Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-21 / 247. szám
1991. OKTÓBER 21. 13 Azt beszélik Tiszagyendán Egyre kevesebben a téeszben Miután alapítása óta ismerem a helyi téeszt, hiszen szüleim földjén kívül az itt élő rokonságom is önként és „dalolva” vitte be, amije volt, erről a közösről az azóta eltelt pár évtized alatt azt hallottam, hogy volt rossz meg nem éppen jó. Bár Szombati István elnök úr tájékoztatója szerint tavaly például már a tisztességesnek mondható hétmilliós nyereséggel zárták az évet. Az átlagkereset 110 ezer körüli, és a százötven aktív tagra kilencvenöt nyugdíjas jut. Sajnos volt leépítés is, hiszen elküldték negyven személyt a megszűnt melléküzemágakból. A dolgozók között hat lett munkanélküli, a többiek többsége pedig Szolnokra jár dolgozni. Ugyanakkor további létszámleépítések várhatóak. Hogy mi lesz ezzel a közössel, azt a magasságos se valószínű, hogy tudja. Ráadásul a kintlévőségük tizenötmillió. amely megtérülése olyan, akár a kutya vacsorája. A volt tulajdonosok eddig mindössze huszonkét hektárnyit mérettek ki a közösből. Mint említettem, a melléküzemág volt dolgozói naponta a megyeszékhelyre ingáznak, bár közülük öten helyben kapnak munkát. Felvételünkön Somogyi Istvánná és Juhászné Fehér Mária dohányleveleket válogat. Szüretre készülve Gyendán mindig jó bort termeltek. Mégpedig ahogyan erre mondják: kapitalistát, hiszen az áldott nedű látta a tőkét is. A régi híres szőlősdinasztiák egyik utolsó mohikánja Négyesi János, aki a hetvennyolcadig esztendejét tapossa. A felesége tomajmonostori, és az jellemezte őket, hogy akár legtöbben a faluban: a kakassal ébredtek, és a vaksötéttel tértek nyugovóra. Meg is kellett fogni a dolog végét, hiszen huszonkilenc holdon gazdálkodtak. János bácsi végül is az állami gazdaságból került nyugdíjba. Bizony egykoron ott se bőven osztogatták a fizetést, és előfordult, hogy három! forintot vitt haza. Napjainban 9 ezer 911 forint a havi járandósága, és ebből élnek ketten élete pátjával. Hogy jusson meg maradjon is, malacokkal is bíbelődnek. Azonkívül szőlőjük is akad, és előfordult már, hogy hetven hektó forrt a kamrában. Ez régen, nagyon régen volt, és ma már évente négyötszáz litert sutul ki a házigazda. Mivel mindent maga csinál, nevetve meg is jegyzi: tudják, egyre kevesebb a szőlőm, és ahogy szállnak az évek, mégis egyre hosszabb a szüret. Most már kell hozzá egy hét is ... A polgármestert, Balogh Györgyöt délután nagy munkában találom az udvarán. Egy gereblyeszerű, szúrós szerkezettel apró. fekete magvakat rendezget a földre terített fólián.- Mit csinál, ha szabad érdeklődnöm?- Tökölök.- Tessék?- Úgy, ahogy mondom, tökölök, szárítgatom a nyers tökmagot. Egyébként is főállásban pedagógus maradtam, hiszen csak tiszteletdíjasként vállaltam el.- Mennyi az éves pénzük?- Huszonötmillió a költségvetés. és ebből fejlesztésre már nem futja. Fenntartjuk az iskolát, az intézményeket. Azért a gyerekeknek vettünk hat számítógépet. r, Jk iát*- Miért nem pályáznak?- Adtunk be két útra, de ezeket most elutasították.- Miből élnek az emberek?- Háztájiból. Nagyon sokan közülük, aki csak teheti, tököl. Más szóval tökmaggal bíbelődik.- Mennyi a munkanélkülijük?- Hetven felett. Zömük segédmunkás, de akad közöttük szakmunkás is. A baj az, hogy a faluban kevés a vállalkozó.- Miért?- Nagyon sok az idős ember. A szociális gondozottunk huszonnyolc, és a költségvetés tíz százaléka már nem elég a szociális kiadásokra. Most kaptunk például 448 ezer forint nevelési pótsegélyt.- Legújabban megyei másodosztályú focicsapatuk is van.- Valamennyi játékos dolgozik, és a csapatot az önkormányzat 200 ezer forinttal segíti. Bízom, bízunk bennük, még akkor is, ha ez első nyolc forduló sikeresebb is lehetett volna. Most még árva Ottjártunkkor még magányosan állt a posta szomszédságában az a telefonfülke, amelyből hamarosan - állítólag még az idén - hívható lesz a megye, sőt a nagyvilág. A településen jelenleg tizenöt telefon-előfizetőt tartanak nyilván. Egyébként összesen negyvenhárom készülékre kaptak fejlesztést, bár ötvennél is több a jelentkező. Annak is utánanéztünk, mennyire olvassák a lapunkat. Kiderült, januárban még kétszáznál is több járt, most százharminchárom az előfizető. Az emberek főleg azért mondták le, mert soknak tartják a hirdetést, ráadásul az a véleményük: keveset írnak az ezerkétszázhatvan lelkes faluról. Jár ide még hetente százkilencvenegy Szabad Föld, naponta negyvennégy Népszabadság, egy Elet és Irodalom és 168 órából is ugyanannyi szükséges. A Fürge Ujjaknak szintén egy előfizetője van. de további tizenkilenc áruspéldányt is elvisznek. Nagyon népszerűek a könnyed, szerelmesregények: úgymint a Romana. Júlia. Valahogyan bizonyára úgy vannak vele a gyendaiak: ha már a mindennapjaik nehezek, legalább az olvasmányaikban találkozzanak a könnyed, színes élet pillanataival. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Nagy Zsolt Importruhaeladó Azért ha takaréklángon, de a faluban is elkezdődtek a vállalkozások. Varga Zoltánná Tarr Katalin például egy éve import ruhákat árusít. Zoltán, a félje a megyeszékhelyre jár dolgozni, és mivel korábban a Szolnoki MÁV MTE ifistái között, majd Kunhegyesen is focizott, természetes, hogy a most felkerült aranylábúaknak sem mondott nemet. Ami az újonc gyendai csapat eddigi eredményeit illeti, ők is, meg a szurkolók is remélik, lesz jobb is ... A feleségnél maradva, a ruhákat kilóra árulja, és kéthetente a Nyírségből hozza az utánpótlást. Népszerű az üzlet, hiszen itt szó szerint olcsón tetőtől talpig fel lehet öltözni. Katalinról még el lehet mondani, hogy akik ismerik, tudják: iskolás korában nagyszerű tornász volt. Nemcsak megállt a kezén, de kézen állva százharmincat-száznegyvenet is „lépkedett’. Azóta annyit változott a helyzet, hogy férjhez ment, két aranyos kisfia van, és ebből kifolyólag nem a kezén, hanem a lábán kell megállnia. Mit mondjak? Eddig sikerült... Álomból ébredve A legfiatalabb tiSzagyendaiakat az óvodában a szokásos kora délutáni alvás közben találtuk. Bár nem kimondottan gazellajárású fotóriporter kollégámmal óvatosan kukkantottunk be a terembe, azért egy páran közülük már nyitogatták az ibolyákat. Hajnal Istvánná vezető óvónőtől megtudtuk, hogy a intézmény népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén huszonhárommal több apróságot írattak be. Az ötvenhárom kisfiú és lány testi-lelki gyarapodását két csoportban négy óvónő vigyázza. Noha az 1966-ban épült hosszúkás alakú óvoda kívül mutatós, ugyanakkor nem rendelkeznek telefonnal, nincs meleg víz és egy olyan nyitott terasz sem, ahol az ide járóknak a nemszeretem időkben levegőzniük lehetne. Ami a felszereltséget illeti, éppen hogy eléri a megfelelő szintet. Azért az itt dolgozók reménykednek: talán nem lesz mindig ennyire szűk esztendő ... Hátha több lesz az egy év Szűk másfél hónapja dr. Petrovics Hajn a I k a személyében orvosuk is van az itt élőknek. Ki B / tudja, mi- ■Égj j UsM ért: talán KyMjf | lelkiis- 1 ~ Y | meretes- ........ ...*'TMTMiiiiii«iiiii i ségért, esetleg a közvetlenségért, vagy fiatalsága miatt - nem tudom de az ifjú doktornőről sok jót hallottunk jártunkban, keltünkben. Kedves, barátságos, közvetlen mondogatták, bár saját maga szerint ő inkább komoly. Képünk is ezt látszik bizonyítani, miközben lakásán „lekaptuk.”. Általában naponta huszonöt-harminc beteg keresi fel, de arra is adódott példa, hogy a betérők száma negyvenhét volt. Sok az idős ember, így a magas vérnyomással küszködő, mozgásszervi betegségben szenvedő. A gyerekek is sűrűn páciensei. Ok általában felső légúti panaszookkal nyitják meg a rendelő kilincsét. Noha a férje messze él tőle, hiszen Szegeden orvos, és a második szakvizsgájára készül, annyi bizonyos, hogy a doktornő egy évig marad. A falubeliek reménykednek, hátha több lesz majd ez az egy esztendő ... Mellesleg prémvadász A szakmáját tekintve Négyesi Gábor szerkezetlakatos, mellesleg prémvadász. De nem ám afféle amatőr szintű, ha bírok, fogok féle, hiszen a gyendai, kunhegyesi, burai határban már tizenöt évesen járta a táblákat. Ennek hovatovább tizenhárom éve, és a vadászszenvedélye úgy kezdődött, hogy különböző csapdákat eszkábált a hörcsögöknek meg a pézsmapatkányoknak. Akadt nap, amikor a négylábú kártevőkből háromszáz is horogra, akarom mondani hurokra került. Temérdeket elosztogatott az ismerőseinek, azután loptak is el belőlük a határban, meg adott is el közülük jó néhányat. A vadászat úgy kezdődik, hogy a lyukak mellé kitűzőkarókat állít, majd a cső alakú szerkezetet odarakja a kijárat elé. A szerkezetben belül spirál alakú drót tekerődik, amelyik hurokban végződik. Prémes barátunk beleóvakodik, és hiába iparkodna kifelé, a drót elszorítja a nyakát. Egykoron egy szép példány bundájának darabjáért százhúsz forintot is adtak, most viszont a kereslet-kínálat viszonyától függ az ár. Egyébként egy rövid, női bundához hatvan-hetven hörcsögbőr kell. Gábor még bemutatta, miképpen működik a doboz, és máris búcsúztunk. Elvégre szép az idő, és a legszebb a prém októbertől addig, amíg a szigorú fagyok elől be nem vermelik magukat ezek a kapafogú kártevők. Fejlesztésre (most) nem futja I
