Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-26 / 198. szám
1991. AUGUSZTUS 26. Sportextra Lábtenisz EB-páros Szolnok Európa-bajnok a Dárdai-Zoufal páros Szombaton este a technikai értekezleten kiderült, az eredetileg tízcsapatos mezőny megcsappant, mert Anglia, Németország és Olaszország legjobbjai az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. Az ünnepélyes megnyitóra Svájc, Görögország, Ausztria, Szovjetunió, Románia, a Cseh és Szlovák SZK és Magyarország válogatottja sorakozott fel az Olaj-csarnokban, hogy meghallgassa König László polgármester kétnyelvű (magyar, német) köszöntőjét. Josef Rothenfluh, az IFTA elnöke történelminek nevezte a szolnoki eseményt, hiszen hasonló rendezvényt még nem bonyolítottak, mióta a labda gömbölyű. A selejtezők két csoportÚtmutató Ha elindul egy őrület, előbb-utóbb mindenhol keretek közé szorítják, mert ugye a szabályok nélkül csak a szabad csapatok „portyáznak”, szervezett rendezvényeken kötött előírások az irányadók szerte a világban, így a lábtenisznél is. Nézzük, a páros lábteniszt milyen fontosabb előírásokhoz köti az IFTA. Legfontosabb a játéktér mérete (8,2x12,8 mm), amely egy teniszpálya négy adogató udvarával azonos, a 110 cm-es háló két-két részre osztja, a normál focilabdának csupán egyszer szabad talajt érnie, de nem kötelező. Az adogató (mindig az, aki a pontot nyerte), a térfele jobb oldaláról, a vonalon kívülről köteles átrúgni a labdát ellenfele hasonló udvarába (átlósan), a kézzel lepattintott játékszert elindítva. Mérkőzés közben legfeljebb kétszer érinthető a labda (karok és kezek kivételével bármivel, de nem egymásutánban), sorrendiség nélkül. A hálók felett szabad blokkolni, de csak annak érintetlenül hagyása mellett folyhat tovább a küzdelem, más esetekben a „vétkes” ellenfele kapja a pontot, amelyekből tizenötöt kell gyűjteni egy szett megnyeréséhez. Aki hamarabb eléri (kétpontos különbséggel), nyilván a játékot is nyerte, és amennyiben a következőt is „behajtja”, a mérkőzés győztesének nyilvánítják. Ha a háló feletti közelharc során közös labdaérintés történik és az a pályára pattan, folytatódik az összecsapás, de ekkor már csak a még „érintetlen” társ bekapcsolódásával. Az egész találkozó alatt két alkalommal kérhető 30-30 másodperces technikai szünet. Gondolkodott az IFTA a büntetésekről is. Tiltakozás, reklamáció, időhúzás esetén figyelmeztetés jár, a másodiknál kiállítás következik, de ilyenkor a harmadik nevezett cserejátékos kiegészítheti a megfogyatkozott párost. Ha netán mindkettőt leparancsolják a játéktérről, 2-0-ás győzelmet könyvelnek az ellenféljavára, egyenként 15-0-ás szettenként pontértékkel. ban kezdődtek, a mieink a szovjetekkel és a románokkal alkották a csonka B-csoportot. A legtöbb pontot gyűjtött első négy együttes jutott be az elődöntőbe, ahol először a Cseh és Szlovák Szk - Szovjetunió összecsapásra került sor. Hamar kiderült, a magyarok miért tartottak északi szomszédainktól. Ivanecky és Bertkó már a magasiskoláját mutatta be ennek az új sportágnak, döntőbe jutásuk egyetlen pillanatig nem forgott veszélyben. A Dárdai - Zoufal kiscsapat útja Románián „keresztül” vezetett. Göröngyös volt ugyan az eleje, ám 6-6 után hamar meglett az 1-0, majd hosszú labdamenetek végén tízpontos különbséggel 2-0. Következett az álomdöntő, Magyarország - Cseh és Szlovák SZK. Kezdetben érezhető volt, hogy nem csak a háló feszül szinte pattanásig, hanem az idegek is. Vendégeink jobban kezdtek, Bertkó hátul mindent befutott, Ivanecky pedig bonibaerős leütései mellett Zoufalt is jól blokkolta a hálónál. Zúgott a „magyarok, magyarok”, és nem hiába, mert 3-9 után 11-11 volt az állás. Izgalmas csatában végül a mieink alul maradtak, 0-1. Fordulás után 3-3-nál rontott adogatások örvendeztették meg a két tábort, majd 6-3-nál cserélt az ellenfél, Zsi- gola lépett pályára. Nem segített. Válogatottunk egyenlített, jött a döntő döntője, amelyen Dárdai szerezte az első pontot nagy ováció kíséretében. Ekkor azonban fordult a kocka, és 3-7-nél cseréltek térfelet a csapatok. Mintha csak ezt várták volna a fiúk, pillanatok alatt 11-8-ra fordítottak. Négy pontnyira az aranytól, aztán háromra, az ellenfél is, aztán ő kettőre, mi is, 13-13. Ernő perdít, 14-13, Ivanecky hosszút üt és VEGE! Európa-bajnok a Dárdai-Zoufal kettős! Szép volt fiúk! Végeredmény: 1. Magyarország, 2. CSSZSZK, 3. Románia, 4. Szovjetunió. Különdíjak: Legsportszerűbb csapat a Szovjetunió (Ideál ajándéka), Legküzdőképesebb együttes Svájc (Ignácz Kálmán), Legjobb magyar páros (Új Néplap), a közönség díját (Tóth Zoltán) az osztrákok nyerték. Hálóharc. Dárdai (hajpánttal) elpöcköli a labdát ellenfele elöl Vass Károly azon szerencsések közé tartozik, aki szemtanúja lehetett a honi lábtenisz első mozzanatainak. Kamaszként ’41-ben, a régi falelátós Üllői úti pályán látta, amint az akkori sztárok közül a Szojka dr.- Polgár Dru- mi páros a Kiss - Sárosi duó ellen vívott vérre menő csatát, a játékteret övező futópályán egymásra rakott két darab fapadot használva hálónak. Ő maga a Váci úton kergette a labdát a Vízmű ifiben, felnőttként a BLASZ I.-es Hídépítők színeit képviselte. Ötvenhattól Amerikába költözött, ám amikor már lehetett, rendszeresen hazalátogatott, és nem mulasztotta el kedvenc időtöltésének művelését a lábteniszt. Ma is szívesen emlékszik a vízipolós Váczira, a jégkorongozó Karcsi bácsi Horvátra, Deákra vagy a birkózó Gu- rics Györgyre, akik szabályosan kultuszt csináltak az akkor még legfeljebb melléksportágnak számító lábteniszből. Véleménye szerint mindenképpen szót kell ejteni a forradalmi újítókról, a Kozma Mihály - Tóth Kálmán kettősről, a két egykori honvédos focista úttörőként jegyezte be nevét a nagykönyvbe. Karcsi bácsi nem is bírta tovább a kétlakiságot, ’87-ben hazatelepült. Mint nyugdíjas építész örömmel vette a maiak felkérését. A Dárdai - Zoufal kettőst három éve menedzseli, látja el tanácsokkal. Az Eb után szeretné fiait külföldön is „eladni”, mert szerinte a két játékos világklasszis szinten játszik, amiből ugye hamar tőkét lehet kovácsolni határainkon túl. Ma 63 esztendősen is kiváló kondíciónak örvend, naponta legalább egyszer lábteniszezik (6-8. szettet), kiegészítésként úszással lazít.- Ajánlani szeretném a fiataloknak ezt a sportágat. Ne higgyék azt, hogy nem kell hozzá különösebb kondíció. Bizony aki. kipróbálja tapasztalhatja, jól megmozgatja az ember minden tagját, feltéve, ha komolyan csinálja. Csak úgy érdemes. Nem szabad elkeseredni az esetleges kezdeti kudarcokon, sok gyakorlással és kitartással mindent el lehet érni, mint ahogy az élet más területén. Vélemények Névery Endre, a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke: Szuper szervezést csináltak a szolnokiak. Mikor az IFTA-tól megkaptuk a megbízást, egyből Tisza- parti társaimra gondoltam. Nagyon bízóin abban, hogy az első Eb híre lökést ad egyre terebélyesedő sportágunknak, és két év múlva még nagyobb mezőny fog összegyűlni terveink szerint Görögországban. Dárdai Ervin: - Ekkora mécsesét régen játszottunk Nándival, óriási sikernek könyvelem el győzelmünket.- Zoufal Nándor: - Kőkemény ellenfélre találtunk, amely kezdetben meglepett a blokkolással, végül küzdenitudásunk hozta meg a nagyon várt sikert. Vass Károly: - Rendkívül boldog vagyok, hogy a kaposvári egyéni aranyhoz mi is hozzátettünk egyet, amit rendkívül sok és kemény munkával értünk el. Túróczy Sándor a szervező bizottság elnöke: - Egyesületünket (Szolnoki Testedző Egyesület) nagy és szép feladattal bízták meg. A szponzorok segítségével sikerült zavartalanul lebonyolítanunk a tornát, amin az aranyérem a korona. jón a szeretett sportága „leszármazottjának” tekinthető 1 áb ten i sz versenyen.- Már a mi időnkben is nagy népszerűségnek örvendett ez a játék, bár akkor a szobái y o k a t megállapo dás alapján tartottuk be. Volt, mikor röplabda szabályokkal, eseten- kén> kétérintövel, pattanás nélkül, amolyan kiegészítőként tereltük a labdát órák hosszat. Már régóta töröm a fejem azon, hogy Jászberényben megszervezek egy városi bajnokságot, de ezidáig egységes, hitelesített szabálykönyv nem állt rendelkezésre, nem mertem belevágni. Most már ez is rendelkezésre áll, remélem minél több partnert fogok tudni megnyerni, és a Jászságban is meghonosítjuk a lábteniszt. Ezen az Európa-baj- nokságon a magyarok mellett a csehek és a románok tették rám a legmélyebb benyomást, bár hozzá kell tennem, hogy játékuk nagyon racionális, nem minden mozdulatuk igazolja a labdarúgáshoz való kötődést. Ettől függetlenül nagyon jó kezdeményezésnek tartom a lábtenisz versenyszerű üzését, mert véleményem sze- ■ rint hasznos lehet a hivatásos és amatőr labdarúgók számára egyaránt, miután gyorsaságot, ütemérzéket, labdabiztonságot lehet vele nagymértékben fejleszteni. Magyarok a dobogó tetején Fotók: Mészáros János Szöveg:Néder István ílllKi K öztudott, hogy a hetvenhatszoros magyar válogatott labdarúgó, dr. Fenyvesi Máté már évtizedek óta Jászberényben gyógyítja az állatokat. Az öregfiúk válogatottjában még a mai napig fellépő egykori játékos - akit társai csak Tüskének becéztek - nem mulasztotta el, hogy ne kíváncsiskodTüske