Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-16 / 216. szám

1991. SZEPTEMBER 16. Sportextra 13 Mértékkel az értékkel Még annak idején - szoktam hallani az Öregektől -, úgy a mi időnk­ben, magunk is foglalkoztunk azzal, vajon mit írnak a másnapi lapok a meccsünkről. Milyen osztályzatot érdemeltünk a tudósítótól, ki­emelt-e a jók között vagy éppen szarvashibáinkat olvasta a fejünkre. Akinek nem volt önkritikája, Uz ilyenkor „ügyeletes vak’r titulussal il­lette a zsurnalisztát, ám be kell ismerni, sokkal több akadt azon ese­tekből, amikor több volt a hírnév mint az érdem. Gyorsan hozzá kell tennem, az efajta higgadtabb kalkulus, sokéves múltra visszatekintő elmélkedés eredménye. A tévedés jogát fenntartva úgy érzem, más mértékkel mértek a mi időnkben, mintha a verejtéknek nagyobb lett volna a becsülete, s a kevesebb fizetés is többet ért a vásárlóerő nél­küli mainál. Folyamatosan figyelemmel kisérem az egyetemes és a magyar sportélet rangosabb eseményeit, és szomorúan tapasztalom, egy-két sportágat kivéve mekkora sebességgel távolodik tőlünk a világ élvo­nala. Egy dologban azonban nem hagyjuk magunkat lefőzni: a ködö­sítésben, magyarázkodásban. Abban akár világbajnokok is lehetnénk, különösebb erőfeszítés nélkül. Mert nem baj, ha kiesünk a labdarúgó EB selejtezőin, hiszen mi már a ’94-es VB-re készülünk, méghozzá a jó irányban megkezdett úton. Öttusázóinkat a nemzetközi maffia pa­rancsolja le a dobogó legtetejéről, vízilabdázóink pedig képtelenek a sípmesterek kegyeibe férkőzni, és folytathatnám. Létezik jó néhány pa­nel, amit szakavatatlan szakembereink mindig az aktualitásnak meg­felelően húznak elő formatervezett adidas szabadidőruhájuk zippzá- ros zsebéből. Közülük a balszerencsét emlegetni ma nem szerencsés, idejét múlt. Sokkal hihetőbbnek tetszik a hátrányos anyagiak emlege­tése, azzal meg lehet még hosszabbítani a szerződést. Ugyancsak divat az ellenfelet az egekig magasztalni, megúszva vele saját gyengesége­ink feltárását, de ha nincs rá mód, akkor a legkézenfekvőbb a gálád bírók és versenybizottságok nyakába varrni a „zakókat”. Nincs bennünk annyi kurázsi, hogy kijelentsük: szegények vagyunk, nem tudtunk felkészülni, nem indulunk a soron következő világverse­nyen. Sajnos sokan még mindig azt hiszik, majd a versenyláz, a címe­res mez, a győzni akarás , feldobja” sportolóinkat, és azzal kompen­zálni bírják az ellenfél erejét, gyorsaságát, ügyességét. Lejárt lemez. Szerencsére vannak Széchy-tanítványaink és Polgár-lányaink is. Ne­kik nincs szükségük a légvárak védelmére, ők az igaziakat ostromolják rendre nagy sikereket aratva. Náluk nincs és nem is lehet baj az önbe­csüléssel, hiszen értéküket saját eredményeik taksálják a lehető leg­magasabbra. Amit rendkívüli szívóssággal értek el meglévő tehetsé­güket kihasználva, céljaikat nem a közvélemény manipulált rokon- szenvére építve akarják elérni, hanem a munkára alapozva. A jó példa épp oly ragadós mint a rossz. Csupán affinitás kérdése minden további. ni V ____________________________________J S zabadúszók a medencében Vége a telefonrendelésnek A jó öreg Damjanich uszoda sok mindent átélt már az elmúlt évtize­dekben, medencéiben későbbi olimpiai és világbajnokok sajátítot­ták el az úszás tudományát. Volt olyan időszak is, amikor státusz­szimbólumként az eminens megyei vezetők és kíséretük „bérelte” ki a hajnalok friss vizét. A Vízügy SE, mint legfőbb „fo­gyasztó”, napjainkban a vészgaz­dálkodás stádiumában próbál meg­maradni a vízszint felett, s hogy négy szakosztályát megtarthassa, önállósodást hirdetett számukra. Elsőként az úszók éltek a kényszer szülte, mégis észszerű lehetőség­gel, ők azonban távolról sem bán­ják, hogy így alakult. Látogatá­sunkkor kiderült: tiszta vizet önte­nek a pohárba. Az újjászerveződött szakosztály igazgatója, dr. Len­gyel Györgyi, önálló menedzsere, Ignácz György, vezető edzője, Takács Zoltán, aki láthatóan örömmel vette a szabadságot, és nagy vehemenciával magyarázta, mennyiben más az élet most, mint korábban. A működési feltételek számláját továbbra is az egyesület állja, ám minden más kiadás a szakosztály zsebére megy, a rávalót saját ma­gúknak kell előteremteni potenciá­lis szponzorok bevonásával. A szakmai munkában is alapvető vál­tozások álltak be. Megszűnt a „Pis­tike úszó, mert uszodába jár” - fel­fogás. Két, egymástól jól elkülönített csoportra osztották a szakosztály tagjait, amelynek bárki tagja lehet a jövőben, és szolgáltatásként (!) kívánja ellátni feladatát. A mintegy háromszáz fős csapatból tizenegy (8-11 éves) gyereket emeltek ki, akiket kifejezetten a sportág ver­senyszerű űzésére tartanak alkal­masnak. Felkészítésük annak megfelelő­en történik, míg a többieknél az egészséges életmódra való nevelést próbálják elfogadtatni, szintén szakképzett edzők segítségével. Külön foglalkoznak azokkal - Szvetlána Podoroga gyógytestne- velő -, akik valamilyen sérülés vagy betegség után mint terápiát kívánják igénybe venni az úszást. És mindezt havi 150 forintos tagsá­gi díjért. Ha azt vesszük, hogy ezért az összegért bárki (!) kaphat szakembert, húsz órán át vízfelüle­tet, kellemes programot, nem lehet ok panaszra. Csak hát az uszodai belépő még ezután jön. Gyerekek­nek 2500 forint évente. Az ötesztendős nebuló napi be­lépője 50 forint egy 50 perces okta­tásra. Ugyanannyi, mint aki egész napon át strandol a Daniiban. így már nem is olyan csábító a min­denképpen rokonszenves kezde­ményezés. Magyarul: az egész­séges életmódot választani szándé­kozók hátrányba kerülnek, ami mélyen ellentmond a társadalmi tö­rekvéseknek. Hogy mekkora lesz a társadalmi igény ezek után az úszásra mint egészségmegőrző programra? - egyelőre megválszolhatalan. Ellen­ben a versenyúszók az idén meg­döntötték kilenc megyei csúcsot, melyek közül nem egy már több mint tíz esztendeje fennált. Még látványosabb előrelépésre 2-3 év múltával lehet számolni, mert te­hetségben nincs hiány. Megszűnt a tehetségtelen, de protekciós gyere­kek telefonon történő, „megrende­lésszerű” beiskolázása, a termé­szetes szelekció fogja eldönteni a jövőben, hogy kik lehetnek Dar- nyiék és Egerszegiék utódai. N. L Kisújszállás első Európa-bajnoka A 20 kg-t feje fölött tartó vézna kisgyerek, s a 135 kg-t teljesítő fiatalember egy és ugyanaz: Tyukodi András Fotó: MJ. Nem várt, csodálatos ma­gyar sikert hozott az első íz­ben megrendezett serdülő súlyemelő Európa-bajnok- ság. Fiataljaink nem keve­sebb, mint huszonöt érmet szereztek Kassán, s ehhez egy arany, és két bronzérmével a Kisújszállási MÁV Egyetér­tés sportolója, Tyukodi And­rás is hozzájárult. Hazatérte után a szakosztály súlyemelő termében, edzője, Szabolcsi Károly jelenlétében -beszél­gettünk. András, te vagy a város első Európa-bajnoka, jelent ez vala­mit számodra?- Azt hiszem, ma még nem igazán tudom felfogni, mit ér­tem el, időbe telik, míg meg­emésztem a történteket. Az azért jólesett, hogy a városban figyelemmel követték az ese­ményeket. Mikor megjöttem az Eb-iől, fogadott a polgármester úr, én végeztem el a kezdőrú­gást a labdarúgó mérkőzésen, egyszóval sokan gratuláltak. Mióta „kínzód” magad eb­ben az ideálisnak cseppet sem nevezhető pincében?- Hetedik éve járok már edzésre Szabolcsi Károlyhoz. O csalt le még 1984-ben, mikor toborzót tartott az alsós gyere­kek között Vézna, gyengécske legény voltam, s megtetszett a jókiállású férfi izmos kaija. El­határoztam, én is olyan erős le­szek. Kezdetben szüleim tudta nélkül jártam le a foglalkozá­sokra. Igaz, ezek egy éven ke­resztül csak játékos ügyesség-, és gyorsaságfejlesztő gyakorla­tokból álltak, de közben olyan kapcsolat alalult ki Karcsi bácsi és köztem, hogy azután elza­varni sem lehetett volna mellő­le. Vakon bízom tanácsaiban, s mint a példa mutatja, nem hiá­ba. Óriási érdemei vannak sike­remben. Hogy készültél a kontinens- viadalra?- Mivel a súlyemelőknél nem különböztetünk meg kü­lön verseny és felkészülési idő­szakot, minden nap tréninge­zek, s ez nem volt másképp az Európa-bajnokság előtt. Nyer­tem diákolimpiát, kétszer vol­tam második az ob-n, tehát ed­dig bejött ez a módszer, így ba­darság lett volna változtatni raj­ta. Dobogó közelébe vártam magam Kassán, s ezt ugyan el is értem, mégsem vagyok ma­radéktalanul elégedett, hiszen lökésben „bennem maradt” pár kiló. Lesz erőd végigmenni a megkezdett úton, nem csábíta­nak a különféle szórakozási le­hetőségek?- Másodikos szakközépisko­lás vagyok, s szeretném ered­ményesen befejezni tanul­mányaimat. Az iskola és az edzés mellett nincs időm a lazí­tásra. Nekem a súlyemelés nem csak sportot, hanem ki- kapcsolódást, szórakozást, si­kerélményt jelent. Tudom, ah­hoz, hogy pályafutásom töret­lenül íveljen felfelé, előbb utóbb el kell mennem Kisújról, de ez egyelőre még odébb van. Valami megváltozott az utóbbi időben Kisújszálláson. A kilenc évvel ezelőtt elkez­dett tervszerű nevelőmunka úgy látszik meghozza gyü­mölcsét, sajátnevelésü fiatal­jaik sorra érik el a kimagasló eredményeket Tyukodi András után már a követke­ző generáció egyik tagja, a kölyökkorú Antal Ferenc is meghívást kapott a korosztá­lyos nemzeti válogatottba, mely a Duna Kupa nemzet­közi viadal előtt lép a dobo­góra. Géléi József A tanulóifjúság testi neveléséért _______________ A mozgás: egy falat kenyér Tizenkét .éve él Szolnokon Ali Csabáné. Egerből - ahol a tanárképző főiskolán végzett - költözött Szolnokra. Tanári munkássága el­ismeréseként a közelmúltban kapta meg a „Tanulóifjúság testi neveléséért” plakettet és oklevelet. Nem csoda, ha egy-egy testnevelőről kide­rül, maga is aktívan sportolt valamikor. így van ezzel a tanárnő is, aki a főiskolai kosár­labdacsapatban játszott. Mikor Szolnokra ke­rült, a Kohói iskolában kezdte működését, majd az úszással került közelebbi kapcsolat­ba: több ezer aprócska másodikos sajátította el védőszárnyai alatt a vízen maradás, haladás fortélyait. Szerette munkáját, de hát a tornate­rem „szaga’ ’ csak hiányzott. Négy évvel eze­lőtt a Varga Katalin Gimnáziumban vállalt testnevelői állást. Ahogy fogalmazott, több le­gyet ütött így egy csapásra. Az uszoda közelé­ben maradt, de visszatért a testnevelési órák oly áhított légkörébe. Olyan kollektívába csöppent, amely alkalmas arra, hogy céljait megvalósíthassa. Ezek között az első helyen az szerepel, hogy a gyerekeket a négy év alatt minél szélesebb körű mozgásanyaggal ismer­tesse meg. Ezzel látja biztosítottnak azt, hogy a fiatalok képességeiknek megfelelő formá­ban folytathassák később a sportot, akár az él­vonalban, akár „csak” a mindennapos tested­zésben, amely „úgy kell a szervezet számára, mint egy falat kenyér ”. „Mindenki megtalálhatja a megfelelő mozgás- anyagot” A szerény, de határozott hölgy némi meg­hatottsággal gondolt vissza a kitüntetés körül­ményeire. Meglepetésként érte a hír, hogy meghívták a testnevelők országos konferenci­ájára, a plakett átadására. A teremben pedig éppen főiskolai testnevelője mellé került, aki hatvan évesen szintén az említett oklevelet ve­hette át. így van ez! Úgy kezdődik a dolog, hogy a testnevelőnek a testnevelője a példaké­pe .. bcs A Szolnoki MÁV Lövész Klub, Dam­janich Kupa elnevezéssel íövészversény- sorozatot indít általános iskolások részé­re. Hat-hat fős csapatok (3 fiú - 3 lány) nevezhetnek. A selejtezők szeptember 26-tól folyamatosan zajlanak, november 30-án pedig a szolnoki városi lőtéren a hat legjobb együttes méri össze tudását. Az első, egy évre elnyeri a Damjanich Kupa vándörserleget. A lövész klub ver­senyzői egyébként a közelmúltban szép eredményeket értek el Salgótarjánban és Nyíregyházán. Legközelebb az országos bajnokságon állnak lőállásba a legjobb szolnokiak, ahová név szerinti meghívót kapott Soltész Piroska, Kovács Róbert, Keskeny József, Munkácsi Attila és Fa­zekas Attila. A MÁV MTE NB U-es női tekézői is megkezdték a bajnokságot. MÁV MTE-ÁÉV 6-2 (2224-2136). A MÁV MTE: Sziget iné 390, Szabó 388, He­gedűs 359, Slédemé 356. Szakmáryné 351. Nagy várakozás előzte meg az el­ső összecsapást, s bár néhány játékos eredménye elmaradt a várakozástól, sikerült elérni a négy egyéni pontot és a csapatgyőzelmet. Az ellenfélből Hu­szár 386 és Nagyné Zombori T. 370 gurított a legjobban. Itt hívjuk fel a fi­gyelmet arra, hogy a vasutasok női szakosztálya toborzót hirdet 14 éves kortól. Érdeklődni lehet szerdán és pénteken a Körösi úti tekecsamokban. Az NB II. Keleti csoportjában a Me­zőtúri AFC férfiegyüttese 6-2-re (2453-2426) legyőzte a Hódgépet. Mezőtúr: Szöllősi 413, Rácz 389, Egei 420, Hegyi 408, Bordács 403, Polgár 420. Végi izgalmas mérkőzésen nyer­tek a hazaiak, ami remélhetően erőt ad a játékosoknak a további jó folytatás­hoz. Karcagi siker született Békésen, a ko­sárlabdázók előkészületi tornáján. A kunságiak nem a legjobb előjelekkel utaztak, Földvári, Tóth és Örlős sérülés miatt hiányzott. Meglepően jól helyette­sítették őket a fiatalok, mint például Ba­jári Zsolt, aki a döntőn kiemelkedően ját­szott és 69 ponntjával elnyerte a torna legeredményesebb játékosának járó kü- löndíjat. Eredmények: Karcag-Békés 82- 69 (41-39), Karcag-Olajbányász H 55- 48 (28-20), Karcag-Békéscsaba 55-53 (19-26). NB ll-es férfi kézilabda-mérkőzé­sen: Mezőberény-Tiszaföldvár 24-26 (12-11). Tiszaföldvár: Majer-Stiegler, Szőke 2, Vincze 1, Tóth 12, Balones- cu 1, Lipka 3. Csere: Szekeres 1, Me­lis, Fehér 4, Csorba 2, Farkas (kapus). A földváriak a hajrában tudtak fordíta­ni, a győzelem értékét növeli, hogy egy jó képeségű csapat otthonában si­került a bravúr, amelyhez a kiemelke­dően játszó Tóth járult hozzá a legtöb­bel. Szabadkai vendégei voltak a Vízügy SE serdülő vízilabdázóinak, az összecsa­pás 19-12 (4-3, 4-3, 4-2, 7-4) szabadkai győzelemmel zárult. A találkozó érde­kessége volt, hogy a gyermekek a felnőt­teknek előírt időket játszották negyeden­ként. Az első kettőben még kiegyenlített játék folyt a medencében, később azon­ban a technikásabb, gólratörőbb és fő­ként idősebb játékosokat felvonultató vajdaságiak szemre is tetszetősen kombi­nálva nyertek, ráadásul szurkolótáboruk is nagyobb volt, mint a hazaiaké. Viktor Zsarkov, a Szolnoki Olajbá­nyász bajnok kosárlabda csapatának frissen igazolt szovjet bedobója sú­lyosnak látszó bokasérülést szenvedett a kaposvári Füszért Kupát megelőző utolsó edzésen. Azóta kiderült, szeren­csére kisebb a baj, mint kezdetben tűnt. A szentpétervári fiú rövid kény­szerpihenőjét kihasználva hazautazott családjáért, s 19-én, csütörtökön már vissza is tér a Tisza-partjára, hogy be­kapcsolódjon a munkába „Te vagy a legény Tyukodi pajtás...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents