Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-30 / 228. szám

1991. SZEPTEMBER 30. Sportextra 7 _________________Kézilabda NB I._________________ B ravúros pontszerzés A MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT HIVATALOS BIZTOSÍTÓJA FÉRFIAK: Komlói Bányász-Szolnoki Olajbányász 18-18 (10-11) Komló, 1000 n., v.: Török-Marosi Komló: Sevcov-Czakó 4, Papp L. 2, Tolsztih 1, Papp G. 2, Baruta 2, Burán 1. Csere: Takács, Keszthelyi 6/3, Szen­tes. Edző: Faludi Mihály Szolnok: Köteles-Bendó 2, Marta 7/2, Vozár 1, Maguska, Maklajec 4, Rigó I. Csere: Horváth Zs. (kapus), Kotormán 3, Mezei, Woth, Szép Kiss. Edző: Zsiga Gyula Hétméteresek: 5/3, ill. 4/2. Kiállítá­sok: 6 perc, ill. 12 perc. Hazai támadással indült a találkozó, aminek a végén Papp L. átlövésből meg­szerezte a vezetést. A válaszra a negye­dik percig kellett várni, Harta egyenlí­tett. Mindkét oldalon a védekezésre nagy gondot fordítottak a csapatok, amit a két, jó formában védő kapus jól egészített ki. Húsz perc játék után 6-6-ot mutatott az eredményjelző. A szolnoki fiatalok fe­gyelmezetten és okosan játszottak, precí­zen betartva a taktikai utasításokat. A szépszámú hazai közönség, amelynek biztatását (dobok, dudák, kereplők stb.) Maguska beállítása jó húzásnak bizonyult Szolnokon is elfogadnának, űzte, hajtot­ta csapatát, de az Olajbányász minden kísérletre és változtatásra gyorsan rea­gált. A támadásokból Harta látványos át- lövésekből, Maklajec ügyes betörések­ből többször eredményes volt, így a fél­idő egygólos vendégvezetéssel zárult. A második harminc percet a szolnoki támadósáv jól kezdte, a hazai védelem csak büntető árán tudott szerelni. A megítélt hétméterest Harta értékesítette, 10-12. A komlói csapat fokozta az ira­mot, és szinte mindent mepróbált a fel­zárkózás érdekében, a 40. percben Cza- kó góljaival 13-12-re átvette a vezetést. A kisebb megingás után az Olajbányász gyorsan talpra állt, Harta, majd Vozár góljaival újra nála volt az előny, 14-15. Egyre jobban forrósodott a légkör, min­den előnyös pozícióért nagy csata folyt, és ami örömteli volt, hogy a Szolnok változtatni tudott. Kotormán vette át az irányítást, és újra kétgólos a vendégek előnye, 15-17. A mérkőzés hajrája hatal­mas komlói nyomással indult. Egy perc­cel a befejezés előtt 18-18-as állásnál Rigót szabálytalanul szerelték, hétméte­res. Az ítéletvégrehajtó, a mérkőzés fo­lyamán kitűnő teljesítményt nyújtó Har­ta, és vele szemben a Komló legjobbja. Minden eldőlhet! Egy lövőcsel után Sevcov bravúrral és némi szerencsével hárított, maradt a 18-18-as döntetlen, a szolnokiak így is egy kupacban örültek a sikernek. Nagy tapsot és elismerést kaptak a komlói szurkolóktól is. Faludi Mihály: - Meglepett a szolno­ki csapat bátor, fegyelmezett játéka, nagy önbizalma. A Komló végül örülhe­tett az egy pontnak, bár a teljesítménye eléggé hullámzott. Zsiga Gyula: - Pontszerzés reményé­ben jöttünk Komlóra, a célt elértük. A játékosok idegenben is bizonyították, hogy okosan, taktikusan tudnak játszani. Horváth J. NBI./B Szarvas-TSE 26-20 (13-11) Szarvas, 200 n. v.: dr. Gyöngyösi, dr. K. Szabó TSE: Fejes-Mester 2, Csuti 6, Danyi 5, Medgyessy 6, Sipos, Kiss. Csere: Zsíros 1, Laki, Gyányi, Bukta, Tajthi (kapus). Egyenlő erők küzdelme jellemezte az első félidőt. A kétgólos hazai vezetés a kimaradt ziccerek következménye volt. A máso­dik félidőben a Danyit eredményesen semlegesítő szarvasi csapat az ötvenedik percig mindig kiegyenlítette a miklósiak előnyét. Ekkor három hétméterest hibáz­tak a vendégek, és ez gyakorlatilag el­döntötte a mérkőzést. Az utolsó három percben hiába kockáztattak (emberfo­gással), semmi sem sikerült. így túlzott­nak mondható, hatgólos vereséget szen­vedett az egyébként jól játszó TSE. Jók: Medgyessy, Kiss, Csuti,ill. Feke­te 6, Tóth 6. Hajik * 1991. szeptember 26-án hivatalosan is megalakult az NB I-es női kézilabda li­ga, mely már két éve működik ugyan, de nem önálló jogi személyként. A 16 első osztályú csapatból 13 képviseltette ma­gát az alakuló ülésen. Érdekesség, hogy a hiányzók között volt a tavalyi bajnok Hargita KC képviselője is. A liga alapszabályának és működési szabályzatának elfogadása után Vass Károly, a férfi liga elnöke tartott beszá­molót az 1992. január 1-től bevezetésre kerülő átigazolási szabályzatról. A tiszt­ségviselők megválasztása után Madarász István, az MKSZ főtitkára hangsúlyozta a liga szükségességét, és azt, hogy igényli is az MKSZ a munkáját, de a sporttörténetet és a kialakult hierarchiát nem lehet megváltoztatni. Mind a főtitkár, mind pedig a résztve­vők nagy érdeklődéssel várják a hétfőn megrendezendő éves közgyűlést, ahol beszámolnak a szövetség kétéves tevé­kenységéről, gazdálkodásáról, és szemé­lyi kérdésekben is döntenek. Birkózás Vízilabda OB I. Feketeleves Várnában Nem kerül be a magyar birkózósport dicsőségkönyvébe válo­gatottunknak a 39. kötöttfogású világbajnokságon nyújtott telje­sítménye. Mivel az elmúlt évtizedben ennek a szakágnak a képvi­selői mind az Eb-ken, mind a vb-ken alaposan kitettek magukért, most is hasonló eredmények reményében indítottuk útnak nemze­ti csapatunkat Várnába. Már a nyitónapon előre vetítette árnyékát a kudarc lehetősége, de ettől függetlenül még bizakodtunk. A sportágban szinte ma­gyar hagyomány: minden egyes kötöttfogású viadalon a harma­dik „műsonész”, azaz a második versenynap délelőttje egyfajta vízválasztó. Nos, Várna ezt igazolta, de nem úgy, ahogyan remél­te a szakvezetés. A szombati, maratonira húzódott délelőtti csaták inkább keserű szájízt eredményeztek, mintsem okot adtak volna az örömre. A 48 kg-os Hamzók József után a másik debütáns, Veiszer Zsolt (52 kg) is búcsúzott - még pontot sem csinált -, bár az ő ki­esése nem meglepő. Az már inkább, hogy a kétszeres Európa-baj- nok Repka Attila (68 kg) sem folytathatta. Repka vészes akcióín­séggel küszködött, vélhetően még a pénteki, a szovjet Dugucsijev elleni vereségen emésztette fel energiáit. Korai búcsúja igazi hi­deg zuhanyként hatott. Ijesztően kezdett - majd végzett - egy má­sik Európa-bajnok is. Bódi Jenő a szovjet újonc Martinov ellen csak fogást keresett, aki viszont egyszer villant, és ez döntött. A délelőtti feketeleves csak nem akart elfogyni, még este sem. Kiábrándító birkózással kiesett Bódi Jenő, s a bírói ármány áldo­zataként Komáromi Tibor is. A háromszoros világbajnok Komá­romi egy kicsit magának is köszönheti a keserű csalódást, mert a 2. fordulóban egy „nevesincs” jugoszláv fiataltól kapott ki isko­lás gyermekeket jellemző hibák miatt. Ott volt még a javítás lehe­tősége a kezében. A német Bullmann ellen nagy iramot diktált, és 11 mp-cel a vége előtt hárompontos ledöntést hajtott végre, de a bírók jelezték, ők nem így láttak az esetet, ezért a találkozó kettős leléptetéssel ért véget. Szomorú szenzáció: sem Komáromi - háromszoros világbaj­nok -, sem Bódi - Európa-bajnok -, sem Repka - kétszeres Euró­pa-bajnok - nem jutott olimpiai kvalifikációhoz. (Csak az első hat helyezett utazhat automatikusan Barcelonába.) Ez több, mint amit el lehet viselni - adódik az első, de felettébb logikus következte­tés. Akármi is lesz a vb vége, öt kieső bizony nagyon sok egy olyan együttesben, amely az utóbbi három világversenyen (két Eb, egy vb) a Szovjetunió mögött megszerezte a csapatverseny második helyét. A magyarok becsületét Farkas Péter próbálta megmenteni va­sárnap délelőtt. Az UTE világbajnoka az olasz Razzinóval mér­hette össze erejét a döntőbe jutásért, ahol imponáló birkózással nyert, így aranyéremért léphet szőnyegre. Ellenfele a hazaiak Eb­harmadikja, Angelov. A találkozóra lapzártánk után került sor. Klauz sajnos sérülés miatt feladni kényszerült meccsét a szovjet Karelin ellen, így hétfőn a harmadik helyért verekedhet. A magyarok mérlege nem igazán dicséretes, mindössze öten - Sike, Takács, Farkas, Major és Klauz - harcolták ki az olimpiai részvételt. A többieknek a dániai kontinensviadalon lesz még egy esélyük, ám ott már csak a döntősök örülhetnek majd. Örömjáték a nyitómérkőzésen Szolnoki Vízügy SE-Bp. Spar­tacus 14-7 (4-1,5-1,3-2,2-3) Damjanich uszoda, 250 n., v.: Erdős, dr. Konrád Szolnok: Bodrogi-Pintér Z. 3, Mohi, Dudás, Tóth Cs. 4, Li- hótzky 1, Nagy 3. Csere: Esch- wig 2, Kiss A., Varga T. 1, Var- gyas, Krasznai G., Monostori. Edző: Cseh Sándor. Bp. Spartacus: Károlyi-Barsi, Bürg 2, Horváth V. 1, Varga Zs. 2, Kuron 1, Derekas 1. Csere: Illyés, Bereczky 1, Szabó, Sut- kus, Kovács. Edző: Bolvári An­tal. Gól emberelőnyből 4/2, ill. 8/3. Gondokkal terhelten néztek a szolnokiak a bajnokság első mér­kőzése elé. Kis T. belázasodott, Magyar gyomorpanaszok miatt szerda óta nem járt edzésre, és Molnár is talán csak egy hét múl­va játszhat. Aztán ahogy elkezdő­dött a játék, a gondok gyorsan szertefoszlottak, a viharfelhők el­vonultak, és képletesen szólva, a szivárvány minden fényében gyö­nyörködhetett a nem túl népes né­zősereg. Kezdés után néhány má­sodperccel Tóth Cs. a kapunak háttal, látványos mozdulattal nyi­totta meg a gólok sorát. A junior világbajnoki bronzérmes Nagy Ti­bor nevéhez méltóan nagy lövés­sel toldotta meg, és máris 2-0. Be­mutatkozott a Kassáról igazolt Eschwig Szabolcs, aki később be­lőtte első magyar bajnoki gólját. Bodrogi lehúzta a rolót, több szép védéssel bizonyította leigazolása jogosságát. A második negyed kö­zepén már 6-1 -re vezetett a Szol­nok. Könnyedség, nagy játék- és vállalkozó kedv jellemezte a csa­patot, pompás akciógólokat lőtt, s gyorsan kiderült, hogy a két pont sorsa nem forog veszélyben. Tóth Cs. nagy formája, szemfülessége és gólerőssége azt a látszatot kel­tette, hogy gólkirályságra pályá­zik. Fokozatosan szóhoz jutottak a fiatalok is, Varga T. belőtte első OB I-es gólját, de a megilletődött- séget valamennyiüknek gyorsan le kell vetkőzni. Végeredményben a vártnál biz­tosabban és teljesen megérdemel­ten győzött a Vízügy SE. A kevés néző a játék élményé­nek a hatása alá kerülve tapssal fe­jezte ki elégedettségét, s ez min­denkit bizakodással tölthet el a jö­vőt illetően. Örömjátékot láttunk a medencé­ben, vátjuk a folytatást! Nagy Tibi válogatott formában „vágta” a gólokat Cseh Sándor: - Védekezésünk, Bodrogival az élen, meghatározta a mérkőzés kimenetelét. A jó vé­dekezésből indított, gyors lefordu­lásokból értük el góljainkat. (pi) Autósport - Forma-1 Senna még nem örülhet Az idei versenyszezon utolsó európai állomásá­hoz érkezett a nagy autós „vándorcirkusz”, a 21. Spanyol Nagydíj után már csak Japánban és Ausztráliában ülnek volán mögé a pilóták. A futam nagy kérdése volt, hogy Senna Barce­lonában bebiztosítja-e végső győzelmét, avagy Mansell megőrzi-e esélyét az őszi hajrára. Az új pálya avatóján gyér érdeklődés mellett Berger és Mansell várta az élről a rajtot, Senna és Patrese a második sorból, míg a nagy felfedezett Schuma­cher Prost mellől vághatott a távnak. Az égiek nem fogadták kegyeikbe a „trónkövetelőket”, hi­szen a nagydíj napján végig szakadt az eső, s ez köztudottan Sennának fekszik. Közvetlenül a start előtt ugyan elállt az égi áldás, de ezzel még nehe­zebb feladat elé kerültek a versenyzők, nem tud­ván, milyen gumit használjanak. A rajtnál Mansell beragadt, s ezt a mögüle in­duló brazil azonnal ki is használta. A „zöldfülű” Schumacher rutinos rókákat megszégyenítve, a 3. helyre rukkolt előre, ám királysága pünkösdinek bizonyult, hiszen a Williams-Renault volánja mö­gött ülő brit gyorsan visszaelőzte, sőt a listavezető Sennát is kifékezte. Időközben felszáradt a pálya, így egyre többen mentek ki kerékcserére. Prost nyitotta a sort, majd Schumacher és Berger követ­te. Az osztrák pilótának az idei évadban nincs sze­rencséje a gumiváltásokkal, szerelői több mint 16 másodpercig bíbelődtek a kerekekkel, s ezzel oda­Manscll reményei továbbra is élnék lett vezető pozíciója. A két listavezető - Mansell és Senna - egy időben hajtott a boxutcába, ám a McLaren-szerelők ezúttal kitettek magukért, így az ő versenyzőjük térhetett vissza az élre. Az első 14 körben több minden történt, mint egy egész fu­tam alatt szokott, a célegyenest megelőző kanyar­nál Senna egy pillanatra elvesztette uralmát jár­műve felett, megpördült, és a kavicságyra sodró­dott Óriási rutinjának köszönhetően azonban in­nen is vissza tudott térni a pályára. Nem sokkal később a Benetton Ford fiatal titánja, Schumacher is megismételte a brazil mutatványát. Ezt követő­en kicsit leült a verseny, mindenki a saját pozíció­ja őrzésével volt elfoglalva. A Spanyol Nagydíj - s tulajdonképpen az egész évad - nagy vesztese Gerhard Berger volt, aki a 30. körben a második helyről kényszerült feladásra motorhiba miatt. Sennának egyre jobban meggyűlt a baja üldözői­vel, s előbb Patrese, majd Jean Alesi is megelőzte. Miközben Mansell folyamatosan növelte elő­nyét, Ayrtonnak egyre inkább kapaszkodnia kel­lett, hogy biztonsági versenyzésének következmé­nyeként nehogy kiszoruljon a hat közül. (Mint utóbb kiderült, Senna nem önszántából haladt a tőle megszokottnál lényegesen lassabban, a ver­seny elején történt kisodródásának látta kárát.) A hajrá köreiben már csak a pontszerző helye­ken autózók tartották valamelyest a lépést Man- sellel, így izgalommentesen zárult a futam. Ezzel az eredménnyel a Williams Renault pilótája to­vábbra is reménykedhet, a körülmények szeren­csés összejátszása esetén még világbajnok lehet. Nem kell más hozzá, mint hogy megnyetje az utolsó két viadalt, s ellenlábása „spanyol” formá­ban versenyezzen. A futam végeredménye: 1. Mansell (Williams Renault), 2. Prost (Ferrari), 3. Patrese (Williams Renault), 4. Alesi (Ferrari), 5. Senna (McLaren Honda), 6. Schumacher (Benetton Ford). A vb állása: 1 Senna 85,2. Mansell 69, 3. Pat­rese 48, 4. Prost 31,5. Berger 31, 6. Piquet 25 ponttal. (gj) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents