Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-17 / 192. szám

Hazai körkép 1991. AUGUSZTUS 17. Magyarországra érkezett a pápa Göncz Árpád és II. János Pál a repülőtéren Megérkezés Esztergomba Néhány perccel negyed egy után érkezett Esztergomba, az államalapító Szent István szüle­tési helyére, a hazai római kato­likus egyház fővárosába II. Já­nos Pál pápa. Az esztergomi repülőtéren a megye egyházi és állami vezetői fogadták. II. János Pál - kíséreté­ben Paskai László bíboros, prí­más. esztergomi érsekkel - a re­pülőtérről a pápamobillal a prí- mási palotához hajtatott. Mint­egy három kilométeres útja so­rán - miközben folyamatosan zúgtak a harangok - hívek ezrei köszöntötték a vatikáni államfőt. A prímási palotában elköltött ebéd és mintegy kétórás pihenés után a pápa az ország legna­gyobb, rangban első templomá­hoz, a bazilikához ment. Az esz­tergomi bazilikában pontifikáit mise előtt II. János Pál csendes imával rótta le kegyeletét Mind- szenty József hercegprímás sír­jánál. Ünnepi mise A római katolikus egyházfő szentmiséjére az ország minden szegletéből érkeztek hívő embe­rek. Az ünnepi szentmisén vala­mennyi magyar egy­házmegye és^ minden, már ijiűködovszerze- ■tesrend képviseltette magát. A papok, a szerzetesek és a szer­zetesnővérek szent­atyával való találkozó­ján a teljes magyar püspöki kar részt vett. Az asszisztenciát az esztergomi szeminári­um papnövendékei ad­ták. A pápa, az asszisz­tencia és az oltárnál koncelebrálók a főka­pun át az oltárhoz vo­nultak. A pápa a tró­nusnál állva kitárt kar­ral köszöntötte a jelenlévőket, majd Paskai László üdvözölte magyarországi lelkipásztori kőr­útjának első állomásán II. János Pált. Paskai László mindenekelőtt utalt arra, hogy e történelmi he­lyen nevelkedett Szent István ki­rály, itt részesült a bérmálás szentségében Szent Adalbert vértanú püspöktől, s a bazilika falai között koronázták királlyá a Szilveszter pápától kapott ko- ronáValfi A bíboros köszönetét fejezte ki II. János Pál pápának az esz­tergomi látogatásért, és a pápai himnusz fohászával zárta szava­it: „Tartsd meg, Isten, Szent­atyánkat, Krisztusnak helytartó­ját!” II. János Pál pápa Paskai László szavai után közös bűn­vallomásra, lelkiismeret-vizsgá- latra hívta az egybegyűlteket. A szertartás után következett a pá­pa homíliája, azaz szentbeszéde, amelyet áhítatos csendben hall­gattak a résztvevők. A Szentatya többször váltott át magyar nyelvre, latinul mondott szavait pedig Kada Lajos érsek, a szent­ségi kongregáció titkára tolmá­csolta. „Az Ur az én pásztorom, nem szenvedek hiányt” Szavait elsősorban az össze­gyűlt papokhoz, szerzetesekhez és szerzetesnővérekhez intézte, beszédének visszatérő mottója a 22. zsoltár szava volt: „Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt.” Isten hívó szavát közvetíteni tudjátok élő tanúságtételetekkel, akkor ismét lesznek elegendően olyanok, akik az evangéliumot közvetíteni tudják - mondotta biztatásképpen a Szentatya, majd így folytatta: Gondolnunk kell a világi hívekre is. Közülük is sokan voltak olyanok, akik bátran és következetesen teljesí­tették a hitük megvallásából ere­dő kötelességeiket. Maradjatok meg annak a gondolkodásmód­nak és érzületnek közösségében, amelyet az Úr asztalából való ré­szesedés megújít és megszilár­dít. Az Úr egészen különös ke­gyelme volt, hogy ez az egysé­ges szándék nem fogyatkozott meg az üldöztetés idején sem. A szentmisén II. János Pál megemlékezett Mindszenty Jó­zsef hercegprímásról, hangsú­lyozva: a főpásztor bíboros a Krisztushoz és az egyházhoz va­ló hűségnek, valamint a hazasze­retetnek tündöklő tanúságtételét hagyta hátra. A pápa szlovák nyelven üd­vözölte a szlovákiai zarándoko­kat, élükön Jan Sokol nagyszom­bati érsekkel, Eduard Kojnok rozsnyói püspökkel, Tóth Do­monkos és Vladimír Filo segéd­püspökökkel. Mint utalt rá: a szlovákiai egyházi méltóságok jelenléte látható bizonyítéka mind a keresztények, mind a szomszédos népek békés egysé­gének. Hozzátette: az egymás iránti testvéri szeretet legyőzi a múlt minden elválasztó akadá­lyát. Végezetül az elnyert szabad­ságért való hálaadásra buzdított a Szentatya, majd az első ma­gyarországi hittérítők. Szent Gellért és Szent Adalbert példá­ját idézte a papság számára út­mutatásként. Az áldozás előtt a szentmise keretében több ajándékot adtak át a pápának. A papság az ebben az évben kiadott új magyar mi­sekönyv egyéni kötésű példá­nyával, a szerzetesek és a szerze­tesnővérek egy művészi kivite­lezésű rózsafüzérrel kedvesked­tek a pápának. Esztergom város és környé­kének hívei is átnyújtották aján­dékaikat: az esztergomi esperesi kerület hívei süttői márványból készült keresztet. A dorogi bá­nyavidék hívei egy díszes bá­nyászlámpát adtak át, amely az oltári szentség örökmécseseként szolgálhat. A népi vallásosság idézésére a palóc falvak hívei egy népviseletbe öltöztetett ba­bát hoztak. Különleges és ked­ves ajándék volt a pápának az az album, amely a pápalátogatást előkészítő gyermekrajzverseny legszebb alkotásait gyűjtötte össze. A szertartás a pápa elbocsátó áldásával és a Himnusz közös eléneklésével ért véget. II. János Pál pápa és kísérete ezt követően hajóval Budapestre utazott. Az egyházfő találkozása magyar államférfiakkal A pápa az esztergomi szent­mise után hajóval érkezett Buda­pestre, a hajón vacsorázott (son­kás hidegtál volt a vacsora), ezt A továbbiakban a lelkipász­tori munkáról szólt a katolikus egyházfő, és kijelentette: eljött az ideje, hogy a szeretet legyőz­ze a még meglévő feszültsége­ket, a bizalmatlanságot, a gyanú- sítgatást, és megerősödjék az egység. Emlékeztetett arr^i, hogy a lelkipásztori munkát az elmúlt évtizedek során sokféleképpen akadályozták, majd - immár az egyház jelenlegi helyzetét tag­lalva - arra a gondra hívta fel a figyelmet, hogy a papság lét­számban megfogyatkozott. - Ha követően a pápamobillal az Or­szágház elé érkezett, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök a kato­likus egyház fejét a Parlament Vadásztermébe kísérte, itt 30 perces négyszemközti beszélge­tésre került sor Göncz Árpád és II. János Pál pápa között. A csa­ládias hangulatú taláúlkozón a pápa és az államfő kölcsönösen megajándékozta egymást. Az MTI értesülése szerint a Magyar Köztársaság elnöke elsősorban a nemzetiségi kérdés köré csopor­tosította mondanivalóját. A ma­Sajtóközpont a Hilton Szállóban A legfrissebb értesülések sze­rint több mint 1300-an akkredi­táltatták magukat a pápa magyar- országi látogatásának tudósítá­sára a bel- és külföldi sajtótól, a rádió- és tv-állomásoktól, köztük 700 újságíró - közölte a magyar Külügyminisztérium sajtófőosz­tályának illetékese az MTI tudó­sítójával tegnap. A budapesti Hilton Szállóban berendezett nemzetközi sajtó- központban körülbelül fele-fele arányban akkreditáltak hazai és külföldi újságírókat. A Külügyminisztérium sajtó­főosztálya szinte minden mun­katársának bevonásával hóna­pok óta dolgozott a minél jobb munkafeltételek megteremtésén. Varsóban és Bécsben tanul­mányozták korábbi pápalátoga­tások tapasztalatait: a sajtómoz­gatást és természetesen a bizton­sági szempontokat is. Az év legfontosabb magyar- országi látogatásáról tudósító új­ságírók zárt láncú tv-csatornán kísérhetik figyelemmel a pápai program minden nyilvános ese­ményét. A beszédeket, a miséket ma­gyar, angol, német és olasz nyel­vű szinkrontolmácsolás mellett hallgathatják. A legtöbb küldöldi tudósító az Egyesült Államokból, Auszt­riából és Olaszországból jött, s Magyarországra utaztak olyan távoli országokból is, mint pél­dául a Koreai Köztársaság, Ar­gentína, Izrael és Ausztrália. Gyulafehérvár ügyében Erdélyi püspökök levele a pápához gyár államfő üdvözölte, hogy a pápa a közelmúltban érseket ne­vezett ki Gyulafehérvárott, ami­nek a kisebbségek megerősítésé­ben is fontos szerepe van. Ezután a pápa és kísérete az országház delegációs termébe vonult. Itt Antall József és csa­ládja várta. A kölcsönös üdvöz­lések után Antall József bemu­tatta gyermekeit II. János Pálnak, majd kölcsönösen ajándékot ad­tak át egymásnak. Antall József leánya egy festményt ajándéko­zott a katolikus egyházfőnek. Antal József és II. János Pál katolikus egyházfő között húsz­perces négyszemközti beszélge­tésre került sor. A beszélgetés befejezése után a kormány tagjai köszöntötték a delegációs terem­ben a pápát. A beszélgetés és a köszöntés után Göncz Árpád köztársasági elnök, valamint Antall József miniszterelnök és a kormány tagjai kíséretében a pápa az or­szágház főbejárati lépcsőjéhez vonult, ahol beszédet mondott a fogadására összegyűlt tömeg­nek. Beszédében méltatta Ma­gyarország szépségeit, majd pá­pai áldást mondott a tisztelétére megjelent híveknek. Ezután a tömeg, véve a pápai áldást, csendesen hazavonult. Ma reggel a pápai kíséret meg­kezdi pécsi tartózkodását. Tempfli József, a nagyvára­di és Reizer Pál, a szatmári ró­mai katolikus egyházmegye püspöke II. János Pál pápához írt közös levelükben mondottak köszönetét az örömhírért, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspököt érsekké ne­vezte ki, a gyulafehérvári egy­házmegyét pedig érseki rangra emelte. Ez ugyanis közös kérés volt a Szentatyához - olvasható abban a levélben, amelynek szövegét pénteken eljuttatták az MTI bukaresti tudósítójá­hoz. A püspökök mindezt jelen­tős gesztusként értékelik a Szentszék részéről az erdélyi magyarság irányában, a ma­gyarországi pápalátogatást megelőzően. Ugyanakkor kö­telességüknek érzik kifejezni, s ezt papjaik és a hívek is elvár­ják tőlük, hogy örömüket beár­nyékolja az a tény, hogy kéré­sük második része nem telje­sült, nevezetesen az, hogy a két egyházmegye a gyulafehérvári érsekséghez tartozzék. A bukaresti apostoli nuncia- túra ugyanis azt közölte velük, hogy bár Gyulafehérvár érsek­ség lett, a két egyházmegye to­vábbra is a bukaresti érsekség alárendeltje marad. A püspö­kök mély alázattal, de a legna­gyobb határozottsággal arra ké­rik II. János Pál pápát, hogy a nagyváradi és a szatmári egy­házmegyét a gyulafehérvári ér­sekséghez csatolja. Érveik között szerepel a földrajzi közelség, a Gyulafe­hérvárhoz fűződő 900 éves kö­zös történelem és hagyomány. A hívek 85 százaléka magyar - hangsúlyozza a levél -, a nem­zetiségek pedig mind a királyi, mind az ateista, mind a jelenle­gi rendszerben rászorultak arra, hogy az egyház kiálljon mellet­tük jogaik védelmében. Buka­rest mindezt nem tudja biztosí­tani. Ezt bizonyítja, hogy a bu­karesti és a iasi egyházmegyék­ben a magyar katolikus hívek­nek nem védik jogait, hanem anyanyelvűket kitiltották a templomokból. A püspökök azzal zárják le­velüket, hogy amennyiben alá­zatos kérésüket a Szentatya nem találja elfogadhatónak, mély tisztelettel kérik, hogy egyházmegyéiket közvetlenül a Szentszéknek vessék alá, mert a bukaresti érsekséghez semmiképpen sem akarnak tar­tozni. Romániai zarándokok - emelt tarifával? Az MTI tegnapi értesülése szerint a Román Államvasutak augusztus 14-i hatállyal lényege­sen megemelte a pápa látogatásá­ra hazánkba készülő utasok vas­úti jegyeinek árát. Ez az intézke­dés gyakorlatilag lehetetlenné tette a romániai zarándokok ma­gyarországi útját. Herman János külügyi szóvi­vő - a távirati iroda érdeklődésére - megerősítette a hírt és hozzátet­te: a lépés következtében a ro­mán Szállítási Minisztérium által a zarándokok számára előzetesen megállapított jegyárak érvényü­ket vesztették. A Magyar Köztár­saság Külügyminisztériuma au­gusztus 15-én diplomáciai úton tájékoztatást kért a román féltől a lépés okairól. Kérte továbbá az illetékes román szerveket, hogy állítsák vissza a korábbi meg­egyezés szerinti feltételeket. A magyar fél a döntés időzítése mi­atti értetlenségét is kifejezésre juttatta és leszögezte: az intézke­dés káros következményei a ro­mán felet terhelik. *** Tegnap délután 4 órakor a bu­dapesti román nagykövetség a magyar Külügyminisztérium il­letékeseivel hivatalosan közölte: közbenjárásuk eredményeként a román szervek a zarándokok vas­úti jegyeinek árát 1030 lejre csö- kentették. (Az előzetesen megál­lapított tarifa 800 lej volt, az au­gusztus 14-i hatályú döntés ezt 2080 lejre emelte.) A pápa Paskai László esztergomi érsekkel

Next

/
Thumbnails
Contents