Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-28 / 200. szám

1991. AUGUSZTUS 28.

Nyílt tér

Hatalomátmentés zajlik

Tényleges rendszerváltás kell

Furcsa ellentmondás - vagy e különös vértelen társadalmi átalakulás általános velejárója? - hogy amikor a külföld átltalános megítélése szerint a gazdasági- lag-politikailag levitézlett társadalmi rend megváltoztatásában kis hazánk élenjáró szerepet tölt be, ugyanakkor országszerte sok helyen tapasztalható a „váltással” kapcsolatos passzivitás és elkeseredettség.

Sokat hallani „magas” képzettségű emberektől is különböző megítéléseket. De tény, hogy míg a demokráciát, a megújulást, a káoszból kivezető utat, a nép- jólétet keressük, hónapok óta „még”mást tapasztalunk.

Mindenki szeme előtt zajlik - mint Tiszán a jég - a fortélyos hatalomátmentés, amikor a régi hatalom aktív harcosai köpönyeget fordítva irányítják továbbra is a különböző vállalatok gyenge vérkeringésének életét, és az országot tönkretevő urak, eszméjüket meghazudtoló „munkájuk” eredményeképpen élnek egyáltalán nem proletár típusú kéglijeikben, élvezve tevékenységük gyümölcsét, az átlagnyugdíj öttízszeresét.

És mit lehet szólni a nagy vajúdás után megszületett kárpótlási törvényről - amire a nem érintettek természetesen másképpen reagálnak, mint a kifosztottak? Nem kívánom nekik azt a

volt pokoli helyzetet, de el lehet gondolkodni rajta, hogy könnyűszerrel hogyan lehet belenyugodni egy ilyen mértékben kárpótló, bizonytalan kimenetelű helyzetbe.

Szelevényen és Öcsödön kisgazda-falugyűlésen találkoztunk sok, az élet göröngyös útjait megjárt idős, középkorú és fiatal emberrel, akik a nehézségek, megpróbáltatások és a jelenlegi aggódások ellenére is bíznak és reménykednek a jövőben. A „licitálás” szótól lúdbőrős háttal kérdezte meg sok omber, nem rossz helyen kapják-e ki a földet (amire volt példa a dicső kollektivizálás idején, sok be nem hódolt esetében).

Annak idején ingyen vették el a földet, most a kimérési költséget fizetni kell. De miért? Idős, támasz nélküli, lelkileg meggyötört, vagy az élet vihara által falujától elsodort emberek, akik jogot formálnak a visszaszerzésre, de művelni nem tudják, haszonbért szeretnének a tsz-ektől. Ebben vagy megegyeznek, vagy nem. De ha nem? Mit tudnak csinálni akkor?

A kárpótlás elindításához szükséges adatok-adatlapok kitöltése rendkívül bonyolult. Az önkormányzatok ebben szívesen segítenek, de eddig az illetékesektől megfelelő kitöltési tájékoztatót nem kaptak.

Sok-sok kérdés, aggodalom - ami természetesen nem csak a két nevezett község, de egész megyénk parasztságának érzelmét fejezi ki -, amikre a megszületendő igazság talaján sem könnyű válaszolni. Látszik azonban a visszatérő, újjáéledő föld- szeretet, amit ezer év magántulajdonon alapuló életszemléletéből sem tudott kiölni az elmúlt több mint negyven év.

Ehhez várják az igazság érkezését, a lényeges gazdasági rendszerváltást, mert hazánk lakossága nagy többségének kívánalma

Van jobb út! (3)

A szocialisták válságkezelő

programja

Szociálpolitika

1. Az elmúlt egy évben a magyar gazdaság modernizálásának folyamata a szociális válság újabb szakaszát nyitotta meg. Különösen 1991 első negyedévének statisztikai adatai tették realitássá hazánkban is a tömeges munkanélküliséget. Mára az is kétségtelenné vált, hogy az inflációs veszteségek kompenzálásának hiányában a köAz Új Néplap politikai vitafórumai

ez. Ennek elbírálásához közvélemény-kutató intézet működtetése nem szükséges, csak szét kell nézni az ország városaiban, falvaiban, és megtudni az igazságot.

Különösen érvényes ez most, az elnyomó hatalmak több évszázados uralmának megszűnése után, egy szabad, független hazában, amikor lehetőség nyílik arra, hogy e maroknyi kis nép a vérzivatarok után építsen magának egy olyan társadalmat, amire utódaink is büszkék lehetnek.

Guth Sándor FKgP-szóvivö

„Koalíciós” vélemény

Értsünk szót egymással

Az augusztus 14-ei számban „A nagykoalíció önfeladás ’ ’ cím alatt jelent meg úrás Papp László tollából. Tisztelt Papp Úr! Engedje meg, hogy az írásában foglaltakra egy-két gondolattal válaszoljak.

Az írás elején ön nem másról ír, mint a karrierizmusról, amit én nem vitatok, mert ez igaz, túlságosan is igaz. Amit ön tisztességes dolognak tart, én felettébb vitatkoznék rajta. Annak a személynek, aki a választások során a választók bizalmából jogot kapott arra, hogy az ország sorsát irányítsa, az szolgálatot vállal, amit nem egyes rétegek, hanem a magyar nép érdekében kell hogy kamatoztasson. Tehát nem az a lényeg, hogy a neve a „dicsőség könyvébe” kerüljön, hanem az, hogy a magyar nép megelégedéssel fogadja a képviselők, miniszterek tevékenységét, intézkedéseit. Sajnos, az Antall- kormány úgy tűnik, hogy inkább egymással van elfoglalva, mint a népjólét megteremtésével (kárpótlás, szakszervezeti ügy/vagy törvény?) stb.

Azért nem feledkezik meg az ellenzékről sem, mert azt írja, hogy „A többi politikus számára tehát csak az a lehetőség maradt, hogy konstruktív bírálattal, ésszerű javaslatokkal segítse az átalakulási folyamatot. Csak így maradhat továbbra is az átalakulási folyamat tisztességes résztvevője. Csak ebben az esetben fogja az utókor kedvező megítéléssel illetni személyüket.” Hát ez a lényeg, Papp Úr! Meg kell parancsolni a magatartási formát az ellenzéknek, mert ebben a parlamentben nem diktatórikus szellem uralkodik, hanem az Önök által sokat emlegetett „demokrácia”. Vagy nem? Én azt hiszem, hogy teljesen mindegy, hogy a jelenlegi koalíció vagy nagykoalíció uralkodik-e, mert az eredmény ugyanaz. Szerintem tisztességesebb dolog volna, ha szót értene a kormány a magyar néppel, mert a rendszerváltás (nem téves a megfogalmazás) könnyebben, rövi- debb időn belül valósulna meg. Ha a kormány és vezető pártja, az MDF őszintén szembenézne önmagával, választási ígéreteivel, el kellene töprengenie egy egyszerű igazságon.

Azon, hogyan lett az ország „a keleti tömb legvidámabb barakkjából” a térség „legpesszimistább országává” - amint ezt a maga idején, illetve most a lényegre törő külföldi sajtó és megfigyelők találóan megállapították. Ez itt a kérdés! Az tehát, hogy egyre gyakrabban tapasztalható a „nem ilyen lovat akartam” felvetése. Azt hiszem, hogy a felvetett kérdés közelebbről való megismerése megérne egy misét, mert sok olyan kellemetlen és megoldatlan probléma kerülne napvilágra, amelyek e nem éppen gyakorlott legitim kormányt gondolkodásra, jobb kormányzásra késztetné. Napjainkban sokkal komolyabb problémák és gondok gyötrik az embereket, mint hogy a dicsőség fényével vagy a dicstelenség árnyékosnak mondott oldalával foglalkozna.

Ma az a kérdés, hogy ebben a hazában, amelyet a tisztességes magyar, és az itt élő nem magyar ember fizikai erejével, szellemi tudásával felépített és gyarapítóit, szeretne tisztességesen megélni, családjának egzisztenciát biztosítani. Ehhez természetesen nem a Nyugattal kell példálózni, hanem itt közép-keleten kell tenni, mert mi itt élünk

és itt kell megteremteni a felzárkózás feltételeit.

Kérem Papp Úr, a felsoroltakat ne kioktatásnak, hanem szerény ajánlásnak tekintse, hátha talál benne megszívlelendő dolgokat. Azt hiszem, hogy a fenyegetések, sárdobálások, kioktatások helyett jobban tennénk, ha szót értenénk egymással és a magyar nép minden rétegével.

Ha önt és pártját (ha van) megsértettem volna, úgy szíves elnézését kérem.

Tisztelettel:

Tolnai Antal Szolnok

zéprétegek tömeges elszegényedése kezdődött meg. A kormány gazdasági koncepciójának megvalósulása a jövedelmi és vagyoni különbségek szélsőséges mértékű és eloszlású növekedését jelenti. Gyorsan gyarapodik a marginális rétegek nagysága. A kritikus élethelyzetbe kerülő rétegek és csoportok (kisnyugdíjasok, sokgyermekes családok, rokkantak, betegek stb.) teljes és tartós létbizonytalanságba jutnak.

A gazdaági visszaesés, a csődök, a privatizáció miatt csökken a vállalati szféra adó- és járulékbefizetése, és a kárpótlási törvény következtében megrendült szövetkezetek hasonló befizetései is bizonytalanná válnak. Ezeknek a szervezeteknek a szociális tevékenysége már egyébként is megroppant. A hiányzó, illetve gyenge érdekképviselet mellett kiszámíthatatlan az új gazdasági egységek adó- és járulékfizetési magatartása. A társadalombiztosítás kintlevőségei mindezek nyomán növekednek, és mivel megszűnt működésének állami garanciája, bármikor fizetésképtelenné válhat.

2. A Szocialista Párt elutasítja azt az elképzelést, hogy a kárpótlás, reprivatizálás, egyházi tulajdon visszaadása stb. ürügyén szociális otthonokat, gyermek- intézményeket és kórházakat szüntessenek meg, illetve jelentősen korlátozzák az állampolgárok alapellátását.

3. Meghatározó feladat a munkanélküliség kezelése. Gondoskodni kell a munkanélküliek társadalombiztosítási jogairól, családi ellátásáról, kölcsönterheik kezeléséről, a szociális támogatási formák bővítéséről.

4. Az inflációs veszteségek pótlása érdekében az állami költség- vetés és a társadalombiztosítás inf. lációs eredetű teljes többletbevételét (növekvő bérek után fizetendő adók és járulékok) évente két alkalommal a legalacsonyabb ellátásban (nyugdíj, családi pótlék, szociális ellátások stb.) részesülők között kell felosztani, első alkalommal 1991 júliusában, majd decemberben. A vagyoni növekedés állami hozadékát (adó, illetékek) az önkormányzatok és az állami költségvetés a szociális ellátások és egyéb támogatási formák növelésére és új konstrukcióinak kiépítésére különítsék el. Az állami szervek kiadásainak csökkentésével (igazgatási költségek, védelmi kiadások) kell fedezetet teremteni a marginális rétegek támogatására, illetve a munkanélküliek jövedelemszerző lehetőségeinek gyarapítására (közmunkák, szociális foglalkoztatás, védett munkahelyek stb.). Adó- és hitelkedvezményekkel is támogatni kell a munkahelyek szociális célú tevékenységét.

5. Meg kell teremteni az egészségügyi intézmények, valamint a szociális ellátórendszerek azonos vagy hasonló tartalmú tevékenységének összhangját (társadalombiztosítás és az önkormányzatok; a szociális otthonok és kórházak, illetve egyéb gondozóintéze tek feladatai).

6. A jelenleginél erőteljesebbet kell támogatni (pályázatokkal, ala pítványokkkal, a non-profit szol gáltatások szabályainak kidolgo zásával, adókedvezménnyel stb.) í különböző társadalmi csoportok szerveződések és karitatív szerve zetek szociális tevékenységét. Jo gi, társadalombiztosítási, munka jogi ingyenes tanácsadásra var szükség, önkéntes szakemberei részvételével.

7. Az el fekvő élelmiszer- ésipar cikkkészletek bevonásával köz ponti, valamint önkormányzat szervezéssel és támogatással bóví teni szükséges a természetbeni el látásokat, segélyezési formáka (akciók, vásárok, családi segély csomagok stb.). A hátrányos hely zetben levő családok gyermeke számára iskolai étkeztetést, ruha neműosztást, fokozott egész ségügyi felügyeletet, nyári és tél üdüléseket kell szervezni.

8. A társadalmi feszültségei hosszabb távon is eredményes ke zelése megköveteli a szociálpoliti ka nagy rendszereinek gyorsítót ütemű átalakítását. Ennek kereté ben megkülönböztetett figyelme érdemel: a társadalombiztosító önkormányzatának kérdése; i nyugdíjrendszer átalakítása; a be tegbiztosítás rendszere; a gyér meknevelés támogatásának lehe tősége; a szociális támogatás és in tézményrendszer reformja.

Ezekre a kérdésekre olyan kö rülmények között kell választ ta lálni, amikor a reformok halaszt hatatlanok, de az átalakítás költsé geire nincs elégséges erőforrás, s i társadalmi konfliktusok veszély« emiatt növekszik. A Szociálist; Párt célja és alapelve: a modemi záció a lehető legkisebb terhet je lentse a társadalom számára.

(folytatjuk)

A Magyar Szocialista Pár

Személyes reagálás

Az Új Néplap 1991. július 31-ei számában Nagy Szabolcs (Fidesz), Szandaszőlős, Kertváros és Alcsi-sziget képviselője cikket jelentetett meg egy zártkerti telekalakítással kapcsolatban. Magával a cikkel elvi okokból nem kívánok foglalkozni, de egy bekezdése személyemet sérti, amire reagálnom kell.

A szerző az 1990-ben készült korábbi telekalakítás terv készítőjeként az MDF frakcióvezetőjét nevezi meg ami alapjaiban tévedés. Nagy Szabolcsnak ugyanis tud nia kell, hogy tervezőmunkámat a Szolnokterv építésze ként végzem Ebben a minőségemben konzultáltam vei akkor is, amikor a Tisza-part részletes rendezési tervi készítettük. A dolog ilyen módon való összekeverés mögött ezért mást nem tudok látni, mint a lakossá tudatos félleinformál ás ának szándékát

Csata Sándo oki. építészmérnöl

Új oktatási törvény előtt

A Magyar Pedagógus Kamara megyei szervezetének elnöksége úgy ítéli meg, hogy olyan különleges helyzetbe jutott az oktatás-nevelés, amikor az 1985. I. oktatási törvény már nem, a kidolgozás alatt levő új oktatási törvény pedig még nem érvényesül.

Egy olyan átmeneti időszakban vagyunk, amikor a a tétovaság, a bizonytalanság és a céltanaság jellemzi a pedagógustársadalmat.

Mindezt csak fokozza az a tény, hogy az önkormányzatok többsége nem rendelkezik oktatási-nevelési programmal, azaz: nincs oktatási-nevelési koncepciója.

Azt vártuk, hogy az új tanév beindulása előtt az önkormányzatok nyilvánosságra hoznak egy olyan feladattervezetet, amely meghatározza az új oktatási törvény érvénybe lépéséig elvégzendő feladatokat, s irányt mutat a pedagógia területén dolgozóknak. Ez azonban a mai napig nem következett be.

A Magyar Pedagógus Kamara megyei szervezetének elnöksége ezért úgy határozott, hogy kidolgozza és nyilvánosságra hozza azoknak a feladatoknak a sorát, amelyek megoldása vélhetően feloldhatja az átmeneti időszak ellentmondásait, és átvezetheti a pedagógiát egy új oktatási rendszerbe. Ezek a feladatok a következők:

1. Az önkormányzatok oktatási programjának, oktatási koncepciójának kidolgozása (oktatásfejlesztés, oktatási intézmények finanszírozása stb.).

2. Az intézményvezetők minden külső beavatkozástól mentes, tantestületek általi megválasztásának a biztosítása.

3. Az oktatási intézmények szervezeti, gazdasági és tantervi önállósodásának segítése, a leendő teljes autonómia feltételeinek folyamatos biztosítása.

4. A GAMESZ-ek és OGSZ-ek fokozatos felszámolása, és az oktatási intézmények karbantartását, műszaki kiszolgálását végző önkormányzati szervezetek (részlegek) létrehozása.

5. A huzamosabb időn keresztül kihasználatlan kapacitású oktatási intézmények önállóságának megszüntetése, azaz más intézménnyel való összevonása.

6. A nem állami és nem önkormányzati oktatási intézmények (egyházi, testületi, alapítvány és magán) alapításának ösztönzése, az ilyen irányú vállalkozók erkölcsi és anyagi támogatása.

7. A pedagóguspályára készülő fiatalok érettségi utáni egyéves pedagógusasszisztensi foglalkoztatásának biztosítása, a foglalkoztatás feltételeinek megteremtése.

8. Az elmúlt évtizedekben meghonosodott - a szolgalelkűséget díjazó - jutalmazási rendszer minden formájának végleges felszámolása.

9. Az alap- és középfokú oktatási intézmények alapításával, fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatok kidolgozása, a megyei és helyi önkormányzatok e vonatkozású kompetenciájának meghatározása.

10. A képesítés nélküli pedagtágusok alkalmazásának tervszerű és fokozatos megszüntetése.

11. A pedagógusok túlóráztatásának, és az oktatással-neveléssel nem összefüggő egyéb foglalkoztatásának megszüntetése.

12. A pedagógusok szervezetszerű és rendszeres továbbképzési lehetőségeinek megteremtése.

13. Az oktatási intézmények központi költségvetési hozzájárulásának önkormányzatok általi kiegészítése, pénzügyi támogatása.

14. Az oktatási intézmények szakmai tevékenységének garantálása, a még meglevő közvetlen szakigazgatási irányítás teljes megszüntetése.

15. A helyi pedagógiai programok, tankönyvek és segédanyagok kidolgozásának támogatása.

16. Az intézményi tanácsok (iskolaszékek, óvodaszékek) létrehozásának támogatása, ezen intézmények egyetértési, véleményezési és ellenőrzési jogosítványának kidolgozása.

17. Az oktatási alapciklus lezárásához (a 6. osztály befejezéséhez), az általános iskola lezárásához (a 8. osztály befejezéséhez), valamint az alapműveltségi vizsgához (a tankötelezettség befejezéséhez) szükséges értékelő mérési rendszer kidolgozásának előkész lése.

18. A nemzetiségi és etnikai kisebt ségek anyanyelven történő oktatási fé tételeinek megteremtése (pedagógt sok, tankönyvek, segédeszközök stb/

19. A testi, érzékszervi és szélién fogyatékos gyermekek oktatási feltét« leinek megteremtése, folyamatos fe lesztése.

20. A hátrányos helyzetű tanulók ti mogatása, folyamatos segítése.

21. A tankötelezettség teljesítésébe szükséges iskolatípusok, s egyéb félti telek (magántanulói engedélyek stb biztosítása.

22. Az intézményfenntartói felelői ség, az intézményi önállóság és az i: kolahasználói jogok egyensúlyána biztosítása, a közöttük levő viszony e veinek meghatározása.

23. A tankötelezettség alóli felmer tés és a tanulmányi kötelezettség szí bátyainak meghatározása.

24. Az adott településen élő tanköti les, és az ott iskolába járó gyermeke nyilvántartásának felfektetése.

25. Az adott településre bejáró tani lók létszámának megfelelő kollégiun férőhely biztosítása.

26. Az oktatási intézményvezető felkészítésének megszervezése és véj rehajtása (vezetőképzés).

27. A megyei (regionális) fejleszti szolgáltató intézmények megszervezi se és fenntartása.

Pedagógus Kamar megyei szervezetének elnökség

A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.