Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-08 / 184. szám
4 A szerkesztőség postájából 1991. AUGUSZTUS 8. FöId(f)osztás Tenyőszigeten? A tárgyalóteremből / Életveszélyes károkozás! Egyre többször jelentkeznek a Néplap hasábjain azok a volt földtulajdonosok, akik régen Tenyőszigeten, vagy környékén éltek. Egyre többször hangzik el a kérdés, mi lesz az elvett, elrabolt földjeinkkel? Sajnos ebben a kérdésben még nem kaptunk érdemleges választ, ellenben üres szavakat, „bölcs” tanácsokat annál többet. Hogy a kívülállók is tudják, miről van szó, leírjuk dióhéjban a történetünket. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz több hold földet olvasztott be a hatvanas években, ami harminc családot érintett. 1989-ben (...) a fenti tsz földünket (!) 30 millió forintéit eladta a vízügyi igazgatóságnak. Hangsúlyozzuk, a MI földünket! Feltételezhető, hogy az említett évben vagy az azt megelőző néhány hónapban átte- lekszámozták, a tulajdonviszonyt „rendezték”. Magyarán szólva: nem volt Pótári-, Tóth-, Fekete-birtok, helyükre az egyszerűség kedvéért egy vállalatnév került. Egyik családtagunk a tsz-nél érdeklődött, hogy mi jogon tették mindezt, mire az „illetékes” így válaszolt: mielőtt a földértékesítés megtörtént volna, gyűlésen szavaztak a kérdésről. Ellenvetés alig volt... Érthető. Azok az emberek könnyen dönthettek, hiszen nem ők hagyták ott sírva, a végsőkig elkeseredve családi fészküket. Azok az emberek könnyen dönthettek, mert nem ott látták meg a napvilágot, nem ott tanultak meg beszélni, nem ott takarították be fáradságos munkájuk gyümölcsét. A volt tulajdonosokat erről a gyűlésről, s az azt követő határozatról sem értesítették. Megdöbbentő és elkeserítő, hogy kisebbségbe kerültünk, annak ellenére, hogy jussunkat jogosan követeljük. Azokat a földeket már nem kaphatjuk vissza soha, soha többé. Hajlandóak adni máshol földet, de hol van még olyan hely, ahol a Holt-Tisza közepéig terjedhet birtokhatárunk a hozzávaló jogainkkal? Hol kapunk mi olyan földet, ahol megterem minden? S amit kapunk, az vajon régen kinek a földje volt? Mi nem akarjuk bántani azokat, akik ellenünk cselekedtek, nem pellengérezzük ki azokat sem, akik mindebből busás hasznot húztak; mi egyszerűen az igazságot, s vele együtt jogos jussunkat akarjuk. Az örökösök (nevében rákóczifalvi olvasónk névvel, címmel küldte sorait!) ez esetben önhitelrontásnak, hiszen ezzel az „akcióval” a Patyolat saját magát járatta le, méghozzá alaposan. Ha lenne másik vegytisztító cég Szolnokon (remélem, hamarosan lesz is!), azonnal összecsomagoltam volna összes függönyömet és átvittem volna az esetleg jóval drágább konkurenciához. így azonban - fogcsikorgatva bár - kénytelen-kelletlen otthagytam, nem túl hízelgő véleményt nyilvánítVálaszolni szeretnék Tamási József plébános úrnak az augusztus elsején megjelent „Tudni illik, hogy mi illik” c. levelére. Teljesen egyetértek azzal, hogy az etikett szabályait figyelmen kívül hagyva, nem a temetőben illő ruhában jelentem meg. De Önön, és a hozzátartozókon kívül a „többiek” tudták, hogy nem így jár a KÖJÁL ellenőrizni az exhumálást és bármit. Június 26-án Tiszaföldvár községet vízmintáztam, ami azt jelenti, hogy több mint negyvenszer kellett ki-beszállnom a gépkocsiból, hogy a határ szélén a porban, a fűben, 35 fokos melegben utcai kifolyóról és kútról vizet vegyek. Ruházatom ennek volt megfelelő. Első és fő feladatom ez volt! Gépkocsihiány miatt kaptam a földvári exhumálást is, amit be tudtam szúrni a tizenötödik vízmintavételnél. Egyébként exhumálásnál és az újrahantolásnál nem szoktuk meg a szertartást, mert a legtöbb „Létszámcsökkentés Utasellátó módra” címmel háromrészes cikksorozatot közöltek július 13, 14 és 15-én. A következő észrevételem van ezzel kapcsolatban. Sajnos egyre többen tapasztalhatják, egyértelműen az elmúlt rendszer átkaként, hogy „utcára kerülnek”. (Sokan az új kormányt szidalmazzák emiatt.) A munkanélküliség azonban nem új dolog, ezt mindenki nagyon jól tudja. Csak eddig nem volt „neve a gyereknek”. Munkahelyen belül találkozhattunk az ún. „vattaemberekkel”, akikkel az előírt létszámot fel lehetett tölteni. Ha viszont el akarjuk érni, vagy legalábbis megközelíteni a nyugati országok színvonalát, az eddiginél hatékonyabb munkaerőgazdálkodást kell folytatniuk a vállalatoknak, illetve társaságoknak. Ez alatt lehet érteni például azt is, hogy munkaköröket ösz- szevonni, és korábbi munkakört megszüntetni, illetve ezeket kevesebb dolgozóval ellátni. Ennek megszervezése a vállalat vezetéva a monopolhelyzetével visszaélő Patyolatról. Határozott véleményem szerint amennyiben a Patyolat pa- tyolatosra akarja tisztítani üzleti jó hírét, sürgősen intézkednie kell, hogy a beharangozott akció szerinti 40 százalék kedvezmény valóban megadassák ügyfeleinek. Dr.Murayné Szathmáry Judit Szolnok esetben a sírásó és a KÖJÁL dolgozója van csak jelen. Az elvégzett munkát, a sír mélységét ellenőrizni és dokumentálni kell a sírásóval, ezért kellett megvárnom a szertartás végét. így nagyon kellemetlenül éreztem magam a ruházatom miatt, amikor kiderült, hogy szinte egy szabályos temetés résztvevője leszek. Évégett álltam távol a plébános úrtól és a gyászolóktól a térdig érő rózsaszínű bermudámban (nem sortban). Azt tartottam volna illetlenségnek, ha a gyászbeszéd közben, a szertartást megzavarva írattam volna alá a koporsót leengedő sírásóval, hogy a sír mélysége megfelelő, vagy törtettem volna el és vártam volna a ravatalozónál. A kedves hozzátartozóktól elnézést kérek, ha gyászukban megbántottam őket a nem szándékos öltözetemmel. Eszenyiné Takács Ildikó a KÖJÁL egészségöre sének dolga és a vállalat belső ügye. Ez meglehetősen népszerűtlen feladat, főleg az a része nem tölti el kéjes érzéssel a vezetőt, amikor közölnie kell a dolgozóval az elbocsátás vagy áthelyezés tényét. De hát őt azért fizetik, hogy ilyen feladatokkal is foglalkozzék. Manapság már indoklás nélkül is ki lehet adni a munkakönyvét, nemhogy fegyelmivel. Ha mindenki panasszal fordulna az újsághoz vélt vagy jogos sérelmének orvoslásáért, akkor bizony a 16 oldalas Néplap terjedelme nem lenne elegendő ezek közlésére. Az új, törékeny demokráciánk létrejöttét sokan sajnos arra használják fel, hogy mindenféle rágalmakkal illessék embertársukat, anélkül, hogy bizonyítékokat szereznének vagy meggyőződnének állításuk igazáról. Szerintem ez történt e cikk közlésével kapcsolatban is. Olyan vádakkal illették a volt dolgozók vezetőiket, ami kimeríti a rágalmazás fogalmát (pl. Az utóbbi időben virágzó üzletággá vált a különböző fémhulladékok eladása az egyébként sok esetben gátlástalan begyűjtőknek, hiszen a legritkább esetben vizsgálják meg az eladásra kínált „áru” eredetét. Ennek következtében egyes bűnözői rétegek úton-útfélen lopják a különböző, nagy értékű haszonfémeket, amelyekből csekélyke hasznot remélnek. Legveszélyesebbek azok a rézlopások, amelyeknek elkövetői gyakran súlyosan veszélyeztetik a hírközlés, az áramszolgáltatás, olykor valamely közlekedési ágazat biztonságát. Ezen esetekben a törvény szigorának alkalmazása mindenképpen szükséges és indokolt. Jelen esetünk azonban még a gyakori, hasonlójellegű bűncselekmények közül is kirívó, ugyanis Stadler István (Jászberény, Kígyó út 3.) a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztette bűncselekményével. 1990. október 21-én hajnali 5 óra tájban a Jászberény-Portelek állomások közötti vasútvonalon a 272-es szolgálat közbeni italozás, megvesztegethetőség, maffiaszerű összefonódás stb.). Még egy aprócska megjegyzésem van: vajon melyik dolgozó ér többet egy vállalatnál, aki 10- 12 éve (vagy több, például 30 éve) ott dolgozik, helyismerete van, jól ismeri kollégáit, esetleg több munkakörben is eredményesen foglalkoztatható, de uram bocsá’, nincs meg a megfelelő iskolai végzettsége, vagy akinek magasabb iskolája van (pl. érettségije), de ha más munkakörbe áthelyezik, akkor újságcikkel fenyegetőzik, vagy egyszerűen „kiíratja magát betegállományba”? Csányi György Szolnok **« Tisztelt Csányi György! Kissé unalmas és fölöttébb visszatetsző az „elmúlt átkos rendszerre” hivatkozni csak azért, mert most ez a sláger. Nagyon átlátszó az a hanyag csúsztatás, mellyel írásomat „az új kormányt szidalmazok” közé sorolja. Értelmes és jóhiszemű olvasó láthatta, hogy egyáltalán nem erről volt szó. Éppenséggel a múlt rendszerben felkapaszkodott, az adott lehetőségeket maguk számára mohón kihasználó, a régi diktatórikus módszereket demokratikusnak nevezett jelenünkben is gyakorló személyekről, nevezetesen a szolnoki utasellátó vezetőiről tett említést a „cikksorozatom”, melynek aje- lek szerint lesz folytatása. Az is teljesen nyilvánvaló kellett volna hogy legyen: sem én, sem az elbocsátott dolgozók nem vitatták a kényszerű munkanélkülivé válást, csupán azt a módot, ahogyan ezt „utasellátó módra” végrehajtják. (Nem írom le még egyszer az egészet.) B.FJ.-nek a tüdőkórházba ugyanazt üzenhetjük, mint július 29-én egy olvasónknak e helyen Törökszentmiklósra. Verseket (mivel a mi újságunk nem irodalmi lap) ritkán, csak szombatonként jelentetünk meg. Az Ön beküldött rímei szép gondolatokat jelzőberendezésnél az ún. betápláló rézkábelt levágta a magával vitt nagyméretű erővágóval, majd lefejtette a mintegy 3000 forint értékű rézkábelt, és azt eltulajdonította. Ez a jelzőberendezés azt a célt szolgálta, hogy a vasútvonalon áthaladó közúton a vonatszerelvények közeledését jelezze. A rézkábel elvágása miatt a fénysorompó berendezése működésképtelenné vált. Szerencsére a pályaőrség a hibát nyomban észlelte, a javítást azonnal elkezdték, így Stadler István cselekménye nyomán baleset nem történt. A Szolnoki Városi Bíróság az 1991 .június 7. napján megtartott nyilvános tárgyaláson példás büntetést szabott ki; a dr.Gom- bos László bíró által vezetett büntető tanács 9 hónap börtön- büntetésre ítélte Stadien. Mivel a vádlott enyhítésért fellebbezett, így az ítélet még nem jogerős.- Bence Létszámcsökkentésről nem nagyon lehet szó ezen a munkahelyen, hisz - értesüléseim szerint - miután Demetemét és Barta Évát elbocsátották, körülbelül tíz nap alatt öt új dolgozót vettek fel az utasellátóhoz. De ha ezt valamilyen formában még ki is lehet magyarázni, azt már kevésbé, hogy ez a vezetés előszeretettel azokat bocsátja el, akik kellemetlenek számukra, azaz nem tűrik a basáskodásaikat, vagy akik nem hajlandók - az Ön kifejezésével élve - megvesztegetni a vezetőket. Nem értem, miért nem perelnek be rágalmazásért. Netán azért nem, mert tudják, hogy az „elhangzott vádak” igazak, és azt bizonyítani is tudnám? Akkor viszont vigyázat, uram, a kifejezéseire. Ha rágalmazónak nevez, esetleg engem ér becsületsértés... Majdnem elérzékenyültem „új, törékeny demokráciánk” felemlegetésén, és csak azért nem pityeredtem el, mert az utasellátó régi jó elvtársaival őrködne a „törés” megakadályozásán. Még egy aprócska - de nem lényegtelen - megjegyzésem nekem is van: miért hallgatta el oly szemérmesen Csányi úr, hogy Ön kicsoda? Hisz igazán nem került nagy erőfeszítésbe kiderítenem, hogy nem más Ön, mint Csányiné Medgyes Ildikónak, az utasellátó egyik üzletvezető-helyettesének a férje, annak a Csá- nyinénak, aki a kirendeltségvezető szerint sem rendelkezik a beosztásához szükséges képesítéssel. Nem lett volna tisztességesebb ezzel kezdenie? Molnár H. Lajos tartalmaznak, de nem érik el a közölhetőség mértékét. Kovács Sándor és Kiss András sorait Jászfényszaruból július 18-án kaptuk meg. Türelmüket kérjük, íjiert mint június 27-én az olvasói levelet zártuk: az ügyre visszatérünk. Figyeljünk, vigyázzunk egymásra, értékeinkre! Július 8-án éjjel egy garázda személy betörte a Skála Tiszavi- dék Áruház egyik kirakati üvegét. A Jászkun Volán autóbuszpályaudvaron munkáját végző dolgozó az esetet észlelte és riasztotta a szolgálatban lévő taxi gépkocsivezetőket, valamint a diszpécsert, aki értesítette a rendőrséget. A helyszínre érkező renA fehér Trabantos bosszúja Kedves ismeretlen ÚR, aki egy ZD rendszámú fehér Trabant személygépkocsit vezetett augusztus elsején délután 16-17 óra tájban Szászberek és Jászalsószent- györgy között. Ön három kerékpárost lekiabált, közülük a fiú visszaszólt és Ön - gondolom, bosszúból - elébük vágott, és bevágta a féket. A kerékpárosok 38 km-es sebességgel haladtak, nem tudtak megállni, így szanaszét „repültek”. Elmondásuk szerint a fiú a szembejövő sávra, egyik kislány az árokba, a másik az Ön kocsijának a hátuljába „szállt” bele. Mondja, Uram! Nincs Önnek lelkiismeret-furdalása? Nem volt álmatlan éjszakája, hisz látta, hogy a 17 éves lány hasát, combját erősen megütötte a kormány! Örült fájdalma volt, úgy feküdt a füvön az országút mellett. Utólag tudomást szereztünk róla, hogy valaki, aki mindezt látta, értesítette a mentőket, sőt az Aerocaritas gépe is kereste dőröknek így sikerült előállítaniuk a kárt okozó személyt. Aruházunk kollektívája nevében köszönetünket fejezzük ki a Volán dolgozóinak. A mai, nehéz gazdasági-társadalmi helyzetben ritkán tapasztalunk hasonló segítő szándékot. Skála Tiszavidék Áruház vezetése Önöket, de Ön felnőtt létére elengedte a három 17 éves gyereket saját felelősségükre??!! - és Ön is nyugodtan elment, társával együtt. Merő véletlenségből mentünk később a gyerekek után kocsival és döbbenten hallgattuk, mi történt. Uram! Ön szándékosan közúti balesetet okozott, amit büntetni szoktak. Ha mérges volt a srácra, amiért vissza mert szólni, miért így állt bosszút? A trikójukon rajta volt a sportegyesületük neve, jelenthette volna az edzőjüknek. így „kitolni” velük felelőtlenség! Vagy Ön ittas volt, netán nincs kötelező biztosítása, azért ment el? Szeretném a nyilvánosság előtt közölni Önnel - mert máshogy nem áll módomban -, hogy a kislányt orvoshoz kellett vinni. Másnap ugyanis rosszul lett, azóta is fáj a hasa és mindkét combja kék-zöld. Egyébként - köszöni - jól van... Kné (pontos név, cím) títás árát, annak ki kellett volna számítanom a 40 százalékát - ami egyenlő az egyhetes tisztítás árának 10 százalékával. Ezután függönyeimmel fel kellett volna kerekednem, átvinnem azokat a Patyolat által megjelölt üzletek valamelyikébe a tulajdonképpeni tisztítás céljából. Pofonegyszerű eljárás, ugye? Melegen ajánlható, felüdülést nyújtó szabadidősport dolgozó nőknek, napi munkájuk után. Az üzletvezető - miután megmutatta a neki küldött, a fentieket tartalmazó utasítást - elmondotta, hogy immár a sokadik „kuncsaft” vagyok, aki az átej- tés miatt enyhén szólva bosszankodik. Az ilyesfajta „húzást” ismereteim szerint a tisztességes üzleti életben hitelrontásnak nevezik Kérjük ülVUSOinkut, hogy észrevételeikkel, panaszaikkal személyesen vagy telefonon augusztusban - szabadságolások miatt - lehetőleg délelőtt 9 és 11 óra között keressék fel szerkesztőségünket. Megértésüket köszönjük. Az oldalt összeállította: Farkas Ferencné A képhez - úgy gondoljuk - nem kell különösebb kommentár. A lényeg - eladó (?!) - úgyis kiderül egyszeri ránézésre, valamint az is, hogy a kocsit kissé kibelezték. Azt viszont eláruljuk, hogy hol található. Tiszakürtön, az egyik utcasarkon... Bővebb felvilágosítás talán a helyszínen kapható: mióta árválkodik az autóroncs ott, s meddig csúfítja a környéket?... Fotó: Tarpai Negyedszer (de nem utoljára) az Utasellátóról Szerkesztői üzenetek Hozzászólás cikkeinkhez Vízmintázás közben: temetésen 40 százalék = 10 százalék... Július 30-án - a Szuperex- presszben - megjelent egy hirdetés, mely szerint augusztusban „...Szolnokon a vegytisztító szalonok árainál 40 százalékkal olcsóbban tisztítjuk ruháit egy hét alatt’ ’ - és itt néhány Patyolat-üzlet felsorolása következett. Fogtam hát sötétítő függönyeimet és elcipeltem azokat egyik, e célra kijelölt üzletbe, ahol is kiderült, hogy a 40 százalék kedvezmény az tulajdonképpen 10 százalék kedvezményt jelent. Egy hosszú, bonyolult, és főleg érthetetlen eszmefuttatás következett arról, hogy mihez képest 10 százalék a 40 százalék. Ebből mindössze azt tudtam kihámozni, hogy először el kellett volna sétálnom függönyeimmel valamelyik vegytisztító szalonba; ott meg kellett volna érdeklődnöm a tisz-
