Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-21 / 247. szám
1991. OKTÓBER 21. Hazai körkép 3 MEGNYÍLT A HATODIK ŐSZI EGYETEM „FEL FALAT” Jászberény vendégei a nagy fizikusgeneráció tagjai Kis ország vagyunk, ezért egyedül a szürkeállományunkra építhetünk - idézte Szent-Györgyi Albertet köszöntőjében dr. Magyar Levente, Jászberény polgármestere a hatodik őszi egyetem tegnapi megnyitóján. Ezt követően Szentágothai János, a TIT elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük - mint mondta - a nagy magyar fizikusgeneráció két világhírű tagját, Teller Edét, az amerikai Stanford Egyetem, és Kürti Miklóst, az Oxfordi Egyetem professzorát. Az idei őszi egyetem fényét kettős jubileum is emeli - hangsúlyozta Szentágothai János -, hisz éppen most ünnepli 100 éves fennállását az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, valamint 150 évvel ezelőtt szervezték meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődjét. A tudományos élet nélkülözhetetlen eleme társadalmunknak - húzta alá a TIT elnöke -, a világot valóban fenyegető környezeti katasztrófát ugyanis csak a tudomány segítségével lehet elkerülni. Szentágothai professzor szólt gazdaságunk és társadalmunk jelenlegi helyzetéről is. Elmondta, hogy nincs más útja a kibontakozásnak, csak ha minden ember saját kezébe veszi a sorsát. Úgy, mint a II. világháború befejezését követően. Ezután átadta a szót Kürti Miklósnak, az Oxfordi Egyetem professzorának, aki termodinamikai kísérlettel egybekötött, gondolatébresztő előadást tartott a hőszivattyúk fűtési célú alkalmazási lehetőségeiről. A vasárnapi program további előadásokkal folytatódott. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója Magyarország energiahelyzetét elemezte, Lendvai Ottó, az Országos Atomenergia Bizottság részéről pedig az atomenergia nemzetközi fogadtatását ismertette. A délután legnagyobb eseménye Teller Ede, a Stanford Egyetem professzorának előadása volt, amelyen a világszerte elismert atomfizikus az energiaperspektíva időszerű kérdéseivel foglalkozott. (Munkatársunk Teller professzorral rövid interjút készített, amelyet későbbi lapszámunkban közlünk.) L.Z. Fotó: K.É. A hatodik jászberényi őszi egyetem első napjának programjában az energiapolitikával, ezen belül az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos előadások szerepeltek Piac és vásár vállalkozásba Túrke ve város képvisélőtestülete csütörtökön tartotta soron következő ülését. Önkormányzati rendeletet alkotott a szeszes •ital árusításának korlátozásáról. Döntött a piac és vásár vállalkozásba adásáról 1992. január 1-től 1994. december 31-ig. A nyüvános versenytárgyalás időpontja 1991. november 5-én 9 óra, s a városháza 28-as szobájában tartják. A város önkormányzata csatlakozott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mentőalapítványhoz 100.000 forinttal. Ez évben 50.000,1992-ben szintén 50.000 forinttal járul hozzá az alapítványhoz. Az egészségügyi intézményhálózat szakmai munkájáról, valamint a lakosság szociális helyzetéről, ellátásáról szóló tájékoztatót fogadott el a testület. Megállapította, hogy az intézmények eddigi gazdálkodására a takarékosság volt a jellemző. S az intézmények gazdálkodási önértékeléséből úgy tűnik, hogy az év elején kialakított költségvetések a szükséges kiadásokat fedezni tudják. A képviselőtestület jelentős számú lakossági tiltakozásra megerősítette azt a korábbi határozatát, hogy a recski ifjúsági tábort nem kívánja értékesíteni. A képviselők helyszíni szemle után döntenek a további működtetés formájáról. Szombaton a szolnoki városháza nagytermében állandó kiállítás nyílt Chiovini Ferenc festőművész alkotásaiból. A művész életművét felölelő anyagnak korábban a művésztelepi műterem adott otthont. A megnyitó alkalmából Kaposvári Gyula nyugdíjas múzeumigazgató emlékezett meg Chiovini Ferenc életéről, munkásságáról, a képek születésének történetéről. Az eseményen megjelent Chiovini Márta is, aki köszönetét mondott azért, hogy édesapja képeiben ismét gyönyörködhetnek a szolnokiak. Fotó: Korényi Dr. Keresztes Szilárd püspök szentelte föl a helyiségeket Megnyílt a Keresztény Népfőiskola Nem ingyenkonyha, kedvezményes étkező Szombat délután egy órakor a szolnoki Széchenyi városrészben, a Barta István utca 10-es számú ház néhány átalakított alagsori helyiségében megnyílt a Görög Katolikus Egyház kezelésében lévő „Fél falat” nevű étkező. Nem ingyenkonyha ez, mégis várhatóan jelentős szerepe lesz a legszegényebbek segítésében, ellátásában. A neve is arra utal, hogy féláron kaphatnak itt meleg ételt a rászorulók, „a falat” másik felét alapítványból, intézmények, szervezetek, magánszemélyek adományaiból fedezik. S korántsem utolsó sorban ezekben a helyiségekben a téli hónapokban meleg és jó szó is várja a betérőket. Jaczkó György görög katolikus parochus üdvözölte dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt, aki közös ima és rövid beszéd után fölszentelte a helyiségeket. Beszédében utalt arra, hogy elsősorban a szegényeket, öregeket, magányosokat várják ezekbe a helyiségekbe. Fő gondolata a fél falat megbecsülésének fontossága volt. Az emberek hozzászoktak - mondta -, hogy mindent készen várjanak, csak az egészet becsüljék, a mindent vagy semmit álláspontjára helyezkedjenek. Pedig az az igazi segítség, amely az emberek cselekvő erőfeszítésére is számít, arra az erőfeszítésre, amelyet saját sorsuk jobbítása érdekében kifejtenek. A felszenteléssel egyúttal hivatalosan megnyitották a Keresztény Népfőiskolát is. A szombati előadást pszichológiai témáról Szentesiné dr. Tóth Edit tartotta, majd önismereti tréning következett. Interjút adott lapunknak dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, akit először az egyház karitatív tevékenységéről kérdeztünk.- Egyházunk máshol is segíti a szegényeket, a magukra maradt öregeket, például élelmiszerrel, de arra nincs példa, hogy egy, a szolnokihoz hasonló kis egyházközség ilyen kezdeményezést vállaljon. Eláraszt minket a panasz, és kevés a tett, pedig magunk is sokat tehetnénk önmagunk érdekében. Ilyen tett a népfőiskola megnyitása isi Kis kezdeményezés ez, hosszú távú terve sincs, célja az emberek szellemi, kulturális gazdagítása. Amikor elsilányosodik a kultúra, különösen fontos, hogy az emberek figyelmét fölhívjuk az értékekre, jó olvasnivalót adjunk a kezükbe, anélkül, hogy valamely iskolához, irányzathoz kötődne a kezdeményezésünk.- Kicsi a Görög Katolikus Egyház, milyen célokat tűzhet ki maga elé ezeken a területeken?- Híveink valóban szétszórtan élnek, a legtöbb helyen csupán néhányszor tíz ember alkotja az egyházközséget. Célunk az, hogy tegyék hasznossá magukat az emberek számára. Ezért foglalkozunk például intézményesen szociális képzéssel, keresztény szociális munkára készítünk föl embereket.- A szolnoki egyházközség két éve alakult meg. Máshol is jellemző új egyházközségek alakulása?- Híveink többsége Magyarország keleti, északkeleti részén él, de az ipari népvándorlás sokukat szétszórta az egész országban. Valóban alakulnak új egyházközségeink, a Budapest peremkerületeit összefogó után Pécsett és Szolnokon, most pedig Győrben indult el a szervezés, amelynek eredménye új egyházközség alakítása lesz.- Tudjuk, hogy sok görög katolikus hívő él a szomszédos országokban. Milyen kapcsolatokat tart fönn velük a Hajdúdorogi Püspökség?- Romániában most kezdi újra működését az egyház, Szlovákiában és Kárpátalján is több százezer görög katolikus hívő él, akik közül a határok mentén összesen körülbelül 80-90 ezer a magyar. Nagyon jó a viszonyunk, és nem is csak a magyarokkal, hiszen mi mindig a görög katolikusokat segítjük, nemzeti hovatartozástól függetlenül. A mi helyzetünk az elmúlt évtizedekben jobb volt, nekünk csak annyi nehézséggel kellett megküzdenünk, mint minden más egyháznak, de őket sok helyen erőszakkal beolvasztották az ortodox egyházba, mostanában kezdik meg újra a működésüket. Olyan helyzetben vagyunk, hogy segítséget nyújthatunk nekik, például 220 ezer román nyelvű könyvet nyomtattunk, külső segítséggel, hat-nyolc kamion telt meg velük. Főiskolánkon ingyen fogadunk növendékeket a környező országokból, például van négy román bazilita szerzetesünk, akik közül ketten nem is beszéltek magyarul. Azt hiszem, ennek is eredménye, hogy a szomszéd országok görög katolikusai között nincs magyarellenesség, helyben is jók a nemzetiségi kapcsolatok. Ismét a világkiállításról? A Fővárosi Közgyűlés tűzze ismét napirendjére a Világkiállítás ügyét, és vizsgálja felül előző, nemleges döntését. Ez a lényege Grigássy László, fővárosi képviselő önálló indítványának, melyet hétfőn kíván átadni Demszky Gábor főpolgármesternek. Mint Grigássy László az MTI-nek elmondta: azért tartja elengedhetetlennek, hogy a Fővárosi Közgyűlés újólag foglalkozzék az Expo ügyével, mert új tények merültek fel. Ezek közül a legjelentősebb, hogy több külföldi befektető jelezte: az infrastrukturális beruházások megvalósításából is részt vállalna, ha Budapest mégis megrendezné a Világkiállítást. A Fővárosi Képviselőtestület tagja azt is közölte: ismeretei szerint a fővárosi kerületeknek a májusban meghozotthoz képest nincs újabb testületi döntésük az ügyben. Márpedig akkor tizenöt kerület támogatta a világkiállítás megrendezését.
