Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-14 / 215. szám
1991. SZEPTEMBER 14. Kulturális panoráma 9 Kitekintés Mérlegen a színházak elmúlt évadjának bemutatói Felnőttoktatás más nemzeteknél - korszerűen Legjobb rendezés: Száz év magány - Legjobb színésznői alakítás: Törőcsik Mari Az első hazánkban A magyar fotográfia múzeuma A Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskeméten az első az országban; az intézmény nem halott képek, halott kiállítások épülete, hanem a hazai fotóélct organikus része. Olyan szellemi és kulturális, kereskedelmi helyszín, ahol hasonló érdeklődésű emberek találkozhatnak. Érdekessége továbbá, hogy első alapítványi múzeum hazánkban. Az itt látható fotó a gyűjtött anyagból való. Batta Ferenc: Szántás (1955) A fennállásának 700. évfordulóját ünneplő Svájc egyik gyönyörű városában, St. Gallenben tartották kongresszusukat az európai felnőttoktatás szakemberei. A rendezvény jól példázta e fogalom kiterjedését, sőt szövevényességét. A szervezők az öreg kontinensen felvetődő átfogó problémákat és azok megoldásának lehetséges módjait igyekeztek a konferencia nyilvánossága elé vinni. Igen sok lehetőséget és együttműködési perspektívát villantott fel Marie-Paule Dorman, aki a Közös Piac brüsszeli központjának képviseletében mutatta be a közösség által kezdeményezett és támogatott programokat. Az őt követő Andreas Müller előadása azért váltott ki nagy visszhangot, mert a rendkívül alacsonynak minősülő, egy százalék alatt maradó svájci munkanélküliségre összetevőire keresett választ. A rendkívül alacsony ráta elérése az országra ugyancsak jellemző kis- és közép- vállalkozásoknak köszönhető, amelyek - nem kis részben a jól szervezett felnőttoktatás segítésével - nagyon sokat tesznek és képesek tenni a probléma megelőzése érdekében. A konferencia legnagyobb visszhangot kiváltó előadását a londoni egyetem professzora, Richard Hoggart tartotta. Kiindulópontját a száz évvel ezelőtti állapotokban jelölte meg, amikor Isten megismerése volt mindenféle képzés elsőrendű tárgya és mozgatórugója. Napjainkra, amikor a társadalom egyre kevésbé hisz, ennek jelentősége megkopott, a korábban domináló autoritás elveszett. Helyette előtérbe került a kommerci- alizálódás, amely az oktatás és a kultúra területére is kihatott. Mindennek következményeként az emberek számos tekintetben céltalanná és igénytelenné váltak. Mindenki a tehetősebbek igényeit akarja kielégíteni, a szegényekkel senki sem akar foglalkozni. A felnőttoktatásnak viszont fel kell vállalnia a feladatokat, segítenie kell a demokráciák kibontakozását - hangsúlyoztatta a professzor. Hoggart gondolataira a későbbiekben majd mindenki reagált. Rolf Dubs a felnőttképzés dinamizálásának fenntartását látta a piaci igények kielégítésében, mások sokkal kétkedőbbek voltak, veszélyesnek tartották, ha a képzési központok és a különféle népfőiskolák csak a praktikus igényekre képesek reagálni. Egymás céljainak, törekvéseinek, problémáinak megismerését igyekezett tisztázni az a két párbeszéd, amely Kelet- és Nyugat-, valamint Észak- és Dél-Európa résztvevői között zajlott, melynek érdekes színfoltját képezték az új európai államok küldötteinek: az észteknek, litvánoknak és a szlovéneknek megnyilvánulásai. A Leiga és a Ford gyár képzési tevékenységét részletező beszámolók érzékeltették, hogy az említett üzemek színvonalának megtartásában milyen szerepe van a képzéseknek, másrészt arra is kitértek, hogy a munkavállalók és a munkaadók érdekei - az élet egyéb területeihez hasonlóan - e téren sem esnek mindig egybe. Az elméleti jellegű programok mellett nagyon szemléletesek és célirányosak voltak azok a gyakorlati bemutatók, amelyek elsősorban a svájciak sokoldalú tevékenység reprezentálták, ahol a gyerekek és ifjak 700 ezres tömegét meghaladó mértékben, 800 ezren vesznek részt a felnőttokatás legkülönbözőbb formáiban. Többek között bemutatták az egész országot behálózó Migros áruházi lánc klubiskoláit, ahol a legkülönfélébb nyelvek mellett számítástechnikai ismereteket és még seregnyi hasznos dolgot sajátíthatnak el a részvevők. Jártunk a kerítés nélküli sa- xorriet-i börtönben, ahol az átlagosan 62,7 hónapra elítélt rabok többségének két dolog közül lehet, illetve kell választania: fizikai munkát végeznek vagy tanulnak. Sőt nem is akármit: szövegszerkesztést, programozást, sőt mi több, könyvelést! A gyermeknevelés másfél-két évtizedes időszakára kieső nőket segíti az a Frauenschule, melynek kurzusai részvevőik újbóli munkavállalását hivatottak elősegíteni. Ezzel szemben sokkal inkább az alkotókedv ébrentartása és a szabadidő értelmes eltöltésének igénye vezérli a Da- chatelier Egyesületének tevékenységét, ahol megannyi művészeti vagy ilyen jellegű alkotómunka kipróbálására nyílik lehetőség. Végül feltétlenül megjegyzendő, hogy néhány egyházi személyiség jelenlétét leszámítva, nem szerepelt a svájci egyházak felnőttoktatási tevékenysége. A számunkra megannyi tekintetben példának te- kinhető vagy éppen irigylésre méltó kis ország ezúttal is példát mutatott, olyat, amely követésre érdemes. Pethő László Sziszegők, sustorgók és raccsolók Hallgatom a rádiót, nézem a tévét. A Danubius egyik-másik műsorvezetője úgy sziszeg, mintha a fogát húznák érzéstelenítés nélkül. Ugyanakkor úgy susog, mint két hektár fenyveserdő. A „sebesség” és az „asszony” szót olyan „s”-sel és „sz”-szel ejtik, hogy a macskám behúzza a farkát, hármat ugrik ijedtében, és bepréseli magát a komód alá. A tévé bemondónői újabban „vazsi” tájszólásban beszélnek: „kedvezs nézőink”-nek titulálnak. A raccsolás nyilván az előkelő származás átmentését igazolja, mert országgyűlési képviselőtől, a tv elnökén át a kártalanítási igényt benyújtó Csekonics unokáig mindenki így beszél. Kimondom: ez most a módi, „gérem szépen”. A köznyelv normáinak, szabályainak felrúgása szemünk előtt, fülünk hallatára folyik. Az igazi demokrácia kibontakozásának vagyunk tanúi: mindenki úgy beszél, ahogy tud. Ha még nem lenne világos a gunyoros hangnem miatt mondandóm lényege, öntsünk tiszta vizet a pohárba. Valaki öt- ven-évesen már nem tehet arról, hogy beszédhibásán képezi a hangokat. Nyilván olyan környezetben és olyan körülmények között nőtt fel, amelyben ilyen apróságra nem figyel(het)tek föl, gyermekkorában nem volt lehetősége a korrigálásra. Attól még tehetséges és sikeres üzletember lehet valaki, ehhez nem kell a szépkiejtési verseny első helyezését megszerezni. A sziszegő, a susogó, a raccsoló tanár, riporter, bemondó, nyilvánosság előtt rendszeresen szereplő miniszter azonban nem bizalom- gerjesztő. A rádió és a tévé szakmai berkeiben újabban minden hivatásos megkaphatja az ún. mikrofonengedélyt? A követelményeket adták lejjebb, vagy a lobbizás lett erősebb? Nem a beszédhibásakat ítélem el, hanem azokat, akik mikrofon elé engedik őket. S. A. Bármilyen gazdag is volt az a környezet, amelyben felnőttünk itt, a Lajtától keletre, meglehetősen különbözött attól, amelyben a Guldenburgok nevelkedtek. Talán azért is köti le figyelmünket hétköznapjaik bemutatása, mert hát az bizony nem a miénket formázza. így a Guldenburgok öröksége sorozat újabb tizenhárom része ugyancsak számíthat érdeklődésünkre. A Guldenburgok azért is kedvesek nekünk, mert más helyszínre vezetnek, mint amiket a Derrickben vagy a Két férfi egy esetben megszoktunk. Mintha már nem is abban a Németországban játszódna a történet, amit innen- onnan ismerünk. Lehet, hogy mindez Hertha von Guldenburg személyisége, egyénisége miatt van. Ő az elegancia, a tartózkodó kedvesség, az illedelmes, a jólnevelt kedély; környezete is a vonzóan süppedős szőnyegek, a márkás porcelánok, a míves rézkilincsek, a plüssfüggönyök, a selymek, a hímzések, csipkék pasztellszínű világa. Minden ragyogóra tisztított, csillogó s zajtalan. A most kezdődött tizenhárom részben (a sorozat első darabja szeptember 10-én, kedden volt látható) újra találkozhatunk a csodálatos Brigitte Honey-vel Hertha von Guldenburg szerepében, magyar hangja a nem kevésbé csodálatos Tolnai Klárié. S itt lesznek a többiek is: Christine, a középkorú szépasszpny - Christiane Hörbiger (Tímár Éva), Nane - Katharina Böhm (Götz Anna), Sascha - Jochen Horst (Rátóti Zoltán), a vonzó, ámde lágyszívű Thomas - Wolf Roth (Kozák András), az ingatag idegrendszerű Evelyn Lauritzen - Iris Berben (Kovács Nóra), a gonosz, de ennek ellenére férfiasán kopasz Achim Lauritzen - Wilfred Baasner (Szilágyi Tibor), s a félelmetes ellenség szerepében - Margót Balbeck - Ruth Maria Kubi- tschek (Moór Mariann). S hogy miről szólnak a történetek? Hát szerelemről, születésről és halálról, intrikáról, akamokságról és gyöngédségről, kapzsiságról és szelídségről. Mindenki a szerepe szerint. Azt is tudjuk előre, ki lesz a gonosz, ki lesz a gyönge, ki lesz inkább Taub János rendezéseiben, produkcióiban érzékelem azt, hogy megpróbál számot vetni az évezredzáró történelmi fordulattal és annak művészi változást igénylő következményeivel. Sándor L. István így vélekedik: Taub sajátos színházának újabb változatát teremtette meg a bemutatóval. A konzekvensen megvalósított stílus a darabértelmezésből következett. A mozdulatlan, álló képekre utaló színpadi beállítások fényképfelvételeket idéznek, s az idő megragadásának kétségbeesett emberi kísérletét fejezik ki. Az elmúlt évad korántsem volt zavartalan színházakban, de a szolnokiak sikere a bizonyság, ahogyan ez a vélemények között is megfogalmazódott: még gyöngébb évadban is akadhatnak kiemelkedő teljesítmények. Taub János egyébként a Kairóban rendezett nemzetközi Töröcsik Mari a Száz é\ magányban értés (Magyar Napló, Bérezés László). Földes Anna véleménye (Magyar Nők Lapja): Jutalmazzuk a lehetetlent lebíró regényadaptációt, Taub János Száz év magány rendezését. A Nagyvilág kritikusa, Mihály Gábor szerint az évad terméséből még legfesztiválon is díjat nyert, a Het- venkedő katona, melyet ő rendezett a Radnóti Színpadon, első díjas lett az egyiptomi fővárosban. A színházi kritikusok díját a napokban adják át. V. M. az irigy es ki lesz az adakozó. Mégis nézzük őket. Partijaikon a hatalmas park árnyas fái alatt, a szökőkút mellett elmélázhatunk ... Fránya ez a világ: a gondokat bár nem egyformán mérik, felhőtlenül boldog még egy Guldenburg sem lehet benne. A hagyományokhoz híven az idén is mérlegre tették a kritikusok a mögöttünk maradó színházi évad termését, s odaítélték a legjobbaknak járó díjakat. Ha nem is volt könnyű a döntés Néhány vélemény, melyet a Színház című szaklap közölt részletesen szeptemberi számában. Az évad fontosabb előadásainak tartom: Szolnok: A vadkacsa. Száz év magány. A félreA díj in értés előadás egyik jelenete, előttiben Garas Dezső a fényképező- masinánál nem bővelkedett kiugró produkciókban a tavalyi évad -, a megmérettetés a szolnoki színház számára kettős sikert is hozott; ugyanis a Száz év magány nyerte el a legjobb rendezés díját, a Marquez-regényből készült drámát Taub János rendezte színpadra, a legjobb női alakításért járó elismerés pedig ugyanennek az előadásnak, mondhatni a főszereplőjének jutott: Töröcsik Marinak. Méghozzá elsöprő többséggel ítélték neki oda a díjat a kritikusok. Talán nem érdektelen, hét előadásra voksoltak a szakemberek, ennyi kapott szavazatot az elmúlt évad sok-sok bemutatójából, s közülük került az élre a Száz év magány, melyet csak jóval elmaradva követett a Valahol Oroszországban (kaposvári színház előadása), valamint A titkos elragadtatás (Katona József Színház) című előadás. Továbbá az is figyelemre méltó, hogy a Szigligeti színészeinek alakításaiból többre is esett szavazat, nem is egy. így például Spolarics Andrea Ekdál fotográ- fusnéjára, Garas Dezső alakítására a Száz év magányból, Der- zsi János a Vadkacsa egyik mel- lékszereplőjeként kapott szavazatot, és ugyanebben az előadásban került a jók listájára Győry Emil, sőt akadt kritikus, aki Szentendrei Angélát is díjra érdemesnek találta. Elismerést vívott ki A félreértés díszlettervezője, Both András is. A tévé háza tájáról s Újra Guldenburgok Nyelvművelés
