Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-16 / 191. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) ként, a plenáris üléseken azért nem vagyok aktívabb, mert nem tartjuk etikusnak, ha a parlamenti elnökség tagjai konfrontációkba keverednek. Jelenleg ezt nem tiltja tételesen a házszabály, de készül egy olyan szabályozás, amiben ez a tiltás már szerepel. Úgy tapasztaltam, hogy ezzel a türelmesebb stílussal éppúgy célt lehet érni. Volt már olyan szituáció, amikor valakibe kiabálva belefojtottam a szót, de mondom, mégsem ez a stílusom. Ami a toplistákat illeti, soha nem voltak olyan ambícióim, hogy felkerüljek rájuk. A képviselőséget is olyan feltétellel vállaltam, hogy folytatni kívántam a praxisomat. Menet közben aztán kiderült, hogy ez időben összeegyeztethetetlen.-Nem akarom a beszédét „kipuskázni”, de azért megkérdem: milyen gondolatokkal készül István király ünnepére?- Semmiképpen nem ígéretekkel és a sikerek leltárbavéte- lével fogok előállni. A legfontosabb mondanivalómnak azt tartom, hogy István királynak is a maihoz hasonló helyzetben kellett államot alapítania. A mostani átalakulás is felér egy állam- alapítással. Az első ezredfordulón az ország léte forgott kockán: Harcok Eszék környékén Csütörtökre virradóra a Vu- kovar környéki Belja településnél megöltek három horvát rendőrt, többet megsebesítettek. Súlyos harcok voltak Eszék környékén. Aknavetőkkel vívtak tűzpárbajt Belő Brdo, Klisa, Szarvas (Sarvas) és Tényé (Ten- ja) vidékén a szemben álló szerb és horvát fegyveresek. Benzin lejért A külföldi turisták Romániában ezentúl lejért vásárlhatnak benzint vagy diesel-olajat az eddigi valutában fizetett üzemanyag-jegyek helyett - jelentette be Bukarestben az illetékes tárca. A benzinkutaknál a külföldi autósok a szuperbenzint literenként 30 lejért, a normálbenzint 26 lejért, a diesel-olajat pedig 24 lejért tankolhatják, akárcsak a román állampolgárok. MIG-21-esek USA támaszponton Tegnap a németországi Spandgdalenben először szállt le magyar repülőgép az USA egyik katonai bázisán. A kecskeméti Szentgyörgyi Dezső vadászrepülőosztály két pilótája, Fajt Tibor százados és Rácz Zsolt őrnagy MIG-21-s gépeikkel csütörtök reggel indultak a négynapos látogatásra. Ezzel a látogatással a kecskeméti pilóták amerikai kollégáik tavalyi vendég- szereplését viszonozzák. Bajkál-ivóvíz eladó? Alighanem jelentős feltűnést keltett az Izvesztija keddi számában megjelent írás, amelyből arról értesült az olvasó, hogy szemfüles vállalkozók pillantottak bele a dél-szibériai Bajkál-tó kristálytiszta vizébe és - profitot látnak benne. Szovjet és külföldi cégek ugyanis fantáziát látnak benne, hogy palackozva árulják a világ legmélyebb tavának, az oroszok „szent tavának” vizét. Hazai körkép 1991. AUGUSZTUS 16. Ismét válaszút előtt a magyar képes-e áttérni a földművelésre, tud-e csatlakozni az európai keresztény államisághoz? Most a történelem hasonló választás elé állít bennünket. Fájdalmas áron kell felzárkóznunk Európához. Lehet szidni a parlamentet, lehet szidni a politikusokat, de egy dolgot tisztán kell látni: ezt az átalakítást előttünk nem csinálta végig senki, így törvényszerű, hogy a váltást csak hibázva lehet végrehajtani. Én a bírálatról senkit nem akarok lebeszélni, de a dani valamit. A személyi tekintéllyel ma már nehéz bármit is elérni. Ezer évvel ezelőtt nem is működhetett másként a társadalom, csakis a tekintélyelv alapján. Ma viszont kifejezetten veszélyesnek tartom ezt.-Ön elégedett a rendszerváltás eredményeivel?- Nincs még vége, biztosíthatom, hogy folyik ma is. Azzal az illúzióval le kell számolni, hogy a rendszerváltás pár nap alatt lefolytatható. Hát ilyen Dr. Dörnbach Alajos (SZDSZ) 1936-ban pedagógus családban született. 1954-ben a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett, tanulmányait a jogi egyetemen folytatta. 1958-ban szerzett diplomát. 1956-ban részt vett a felkelésben, az egyetemi forradalmi bizottságnak és a nemzetőrségnek is tagja volt, 1959- ben két hónapig emiatt börtönbe került. Megtört pályája is, csak 1964- ben lehetett ügyvéd. 1964-tól 1973- ig Gyöngyösön, azóta Budapesten praktizál. Közreműködött a SZÉT A munkájában, védte a szamizdat kiadványok perbe fogott szerkesztőit, segített a FIDESZ törvény-. esítésében. 1988 óta tagja a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak, a Nagy Imre-per felülvizsgálatának egyik kezdeményezője. Nős, felesége tanár, két gimnazista gyermeke van. kritika legyen racionális, és ne érzelmekre épülő. Azt is tudomásul kell venni, hogy az ország vezetői ennek a társadalomnak a tagjai. Márpedig ez a társadalom megnyomorodott, értékrendjében eltorzult. Ennek a megváltoztatása a legnehezebb dolog.- Lesznek ennek a rendszerváltásnak is Istvánjai, Gézái, Koppányjai, netán Vazuljai?- Ma Istvánok, Gézák, László királyok ritkábban teremnek. Egy emberen kevesebb múlik napjainkban, mint a feudális királyságok idején. A parlamenti demokráciában nem egy brilli- áns emberre van szükség, hanem sok ragyogó elmére. A karizmatikus vezetők hosszú távra - úgy ezer évre - nem képesek megolnincs! Meg voltam győződve, hogy a választások után nagy kiábrándulás következik, mert egy csodavárás dolgozott az emberekben. Csoda is volt, ahogyan bekövetkezett a kommunista hatalom leépülése. Mi, ellenzékiek néhány évvel ezelőtt arról beszéltünk, hogy talán 2000 után valamikor lassan megkezdődik a rendszer visszavonulása, erre mindez ma már valóság. De az újnak a felépítése hosszú folyamat lesz. Képzelje el, hogy úgy kell egy házat lebontani, és újra felépíteni más terv, más technológia alapján, hogy közben benne lakunk a házban. És ne ázzunk, ne fázzunk, a konyhában még főzni is lehessen mindezen- közben... A társadalom a kapcsolatrendszerekre épül. Finom hajszálerek hálózzák be és teszik életképessé a társadalmat. Ennek az új érhálózatnak a kialakulása hol van még?! Amíg egy jól működő helyi önkormányzat létrejön, amíg egy település polgárai indíttatva érzik magukat, hogy részt vegyenek a kormányzásban, bizony emberöltő telik el. Meggyőződésem, hogy ez a lassú átalakulás, amit nevezhetünk rendszerváltásnak, szüntelenül folyik.-Ön a közelmúltban külföldön járt. Hol talált nekünk való példát?- Számunkra a spanyol és a portugál út lehet példaértékű. Spanyolországban a Franco-dik- tatúra ugyanúgy negyven éven át kötötte gúzsba a társadalmat, mint nálunk a kommunizmus. És 15 évvel ezelőtt kezdtek hozzá a lebontásához. Franco államosította a szakszervezetek vagyonát, de rengeteg magánember vagyonát is elkobozta. Ez a kőkemény diktatúra 5-8 év alatt alakult át polgári demokráciává. Ma már a volt falangisták és volt foglyaik együtt ülnek még a kormányban is. Voltam egy bíróságon, ahol a bíró nagy békességben dolgozik egykori rabtartójával. Azt mondja, megtartotta, mert jó szakember.-Igen, csakhogy a spanyol gazdaság a diktatúra alatt sem hevert romokban.- Valóban, ez teszi a spanyol példát számunkra másolhatat- lanná, hiszen ők jóval magasabb szintről indultak, mint mi. A piacgazdaság ugyan csak vegetált náluk, - de volt. Aztán az állam jelentős tulajdonnal rendelkezett, ugyanakkor maguk mögött tudhatták a gazdasági közösséget, amelyik éppen akkor oldotta fel a Franco alatt hozott bojkottot, amikor arra a legnagyobb szükségük volt. Hát, nekünk mindezek híjján kell nekivágni a keserves útnak. A beszédemben ehhez kívánok erőt és kitartást Szolnok megye polgárainak. ^ / Palágyi Béla Jelentős feszültségek a költségvetésben — Új adó bevezetését tervezik (Folytatás az 1. oldalról) lehet csökkenteni. Átmeneti megoldásként az adórendszert kívánják megreformálni, számottevően csökkentve a támogatásokat. Elsősorban a külföldi és a hazai befektetők támogatásai, valamint a gyermeknevelés preferenciái maradnak meg a jövő évi adórendszerben. Kovács Álmos államtitkárhelyettes elmondta, hogy az idén a gazdaság alakulását már alapvetően a kereslet mozgatja. A jövedelmek összességében összhangba kerültek a teljesítményekkel. Mivel jövőre már nem várható a kelet-európai export további visszaesése, így a kivitel - elsősorban Nyugat-Európába és a tengerentúlra - növekedni fog, s ez megalapozza a gazdaság minimális mértékű bővülését. Számításaik szerint a GDP jövőre 2,5-3 százalékkal növekedhet. Ám a növekedés eredményeként sem éri el a gazdaság teljesítménye 1992-ben az 1990-es meglehetősen alacsony szintet. Kedvező viszont, hogy a fogyasztói áremelkedés mindenképpen kisebb mértékű lesz, mint ebben az esztendőben. A Pénzügyminisztériumban azzal számolnak, hogy összesen az árnövekedés az év folyamán 20-23 százalék körül alakul, s ebből mintegy 10 százalékot tesz ki az az inflációs hatás, ami az ezévi áremelés következménye. A belföldi felhasználás is növekedhet, mégpedig 1 -2 százalékkal, ám ez olyan kismértékű lesz, hogy a lakosság alig fogja észrevenni. Naszvadi György államtitkár helyettes a költségvetés helyzetével kapcsolatban beszámolt arról, hogy az idén a hiány a vártnál lényegesen nagyobb lesz. A Parlament erre az esztendőre 78 milliárd forintos deficitet hagyott jóvá, ám a tényleges hiány 80-90 milliárd forint körül alakul. A kiadások alapvetően a tervezettnek megfelelőek, ám a költségvetési adóbevételek elmaradnak az előirányzottól, s ebből származik a többletdeficit. Jövőre továbbra is jelentős hiánnyal számolnak a költségvetés összeállítása során, ennek nagysága várhatóan 70 milliárd forint lesz. A pénzügyi egyensúly javítására csak hosszabb távon van lehetőség, s ennek egyik fontos feltétele az államháztartás reformja. Jelentős változások várhatók az adórendszerben is. A Pénzügyminisztérium úgy tervezi, hogy az általános forgalmi adónál átveszik a közös piaci országokban alkalmazott módszereket, s 1992 májusában átállnak a kétkulcsos rendszerre. Ez adóemelést és adócsökkentést egyaránt jelent. Változik a személyi jövedelemadó-rendszer is, csökkennek a kedvezmények, és egyszerűsödik az adótáblázat. Az idén még hétsávos adótáblázat van érvényben, jövőre a sávok száma csökken. Közölték a tervezett adókulcsokat is. Ezek szerint 108 ezer forintos éves jövedelemig az adókulcs nulla. Ezen felül 150 ezer forintig 15 százalék, 150-250 ezer forintig 25 százalék, 250-500 ezer forintig 35 százalék, s 500 ezer forint felett pedig 45 százalék lesz az adókulcs. Ez még csak a Pénzügyminisztérium javaslata. Pénteken kerül sor az adórendszer vitájára az Érdekegyeztető Tanács ülésén. Ezt követően a Gazdasági Kabinet, majd a kormány foglalkozik a témával. A javaslatot a kormány szeptemberben terjeszti a Parlament elé. Egy új adó bevezetését is tervezi a Pénzügyminisztérium. A szociális adóról van szó, melyet az elképzelés szerint a gazdálkodók, a vállalkozók, vállalatok, gazdálkodó szervezetek fizetnének. így kívánják az igazságosabb közteherviselést kialakítani. (MTI) A kormány törvényjavaslat-tervezete Kárpótlás a volt jogfosztottaknak Az előre megadottól eltérően a kormány csütörtöki ülésén napirendjére tűzte az életüktől és szabadságuktól politikai okokból, törvénysértő módon megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat koncepcióját, tájékoztatta a nemzeti médiumok újságíróit a kabinet ülésének délutáni szünetében László Balázs kormányszóvivő. A tervezet időbeli hatálya 50 évre terjed ki: 1939. március 11- től, a későbbi jogtiprásokra alapul szolgáló honvédelmi törvény elfogadásának napjától 1989. október 23-ig, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napjáig. Azok lennének jogosultak kárpótlásra, akik a jogsérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak, és ma is azok, illetve ha időközben elhaláloztak, az özvegyük. Kárpótlás járna - a koncepció szerint - az élettől való megfosztásért, börtönért, kényszergyógykezelésért, a háborús évek alatti munkaszolgálatért, a Szovjetunióban letöltött fogva- tartásért és kényszermunkáért, internálásért, a recski kényszermunkáért, deportálásért és kényszermunkával párosuló kitelepítésért, valamint az ezekkel összefüggő anyagi sérelmekért. A tervezet az ügyeket a kárpótlási törvényben foglaltak értelmében kívánja rendezni. A kabinet fontosnak tartja, hogy a koncepció még az ősszel az Országgyűlés elé kerüljön. A törvénnyel összefüggésben meg kell alkotni - a kormány véleménye szerint - az úgynevezett harmadik semmisségi törvényt is, amely semmissé nyilvánítaná az 1963. és 1989. között tiltott határátlépés, külföldről való hazatérés megtagadása, izgatás és a közösség megsértése miatt hozott ítéleteket. A kormány ezután a honvédelem alapelveivel és a honvédséggel foglalkozott. (MTI) ERME-hírek A Karcagi Elesettek és Rászorulók Megsegítője Egyesület a napokban két rendezvényt is szervez. E hó 24-én 8-12 óráig ismét 30 forintos bolhapiac lesz az ERME-házban. Cím: Táncsics körút 28. Köszönettel várnak akciójukra minden feleslegessé vált használt tiszta ruhát, cipőt, gyermekjátékot, bizományi jelleggel. Előzetes átvétel augusztus 23-án, 16 és 19 óra között lesz a helyszínen. Másik akciójukkal a rászoruló gyermekes családokon igyekeznek segíteni. Augusztus 31- én 7-12-ig használt tanszervásárlást tartanak ugyancsak az ERME-házban. Remélik, a lakosság széles körében megértésre találnak és az előzetes átvételkor (augusztus 30. 16-18 óra között) sokan adnak majd le feleslegessé vált használt tankönyvet, tornacipőt, tomaruhát és egyéb taneszközöket, szintén bizományi jelleggel._______________________ / \ Agrárválság N incs értelme szépíteni a dolgokat. Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzete egyre inkább aggodalomra adhat okot. Legyen szó kistermelőről vagy nagyüzemről, szinte mindenütt súlyos értékesítési, és ennek következményeként finanszírozási gondokkal küszködnek. Ágazatok egész sora került a működésképtelenség határára, holott közismert, hogy a hazai élelmiszerek termelői ára még mindig jóval mérsékeltebb, mint az európai konkurenciáé. Márpedig ha ez így van, akkor érthetetlennek tűnnek azok a vélemények, amelyekben alacsony hatékonysággal és termelékenységgel vádolják a hazai termelőket. A válság igazi, döntő oka a magyar élelmiszerárak szociálpolitikai funkciójában keresendő. Ez természetesen elfogadhatatlan, különösen manapság, amikor folyton a piacgazdaságról beszélünk. Nem is szólva arról, hogy milyen piacgazdaság alakul ki ott, ahol a mezőgazdasági termelők mozgásterét alaposan behatárolják a még létező monopóliumok. S mint lenni szokott, az esetek többségében ahogy ők fütyülnek, a termelők majd’hogy nem úgy kénytelenek táncolni. A kiszolgáltatottság pedig egyre fokozódik, hiszen a piacon óriási a túlkínálat. Bár a gabona példája azokat igazolja, akik úgy gondolják, hogy nem a megtermett búza mennyiségét kell sokallni, hanem a feleslegnek kell piacot keresni. Az utóbbi hetekben megkötött üzletek bizonyítják, hogy igenis eladható a világpiacon a magyar búza. Igaz, többnyire mérsékelt áron. Nyilvánvaló, hogy még a kevesebb pénz is több, mint a semmi, s ebből a termelők, ha szerényen is, de megalapozhatják a következő esztendőt. A termelési költségek döbbenetes mértékű növekedését viszont kénytelenek lenyelni a gazdaságok, mert ezt már nem tudják érvényesíteni termékeik árában. Nincs más választás, vagy felhagynak a termeléssel - ami nem éppen egyszerű dolog, mivel élőlényekről van szó - vagy veszteségek árán is folytatják. Az állam ugyanis a világ legtöbb országával ellentétben nem tud a termelők hóna alá nyúlni, s nem tudja kihúzni őket a „pácból”, mert erre egyszerűen nincs elegendő pénz. Áz élelmiszergazdaság azonban még mindig jól tejelő „tehén” a költségvetés számára, hisz többet fizet be az államkasszába, mint amennyit támogatás formájában visszakap. Hovatovább a hazai termelő ugyanannyiért veszi meg - ha meg tudja venni - a gépeket, a műtrágyát, a növényvédőszereket, mint nyugati társa. Ugyanakkor lényegesen kevesebb pénzt kap például a tejért, a húsért és a gabonáért, mint az államilag „agyontámogatott” Lajtán túli kollégája. így aztán akármilyen agyafúrt és dolgos legyen a magyar gazda, sok esetben nem képes nyereségesen termelni. P illanatnyilag még nem tudni pontosan, hogy a kedvezőtlen folyamatoknak mi lesz a következménye. Az viszont biztos, hogy az egyébként minőségi terméket magas színvonalon előállító termelőnek is hamar elillanhat a gazdálködási kedve, és becsukhatja a „boltot”. Ha pedig ez a jelenség tömegesen fordul elő, akkor már csak hónapok kérdése: a túlkínálatból mikor lesz élelmiszerhiány. Éppen ezért ideje lenne megkongatni a harangot az önhibáján kívül elszegényedett mezőgazdaságért. Úgy, hogy lehetőleg mindenki meghallja... Laczi Zoltán V_________________________________________________J
