Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-09 / 185. szám
1991. AUGUSZTUS 9. Megyei körkép PÁPALÁTOGATÁS ELŐTT Erkölcsi útbaigazítást ad Milyen érdeklődés előzi meg az egyház berkeiben a történelmi eseményt? - erről kérdeztük a megye néhány településének plébániáját. Farkas Mátyás apát, jászberényi Nagyboldogasszony Főplébánia:- A plébániánk 500 részvételi jegyet kért a fővárosi ünnepségre,és 100-100jegyet Máriapócs- ra, illetve a fővárosi ifjúsági eseményre. A papokkal Esztergomban kíván találkozni II. János Pál, így mi oda indulunk.- Milyen készülődés előzi meg a látogatást a Jászságban?- A lelki felkészülést célozza az a cserkésztábor, melyen a jászberényi és jászfényszarusi fiatalok vesznek részt. A Mátrában az életkoruknak megfelelő élmények mellett elmélkedésre is szakítanak időt, hiszen pap kísérő tart velük. Az egyetemes könyörgésben megemlékezünk a pápalátogatás jeles napjairól, és a Miatyánkot is latinul mondjuk, hiszen a nagy közös imának ez lesz a nyelve. Az érsekségen keresztül magnószalagok érkeztek, melyek a látogatás hangulatát élesztik, és több ezer füzetet is kiosztottunk a felhangzó énekek szövegével, mivel az együtt- lét talán legfelemelőbb momentuma a közös éneklés lesz. Fiataljaink közül többen a rendezőgárdában kapnak helyet, de jelentős azok száma is, akik rokoni szálak mentén lesznek majd ott a Jászságból a pápával való találkozás helyszínein. Én úgy vélem, térségünket megmozgatta Őszentsége magyarországi útja' Kárpáti Sándor, a szolnoki Temetői Szentlélek Plébánia plébánosa:- Szolnokon nagyon gyér az érdeklődés. A Belvárosi Nagytemplom plébániáján talán harminc, nálunk mindössze húsz belépőt igényeltek. Úgy vélem, elfáradtak az emberek, de azt sem tartom szerencsésnek, hogy ezt a látogatást még a Németh- féle kormány kezdeményezte, így a rendszer nem mondhatja teljesen magáénak. Aztán visz- szatetsző, mennyire elment az esemény az üzleti ügyeskedés felé: már előre látható, hány és hányféle szuveníren gazdagodnak majd azok, akik lélekben kívülállói lesznek az eseménynek. Azt is látom, hogy a szervezők nem állnak a helyzet magaslatán, így sajnos a pápalátogatás azon alkalmak számát gyarapítja, amit nem tudunk kihasználni.- Mit tett volna Ön másként a szervezők helyében?- Megkértem volna a pápa Őszentségét, hogy halassza későbbre látogatását, hiszen nálunk most a társadalom tele van gonddal-bajjal. Egy biztos, Szolnokról nem indulnak majd tömegek a találkozásra. Sipos Zoltán, a Tiszafüredi Plébánia papja:- Nálunk jóleső készülődés fogadja a pápalátogatás időpontjának közeledtét. Ügy számoltam, hogy másfél száz hívet tudunk elvinni Máriapócsra, de a Népstadionban is lesznek tiszafürediek. Abban pedig kifejezetten bízom, hogy a televízió a látogatás idején minden családnál házi oltárrá magasztosul. A közös éneklésre mi is készülünk, és a latin textus is gyakran hangzik el templomunkban.- Ön tehát maradéktalanul bizakodó?- Annyira azért nem. Tudom, hogy itt, Szolnok megyében ellentámadásba lendül majd a baloldal, ha mással nem, hát azzal, hogy lekicsinylik a látogatás jelentőségét. Az iskolákban a tanár nénik, tanár bácsik baloldai beállítottságúak többségükben. Nézzük csak meg, milyen párt tagjai voltak a mai iskolaigazgatók, vagy akár a mai polgármesterek? Ha innen szemléljük a változásokat, úgy nálunk nem is volt rendszerváltás.- Ebben segíthet valamit a pápa? ^- Ő nem azért jön, hogy magát megmutassa és nem is kedélyes- kedni jön, hanem azért érkezik, hogy a katolikus egyház véleményét nyilvánítsa majd ki az élet legfontosabb dolgairól. Mindenekelőtt az erkölcsről, ami nélkül nincs egészséges társadalom. Ami pedig az érdeklődést illeti, én úgy jósolom, hogy Máriapó- cson 100-150 ezer ember hallgatja majd a pápát. Én szolgáltam a Nyírségben hosszú ideig, és tanúsíthatom, hogy azok . az emberek nincsenek annyira „kilúgozva”, mint a megyénkbeli- ek. Az utolsó pillanatban meglátja, rengetegen döntenek majd a személyes részvétel meltejL Vállalkozók figyelmébe! Amíg nincs nyugta, nem lehet nyugta (Folytatás az 1. oldalról) Mert fehéren-feketén kiderült, hogy a megye 12 ezer vállalkozójának évi átlagjövedelme tavaly nem érte el a 100 ezer forintot, miközben ez a szám a bérből és fizetésből élőknél 140 ezer forintra rúgott. Ez pedig aligha hihető. Ugye? A szakemberek persze nem is hiszik, mivel a megyei adófelügyelőség vizsgálatai szerint is bizonyítható, hogy a vállalkozók egy része igyekszik a jövedelmük nagy hányadát úgymond titokban tartani és nem adózni utána. Ez tán még egy természetes emberi dolognak is tekinthető, hisz ki örül annak, ha bevételeit ilyen vagy olyan címen próbálják megcsapolni. Tulajdonképpen pontosan emiatt született az előbbiekben emlegetett törvény - miszerint a vállalkozóknak számlát kell adniuk -, mert ezáltal bevételeik ismertté válnak. Nos, egy év türelmi idő után az adóhivatal július elején még lapunkban is meghirdette, hogy a közeli hetekben ellenőrizni fogják, hogy a vállalkozók betartják-e a szóban forgó jogszabály előírásait, vagyis ad- nak-e számlát. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a minap Dósa Imrét, a megyei adófeíügyelőség vezetőjét. A szakember elmondta, hogy miután a vállalkozók tudták, mit kellene tenniük, ezért egy részük megtalálta azt a kiskaput, melynek segítségével átmenetileg mentesülhetnek a számlaadási kötelezettség alól. Valójában arról van szó - s erre a törvény is lehetőséget ad -, hogy ha bővítik tevékenységüket, annak alapján csak ’92. január 1-től kötelezhe- tőek számlaádásra. Ezért lehet látni manapság egyre gyakrabban például a virágboltok kirakataiban palackozott italokat. Ugyanis ha valaki ezek árusításával is foglalkozik, a jogszabály szerint csak jövő januártól kell majd nyugtát adnia. Az persze más kérdés, hogy példánknál maradva az illetőnek esze ágában sincs italok árusításával foglalkozni, ám sokan mégis úgy gondolják, hogy ezzel időt és pénzt nyernek. Ézek az emberek bizonyára abban a hiszemben élnek, hogy egy ügyes húzással jól kicselezték az adóhatóságot, csak közben egy dologról felejtkeztek el. Mégpedig arról, hogy tevékenységük bővítését az adófelügyelőségen bejelentsék. Mert ha ezt nem tették meg, már is megszegték a törvényt, s emiatt bírsággal sújthatok. Magyarán: fizetniük kell, s így könnyen előfordulhat, hogy amit nyernek a réven, elvesztik a vámon. Szóval, mintha saját csapdájukba esnének bele. Ami pedig az eddigi ellenőrzések eredményeit illeti: a megyei adófelügyelőség munkatársai főként Szolnokon, Jászberényben, Tiszafüreden, Abád- szalókon és Berekfürdőn jártak. Három nap alatt 101 vállalkozót kerestek fel, s közülük 37-en nem tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Velük szemben az ellenőrök összesen 346 ezer forint bírságot szabtak ki. Annak ellenére, hogy a törvény egyből 20 ezer forintos büntetést ír elő - mint hallottuk -, a szakemberek belátóak voltak, mivel átlagosan „csak” 10 ezer forintra bírságolták a szabályt megszegőket. Persze ezek után sem gondolhatja senki azt, hogy lefutott az akció, kész és ennyivel megúszták a dolgot. Hisz az adófelügyelőség munkatársai még augusztusban és az év további hónapjaiban is folytatják ellenőrzéseiket. Elsődlegesen azokat látogatják meg ismét, akik az első „vizit” alkalmával nem adtak számlát. S ha nem tanultak az előző esetből, megint fizetniük kell, de akkor már majd 20 ezer forintjuk bánja ... N. T. Az esőzések hatása Romlott a búza minősége Az utóbbi években ritkán fordult elő olyan időjárás, amely igazán kedvezett volna a mező- gazdaságnak. Míg tavaly az aszály, az idén a július végén és augusztus elején lehullott bőséges csapadék okozott gondokat. Szolnokon és környékén 128 milliméter, Kisújszállás, Karcag, Kengyel és Rákócziújfalu térségében mintegy 200 milliméter eső esett, Kunmadarason pedig csaknem 260 milliméter csapadék áztatta a földeket. Az évtizedek óta nem látott, hatalmas nyári esőzések természetesen meghatározták a gabonaaratás menetét. Csörgő Albin, a megyei téesz- szövetség főtanácsosa elmondta, közel két hetet állni kényszerültek megyeszerte a kombájnok. Szerdától azonban ismét a búzatáblákra merészkedtek a betakarítógépek, s tegnap óta teljes kapacitással aratnak a megyében. A 120 ezer hektáros vetés- területből körülbelül 70 ezer hektárról már lekerült a búza, a hozamok viszont nem felelnek meg sem az előzetes becsléseknek, sem pedig a várakozásoknak. A remélt 5,3-5,4 tonnás megyei termésátlaggal szemben hektáronként öt tonnát várnak a szakemberek. A kiadós csapadék miatt ugyanis jelentős betakarítási, illetve beltartalmi veszteségekkel számolnak a gazdaságokban, ezért a termelők képviselői szeretnék elérni a minőségi előírások módosítását. A legfontosabb feladat a napokban persze a termés mielőbbi betakarítása. Néhol azonban ez sem lesz könnyű, hisz a mély fekvésű területeken és a szikes táblákon még mindig tengelyig érő a sár. A gumikerekes kombájnoknak az ilyen földekre bizony nem célszerű ráhajtaniuk, így néhány gazdaságban már előkerültek a rizsaratáshoz nélkülözhetetlen féllánctalpak, amelyek ezúttal a búza betakarításában fognak közreműködni. L. Z. Látlelet Csak az önbizalom hiányzik? Időről időre napvilágot látnak politikai értékelések, melyek - hangsúlyos vagy kevésbé hangsúlyos formában - az állampolgári önbizalmat kérik számon. Az egyre elhatalmasodó pesszimizmust és csüggedtséget indokolatlannak tartva, vagy éppenséggel egyenesen elkerülhetőnek, ha az ellenzéki pártok vagy a sajtó némelyike nem a rossz társadalmi közérzet fokozását tartaná fő feladatának. Mintha akár egy pillanatra is el lehetne feledkezni arról, hogy a munkanélküliség növekedése immár drámaivá kezd válni, s az utcára kerülők aránya lassan-lassan közelít a kritikus határ felé. Vagy arról, hogy a szegénység bővítetten újratermeli önmagát, s az infláció nemcsak a tartalékaikat vészesen felélő középrétegeket veszélyezteti, hanem sokkal inkább azokat, akik a szó szoros értelmében vegetálásra kényszerülnek. Mert például az az érv semmit sem bizonyít, hogy a jelenlegi munkanélküliek közel ötszázalékos aránya meg sem közelíti egyes fejlett nyugati országokét. Míg a munkanélküli-segély összege a létminimum alatt van és az átképzésnek sincsenek meg az intézményes, hatóságok által megszervezett formái, növekvő számú társadalmi csoportok leszakadása megállíthatatlan. Ebből adódóan az állampolgári önbizalom sem erősödhet. Legfeljebb az önámítás és az önbecsapás, mely azért is veszélyes, mert a valóság és a képzelet újra összeütközésbe kerül egymással. Ráadásul a politikailag kikényszerített optimizmus azt az eddig is meglévő hitet és mentalitást táplálja az emberekben, hogy a kormány minden hibát képes orvosolni, s a társadalmat olyanná lehet formálni, amilyenné az éppen hatalmon lévők szeretnék. Csakhogy ebből származik a legalapvetőbb ellentmondás. Míg ugyanis az állampolgárok többsége nem fogad el mindent, amit követelnek tőle, a bizalmatlanság sem szűnhet meg. Nem szólva arról, hogy az emberek vajmi keveset tudnak kezdeni azzal a rájuk szakadt szabadsággal, amit egyelőre inkább az elszegényedés valóságaként élnek meg. Jóllehet sokan igyekeznek merő lojalitásból boldognak mutatkozni, de valójában e „készséges” magatartás mögött az a motívum rejlik, hogy semmit sem érdemes tenni a fennálló dolgok ellen, mert előbb-utóbb minden jóra fordul. A süllyedő életszínvonal okai között amúgy is könnyű rátalálni azokra, melyek az államszocializmus természetében rejlettek. Nemegyszer elfeledkezve arról is, hogy miközben ma többet kell dolgozni, mint akár az ipari forradalom idején, egyre rosszabbul élünk. Ha mégis találkozhatunk a csodálkozó vonzalom vagy a kormány által kívánatosnak vélt történelmi eufória jelenségével, ebben nem kis szerepet játszanak azok a társadalmi csoportok, melyek eddigi előnyeiket újabb kiváltságokkal gazdagítják. A technokráciától a politikai elitig. Kerékgyártó T. István Kisújszállás lakosságának jogos igényét elégíti ki a Piac utca 2. alatt megnyitott látszerész- szaküzlet és javítóműhely. A Szövetség Afész 20-as számú BÉTEX Ruházati szaküzlet raktárhelyiségéből közös költségviseléssel a polgármesteri hivatal, az Egységes Egészségügyi Intézmény, a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet és az Afész egy 16 négyzetméteres üzletet alakított ki, mintegy 250 ezer forintos költséggel. A bérbeadó Áfész-t elsődlegesen az vezérelte, hogy a többezres szövetkezeti tagságnak, a város lakóinak ne kelljen egy-egy szemüvegért vagy szemüvegjavításért Karcagra utazni. A Budapestről a városba települő Marady Tibor fiatal vállalkozó bő árukészlettel várja a betérőket. Ingyenes kóstoló a KAURI cukrászdában (Széchenyi-ltp.) 17—19 óráig Eredeti amerikai koncentrátumból gyártja az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Martfű Szemüveget helyben
