Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-17 / 217. szám
2 Hazai körkép 1991. SZEPTEMBER 17. Középpontban az 1990-es költségvetés Kilátástalan pályakezdés a megyében (Folytatás az 1. oldalról) A túlteljesítésre magyarázatként a tárca többek között egy bizonyos letéti számlán kezelt különféle bevételeknek a költségvetési gazdálkodásba való bevonását említi. A képviselő utánjárása nyomán kiderült: az említett számláról pénz több mint két évtizedes fennállása alatt sohasem került be a költségvetésbe, következésképp az Országgyűlés, vagy akár a PM felé sem számoltak el vele. Ezenkívül nemcsak hogy külső, de belső ellenőrzés alá sem került. Sok egyéb bevétel mellett a haditechnikai exportból befolyó pénzek is erre a számlára kerültek. A képviselő kitért arra is, milyen különféle pénzügyi tehnikákkal csökkentette s rejtette el a költségvetés elől év végi pénzügyi maradékát a tárca. Kérte, hogy a honvédelmi miniszter mielőbb nyilatkozzon az érintett kérdésekről. Szűcs István (MDF) emlékeztette a Házat arra, hogy az előző ülésen már az átalános vita végére jutottak, s azt csak a benyújtandó módosító indítványokra tekintettel nem zárták le, Szabad György ezért szavazással, további felszólalni kívánók meghal lgatása nélkül lezárta a javaslatok általános vitáját. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője viszont a demokrácia legsúlyosabb megsértésének minősítette a szavazást, s azt, hogy a kisebbségbe ezáltal „belefojtották a szót”. A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját ezt követően az Ország- gyűlés. A határozathozatalra a keddi ülésnapon kerül sor. A napirend szerint ezután KGST alapokmányának, valamint a szervezet jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat megvitatása szerepelt. Kádár Béla külgazdasági miniszter nem kívánt szóbeli kiegészítést fűzni a beterjesztett jogszabálytervezethez, hiszen - mind mondta - a KGST gyakorlatilag már egy esztendeje nem működik, így a létezésével, privilégiumaival kapcsolatos rendeletek kiiktatása szükséges formalitásnak tekinthető. A képviselők ennek megfelelően vita nélkül, egyhangú szavazással fogadták el a törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Alapokmányának kihirdetéséről, valamint a KGST jogképességét, kiváltságait és mentességeit rögzítő szófiai egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabályokat. Ezután Fekete Gyula (MDF), a költségvetési bizottság előadója beszámolt arról a testületi véleményről, hogy a mai privatizációs eljárás nem sérti az önkormányzatok jogkörét. Ugyanakkor jogi tisztázatlanságok miatt az önkormányzatok többszörösére emelték a tulajdonukban lévő üzletek bérleti díját. A bizottsági tagok egyetértettek azzal az értékeléssel, hogy az ÁVÜ „botrány nélkül” értékesítette a rábízott vagyont. Aggodalommal töltötte el a képviselőket, hogy az állami vagyon egy részét rt.-kbe és kft.-kbe vitték át, de ennek elkerülése érdekében az ellenőrzést és nem a szigorítást ajánlják. Kifogásolták, hogy az ÁVÜ a beszámolási időszakban az értékesítésre koncentrált, és nem volt válságmenedzselési programja. A bizottság az Állami Számvevőszék jelentését és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot elfogadta. Hét óra előtt pár perccel az elnöklő Dörnbach Alajos elnapolta a vitát. A T. Ház kedden reggel 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) Tar [amenti jegyzet Platform és összeborulás A Parlament falai között parányi pártütközetek zajlanak, de úgy ám, hogy azok kerülnek szembe egymással, akik egyszínű tagsági könyvet hordanak a zsebükben. Az MDF frakcióján belül egy platform létesült, mely kapcsán leggyakrabban Beke Kata képviselőnő nevét emlegetik. A Független Kisgazdapárt elnöksége és a frakció tagjai sokáig ugyancsak úgymond konfrontálódtak egymással, mindennek legfényesebb bizonyítéka az volt, amikor a kisgazdapárti képviselők visszahívták a frakció éléről Torgyán Józsefet. Azt a Torgyán Józsefet, aki viszont azóta a párt elnöke lett. A hét végi tanácskozás során aztán olyan közlemény látott napvilágot, ami sejtetni engedte, hogy elsimultak az ellentétek. A pártvezérek és a képviselők között. Nos, hát ezekről az apró földmozgásokról érdeklődtem tegnap a legilletékesebbeknél.- Kedves Beke Kata! Ön valamikor államtitkár volt az Oktatásügyi Minisztériumban, most a platform szervezésében vezető szerepet játszott. E buzgalmat nem a sértődöttsége motiválja?- Erről szó sincs, hiszen ha visszaemlékszik rá, engem nem leváltottak az államtitkári funkcióból, hanem önként adtam vissza a megbízatást. Egyébként pedig mi azért léptünk be az MDF-be annak idején, hogy hazánkat szolgáljuk. Hogy úrrá legyünk azon a gazdasági és erkölcsi romláson, ami a párt szervezésekor előttünk állt. Aztán márciusban az ötvenkettek ügyével nagyon ügyetlenül, nagyon elhamarkodottan kezdtünk valamit. Voltaképpen ennek a folytatása platformunk. Beszélgettük né- gyen-öten - az alapítók között kell említeni Halász István szolnoki képviselőt -, és elfogadtuk az általam írt alapszöveget, amit valamennyien megrágtunk, tovább javítottunk, aztán átadtuk azoknak a képviselőtársaknak, akikről úgy véltük, közöttünk a helyük. Most még a történet elején vagyunk, de a héten már elkezdjük a minőség forradalmát. Javítani akarjuk a szakmai munkánkat a törvényhozásban, elhatároljuk magunkat a szélsőségektől és a tekintélyelvűségtől. Úgy látjuk, nagyon sok az indulat a magyar közéletben, mi szeretnénk, ha csak az érvek küzde- nének egymással. Élni akarunk azzal az elegáns véleménynyilvánítással, hogy a hibát önmagunkban keressük.- Ez a platform megmarad a falakon belül, vagy a Parlamenten kívülre is gyűrűzik?- Semmiképpen nem kívánjuk szélesíteni a kört a frakción túlra. Itt is van tennivaló bőven. Vannak ellenzőink: vannak, akiknek csak egyszerűen nem tetszik, amit csinálunk; aztán vannak, akik meg is ideologi- zálják, azt mondják, miért csatlakoznának hozzánk, hiszen ők már egyszer beléptek az MDF- be, és mi valójában a párt alapelveit hirdetjük. Lehet, csak mi valóban az alapelvekhez hűen szeretnénk a munkánkat végezni, mint mondtam a minőség forradalmának szellemében. Torgyán másként látja Amikor Torgyán Józsefet visszahívták a Kisgazdapárt frakciójának éléről, Szolnok megyei képviselők is voltak a hangadók között. Dr. Mizsei Bélát és Vince Kálmánt kérdeztem.- Miként vélekednek a hét végi nagy öszeborulásról?- Kérem, felszínesen úgy látszik, hogy szent a béke, de az öntudatos képviselők önérzetét sérti, hogy a pártelnök volt MSZMP-s és KISZ-es szakértőkkel vette magát körül - kezdi a nyilatkozatát dr. Mizsei Béla.- Kik ezek a tanácsadók?- Ezt az újságok már megírták, így nem titok, hogy többek között Kocsis Andrásról, Ka- polyi Lászlóról, a KISZ-es Nagy Imréről és Bányász Rezsőről van szó.- Javult valamit a frakció és az elnök viszonya?- Mi a szuverinitásunkat megőrizzük, és amit Torgyán József el akart érni, nem érte el. Valahogy úgy fogalmazhatnék, hogy ha eddig köszönő viszonyban voltunk vele, most már beszélő viszonyban vagyunk. Talán ennyiben tudnám összefoglalni a hét végi tanácskozás eredményét. A következő beszélgetőpartner Vince Kálmán képviselő.- Ön szerint közeledett egymáshoz a párt és a frakcióvezető?- Először is: mi, képviselők, azoknak a választóknak az érdekeit szolgáljuk, akik minket ideküldtek, és ők nem valamennyien a Kisgazdapárt tagjai. Az a nyilatkozat, ami a kétnapos megbeszélés végén megfogalmazódott, számtalan feltételt tartalmaz, és csak akkor jelent megbékélést, ha a kikötések teljesülnek. Azért, mert most nem konfrontálódunk a pártvezetővel annyira, mint teszem azt, a frakcióvezetésből történt visszahívása esetén, ez nem jelenti azt, hogy minden fenntartás nélkül megyünk utána. A frakció továbbra is önálló, és mi az 1930-ban megfogalmazott tradíciót képviseljük, ami a kisembert állítja a politizálás középpontjába. Nem vagyunk hajlandók olyan kompromisszumra, hogy az MSZMP-s vagyonátmentők érdekeit kiszolgáljuk. A következő válaszadó dr. Torgyán József pártelnök volt.- A frakció és az elnökség között véget ért a mosolyszünet?- A két testület ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint Európának az általunk irigyelt része, ahol is egy integrálódási folyamat játszódik le, és ez Nyugat-Európának egy soha nem látott gazdasági fellendülést fog hozni. Ugyanakkor Kelet-Európábán egy differenciálódás zajlik, nekünk integrálódni kell, és ezt is tettük a legkisebb egységben, a pártunkban. Én úgy ítélem meg, hogy az elnökség és a frakció közeledése tartós és igen gyümölcsöző változás.- A frakció tagjai azért nem egészen így nyilatkoztak.- Egy párton belül túl sok gondolat jelenik meg ahhoz, hogy valamennyien szeressük egymást. Kölcsönösen tisztelni kell egymás véleményét, és akkor zavartalan lesz a közös együttmunkálkodás. Palágyi Béla Tizenhatezren hétszáz munkahelyre (Folytatás az 1. oldalról) A száz álláskeresőre jutó álláshelyek átlagos száma hét, Jász-Nagykun-Szolnok helyzete tehát majd kétszer nehezebb. A helyzetet súlyosbítják a térségi jellemzők. Szolnok kivételével a munkalehetőségek olyan alacsony szinten stagnálnak, hogy a munkanélküliek kiközvetítése - a szakmai összetételt is figyelembe véve - szinte lehetetlenné vált. A pályakezdő fiatalok helyzete a legsúlyosabb, számuk az állásnélküliek körében a nyári hónapokban ugrásszerűen megnövekedett: 1991. augusztus hóban 1580 főt regisztráltak, amely több mint négyszerese a tavaly augusztus hóban mért létszámnak. Pedig a munka nélküli pályakezdők szakmai összetétele viszonylag kedvező: 42 százaléka szakmunkás, 23 százaléka szakközépiskolai, illetve technikusi végzettségű, 4 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett, a gimnáziumban végzettek aránya 22 százalék. Legtöbben (420-an) Szolnok és körzetében várakoznak munkalehetőségre, de a beszűkült munkaerő-kereslet miatt a kisebb városokban és településeken elhelyezkedni szándékozók helyzete sokkal kilátástalanabb. A munkanélküliek száma július-augusztus hónapok alatt több mint 4 ezerrel emelkedett. A növekedés üteme magasabb volt, mint az előző hónapokban, ezzel együtt növekedett a munkanélküliségi ráta is, amely júliusban 6,8 százalék (országosan 3,9 százalék), augusztusban 7,6 százalék volt a megyében. A legrosszabb helyzetű térség a tiszafüredi körzet 14,4 százalékos munkanélküliségi rátával. Ki- lenc-tíz százalék között van a ráta a karcagi, mezőtúri, kunhe- gyesi és törökszentmiklósi körzetekben. Szökés a veszprémi börtönből (Folytatás az I. oldalról) A 25 éves lesencetomaji Orsós István eddig már négyszer volt börtönben, csoportosan elkövetett rablás miatt került előzetes letartóztatásba. A 43 éves budapesti Szlebánszky Péter több budapesti raktár feltörésében volt benne, milliós értékeket lopott el. Ötödik társukat, a kemény bűnözők között számon tartott tapolcai Piskor Imrét korábbi bűncselekményénél a rendőrök még lövésekkel sem tudták megállítani. A 41 éves agresszív férfit legutóbb nyereség- vágyból elkövetett emberölés kísérlete miatt tartóztatták le. Május 25-én úgy lopott el egy autót egy hétvégi ház elől, hogy a kétségbeesett tulajdonossal több száz méteren át rodeózott, míg végül az leesett a motorháztetőről. Piskor eddig több mint tizennégy évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetekben. Németh Béla alezredestől, a veszprémi rendőrkapitányság vezetőjétől Mátételki András újabb részleteket tudott meg a szökésről: - Orsósnak pénteken, szeptember 13-án volt a tárgyalása. Ekkor találkozott egy fiatalkorú lánnyal, akit megkért, hogy szerezze be a szökéshez a szerszámokat, amelyeket még aznap este 9 órakor rákötöttek a leeresztett zsinegre. Zárkatársaikat megfenyegették, ne szóljanak senkinek az előkészületekről. Elmondásuk szerint ők végigaludták a szökés utolsó mozzanatát, ugyanis Piskorék valamit kevertek a teájukba. Feltételezhetően gépkocsi várta őket, mert néhány száz méter után a kutya elvesztette a szagot. Az is valószínű, hogy hárman külön mentek, tehát két részre szakadt a csapat. A Veszprém megyei kommandósok készenlétben állnak, s ha jelzést kapnak, a szökött foglyok után erednek. A lakosságot arra kéri a rendőrség, senki ne próbálja feltartóztatni az öt veszélyes bűnözőt. (Atlantic Sajtószolgálat) Kukoricafajták bemutatója, a Magyar mdomainos Akadémia Martonvásári Kutatóintézet Kísérleti telepén mezőgazdasági szakembereknek tartottak nemesített kukoricafajtákból bemutatót. Az intézet célja, hogy az időjárási szélsőségeket is jól tűrő fajták kerüljenek a hazai termesztésbe. Ez garantálja a mennyiség mellett a magasabb minőségi paramétereket, s ezáltal nagyobb az értékesítési lehetőség is. Rendkívüli kedvezmény
