Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-05 / 181. szám
1991. AUGUSZTUS 5. 3 Hazai körkép Szövetbank. Dr. Bálint B. József főorvos és asszisztense, Szántóné M. Erzsébet az utolsók, akik szövetkonzervek előállításával foglalkoznak a baleseti sebészet számára. A hazánkban egyedül az Országos Traumatológiai Intézetben mttködő szövetbank állati és emberi eredetű csont, bőr, ín és egyéb szövetkonzervekkel látja el az ország összes kórházát. Ezzel, hogy a drága transplantációs anyagokat nem valutáért kell importálni, a népgazdaságnak sok millió devizamegtakarítást eredményeznek évente. Képünkön: Az átültetésre szolgáló csontléceket üvegekben tárolják. (MTI-Fotó: Cseke Csilla)_________________________________________________, __________________________________ Á talakuló áfészek Vagyonnevesítés a szövetkezeti kereskedelemben A kereskedelem minden területén érzékelhető a tulajdonviszonyok megváltozása. így a hagyományos értelemben vett szövetkezetek sem léteznek már. A megyében 1946 után - először elsősorban a falvakban, de ké.- sőbb a városokban is - sorra alakultak meg az áfészek. Vagyonuk a belépő személyek részjegyeiből jött össze, amely után minimális osztalékot élveztek. A nyereség jó része akkumulálódott - felhalmozódott -, ami azután oszthatatlan vagyont eredményezett. A gazdasági szabályozás gyakorlatilag nem is tett különbséget az állami és a szövetkezeti tulajdon között. Ma, amikor a piacgazdaság felé kívánunk haladni, az oszthatatlan vagyon kategóriáját nem is tudjuk kezelni. Európa fejlett országaiban is léteznek szövetkezetek, amelyek tulajdonának egy része tartalékvagyonként működik, ott az oszthatatlan tulajdon fogalma ismeretlen. Éppen abból kiindulva, hogy a piacgazdaság logikájától idegen az oszthatatlan tulajdon, már 1989-ben törvény szabályozta annak átalakítását. Ezt a módszert vagyonnevesítésnekYúvjék, mely szerint a szövetkezeteknél képződött vagyon maximum 50 százalékát kioszthatják azok között, akik 1988. december 31-én valamelyik áfész tagjai voltak. A törvény megszületésekor az áfészek sok problémával találták magukat szemben. Már csak azért is, mert a vagyon kifejezést nem értelmezte a törvény, így mindenki maga döntötte el, mit is jelent számára e fogalom. A többség a nettó vagyont vette alapul, azaz a meglévő eszközökből (boltok, árukészletek, értékpapírok, stb.) levonták a hiteltartozásokat és a részjegyek értékeit. A vagyonnevesítés nem volt kötelező. Minden szövetkezet maga döntötte el, él-e a lehetőséggel. A megyében mind a 14 áfész küldöttgyűlése igent mondott, elsőként a tiszafürediek. Ezzel kimondták az igent arra is, hogy partnerei a tulajdonreformnak. Arra a kérdésre, hogyan hajtották végre a vagyonnevesítést, nem született két egyforma megoldás. A módszerek változatosak, de kirajzolódik egy kép, ami általánosítható. Egyrészt a szövetkezeti tagok alanyi jogon bizonyos összegű üzletrészt kaptak. Attól függően, mennyi ideje voltak tagok, változhatott az üzletrész nagysága. Másrészt a szövetkezetek tőkebevonás céljából részjegyemelést hajtottak végre, azaz „egyet fizet, kettőt kap’ ’ elv alapján a tagok befizetésük dupláját kaphatták meg üzletrészként. Jól járt a szövetkezet, mert gyarapodott a vagyona, de a dolgozók, a tagok kötődését is érezhette. A tagok ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb tulajdonhányadhoz jutottak, amely után osztalékot élveznek. Minek is tekinthető áz üzletrész, amelyet az áfész-tagok megszerezhettek? Egy frappáns megfogalmazás szerint: értékpapírtörvény hatálya alá nem tartozó értékpapír. Vagyis: az áfészek csak adhatják, de vissza nem vehetik azokat. Piaci forgalma is korlátozott, csak az adott szövetkezeti tagok között adható és vehető az egymás között megállapított árfolyamon. Előnye: örökölhető, osztalékra jogosít. A megyében a szövetkezeti szektor aránya a kereskedelemben meghatározó. A forgalom körülbelül 60-65 százalékát adják. Az élelmiszer-kereskedelemben Szolnokon is meghaladja az 50 százalékot. Ezért is nagyon lényeges, hogyan alakul sorsuk a továbbiakban. Úgy tűnik, továbblépést az új szövetkezeti törvény jelent majd, amely az előzetes várakozások szerint újabb tőkebevonást tesz lehetővé. N. R. Magyar-német kereskedelem NAGY FELLENDÜLÉS Az idén a magyar-német kereskedelem forgalma az első félévben több mint 2 milliárd dollár volt, s az év végére várhatóan meghaladja a 4 milliárd dollárt - közölték az MTI érdeklődésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. Az első félévben az export és az import is meghaladta az 1-1 milliárd dollárt, kis mértékű magyar aktívummal. A kivitel 58 százalékkal, míg a behozatal 71 százalékkal emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. A viszonyítási adatban nem szerepel a volt NDK-val lebonyolított forgalom. Ez azonban nem torzítja jelentősen a statisztikát, miután az első félévben a forgalom mintegy 10 százalékát tette ki az öt új keletnémet tartománnyal való export-import. Az idén a magyar kivitelen belül az energiahordozók kivételével minden területen jelentősen nőtt az export. Mintegy 50 százalékkal emelkedett az alapanyagok, félkész termékek, gépek, élelmiszerek kivitele, míg fogyasztási cikkekből megduplázódott az export, s ez utóbbi meghaladta a 300 millió dollárt. Június végéig az import is a legtöbb területen 30-40 százalékkal emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy a német fogyasztási cikkek behozatala több mint négyszeresére nőtt, s értéke megközelíti a 400 millió dollárt. A magyar vállalatok a legtöbb vegyes vállalkozást német cégekkel alakították. Korábbi adatszerint 1600 magyar-német vegyes vállalat működik, s a német tőke aránya meghaladja a 300 millió dollárt. Ezzel Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb magyar- országi befektető. A tárca illetékese elmondta: a második félévben a magyar-német forgalom további növekedésére lehet számítani, miután a volt NDK vállalataival várhatóan újraélednek a korábbi kooperációk. így például a mezőgép- gyártásban és a járműipar területén jelentős mértékű együttműködés van’kialakulóban. Bankot alapít az IPOSZ s----------------------:—:--------\ S ZIGETKÖZNÉL Harmadfokú készültség a Dunán A Duna szigetközi szakaszán tegnap harmadfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget. A folyó ugyanis tovább árad: délben már 629 centimétert mutatott a vízmérce Dunaremeténél, s az előrejelzések szerint ma reggelre 680 centiméteres vízállás várható. Az árhullám kártétel nélküli levezetése érdekében szükségessé vált a Dunakiliti duzzasztómű megnyitása. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság döntése meghozatalakor az egyezményes magyar-csehszlovák árvízvédelmi terv szerint járt el. A megnyitásról a csehszlovák felet tájékoztatták. Az árhullám a Duna Komá- rom-Esztergom közötti szakaszát is elérte, ezért vasárnap óta ebben a térségben elsőfokú készültség van érvényben. Ugyancsak elsőfokú a készültség vasárnaptól a Mosoni-Duna Vének és Dunaszentpál közötti szakaszán. A Mosoni- Duna is kilépett medréből, Győrnél helyenként elöntötte a Dunakaputéri alsó rakpartot. Víz alá került a Szúnyog-sziget, a Duna-parti szabadstrand, és az áradás a part menti csónakházakat veszélyezteti. . A Lajtán továbbra is harmadfokú a készültség. A folyó magyarországi szakaszán a szombati apadást követően újabb árhullámra számítanak a szakemberek. Tegnap délben 218 centiméteres vízállást mértek, amely az előrejelzések szerint ma 235 centiméterre emelkedhet. A Lajta vize 1975 óta nem volt ilyen maViü: ___________________y V árhatóan a jövő év elején kezdi meg tényleges működését az a kereskedelmi bank, amelyet az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) szervez. Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondta: a 2 milliárd forintos alaptőkével létrehozandó zárt részvénytársaságra azért van szükség, mert hazánkban még mindig nincs elegendő pénzintézet, és különösen hiányzik egy, a vállalkozók speciális igényeit kielégítő bank. Sok vállalkozónak okoz gondot, hogy nem támaszkodhat a bankra kellőképpen. A fejlett nyugati országokban a pénzintézet, illetőleg a kereskedelmi bank a vállalkozásnak egyben menedzsere is. Nálunk ez még korántsincs így, de az új bankban szeretnénk meghonosítani ezt a gyakorlatot - közölte Kassai Róbert, aki kifejtette: a Primus Bank Rt. úgynevezett szakosított kereskedelmi bankként fog működni. Ez azt jelenti, hogy jogosítványai kiterjednek mindazokra a tevékenységekre, amelyeket a kereskedelmi bankok végezhetnek. így betéteket gyűjtenek, hiteleket folyósítanak, számlákat vezetnek, garanciát, illetőleg kezességet vállalnak, saját vagy más számlájára történő kereskedelmi tevékenységet végeznek, pénzpiaci eszközöket - váltót, csekket - bocsátanak ki, váltóleszámítolást, határidős és opciós ügyleteket végeznek. Csupán a devizaműveletekkel nem foglalkoznak egyelőre. Terveik között szerepel az is, hogy az MNB engedélyével önállóan vesznek fel külföldi hiteleket. Ez számításaik szerint legkorábban akkor valósulhat meg, amikor a forint konvertibilissá válik. Az új szervezet az IPOSZ jelenlegi székházában, a Kálmán Imre utcában működik majd a kis- és középvállalkozók pénzintézeteként. A bank alapításába külföldi pénzintézeteket is be kívánnak vonni. Elsősorban a düsseldorfi Ibold pénzügyi tanácsadó cég szakmai tapasztalataira támaszkodnak, és osztrák, USA-beli, valamint német bankokkal tárgyalnak a tőkebevonásról - mondotta végezetül az IPOSZ alelnöke. Az amerikai ízteszt győztes Colája ELSŐ MAGYAR SZÖVETKEZETI SÖRGYÁR RT., MARTFŰ
