Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-19 / 219. szám

1991. SZEPTEMBER 19. Hazai körkép 3 A Coats Viyella angol cég érdeklődéssel figyelte a magyarországi változásokat, és tárgyalásokat kezdett Újpesten a cérnagyárral vegyes vállalat alapításáról, amelyek végül eredményhez vezettek. Az új vállala­tot Coats Magyarország Kft. névvel jegyezték be, alaptőkéje hatszázhuszonötmillió forint, melyből 60 százalék angol. 40 százalék magyar tulajdonba került. A Coats Magyarország Kft. programjában szerepei a fonoda teljes rekonstrukciója, új precíziós orsózógépek beállítása, a meglévő párosítógépek teljes felújítása a cérnázórészlegben, valamint a festőrészleg teljes felújítása. A következő években az új gyárban tizennégymillió USA-dollár forgalmat terveznek, amely mintegy ezer tonna kiváló minőségű terméket jelent. Az új üzem átadására szeptember 2-án került sor Újpesten, a Váci úton. A megyei kórháznak megéri Mosás vállalkozói alapon Manapság aligha van életünk­nek olyan területe, amelyikre ne férne rá egy-egy alapos „vér­átömlesztés”. Ez a fajta „orvosi kúra’ ’ már az egészségügyben is megkezdődött. S hogy nemcsak a levegőbe beszélünk, ennek iga­zolására íme egy példa.- Az egész történet onnan in­dult - magyarázza dr. Böjté La­jos, a megyei Hetényi Géza Kór­ház orvos-igazgatója -, hogy a lehetőségekhez képest szeret­nénk minél gazdaságosabbá s minél hatékonyabbá tenni az in­tézet működését. Éppen ezért már néhány hónappal ezelőtt egy szakértői gárdával úgymond „át­világíttattuk” az egész kórházat, s a velük folytatott „konzíliu­mok” során kiderült, hogy me­lyek azok a területek, amik gaz­daságtalanul, rosszul működnek, s hol van szükség átszervezésre, akár úgy is, hogy bizonyos fel­adatköröket vállalkozásba adva próbáljunk előbbre lépni. S valójában most kezdődik azoknak az ötleteknek, javasla­toknak az aprópénzre váltása, gyakorlati megvalósítása, ame­lyek a szerkezetátvilágítás során megfogalmazódtak. Hisz, mint az igazgató elmondta, kínálko­zott egy lehetőség arra, hogy a mosodát átadják egy vállalkozó­nak. Ugyanis nemrégiben pont kapóra jött, hogy a Kelenföldi Mosoda Kft. vezetője megkeres­te őket azzal, hogy mit szólnának hozzá, ha az egészségügyi hol­mik mosását átvállalnák. Mert nekik ezen a területen már nagy gyakorlatuk van, s a jövőben nemcsak a fővárosban, hanem errefelé is szeretnék megvetni a lábukat. Ám, amint megmutatták a kft. vezetőjének a kórház mosodáját - nos, ő majdnem orvosi kezelés­re szorult -, mert amikor meglát­ta az elavult módszerekkel, rossz körülmények között, sok ember­rel és gazdaságtalanul dolgozó kis üzemet - a fejéhez kapott. De miután lehiggadt, mégis felaján­lotta, hogy az idén október 1 -tői átveszi és saját költségén átala­kítja a jelenlegi kórházi moso­dát, s egy nagy teljesítményű, 20 millió forint értékű gépet is ide­hoz, aminek a kapacitása termé­szetesen jóval nagyobb, mint amennyit most produkálni tud­nak. Hisz az a masina egy mű­szakban akár 30 mázsa szeny- nyest is képes tisztává varázsol­ni. Mindennek fejében persze bérleti díjat fizet, s az általa fel­használt energia költségeit is áll­ja. Sőt, mint mondta, átveszi a dolgozókat is, ám azt rögtön hozzátette, hogy csak annyi em­bert tart meg, amennyi számára feltétlenül szükséges lesz, a töb­bit elbocsátja. Mi lesz a feleslegessé váló emberekkel? S itt, ezen a ponton akadt egy kis bökkenő, mivel a kórház mo­sodájában ötvenheten dolgoz­nak, ám a vállalkozó ennek a létszámnak a töredékével - mindössze 8-10 emberrel vagy még ennél is kevesebbel elvégzi a munkát. S ebben a pillanatban jött a kérdés: mi legyen a felsza­baduló létszámmal? Nos, a kórház vezetése úgy gondolta, hogy nem lenne tisz­tességes eljárás, ha ezek az em­berek önhibájukon kívül az utcá­ra kerülnének. Ezért a kórház egyrészt vállal­ja a felmondással járó következ­ményeket, másrészt igyekszik az intézet különböző területein munkát biztosítani a mosodában most feleslegessé vált emberek­nek. Ugyanis a gazdasági felméré­sek mellett másféle vizsgálato­kat is folytattak az intézmény ve­zetői, s kiderült, hogy ott mint­egy 110 olyan munkahely van, ahol jelenleg szerződésesek, nyugdíjasok vagy éppen a fel­adatuk elvégzésére alkalmatlan emberek dolgoznak. Ezért úgy döntöttek, hogy a szóban forgó munkahelyeket felajánlják a volt mosodásoknak, s ezek közül ki­ki választhat, hogy a jövőben hol akar dolgozni. Az emberek, úgy tűnik, elfo­gadták ezt a megoldást, hisz a nemrégiben megtartott összejö- •vetelen - ahol az intézet igazga­tója részletesen tájékoztatta őket a küszöbön álló változásokról - senki sem háborgott, mi több, megértették, hogy ez a fajta lépés mára elkerülhetetlenné vált. Annál is inkább, mivel egy­részt a kórház a saját költségve­téséből sohasem tudná megven­ni a 20 millió forintos gépet, másrészt belátható időn belül a mosoda átalakítására sem futná. Persze még más előnyökkel is jár a dolog. Mert attól kezdve, hogy a vállalkozás beindul - vagyis jó fél év múlva, mivel az átalakítá­sok ennyi időt vesznek igénybe - mérhetővé válik például a fel­használt energia mennyisége is. Végre tudják majd, hogy mennyibe kerül annak a terület­nek a működtetése, mert eddig - lehet, hogy furcsán hangzik, de - a kórházbeliek ezt sem tudták. Hisz az intézetnek megvolt ugyan a maga energiafelhaszná­lása, ám külön-külön senki sem mérte, hogy mennyi esik abból a mosodára, a szülészeti osztályra vagy bármi másra. Persze a vállalkozó sem in­gyen, hanem kilónként 31 forint néhány fillérért mossa majd az intézet minden szennyesét. Ez az összeg a hozzávetőleges számí­tások szerint 7-8 forinttal keve­sebb, mint amennyibe eddig ke­rült egy kiló ruha mosása. Az így megtakarított forintok­nak - ismerve az egészségügy gyászos anyagi helyzetét - bizto­san lesz helye a kórházban. N.T. Pénz, money, das Geld A dolgok összecsengenek Május közepén megállt a munkanélküliség növekedési üteme. A Munkaügyi Miniszté­rium fellélegzett, széltébe- hosszába jött a propaganda, Ma­gyarországon nincs nagy problé­ma, a legtöbb tőkés országban nagyobb mértékű a munkanél­küliség, s lám, ők milyen jól megvannak. Nem zavarta őket, hogy ezt csak ők látják így. Mert miként más területen, az analógiák itt sem teljesen helyesek. Nyugaton 5-6 százalékos munkanélküli­séggel együtt lehet élni, mert egyrészt ennek kezeléséhez megvan a pénz, kiépült hálóza­tok várják az éppen munka nél­kül lévőket. S a hangsúly az „ép­pen ’ ’ szócskán van, mert jóllehet az 5-6 százalék esetleg állandó­sult, de az egyén számára ideig­lenes állapotról van szó. Emiatt nem is ijednek meg tőle, mint hazai sorstársaik. A mi munkanélkülieink szá­mára éppen azért riasztó a hely­zet, túl azon, hogy nem szoktak hozzá, mert szinte semmi kilátás nincs arra, hogy belátható időn belül újabb munkahelyet talál­nak. Nyugaton ráadásul a mun­kanélküliség az esetek jelentős részében nem valóságos. Sokan egyáltalán nem óhajtanak dol­gozni, sokan pedig új, jobb lehe­tőség reményében vállalják a munkanélküli állapotot. Nálunk ezzel szemben a munkahelyek rohamos leépülését nem kom­penzálja újonnan létrejövő cé­gek munkaerő-felszívó hatása. Májusban valóban ideiglenes, egy-két hétig tartó állapotról volt szó. A nyáron jelentősen megug­rott a munka nélkül lévők száma, szinte hetente 10-20 ezres növe­kedést lehetett regisztrálni. Au­gusztus végére túl is haladta a 250 ezret. Jövőre pedig 500 ezer fölé mehet a szám, de nem lenne meglep», ha ezt is túlhaladná. A kormány szemmel látható­an nem tud mit kezdeni a problé­mával, nem is nagyon akar vele foglalkozni. A probléma „keze­lésének” munkamegosztása a szokásos sémák szerint zajlik.' A kisebb kormányzópártok, min­denekelőtt a KDNP hallgat, az FKGP saját terveik szerint, bár ők adják a minisztert, politizál­nak, amelybe most nem fér bele ez a terület, az MDF pedig előké­szíti a talajt. Puhítják a népet, felkészítve a még rosszabb álla­potra. Ezt mutatja a hét végi nyí­regyházi MDF-es találkozó is, mely szerint a munkanélküliség oka az a maffia, amely a régi MSZMP-sekből áll. A magyarázat nem túl eredeti, nincs is semmi köze a valóság­hoz, de ez szemmel láthatóan nem is zavarja kitalálóit, mert nem is az a feladatuk, hogy iga­zat mondjanak. Cáfolatával mi _ magunk sem foglalkozunk, mert akkor komolyan kéne venni, ezt viszont nem lehet. Mégis, mi ér­telme van akkor a népbolondí- tásnak? A magyarázat nyilván­valóan másutt keresendő. A minisztérium államtitkára, amikor a múlt héten bejelentette a negyedmilliós munkanélküli­sereget, jelezte azt is, hogy eb­ben az évben a Szolidaritási Alapba, amelyből a járadékot fi­zetik, át kell csoportosítani a Foglalkoztatási Alapba 1,5 mil­liárd forintot, de még ezt is a kormánynak kell kiegészíteni 4- 5 milliárd forinttal. Jövőre vi­szont a kormány ezt nem vállal­hatja fel, a félmilliós munkanél­külit a munkaadóknak és a mun­kavállalóknak kell felvállalniuk. Persze hátra van még ennek elfogadtatása. Eddig 2 százalé­kot fizetett a két oldal, most 6 százalékot kellene a munka­bérek arányában. Korábban is tiltakoztak, most várhatóan még inkább. A Nemzetközi Valutaalappal történt megállapodás miatt a kö­vetkező évben a szociális, az ok­tatási, az egészségügyi, a lakás­finanszírozás területén a kor­mány egyébként is „reform”-ra készül, ami lefordítva azt jelenti, a kormánynak nem lesz pénze a munkanélküliség kezelésére. Nos, ezt a helyzetet kell előké­szíteni kellő demagógiával, fe­nyegetésekkel, elterelve a fi­gyelmet a valódi problémákról. A fentiekhez kiegészítésül még csak egy megjegyzést. A munkaügyi központokban az ál­datlan állapot, mely a mostani létszámot sem bírja el, csak fo­kozódni fog. Az Új Néplaphoz is érkeznek névtelen levelek, amelyek elpa­naszolják, hogy a megyei köz­pontban nagy a zsúfoltság, a le- vegőtlenség. Az épület persze nem erre a célra készült. Olyan épület még nem épült Magyaror­szágon, amely a probléma meg­oldására készült volna. Talán nem kellene várni vele. Füle István A Tisza Cipőgyár Rt.-ben Új gumiipari tanműhely Ma ugyancsak kevés olyan üzem van, mint a martfűi Tisza Cipőgyár Rt. gumigyára, ahol tárt karokkal fogadják a képzett, az iparághoz értő szakmunkáso­kat, tekintve, hogy az országban inkább az elbocsátások a jellem­zőek. A nehéz, de igényes munkára a cég maga képezi ki utánpótlá­sát, a közelmúltban adták át ren­deltetésének az új gumiipari tan­műhelyt. Szeptembertől már az új, modernebb gépekkel felsze­relt tanműhelyben kezdte meg tíz fiatal az ismerkedést a szakmá­val. A gyárban egyébként a rendes nappali szakmunkásképzés há­rom évvel ezelőtt indult, az idén kerültek ki az első gumiipari szakemberek. Közülük kilencen - egy kivétellel valamennyien - a kerítésen belül, a gumigyárban helyezkedtek ej. Gyakorlatilag pótolják a nyugdíjazás vagy be­tegség miatt eltávozókat is, ami megnyugtató a vállalat számára. A jövő zenéje címmel orszá­gos koncertsorozat indult, en­nek a következő eseménye az a szolnoki jazzhangverseny, amely szeptember 20-án pén­teken 18 órakor kezdődik a Ságvári Művelődési Házban. A művészeti fesztivál hiva­talos támogatója az Európai Magyarország Alapítvány, a szolnoki jazzhétvégét a Jam Művészeti Egyesület ren­dezi. Az ötven forintos belépődí­jért nem kisebb együttesek ze­néjét élvezhetik a vájtfülűek, mint az Új Rákfogó vagy a Szolnoki Fúvósegyüttes Big Band-je. Fellép még az ifj. Rá- tonyi Róbert-Gadó Gábor duó, valamint a Sza-Ma-Ba Trió. Az előtérben az esemény ide­jén Blues Cafe működik, az egyéb programok mellett „spontán” performance is ki­alakul, a falakon Katona Jó­zsef képei láthatók majd. LOVAT ÉS SZEKERET! A Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a jászapáti telep felszámolása miatt értékesítésre kínál egy hét- és egy kilencéves, egészséges lovat szerszámmal és újszerű kocsival együtt. Magángazdákat, fuvarosokat és minden érdeklődőt szívesen várunk a jászapáti sertéstelepen szeptember 20-án 9 és 12 óra között. VÉTEL ESETÉN A LOVAK AZ ÚJ GAZDÁVAL EGYÜTT VIHETIK A SZEKERET! Húsipari Vállalat Szolnok TOVÁBBÁ: ÉRTÉKESÍTÉSRE FELKÍNÁLJUK az Evezős Csárda közelében, a 6Y-os autóbusz végállomásánál AZ 5 DB - EGYBEFÜGGŐ - DARABONKÉNT 550 NÉGYZETMÉTERES ÜDÜLŐTELKET. Érdeklődni lehet: Szolnokon, a vállalat központjában, a szakszervezeti titkárnál. *64554/1 Jazzhétvége Szolnokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents