Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-03 / 205. szám
4 Érdekességek 1991. SZEPTEMBER 3. Pattanjunk. kerékpárra! Pattanjunk kerékpárra! - szokták mondani, milyen egészséges! Most azonban tudományos kimutatás is igazolja: a szívet és a keringést kímélő sportok köztil a kerékpározás a második helyen áll, közvetlenül a kocogás után. A súlyfelesleget cipelők számára viszont még a joggingnál is hasznosabb a kerékpározás, mert kevésbé erőlteti meg az ízületeket és a gerincet. Mindez persze csak akkor igaz, ha a kerékpározás rendszeres: legalább hetenként kétszer-háromszor szükséges az egészségjavító hatáshoz az intenzív biciklizés - minimum 20 percig kell erősen taposni a pedált. Ha persze orvosi kísérletről van szó, akkor a csuklóra erősített masina számlálja a pulzust - és ha valakinek önmaga egészségével vagy teherbíró képességével kapcsolatban aggályai vannak, bizony nem árt, ha az első ,.kerékpáredzés” után konzultál az orvosával. Legalábbis ezt tanácsolja dr. Klaus-Dieter Kolenda, a schönber- gi (Schleswig-Holstein tartomány) Holm klinika orvosa. Tőle származik az az információ is, hogy a szívbetegek is nyugodtan biciklizhetnek, csak persze kicsit lassabban. Az idősebbeknek pedig egyenesen ajánlott, még azoknak is, akik korábban nem sok időt fordítottak sportolásra. Az aktív sportolóknak, alak amúgy is edzéseken fejtik ki erejüket, az orvos nem tanácsolja, hogy szabadidejükben még plusz edzéseket is teljesítsenek kerékpározással - azért infarktus ellen senki nincs védve, ha túlterheli magát. A népszerű-tudományos magyarázat arca, miért olyan ajánlatos a kerékpározás, az, hogy a friss levegőn az oxigénfelvétel nő, a szív vérellátása javul^süllyed a koleszterinszint, nem utolsósorban pedig a kerékpározás erősen fogyaszt. Nagy előny, hogy az erőkifejtés, az ahhoz felhasznált testi energia közvetlenül sebességgé alakul; nem mindegy, hogy az ember testmozgás közben egy helyben marad, avagy előrehalad. Ez utóbbi értéke például úszásnál 0,5- 0,7 százalék; futásnál 20, kerékpározásnál azonban 28 százalék. Eközben statikailag az erőfeszítés kevésbé terheli a szívet és a keringést - éppen ezért egészségesebb a kerékpározás a kocogásnál a szívbeteg számára. S mivel az idő múlásával még kisebb a megterhelés, könnyedén kidolgozható a terhelés növelésének „receptje”. Akinek 20 perc intenzív kerékpározás már nem okoz fáradtságot, az a következő négy hétben emelheti napi 30 percre az adagot, azután a tizedik hétig 45 perc, és a 11.-től akár 90 perc is következhet. Persze mindez kicsit másként alakul a nagy nyári kánikula idején, de a hosszú, szép őszi időszakban mindenki megpróbálhatja! Már a japán is megy szabadságra — de lelkiismeret-furdalása van Az idén sok japán rekordot dönt a nyaralásban: 1330 vállalatnál az átlagos szabadság 1991-ben eléri a 7,5 napot, s ez csaknem fél nappal több a tavalyinál. Az abszolút japán csúcsot egy nukleáris anyagokat előállító tokiói vállalat tartja, amely meghatározta, hogy az éves szabadság teljes ideje 15 nap! A japán kormány arra törekszik, hogy a 90-es évek közepére évi 1800 órára csökkentse az egy alkalmazottra jutó, jelenleg évi 2044 óra teljes munkaidőt. Emellett kifejezetten ösztönzi a vállalatokat arra, hogy ne csak engedélyezzék munkatársaiknak a nyári szabadságot, hanem kötelezzék őket arra, hogy él jenek a lehetőségei. Ez azonban nem olyan egyszerű, mivel a jó érzésű japánnak rossz a lelkiismerete, ha tudja, hogy miközben ö pihen, kollegája dolgozik, sőt - uram bocsa' - az ő munkáját is el kell végeznie. Sokan mindmáig úgy érzik, hogy tisztességtelen cégükkel szemben, ha szabadságra mennek. Néhány vállalat - éppen e gondolkodásmód ismeretében - forradalminak tekinthető módszerekkel kísérletezik. Egy számítógépet gyártó cég 4 évenként 6 hét szabadságot ad az egész állománynak. Több vállalat külön szabadsággal jutalmazza a 15. és 25. házassági évfordulót. A legmerészebb próbálkozás egy gyógyászati eszközöket gyártó cégtől származik: évi 187 szabadnap jár mindenkinek. A többi napon viszont 12 órát kell dolgozni, egyetlen szünettel. Lehet válogatni, hogy a 3 nap munka után járjon 3 nap pihenés, vagy 4 nap munka után 4 nap pihenés. Ezekután nem meglepő, hogy Japánban új foglalkozási ág született: a szabad idő-tanácsadás. Itt arra tanítják az érdeklődőket, hol és mit dolgozzanak kényszernek érzett szabadságuk idején. Amit a lábak elárulnak A nyár akarva-akaratlanul fo- lyamtos utcai divatbemutatókból áll, hiszen ki-ki - hölgyek és urak - megnézik feltűnő mozgású társaikat. A „Bild am Sonntag”-ból kiderül, miért rajonganak a „teremtés koronái” az X-lábú, többnyire extra rövid, szorosan testhez simuló ruhácskákat viselő hölgyekért? A férfiak úgy vélik, az X-láb különleges nőies benyomást kelt, és a személyiségnek szűzies jelleget kölcsönöz. A müncheni pszichológus, Dr. Strefan Ler- mer, megmagyarázza: „A vádli- tól lefelé enyhén szétnyíló lábak fölül igen szorosan zárulnak, ami keskeny medencére utal. E az, amit a férfiak erotikusnak és vonzónak találnak”. És mi van, ha egy férfinak X- lába van? - kérdezhetik vissza az agyonkritizált hölgyek. Nos, ez rettenetes - vallja a tudós. Dr. Lermer nekik azt tanácsolja, legalább ne hordjanak rövid nadrágot. Mert az X-lábú férfi kevésbé öntudatos, sohasem „szexi’ Sokkal inkább vonzó, ha egy férfinak O-lába van, bár ezért is megnézik az utcán... A hosszú láb életerős, sportos, erotikusán titokzatos fantáziát megmozgató személyiséget takar. Minél hosszabb lábak tulajdonosa valaki, annál inkább felkelti a férfinép érdeklődését - így a szakvélemény. A rövid láb a gyakorlatias, reális gondolkodású, megbízható és anyai érzelmeket fölmutatni tudó asszonyok jellemzője, akik viszont egy kicsit önfejűek is. A kövér lábak általában nehézkesek, kevésbé temperamentumos személyiségekre vallanak, akik azonban engedékenyek is. Jó háziasszonyok, és másokra is gondjuk van. A vékony lábú hölgyek első pillantásra betegesnek és ügyetlennek tűnnek, de ez csak a látszat! Ha megkapják az igényelt figyelmességet, kivirulnak, és akár igazi „Vas Lady”-vé válhatnak ... A vastag vádli hol cicamica- ként simulékony, hol pedig tigrisként támadó amazont takar. A vastag boka arra vall, hogy az illető ugyancsak a valóság talaján áll. Sokszor ugyan makacs, mint az öszvér, de igazi segítőtárs, ha baj van. A kerek térd olyan nőt sejtet, akinek elég nagy a tűrképessége, és remekül megvédi magát. Főleg pedig jókat tud nevetni önmagán. S ez sem utolsó ... Nem a család tulajdona a Honda A nemrég 84 éves korában elhunyt Honda Szoicsiro, az egyik legnagyobb japán autóbirodalom, a Honda Motor Company alapítója egy szegény kerékpárjavító fia volt, aki 1913-ban, nyolcéves korában látott először autót szülőfalujában, a Japán középső részén fekvő Tenrjúban. így emlékezett vissza erre a Keizai Simbun című lapnak adott interjújában: „Ez volt az első autó, amelyet életemben láttam. Micsoda szenzációs élmény! Amikor megállt előttem, csöpögött belőle az olaj. Az orromat a földhöz szorítottam, mint egy kutya, és úgy szívtam be az olaj szagát. Kezeimet bedörzsöltem az olajjal és nagyokat szippantottam . . . Akkor támadt az elhatározásom, hogy egyszer majd magam készítek autót. ’ ’ Ma a Honda Motor Company a harmadik legnagyobb japán autógyártó a Toyota és a Nissan mögött, és több autót ad el az Egyesült Államokban, mint bármely más japán autógyár, kivéve a Toyotát. Honda Szoicsiro 22 éves volt, amikor megalapította autójavító műhelyét a szülőfalujához közeli Hamamucuban. öt év múlva azonban felszámolta műhelyét, és betársult a Toyota cég tulajdonát képező egyik autóalkatrész gyárba. 1946- ban azután eladta részesedését a gyárból, és elkezdett motorkerékpárokat gyártani - kis motorokat szerelt kerékpárokra. Néhány év elteltével már nagy mennyiségben exportálta ezeket, és 1962-ben kezdett el sportautót gyártani. Ez a kocsi nem ért el ugyan akkora sikereket a külföldi piacokon, mint a Toyota és a Nissan futószalagjairól lekerült gépkocsik, de Honda nem adta fel a harcot. Üzleti sikereit nagyrészt annak köszönhette, hogy gomba módra szoporodó gyáraiban és laboratóriumaiban előszeretettel alkalmazott fiatal technikusokat, akiknek képességeiben feltétlenül megbízott. Akkor tört be a világpiacra, amikor társává fogadta az azóta elhunyt Fuzsiszava Ta- keót, a kiváló menedzsert és marketingszakembert. Egyikük sem követelte magának a tulajdonjogot, és abban is egyeztek, hogy - szakítva a japán hagyományokkal - fiukat sem gyárigazgatónak, sem alkalmazottnak nem fogadták fel. Rokonokat sem alkalmaztak gyáraikban. A Honda Motor Company nem a Honda család tulajdona! Honda Szoicsiro 30 éves koráig maga is versenyzett. Akkor baleset érte, és kénytelen volt a versenyzést abbahagyni. Ennek ellenére 65 éves koráig minden új Honda modellt maga próbált ki. 1986-ban nagy öröm érte: a Honda az angol Wil- liams-szal együtt megnyerte az az évi Forma-1 legjobb konstruktőri címét - a két autót Nigel Mansell, illetve Nelson Piquet vezette. Japán gépkocsi első ízben nyert Forma-1—díjat. Honda Szoicsiro 1935-ben nősült, egy fia és két leánya született. Ernyőtörténelem Ha reggel borús az idő, az ember ernyőt vesz magához. Ha már elállt, és nincs rá szükség - ottfelejti boltban, munkahelyen, vendégségben. így van ez már jó ideje. Mióta is? Jonas Hanway a neve annak a természetesen angol úriembernek, aki 1752-ben Londonban előállította ezt a hasznos holmit. Igaz, nem volt éppen csekélység cipelni: 5 kilogrammot nyomott az első, halcsontból és bőrből szerkesztett változat. Amit azután mellesleg Mr. Hanway 30 éven át egyetlen egyszer sem hagyott otthon, s ezzel nemcsak az esernyőt alkotta meg, hanem a jelképet is: angol úriember igazán nem képzelhető el ernyő (és keménykalap) nélkül. Anglia magától értetődően azóta is világelső az emyővise- lés gyakoriságában. A szigetország lakosainak 92 százaléka esemyőtulajdonos, míg ugyanez az arány Közép-Európában alig 42 százalék. S mivel Anglia éghajlata valóban nélkülözhetetlenné tette az esernyőt, azon sem lehet csodálkozni, hogy a könnyebben kezelhető változat is innen származik. Igaz, éppen száz évvel későbbről. 1852-ben Sámuel Foxnak sikerült egy immár alig egy kilogrammos ernyőt szerkesztenie, mégpedig acélvázzal, ami azután olyan népszerű lett, hogy a feltalálót hatszoros milliomossá tette. Sokáig minden maradt a régiben, s csak e század közepén kezdtek divatos és sokszor bolondos változatok elterjedni. Az sem csoda, hogy ezek már nem a szigetországhoz fűződnek, hanem például Párizshoz. Itt tűnt fel egy 1953-as divatbemutatón az a változat, amely az elegáns hölgy kosztümjére felszerelhető, nem kell tartani, csak úgy lebeg a fej felett. Mondani sem kell, hogy csak a divatbemutatón, a hétköznapi életben meg sem jelent... Nem sokkal később „kétszemélyes” ernyőt kezdtek árulni, aztán különböző formájúakat, és olyat is, amin kis átlátszó ablakocska biztosított „kilátást” a világra. Elegáns nő ad arra, hogy a szín ne üsse ruháját, kosztümjét, kabátját, és nem mindegy, miből készül a nyele. Jobb, ha több van, nemcsak, mert amúgy is hajlamosak az eltűnésre, hanem a divat okán is. A legpraktikusabb persze az összecsukható változat, nőknek, férfiaknak egyaránt, legalábbis azért, mert nem foglal el helyet. Persze, ha hirtelen támadt zivatarban elnézzük a kínlódást, amíg az éppen bőrig ázók megbirkóznak az ernyőnyitás nem mindig egyszerű feladatával, akkor kezdünk hinni a reklámnak: ebből sem az olcsó változat a legjobb. Merthogy léteznek automata és félautomata esernyők - ezekkel tényleg könnyebb bánni. Kínai sírfosztogatók Pekingtől mintegy 900 kilométterre nyugatra, Ningxia Hűi autonóm körzetben parasztok egy idő óta rendszeresen fosztogatják a Han dinasztia tagjainak kétezer éves sírjait. Eddig már több száz értékes műkincset raboltak, és a rendőrségnek csupán 129-et sikerült fellelnie. A sírfosztogatásra úgy derült fény, hogy a rendőrség felfigyelt, amikor a rablók hajba kaptak a zsákmány elosztásakor. A rablott műkincsek közt főleg kerámiák és bronztárgyak voltak. Értékük egyelőre nem ismeretes. A több mint kétezer évvel ezelőtt uralkodott dinasztia tagjainak sírjai egy valamikori Han korabeli város maradványai közt találhatók. A sírok feltörése és kifosztása súlyos gondokat okoz a kínai archeológusoknak, akik arra panaszkodnak, hogy sok régi sírt előbb kifosztanak, mielőtt ők feltárni és tanulmányozni tudnák. Az országból kicsempészett kínai műkincsek egyik legfőbb piaca Hongkong. Haj töm eg A kis Franziska »segít” tartani édesanyja, Sylvia Ziegler (München) sarkig érő haját, amelyet reklámfotózással értékesít a fiatalasszony. Az ujjapánfényképező gép-csoda. A világ első elektronikus gyorsfényké- pezögépe, amellyel a képet Is azonnal ki lehet nyomtatni. Ára körülbelül 330 dollár. _________________
