Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-09 / 185. szám

1991. AUGUSZTUS 9. Megyei körkép PÁPALÁTOGATÁS ELŐTT Erkölcsi útbaigazítást ad Milyen érdeklődés előzi meg az egyház berkeiben a történelmi eseményt? - erről kérdeztük a megye néhány településének plébániáját. Farkas Mátyás apát, jászberé­nyi Nagyboldogasszony Főplé­bánia:- A plébániánk 500 részvételi jegyet kért a fővárosi ünnepség­re,és 100-100jegyet Máriapócs- ra, illetve a fővárosi ifjúsági ese­ményre. A papokkal Esztergom­ban kíván találkozni II. János Pál, így mi oda indulunk.- Milyen készülődés előzi meg a látogatást a Jászságban?- A lelki felkészülést célozza az a cserkésztábor, melyen a jászberényi és jászfényszarusi fiatalok vesznek részt. A Mátrá­ban az életkoruknak megfelelő élmények mellett elmélkedésre is szakítanak időt, hiszen pap kí­sérő tart velük. Az egyetemes könyörgésben megemlékezünk a pápalátogatás jeles napjairól, és a Miatyánkot is latinul mond­juk, hiszen a nagy közös imának ez lesz a nyelve. Az érsekségen keresztül magnószalagok érkez­tek, melyek a látogatás hangula­tát élesztik, és több ezer füzetet is kiosztottunk a felhangzó éne­kek szövegével, mivel az együtt- lét talán legfelemelőbb momen­tuma a közös éneklés lesz. Fia­taljaink közül többen a rendező­gárdában kapnak helyet, de je­lentős azok száma is, akik rokoni szálak mentén lesznek majd ott a Jászságból a pápával való talál­kozás helyszínein. Én úgy vé­lem, térségünket megmozgatta Őszentsége magyarországi útja' Kárpáti Sándor, a szolnoki Te­metői Szentlélek Plébánia plébá­nosa:- Szolnokon nagyon gyér az érdeklődés. A Belvárosi Nagy­templom plébániáján talán har­minc, nálunk mindössze húsz belépőt igényeltek. Úgy vélem, elfáradtak az emberek, de azt sem tartom szerencsésnek, hogy ezt a látogatást még a Németh- féle kormány kezdeményezte, így a rendszer nem mondhatja teljesen magáénak. Aztán visz- szatetsző, mennyire elment az esemény az üzleti ügyeskedés felé: már előre látható, hány és hányféle szuveníren gazdagod­nak majd azok, akik lélekben kí­vülállói lesznek az eseménynek. Azt is látom, hogy a szervezők nem állnak a helyzet magaslatán, így sajnos a pápalátogatás azon alkalmak számát gyarapítja, amit nem tudunk kihasználni.- Mit tett volna Ön másként a szervezők helyében?- Megkértem volna a pápa Őszentségét, hogy halassza ké­sőbbre látogatását, hiszen ná­lunk most a társadalom tele van gonddal-bajjal. Egy biztos, Szol­nokról nem indulnak majd töme­gek a találkozásra. Sipos Zoltán, a Tiszafüredi Plébánia papja:- Nálunk jóleső készülődés fo­gadja a pápalátogatás időpontjá­nak közeledtét. Ügy számoltam, hogy másfél száz hívet tudunk elvinni Máriapócsra, de a Nép­stadionban is lesznek tiszafüre­diek. Abban pedig kifejezetten bízom, hogy a televízió a látoga­tás idején minden családnál házi oltárrá magasztosul. A közös éneklésre mi is készülünk, és a latin textus is gyakran hangzik el templomunkban.- Ön tehát maradéktalanul bi­zakodó?- Annyira azért nem. Tudom, hogy itt, Szolnok megyében el­lentámadásba lendül majd a bal­oldal, ha mással nem, hát azzal, hogy lekicsinylik a látogatás je­lentőségét. Az iskolákban a tanár nénik, tanár bácsik baloldai be­állítottságúak többségükben. Nézzük csak meg, milyen párt tagjai voltak a mai iskolaigazga­tók, vagy akár a mai polgármes­terek? Ha innen szemléljük a változásokat, úgy nálunk nem is volt rendszerváltás.- Ebben segíthet valamit a pá­pa? ^- Ő nem azért jön, hogy magát megmutassa és nem is kedélyes- kedni jön, hanem azért érkezik, hogy a katolikus egyház vélemé­nyét nyilvánítsa majd ki az élet legfontosabb dolgairól. Minde­nekelőtt az erkölcsről, ami nél­kül nincs egészséges társadalom. Ami pedig az érdeklődést illeti, én úgy jósolom, hogy Máriapó- cson 100-150 ezer ember hall­gatja majd a pápát. Én szolgál­tam a Nyírségben hosszú ideig, és tanúsíthatom, hogy azok . az emberek nincsenek annyira „ki­lúgozva”, mint a megyénkbeli- ek. Az utolsó pillanatban meg­látja, rengetegen döntenek majd a személyes részvétel meltejL Vállalkozók figyelmébe! Amíg nincs nyugta, nem lehet nyugta (Folytatás az 1. oldalról) Mert fehéren-feketén kiderült, hogy a megye 12 ezer vállalko­zójának évi átlagjövedelme ta­valy nem érte el a 100 ezer forin­tot, miközben ez a szám a bérből és fizetésből élőknél 140 ezer fo­rintra rúgott. Ez pedig aligha hi­hető. Ugye? A szakemberek persze nem is hiszik, mivel a megyei adófel­ügyelőség vizsgálatai szerint is bizonyítható, hogy a vállalkozók egy része igyekszik a jövedel­mük nagy hányadát úgymond ti­tokban tartani és nem adózni utá­na. Ez tán még egy természetes emberi dolognak is tekinthető, hisz ki örül annak, ha bevételeit ilyen vagy olyan címen próbál­ják megcsapolni. Tulajdonképpen pontosan emiatt született az előbbiekben emlegetett törvény - miszerint a vállalkozóknak számlát kell ad­niuk -, mert ezáltal bevételeik ismertté válnak. Nos, egy év tü­relmi idő után az adóhivatal júli­us elején még lapunkban is meg­hirdette, hogy a közeli hetekben ellenőrizni fogják, hogy a vállal­kozók betartják-e a szóban forgó jogszabály előírásait, vagyis ad- nak-e számlát. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a minap Dósa Imrét, a megyei adófeíügyelőség vezető­jét. A szakember elmondta, hogy miután a vállalkozók tudták, mit kellene tenniük, ezért egy részük megtalálta azt a kiskaput, mely­nek segítségével átmenetileg mentesülhetnek a számlaadási kötelezettség alól. Valójában ar­ról van szó - s erre a törvény is lehetőséget ad -, hogy ha bővítik tevékenységüket, annak alapján csak ’92. január 1-től kötelezhe- tőek számlaádásra. Ezért lehet látni manapság egyre gyakrab­ban például a virágboltok kira­kataiban palackozott italokat. Ugyanis ha valaki ezek árusítá­sával is foglalkozik, a jogszabály szerint csak jövő januártól kell majd nyugtát adnia. Az persze más kérdés, hogy példánknál maradva az illetőnek esze ágá­ban sincs italok árusításával fog­lalkozni, ám sokan mégis úgy gondolják, hogy ezzel időt és pénzt nyernek. Ézek az emberek bizonyára abban a hiszemben él­nek, hogy egy ügyes húzással jól kicselezték az adóhatóságot, csak közben egy dologról felejt­keztek el. Mégpedig arról, hogy tevékenységük bővítését az adó­felügyelőségen bejelentsék. Mert ha ezt nem tették meg, már is megszegték a törvényt, s emi­att bírsággal sújthatok. Magya­rán: fizetniük kell, s így könnyen előfordulhat, hogy amit nyernek a réven, elvesztik a vámon. Szó­val, mintha saját csapdájukba es­nének bele. Ami pedig az eddigi ellenőr­zések eredményeit illeti: a me­gyei adófelügyelőség munkatár­sai főként Szolnokon, Jászbe­rényben, Tiszafüreden, Abád- szalókon és Berekfürdőn jártak. Három nap alatt 101 vállalkozót kerestek fel, s közülük 37-en nem tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Velük szemben az ellenőrök összesen 346 ezer forint bírságot szabtak ki. Annak ellenére, hogy a tör­vény egyből 20 ezer forintos büntetést ír elő - mint hallottuk -, a szakemberek belátóak voltak, mivel átlagosan „csak” 10 ezer forintra bírságolták a szabályt megszegőket. Persze ezek után sem gondol­hatja senki azt, hogy lefutott az akció, kész és ennyivel megúsz­ták a dolgot. Hisz az adófelügye­lőség munkatársai még augusz­tusban és az év további hónapja­iban is folytatják ellenőrzéseiket. Elsődlegesen azokat látogatják meg ismét, akik az első „vizit” alkalmával nem adtak számlát. S ha nem tanultak az előző esetből, megint fizetniük kell, de akkor már majd 20 ezer forintjuk bánja ... N. T. Az esőzések hatása Romlott a búza minősége Az utóbbi években ritkán for­dult elő olyan időjárás, amely igazán kedvezett volna a mező- gazdaságnak. Míg tavaly az aszály, az idén a július végén és augusztus elején lehullott bősé­ges csapadék okozott gondokat. Szolnokon és környékén 128 milliméter, Kisújszállás, Kar­cag, Kengyel és Rákócziújfalu térségében mintegy 200 milli­méter eső esett, Kunmadarason pedig csaknem 260 milliméter csapadék áztatta a földeket. Az évtizedek óta nem látott, hatal­mas nyári esőzések termé­szetesen meghatározták a gabo­naaratás menetét. Csörgő Albin, a megyei téesz- szövetség főtanácsosa elmondta, közel két hetet állni kény­szerültek megyeszerte a kombáj­nok. Szerdától azonban ismét a búzatáblákra merészkedtek a be­takarítógépek, s tegnap óta teljes kapacitással aratnak a megyé­ben. A 120 ezer hektáros vetés- területből körülbelül 70 ezer hektárról már lekerült a búza, a hozamok viszont nem felelnek meg sem az előzetes becslések­nek, sem pedig a várakozások­nak. A remélt 5,3-5,4 tonnás me­gyei termésátlaggal szemben hektáronként öt tonnát várnak a szakemberek. A kiadós csapadék miatt ugyanis jelentős betakarí­tási, illetve beltartalmi vesztesé­gekkel számolnak a gazdaságok­ban, ezért a termelők képviselői szeretnék elérni a minőségi elő­írások módosítását. A legfontosabb feladat a na­pokban persze a termés mielőbbi betakarítása. Néhol azonban ez sem lesz könnyű, hisz a mély fekvésű területeken és a szikes táblákon még mindig tengelyig érő a sár. A gumikerekes kom­bájnoknak az ilyen földekre bi­zony nem célszerű ráhajtaniuk, így néhány gazdaságban már előkerültek a rizsaratáshoz nél­külözhetetlen féllánctalpak, amelyek ezúttal a búza betakarí­tásában fognak közreműködni. L. Z. Látlelet Csak az önbizalom hiányzik? Időről időre napvilágot látnak politikai értékelések, melyek - hangsúlyos vagy kevésbé hangsúlyos formában - az állampol­gári önbizalmat kérik számon. Az egyre elhatalmasodó pesszi­mizmust és csüggedtséget indokolatlannak tartva, vagy éppen­séggel egyenesen elkerülhetőnek, ha az ellenzéki pártok vagy a sajtó némelyike nem a rossz társadalmi közérzet fokozását tartaná fő feladatának. Mintha akár egy pillanatra is el lehetne feledkezni arról, hogy a munkanélküliség növekedése immár drámaivá kezd válni, s az utcára kerülők aránya lassan-lassan közelít a kritikus határ felé. Vagy arról, hogy a szegénység bővítetten újratermeli önmagát, s az infláció nemcsak a tarta­lékaikat vészesen felélő középrétegeket veszélyezteti, hanem sokkal inkább azokat, akik a szó szoros értelmében vegetálásra kényszerülnek. Mert például az az érv semmit sem bizonyít, hogy a jelenlegi munkanélküliek közel ötszázalékos aránya meg sem közelíti egyes fejlett nyugati országokét. Míg a munkanél­küli-segély összege a létminimum alatt van és az átképzésnek sincsenek meg az intézményes, hatóságok által megszervezett formái, növekvő számú társadalmi csoportok leszakadása meg­állíthatatlan. Ebből adódóan az állampolgári önbizalom sem erősödhet. Legfeljebb az önámítás és az önbecsapás, mely azért is veszé­lyes, mert a valóság és a képzelet újra összeütközésbe kerül egymással. Ráadásul a politikailag kikényszerített optimizmus azt az eddig is meglévő hitet és mentalitást táplálja az emberek­ben, hogy a kormány minden hibát képes orvosolni, s a társa­dalmat olyanná lehet formálni, amilyenné az éppen hatalmon lévők szeretnék. Csakhogy ebből származik a legalapvetőbb ellentmondás. Míg ugyanis az állampolgárok többsége nem fogad el mindent, amit követelnek tőle, a bizalmatlanság sem szűnhet meg. Nem szólva arról, hogy az emberek vajmi keveset tudnak kezdeni azzal a rájuk szakadt szabadsággal, amit egye­lőre inkább az elszegényedés valóságaként élnek meg. Jóllehet sokan igyekeznek merő lojalitásból boldognak mutatkozni, de valójában e „készséges” magatartás mögött az a motívum rej­lik, hogy semmit sem érdemes tenni a fennálló dolgok ellen, mert előbb-utóbb minden jóra fordul. A süllyedő életszínvonal okai között amúgy is könnyű rátalálni azokra, melyek az állam­szocializmus természetében rejlettek. Nemegyszer elfeledkezve arról is, hogy miközben ma többet kell dolgozni, mint akár az ipari forradalom idején, egyre rosszabbul élünk. Ha mégis talál­kozhatunk a csodálkozó vonzalom vagy a kormány által kívá­natosnak vélt történelmi eufória jelenségével, ebben nem kis szerepet játszanak azok a társadalmi csoportok, melyek eddigi előnyeiket újabb kiváltságokkal gazdagítják. A technokráciától a politikai elitig. Kerékgyártó T. István Kisújszállás lakosságának jo­gos igényét elégíti ki a Piac utca 2. alatt megnyitott látszerész- szaküzlet és javítóműhely. A Szövetség Afész 20-as számú BÉTEX Ruházati szaküzlet rak­tárhelyiségéből közös költségvi­seléssel a polgármesteri hivatal, az Egységes Egészségügyi Intéz­mény, a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet és az Afész egy 16 négyzetméteres üzletet alakított ki, mintegy 250 ezer forintos költséggel. A bérbeadó Áfész-t elsődlege­sen az vezérelte, hogy a többez­res szövetkezeti tagságnak, a vá­ros lakóinak ne kelljen egy-egy szemüvegért vagy szemüveg­javításért Karcagra utazni. A Budapestről a városba tele­pülő Marady Tibor fiatal vállal­kozó bő árukészlettel várja a be­térőket. Ingyenes kóstoló a KAURI cukrászdában (Széchenyi-ltp.) 17—19 óráig Eredeti amerikai koncentrátumból gyártja az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Martfű Szemüveget helyben

Next

/
Thumbnails
Contents