottak az eladók. Az ásvány gyűjtő kultúra erősödé­sét jelzi a sok kiállító és érdeklődő. Az ilyen találkozókon köttetnek a nagybani üzletek a kereskedők vagy a gyűjtők között. Csodálatos ásványokat kínáltak a külföldi bá­nyászok. Ok kővirágnak hívják a mélyszinti bányákban fellelhető ritkaságokat. Az országban már több százra tehető az ehhez hason­ló börzékre rendszeresen utazó gyűjtők száma. A névnapok, jelesebb ünnepek előtt mindig megnő az érdeklődés a csiszolt kövekből készült éksze­rek iránt. Csernóczki László amel­lett, hogy tanár, mellékállásban az ékszerek készítésével foglalkozik, az MMIK-ban a „Kővirág” Ás­ványgyűjtők Baráti Körét vezeti, a Pálfy J. Szakközépiskolában pedig ásványtant tanít. Lakásában kis gyűjtemény halmozódott fel az ás­ványokból és a féldrágakövekből. Több kiló megmunkálásra váró ás­vánnyal reudelkezik. Egyelőre csak közönséges kődarabok, me­lyek mintha arra várnának, hogy megmutassák szépségüket, csi­szolják őket azért, hogy vonzób­bak, értékesebbek legyenek - mint az emberek. szurmay Ez - az- A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára által rendezett Széchenyi és kora elnevezésű vetélkedő ok­tóber 28-ai döntőjében a Kas­sai Úti Általános Iskola egy, a Mátyás Király Általános Iskola kettő és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egy csapattal képviselheti magát.- A Családi Intézet és a Te­metkezési Vállalat november elsején 15.30 órától a Körösi úti temető umasírkertjében ha­lottak napi emlékműsort ren­dez, amelynek részese lehet mindenki, aki ezen a napon ily módon kíván emlékezni el­hunyt hozzátartozóira.- Népzenei és néptáncokta­tásra várják a jelentkezőket csütörtökönként 14-től 18 órá­ig a Tiszaparti Gimnázium II. emelet 9-es termében. A nép­táncoktatás előkészítőül szol­gálhat a Táncművészeti Főis­kolára és C-kategóriás minősí­tést is ad. Érdeklődni lehet még a 36-801 -es telefonszámon.- A Válaszd az életet! című előadássorozat következő ré­szeként ma 17.30 órától az MMIK-ban az AIDS-ről és ar­ról beszélgetnek, hogy van-e élet az élet után. Holnap a stresszről és az apokaliptikus ezer évről lesz szó.- A Szigligeti Színház jegy­­irodájanovember4-étől, hétfő­től, felújítva, megszépülve megnyitja kapuit a régi helyén, a Kossuth téren. Telefonszá­muk 42-902.- A Ságvári Endre Művelő­dési Házban a ma 19 órától kezdődő Zenés pódiumban ré­gi szép melódiákat ad elő Far­kas Rozália, Szabó Eszter, Szokolyi Lajos és Ábrahám Miklós. Körvonalazódik egy regioná­lis gazdasági főiskola létreho­zásának gondolata

Next

/
Thumbnails
Contents